Az OpenAI szerint a GPT-6 Astra egy éteri idegen elme
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#1
Hát azért nem csak arról lehet vitatkozni, hogy mi az AGI, általános mesterséges intelligencia definíciója, kritériumai, hanem hogy mik az intelligenciának általában a definíciója és kritériumai.
A jelenlegi AI projektek, az azokat irányító és abból hasznot remélő vezetők nyilván azt hitettik el velünk ezekkel kapcsolatban, ami az ő megoldásuknak a magját képezi. Az intelligenciát leginkább úgy határozzák meg, mint egy olyan képességet, ami tudományosan igazolható magas szintű elvont, vagy ezekre visszavezethető gyakorlati válaszokat ad. Az AGI meg az, ami ezt önállóan, asszisztens szerűen teszi, esetleg konkrét kérdések/kérések nélkül is. A tanulásnak meg talán azt nevezik, amikor ezek a válaszok tudományosan értékelve egyre magasabb szintűek, egyre koherensebbek.
OK, de lássuk, hogy mi a véleménye erről pl. egy csimpánznak? Nyilván nem azért más, mert nincs intelligenciája, hanem mert teljesen mást tart adekvát válasznak, viselkedésnek. Főleg, hogy a saját környezetében az ő szempontjából inkább adekvát válaszokat fog adni, ahhoz képest, mint amit akár egy AGI ügynök által vezérelt robot ott összeügyetlenkedne. Leegyszerűsítve, talán kimondható, hogy azért, mert természetben valójában nincs tudomány (ez a mi kreálmányunk), ott csak túlélés van (még ha végsősoron sok túlélési kérdést a tudományos megközelítés segíthet).
Mondom ezt látatlanbna, annélkül hogy bárki is ilyen kísérletet végzett volna.
De talán nem is kell ilyen ügyetlen példákból kiindulni, a cikkben is említett emberi erkölcs is pont az a terület, ahol nem lehet egyetlen tudományosan igazolhatóan legmegfelelőbb választ adni. És akkor itt ugye fel is merül a kérdés, hogy mennyire nevezhető AGI-nek az AGI, ha nem képes konzekvens válaszokat adni (mondhatni saját meggyőződésből) egy erkölcsi rendszeren belül, csak "tudományosakat"?
A jelenlegi AI projektek, az azokat irányító és abból hasznot remélő vezetők nyilván azt hitettik el velünk ezekkel kapcsolatban, ami az ő megoldásuknak a magját képezi. Az intelligenciát leginkább úgy határozzák meg, mint egy olyan képességet, ami tudományosan igazolható magas szintű elvont, vagy ezekre visszavezethető gyakorlati válaszokat ad. Az AGI meg az, ami ezt önállóan, asszisztens szerűen teszi, esetleg konkrét kérdések/kérések nélkül is. A tanulásnak meg talán azt nevezik, amikor ezek a válaszok tudományosan értékelve egyre magasabb szintűek, egyre koherensebbek.
OK, de lássuk, hogy mi a véleménye erről pl. egy csimpánznak? Nyilván nem azért más, mert nincs intelligenciája, hanem mert teljesen mást tart adekvát válasznak, viselkedésnek. Főleg, hogy a saját környezetében az ő szempontjából inkább adekvát válaszokat fog adni, ahhoz képest, mint amit akár egy AGI ügynök által vezérelt robot ott összeügyetlenkedne. Leegyszerűsítve, talán kimondható, hogy azért, mert természetben valójában nincs tudomány (ez a mi kreálmányunk), ott csak túlélés van (még ha végsősoron sok túlélési kérdést a tudományos megközelítés segíthet).
Mondom ezt látatlanbna, annélkül hogy bárki is ilyen kísérletet végzett volna.
De talán nem is kell ilyen ügyetlen példákból kiindulni, a cikkben is említett emberi erkölcs is pont az a terület, ahol nem lehet egyetlen tudományosan igazolhatóan legmegfelelőbb választ adni. És akkor itt ugye fel is merül a kérdés, hogy mennyire nevezhető AGI-nek az AGI, ha nem képes konzekvens válaszokat adni (mondhatni saját meggyőződésből) egy erkölcsi rendszeren belül, csak "tudományosakat"?
CS.N.T.K.K.!!! NI!:D