67
-
#27
Felesleges, mert Molni nem képes rá, hogy elképzeljen olyan scenariot amiben bármi is olyan törtéánhet amit ö nem szeret nem akar használni.
Már többször megprobáltam, de még egyszer sem adott olyan válaszokat aminél leirná egy olyan jövöbeni verziot ami szerinte müködhetne.
Mert szerinte nincs ilyen .
Pedig már többször bebizonyosodott amit annyira tagadott, mégis valahogy megvalosult és müködik.
Ahogy a más bolygora valo utazás és bányászat is meg fog valosulni , lehet , hogy nem a mi életunkbe , lehet ,hogy nem ugy ahogy mi most elképzeljuk, de meg fog valosulni.
Molni szerint, lehetetlen, mert gazdaságilag jelenleg lehetetlen, felelsges, meg amugy is minek.
Ő csak tagadni tud, a jelenben ragadva a jelen technologiai szintjén akar megoldást találni egy jövöbeni problémára.
Képzelő erő , a jövöben bekövetkezö technologiai fejlödések elképzelésének hiánya jellemzi.
Csak visszakérdezni, megkérdöjelezni tudja mások ilyen féle elképzelését és megtalálni azokat a pontokat amibe beleköthet és megtalálni azt ami nem müködhet, ahelyett, hogy felvásolná a saját elképzelését, hogy szerinte mi az ami müködhet.Konstruktiv párbeszédre képtelen, csak a mások hulyének nézése és a saját maga felsöbrendöségének hirdetése , hogy ö mindent is tud mindenről .
Ha mégis olyan állitás jön fel amibe nem tud belekötni akkor terel ,mellébeszél , behoz másik téámát, csak hogy ne kelljen neki beáltni, hogy tévedett.
Miközben senki nem állit olyat, hogy 100%osan müködik az amit elképzelt és , hogy minden apro részt átgondolt és megtervezett és egy hibátlanul megvalositható elméálet, de legalább nekunk van elképzelésunk egy olyan jövöröl ahol ezek a olgok müködnek.
Ö nem tudja elfogadni, hogy vannak olyan dolgok amiket akkor is fejlesztenek, ha nem hoz azonnali megtérulést és pénzugyileg jelenleg rossz befektetés.
Ahogy az egyik cikkben olvastam Molni olyan mint az AI :
Harry Frankfurt filozófus szerint nem a hazugság az igazság legnagyobb ellensége, mert a baromság rosszabb. Ahogyan a klasszikus esszéjében, az On Bullshit (1986) címűben kifejtette, a hazug és az igazmondó ugyanazt a játékot játssza, csak éppen ellentétes oldalon. Mindketten úgy reagálnak a tényekre, ahogyan azokat értelmezik, és vagy elfogadják vagy elutasítják az igazság tekintélyét. A hülyeségeket beszélő azonban teljesen figyelmen kívül hagyja ezeket az igényeket. "Ő nem utasítja el az igazság tekintélyét, mint a hazug, és nem állítja szembe magát vele. Egyáltalán nem fordít rá figyelmet. Emiatt a mellébeszélés nagyobb ellensége az igazságnak, mint a hazugság". Az ilyen ember a tényekre való tekintet nélkül akar meggyőzni másokat.
Nem foglalkoznak az igazsággal, mert nincs róla fogalmuk. Nem empirikus megfigyeléssel, hanem statisztikai korrelációval dolgoznak."A legnagyobb erősségük, de egyben a legnagyobb veszélyük is az, hogy szinte bármilyen témában tekintélyesnek tudnak tűnni, függetlenül a tényszerűségtől. Más szóval, a szupererejük, az emberfeletti képességük, hogy baromságokat beszéljenek"
Sandra Wachter, Brent Mittelstadt és Chris Russell az Oxford Internet Institute tanulmánya szerint az ilyen modellek a potenciális károkozás egy új, még rosszabb kategóriáját, a „gondatlan beszédet” hozzák létre. Véleményük szerint a gondatlan beszéd megfoghatatlan, hosszú távú és halmozott károkat okozhat. Olyan, mint a „láthatatlan baromság”, amely butítja a társadalmat - mondja Wachter. Egy politikus vagy üzletkötő esetében legalább általában megértjük a motivációjukat. A chatbotok azonban nem rendelkeznek szándékossággal, hanem a hihetőségre és az elkötelezettségre optimalizáltak, nem pedig az igazságtartalomra. Tényeket fognak kitalálni minden cél nélkül. Felfoghatatlan módon szennyezhetik az emberiség tudásbázisát.
Pont ilyen amikor Molnival társalog az ember. -
manypet #26 Ugyan nem vagyok mérnök, de írok egy ötletet.
Ha már felviszünk/megépítünk atomerőművet a Holdon, akkor nyilván akkora tömegű cucc mellett a primer és szekunder plusz a tartalék víz felvitele már csak hangyafasznyi pluszt jelent. Tehát víz lenne. Esetleg ha találnánk vizet a Hold kőzeteiben is vagy akárhol a Holdon, az is egy plusz lehetőség. (Fene tudja, annyiszor még nem jártunk arra, hogy pontosan tudjuk. Amit tudunk, hogy a Földön van víz, a Hold anyaga pedig nagyban egyezik a Földével. A felszín közelében jelentékeny mennyiség nincs, de lentebb fúrva nem kizárt, hogy fagyott állapotban akár nagoybb mennyiség is legyen. Nem tudom, nézzük meg majd, ha arra járunk.) A szekunder víz hűtése pedig megoldható csővezetékkel, amit a Hold talajába rakunk le pár (tucat) méter mélységben, és fölé árnyékoló lemezeket pakolunk, hogy a Nap ne forrósítsa fel a kőzetet. Így a hideg kőzetben lehűthető az erőmű szekunder vize. -
militavia #25 Hogyan működik egy atomerőmű? A gőzciklus megvan? Na, hogyan hűtesz le MW-okat? Vízveszteség? Pótvíz igény? Stb.
20-30 év múlva megváltozik a fizika...?
A termoelektromos generátor teljesítménye szondák hajtásához elég, nem ipari teljesítményhez. Méregdrága és gyorsan csökken a teljesítménye. -
manypet #24 "az űrben ehhez áram hol lesz?"
Atomenergia? Nyilván nem a mai helyzetben nézve, hanem mondjuk 20-30 év múlva.
Abban igazad van szerintem is, hogy a Földön kitermelni meg újrahasznosítani mindig olcsóbb lesz, mint lehozni fentről. De az űrbéli bányászat nem a Földre termelne a tervek szerint, hanem eleve az űrbe. Azaz a különböző, űrbe indított expedíciók anyagául szolgálhatna. Mondjuk én szkeptikus vagyok az űrbe való kilépés tekintetében, mármint hogy még a mi generációnk látni fog embereket a Marson élni (odamenni még lehet, de élni biztosan nem). De hosszú távon azért nem butaság tervezgetni, pláne, hogy a kutatások idelent is hasznot hozhatnak. -
militavia #23 Attól sem lesz ordítóan nagy a teljesítménysűrűség. A tükör meg hogyan kerül fel? Még, ha fémfóliás rácsos szerkezet, akkor is mérhető szabad szemmel látható tömege van... És ez a Holdon is lófasz teljesítmény. Marson a lófasz *0.3 van, ha porvihar, akkor meg 0 közeli.
-
inkvisitor #22 Űrbeli kohó-nál nincs sok értelme napelemmel bohóckodni. Parabolatükör és kész.
A probléma, hogy vasolvasztásnál kell a szén, különben csak lágyvasat kapsz.
Az orosz nukleáris cirkálórakéta gyakorlatilag az amerikai másolata, csak 60-70 év késéssel. De még így is sikertelen volt eddig. A mérete alapján meglehetősen nehéz lehet szabályozni illetve készenlétben tartani. Első támadásra jó, de visszalőni vele necces, mert a reakciók biztonságos beindítása nem sétagalopp. Vagy ha rövid felezési idejű izotóppal működik, akkor rövid a készenléti ciklusa mielőtt megeszi az üzemanyagot vagy a hajtóműfalat.
Az űrbányászat célja kinnti kolóniák létrehozása, és csak teljesen önnműködő, hosszú ciklusú bányászgépekkel/vontatókkal működik. Gyakorlatilag ki kell engedni egy nagy adag automata ionhajtóműves vontatót, amik aztán évek-évtizedek alatt a feldolgozóhoz terelik a becélzott aszteroidákat.
Jelenleg még messze vagyunk ettől. -
militavia #21 1%-ra csökkentés dumának jó. Az, hogy mennyi energia = hajtóanyag felvenni valamit SOHA nem fog megváltozni.
Az elektromos kohó részen jót röhögtem. Meséld, az űrben ehhez áram hol lesz? Az ISS teljes napelem kapacitása valami 75kW táján van. Itt a Földön. Marson ez a 30%-a kraftban.
Amikor te "kohókról" beszélt, ott a MW-ok röpködnek... És ezek a no.1 szintű problémának, van itt több is.
Utoljára szerkesztette: militavia, 2025.06.03. 13:36:30 -
kvp #20 "Tudnál kicsit segíteni mi az az orosz nukleáris légköri hajtómű?"
https://en.wikipedia.org/wiki/9M730_Burevestnik
Es igen, massziv sugarzo csikot huz maga mogott, de az oroszokat ez jelenleg pont nem erdekli, meg akkor sem ha ez a sajat teruletuket erinti.
"Így is marhaság az ötlet. Hány vízforrásnak van az űrben pont olyan jó pályája, hogy BÁRMILYEN emberi felhasználásra jó legyen?"
A terv az lenne, hogy a viz ott van ahol kell, csak jeg formajaban. A Naprendszer koruli ovek tele vannak vizjeggel es az asvanyi anyagok is alapvetoen ott vannak.
"A jelenlegi árakon, ha csiszolt gyémántokat kéne a Hold felszínéről összeszedni, akkor sem érné meg a holdutazás anyagilag."
Ezert szeretnek a mostani ar 100-adara (azaz 1%-ra) csokkenteni a koltsegeket es onnan optimalizalni tovabb, amig a LEO-ra feljuttatas a jelenlegi legi teherszallitas koltsegere nem csokken. Ez a starship fejlesztesenek egyetlen gazdasagi celja. Gazdasagilag csak akkor van ertelme barminek is az urben ha az ur olcson elerheto.
"Valahogy mindig elfelejtődik, hogy ha van technika, ami lehetségessé tenné az űrbohóckodás, akkor annak mi a hatása idelent."
Itt a felszinen is allnak at az elektromos kohokra, amihez csak aram kell es nagyon tiszta anyagokat tud eloallitani gyakorlatilag minimalis segedanyagok felhasznalasaval es meg kisebb kornyezeti kibocsatassal.
Musk a Marson akarja hasznalni a legkori szendioxid + viz = metan + oxigen generatorait uzemanyag gyartasra, de mar itt a Foldon is kiserleteznek a folyekony metannal (ami gyakorlatilag LNG) hajtott repulogepekkel es vannak LNG-t hasznalo jarmuvek, de meg nagyobb teherhajok is. Ha a Marsa jo, akkor a Foldon is jo lesz. Csak sok es olcso, tovabba CO2 semleges aram kell hozza, aminek a forrasa lehet megujulo vagy akar nuklearis is.
Tehat meg nem epult meg a mukodo Starship, de a hozza felhasznalt technologiakat mar probaljak beepiteni a mostani foldi letunkbe is, az urtol fuggetlenul. De ez igy volt az Apollo programmal is, az urverseny miatt picit nagyobb kesleltetessel. (nehogy a szovjetek ellopjak, de ez Musk-ot nem zavarja, nalluk minden publikus, Kina kozben csendben masolja a lecket) -
militavia #19 Ez is marhaság. A jelenlegi árakon, ha csiszolt gyémántokat kéne a Hold felszínéről összeszedni, akkor sem érné meg a holdutazás anyagilag.
Szóval ez ritkaföldémes marhaság sem megy, mert érc van odafent ls nem tiszta anyag. Azt meg előállítani nem tudod odafent a tudomány és műszaki haladás szeritn.
De, ha valaha is ott tartana, akkor a Földön mennyivel lenne olcsóbb pl. az újrahasznosítás vagy bármi más? Egész egyszerűen nevetséges, hogy mennyire vakok a technofanok. A Földön is azért nem terjedt el a villanyautó a kezdetek után, mert a belső égésű is mindig gyorsabban fejlődött, mint az akku és vellany.
Valahogy mindig elfelejtődik, hogy ha van technika, ami lehetségessé tenné az űrbohóckodás, akkor annak mi a hatása idelent.
Utoljára szerkesztette: militavia, 2025.06.03. 08:38:02 -
militavia #18 Meteort lebaszni a sivatagban meg nem lehet, mert gyorsan kihalunk. Egy szutyok 1x1x1 km objektum lejön és vége az emberi civilizációnak... Lefékezni millliárd tonnákat meg nem lehet. -
militavia #17 Így is marhaság az ötlet. Hány vízforrásnak van az űrben pont olyan jó pályája, hogy BÁRMILYEN emberi felhasználásra jó legyen? Mennyi dv kéne a szállításhoz? Még mindig egyszerűbb a Földről felvinni.
Ezen felül egyetlen megveszekedett űrbányász fetisiszta sem tudta eddig még tőmondatokban sem kifejetni, hogy milyen gépekkel történne a bányászat és hogyan. Honnan lenne hozzá teljesítmény és energia, no meg hűtés. Mert az űrben ugye a hűtés "picit" problémásabb, mint a Földön.
Merti sci-fi ez az űrbányászat, a láthatáron nincs semmi, ami megoldaná ezt. Ha meg valaha olyan fejlettek lennék, hogy megy, akkor felmerül a kérdés, hogy olyan fejlettségi szint mellett a Földön milyen hatékony lenne a bányászat és minden más, hogy akkor lenne-e értelme... -
inkvisitor #16 Tudnál kicsit segíteni mi az az orosz nukleáris légköri hajtómű? Tudtommal nem létezik ilyen. Az ameikai plútó nukleáris bombázó/rakéta működött nyilt ciklusú nukleáris hajtóművel, de egyszer nem merték indítani felszínen, annyi nukleáris anyagot nyom ki működés közben. Atomháború idején ez nem probléma, de békeidőben necces.
Ami felszínről indítható nukleáris hajtómű, ami még működhet is az az Orion projekt, ami sokezer tonnás járműveket képes indítani felszínről. A probléma velük, hogy egy egyszerű indítás is minimum 10 légköri atomrobbantást jelent, ami erősen szembemegy az atomsorompó egyezménnyel. További gond hogy az EMP fegyverek magasságában is vígan robbantgat, ami enyhén szólva gallyra vágná az indító ország és környékének eletromos rendszereit.
A Starshipek ott jönnek a képbe, hogy olcsó felszín-LEO kompként üzemelhetnek, amivel már édremes lehet föld körüli pályán megépíteni egy nagyobb, ionhajtóművel bolygóközi járművet, ami csak bolygó körüli pályák között mozog olcsó, gazdaságos, gyenge ionhajtóművel és visz magával 1-2 feltöltött starshipet leszállóegységként. Amit meg kell oldani az a helyi üzemanyag gyártás az újra felszálláshoz. -
kvp #15 "Ez most annak igazolása, hogy szarjunk a környezetvédelemre...?"
A 60-as evek fejlesztesi sebessege csak a 60-as evek kornyezetvedelmi szintjen tarthato. Ha odafigyelunk mindenre, akkor joval lassabb lesz.
"a fő gond ott kezdődik, hogy rakéta a hajtás. mind energia felhasználás, mind hatékonyság tekintetével."
Erre lennenek jok elso otletkent a kombinalt ciklusu raketa-ram jet-ek, amik legkori oxigent hasznalnak az alsobb retegekben. Azert nem hasznaljuk oket mert a legkor nem eleg suru. Egy nagyobb teljesitmenyu raketa az ele kerulo 1 bar-os levegovel semmire sem megy, sokkal nagyobb nyomas kellene, amihez nagyobb feluletu legbeomlok kellenenek es onnantol minden elony elveszett. Egyszeruen egy modern raketa tobb oxigent hasznal mint a felszintol a legkor hataraig tarto levegooszlop a raketa atmerojeben.
A masik lehetseges megoldas pedig a nuklearis hajtasu plazma jet lenne, ami egy legkori levegot hasznalo ramjet rendszer es a nuklearis hajtomuvek legkori hasznalatat akadalyozo nemzetkozi szerzodeseken bukik meg. Az oroszoknak van mukodo jarmuvuk erre a technikara. (mert ok ujabban magasrol leejtik az ENSZes szerzodeseket) Es regen az amerikaiaknak is volt, legalabbis egy prototipus, de azt papiron soha nem hasznaltak elesben.
A melyuri jarmuvekhez pedig ott van a Bussard ramjet, aminek a hajtomu reszet mar regen elkeszitettek es mukodne ha lenne ra penz, hogy vegre elesben kiprobaljak. ( https://en.wikipedia.org/wiki/Variable_Specific_Impulse_Magnetoplasma_Rocket ) De ehhez is fuzios vagy legalabbis fisszios reaktor kellene, hogy tenyleg hatekonyan lehessen hasznalni oket. Ha lehetne ilyeneket epiteni, akkor meglenne az eselye, hogy egy jarmu tiszan nuklearis energiaval elhagyja a legkort.
Na most ha az egyszer hasznalatos (leszallo resz nelkuli) starship-eket fel tudnanak juttatni alacsony foldkoruli palyara, akkor azokra szerelhetnenek (mar az urben) VASIMR hajtomuveket es 1-2 honap alatt ott lennenk a Marson. Csak a Foldre visszajonni nem lehetne veluk, de arra meg ott van a crew dragon. Erre alapul a NASA uj holdprogramjanak egyik valtozata is. Ehhez sokkal kozelebb vannak mint a teljesen ujrafelhasznalhato rendszerhez. (az allami penzt is erre kaptak)
Amin a spacex benazik egy ideje az a starship-ek ujrahasznositasa, ami csak es kizarolag az olcso LEO teherszallitashoz kell, de ugyebar abban van a tenyleges nagy penz. Mindenki ezzel probalkozik, meg a kinaiak is.
Btw. olcso LEO teherszallitassal mar az urben kibanyaszott anyagok lejuttatasa is eleg olcso lenne. Felmegy valami jol fizeto foldi technika es lejon helyette az eredeti rakomany sulya aranyban vagy barmilyen ritkafoldfemben. De azt is lehet, hogy a kesz (feldolgozott) anyagokat juttatjak vissza az urben keszitett visszatero kapszulakkal, amiknek csak egy utat kell kibirniuk es a kinyitasukhoz fizikailag szet kell vagni oket. Gyakorlatilag ablativ vedopajzzsal es ballisztikus visszateressel csak az ernyoket es az elektronikat kell felvinni hozzajuk. Ha automatizalt a legtobb folyamat, akkor minimalis szamu ember kell, tehat nagyon olcson lehetne termelni. Ugyanez a technika itt a Foldon is kivalthatna egy rakat fizikai munkast a banyakban es a neheziparban. De hat pont errol szol a 4. ipari forradalom, a munkasok kivaltasarol robotokkal.
"Aztán nem tudom mennyire sci-fi, de 3d nyomtatóba való fémport is talán elő lehetne állítani már fenn az űrben, amivel helyben lehetne eszközöket nyomtatni,"
Mukodik. A NASA-nak vannak olyan nyomtato prototipusai amik megeszik az elektromos kemenceben olvasztott holdport es kepesek belole targyakat nyomtatni. Alapvetoen sok szilicium, vas, magnezium es titanium van a porban. A Mars pedig joreszt vasoxid porral van boritva, attol voros. Ezek nem annyira ertekes femek, de nagyon jok barmit helyben epiteni. A kisebb aszteroidakon pedig minden is van.
Ha van olcso LEO teherszallitas, akkor hirtelen nagyon gazdasagossa valik mindenfele fent vegzett tevekenyseg. Nem veletlen, hogy a spacex-nek ez a fo uzleti celja. -
Archenemy #14 Én azt hittem az űrbányászat lényege hogy azt nem kell lehozni a Földre, és fel sem kell vinni. Pl. ha vizet lehetne bányászni az űrben, pályára állítani a Föld körül valami pár száz tonnás jeges meteort, akkor nem kéne a Földről vizet felvinni az űrhajósoknak (ahogy rámutattál) jó drágán. Ugyanígy ha egy hasonló meteort sikerülne belebaszni a Holdba, akkor egy esetleges holdbázison lenne víz.
Aztán nem tudom mennyire sci-fi, de 3d nyomtatóba való fémport is talán elő lehetne állítani már fenn az űrben, amivel helyben lehetne eszközöket nyomtatni, ilyesmi, pont azért hogy ne kelljen felvinni. Nem kell lehozni semmit szerintem. Vagy ha nagyon-nagyon elengedem a fantáziámat, akkor egy jó nagy meteort lebaszni valami sivatagba, aztán azt itt a Földön kibányászni, de mondjuk ez már tényleg nem túl reális sok dolog miatt. -
t_robert #13 a fő gond ott kezdődik, hogy rakéta a hajtás. mind energia felhasználás, mind hatékonyság tekintetével. A rakéta hajtás eleve magával cipeli a tűzelő anyagot és az ahhoz szükséges oxidáláshoz szükséges oxigént. Képzeljük el a ló hatékonyságát, aminek magával kéne cipleli egy hetes útra mondjuk 2 mázsa zabot és 4 mázsa vízet is. :) Miközben elmegy Budapestről Londonba. :) Nagyjából pont ez a rakéta technika. Bárhogyan is csiszolgatják a rakétát az rakéta marad. nem túl hatékony és alkalmas eszköz gyors rövid idejű és nagy távolságú űrutazásra. Amíg nem sikerül müszakilag valami hatékonyabb meghajtásra átállni a rakéta hajtás helyett a probléma adott mard báthogyan is csiszolgatják.
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2025.06.02. 13:01:04 -
militavia #12 Raadasul a lemaradasuk nagyreszet az elozo kormanyzat alatti adminisztracios vizsgalatok okoztak egy-egy teszt utan.
Ez most annak igazolása, hogy szarjunk a környezetvédelemre...?
Az űrbányászat életképességén jót röhögök. Mutasd már meg közgazdaságilag, hogy mikor lesz BÁRMIT olcsóbb kitermelni odafent, mint idelent. Kb. soha. Mert a fizika tudja a dolgát. Lényegében nincs olyan alapanyag, amiért megéri ez. Csak feljutni és csak a LEO pályára 1000-10000 USD per kg. Nem tonna. Kg. És le is kiéne jönni, mert termelni is kéne. Aminek megint csak gátja lesz az a szemét fizika...
Milyen olyan anyag van, aminek finomítatlan formában bányászata megéri ennek sokszorosát? Semmi. A holdi He3 lenne az egyetlen, ha lenne hozzá fúziós erőmű. De az sincs. -
kvp #11 "Nem újrahasznosítható módban üzemelve sem volt eddig nagyon sikeres a Sh."
Ez a booster mar masodjara ment es most direkt tortek ossze. Tehat a booster mar jo lenne ujrahasznositva is. A starshippel azert benaznak, mert azt is ujra akarjak hasznositani. Ha ujrahasznositott booster es eldobhato starship lenne, akkor mar most kesz lennenek vele. (ujrahasznositas nelkul a starship-bol kihagyhato lenne a rakter ajto, az orr tartalyok es a felszini hajtomuvek, meg a teljes hovedelem, tehat kb. a jarmu 2/3-a es a problemak nagyresze)
A spacex azert tesztel elesben, mert az olcso alapanyagok miatt olcsobb es gyorsabb mint szimulacioval. Raadasul a lemaradasuk nagyreszet az elozo kormanyzat alatti adminisztracios vizsgalatok okoztak egy-egy teszt utan. Most varhatoan fel fog porogni a teszteles. A jo az egeszben az, hogy amikorra sikerul stabilizalni a terveket, addigra mar meglesz a tomeggyartasi kapacitas, tehat nem csak ujrahasznositjak a jarmuveket, de tomeggyartani is tudjak oket. Ez tobb szaz mukodokepes es parnaponta indithato jarmuvet jelent, tehat akar orankent mehet majd 1-1 raketa. Ez gazdasagossa tenne a banyaszat, a termeles, gyakorlatilag barminek az urbe telepiteset. -
militavia #10 Nem újrahasznosítható módban üzemelve sem volt eddig nagyon sikeres a Sh. Nem azért pukkant el, mert az újrahasznosításért feleős feature nem működött. -
#9
Pont nem azonos modon hasonlitod össze öket, mert ha igy lenne akkor nem azt feltételeznéd, hogy azonos a fejlesztési modszer.
Ahogy irtam a NASA addig nem épitett semmit sem mig a papiron kiszámolt értékek azt nem mutaták ,hogy minden rendben.
Arról nem is beszélve, hogy az apollo nem egy ujrahasznositható rakéta volt, tehát csak és kizárolag az oda utat kellett neki kibirnia és csak egy nagyon kis részt keleltt a belépéshez ellenállonak tenni.
Arról sem beszélve, hogy centiméter pontos visszatérést kell tudnia mind a két konponensnek, és nem csak valahova az oceán vizébe visszaérkezni .
Amiket te most tüzijátéknak látsz azt a nasa Papiron játszotta le nagyon sokszor csak mivel nem volt a nagyközönség elött látható ezért azt ugy veszed mintha meg sem történt volna és minden fasza volt elsőre.
Az se nagyon érdekel téged, hogy a tesztelések célja egyáltalán nem az amit te elvársz töle. egyszer se volt tervbe az, hogy LEO pályára álljon akkor sem ha minden faszán muködött volna. ezért volt ausztrália mellett kijelölve a érkezés.
Tudod ez olyan mint amikor te az alapján döntenél a majom és a hal közül ,hogy melyik a jobb, amelyik elöbb mászik fára.
Te csak a kudarcokat látod, azt nem amiket eddig elért és , hogy minden inditással egy lépéssel közelebb kerül ahhoz amit tervezett.
ÉS mig te a elso inditástol számitod a cél elérését én meg a tervezés megkezdésétől , akkor láthatod, hogy a SX-nek még van két éve , hogy ugyan ugy elérje azt a célt és 2 év alatt 2027 ig , ha ilyen gyorsulo utemben tudja a teszteket végezni akkor ahogy irtam, több mint 50 inditás lesz arra, hogy tökéletesitse a dolgokat.
És ha elkészül akkor több terhet visz fel mint bármelyik más ország összesen egy év alatt kb. . ahogy a falcon 9 is teszi.
ÉS hiába mondod azt , hogy csak a starlink miatt repül annyit,
Egyrészt azért is, másrészt , mert a cégek még mindig a NASA utemterve szerint terveznek és gyártanak, nincs megrendelés , mert azok a projectek amiket fel akarnak löni ugyan ugy évekig szuttyögnek mint a NASA , mig egy fellövésre kész egy eszköz.
ODa még nem tört be a magánszféra és a verseny, hogy olcsobban gyorsabban készitsenek el valamit
MErt lehet több haszna lenne rengeteg olcso microszatelitet fellöni kutatásra a különbözö bolygokhoz, mint egy nagyot amin benne van minden eszköz egyszerre ,de évtizedeket kell várni mire elkészül , jó drágán.
-
militavia #8 Szerinted a Sh program az első indítással kezdődött? Az első indítástól mérve az SV már az A8-cal megkerülte a Holdat. A Sh azzal szenved, hogy 0 hasznos teherrel elérje a LEO pályát.
Ne haragudj, de akárhogy nézem a kontraszt erős.
Semmiféle zsigeri ellenszenve nincs. Tök azonos módon vetettem össze a kettőt. Az első próba után mi történt. A SX eddig szép tüzijátékokat gyártott. Lehet, hogy 2-3 év múlva stabil lesz, de a XXI. század eszközeivel ezt sikerült elérni.
Ha nem tűnne fel musk cégei látványosan nem hozzák semelyik vaporware igéretét.
Persze a kultista mindent is meg tud magyarázni.
Utoljára szerkesztette: militavia, 2025.05.31. 20:24:51 -
#7
Az apollo programot 1961 ben kezték el, és minden létező cég és ember azon dolgozott, hogy sikerüljön elsönek a holdra lépnie. 8 rakétát löttek felel addig
Az Starshipet 2019ben kezték el a starhopperral . egyetlen cég saját töke bevonással , majd mikor látták, hogy tudja teljesiteni azokat a dolgokat akkor kapta az állami támogatást.
2023 elso valos kialakitás ota már 9 rakétát készitettek , egyiknek se volt tervezve LEO pályára állás
ha ugyan annyi isőt számolnánk mint az apollo esetében akkor a starship kb 50 fellovésnél fog járni aminél már benne lesz a LEO meg akár hosszabb távu repülések is mint a mars.
DE hát hogy lehetne elvárni , hogy logikusan ész érveket gondolj egy zsigeri ellenszenvvel szemben ami bármilyen fejlesztést és különutas megoldásokat csinál , az neked ökörség és szar .
Igaz, hoyg a valoság ezzel szembemegy de az nem igen szokott téged zavarni. a Falcon rakéták tervezése is igy volt és mára az egyik legmegbizhatóbb és legtöbbet fellöt rakéta lett. Már amolyan heti többszöri menetrendszerinti járatnak is lehet tekinteni, miközben mások még mindig csak tökölnek ,
Ezért kapja a támogatásokat ,nem Musk két szép szeméért -
militavia #6 Ez dumának jó, csak mégis anno a Saturn V töredéknyi virtuális tesztelési lehetőséggel igen hamar elérte a Holdat.
Az első Saturn V indítás 1967 november. Holdraszállás 1969 július.
Az első Sh indítás 2023 április. Most 2025 június lesz már.
Amennyi idő alatt az Apollo program elment a holdig ott Starshipnek a LEO pályára sem sikerült még állnia. Ok, nem kerül annyi pénzbe, de maga az Apollo program nem csak a SV-ből állt. De maga a rakéta működött és nem úgy, hogy sorban robbantgatták fel őket. Mindenz a XXI. század tervezési eszközeivel. Azért ez így...
... érdekes.
Ja és 3 mrd dolláros állami átszéllel. A pénz elégett, a teljesítésigazolás meg sehol.
Én is szeretnék olyan céget vezetni, ami kap 3 mrd dollárt, de elvárás valahogy nincs.
Utoljára szerkesztette: militavia, 2025.05.31. 10:18:33 -
#5
téves megálapitás, mert ha csak az lenne a cél ,hoyg odamenyjenek meg vissza kkor nem kellene enyni, mert a starshipet arra használnák, hogy a artemis projekthez szállitsa a szukséges cuccokat mert a hold küról akarnak egy gate way modult felépiteni amihez csatlakozna az artemis modulja és onnan le és felszállna a felszinről , ehhez kell a sok fellövés.
DE még ha igy is lenne fajlagosan akkor is olcsobb mint a nem ujrahasznosithato SLS és orion rakéta .
t_robert: ezek tesztelések ami pont azt szolgálja, hogy a gyakorlatban jojjenek elo a hibák és a kijavitott verzio már megfeleljen minden kritériumnak , nem ezzel mennek a marsra hanem egy olyan verzioval ami már többször megjárja majd az urt és akár a marsot is oda vissza.
Ellenben a NSA rakétáival amik csak elméletben tesztelgetnek meg szimuláciokon keresztül és már a véglegesnek gondolt rakétát épitik meg és lövik fel.
Te melyikkel repülnél nyugodtabban, amelyik már tesztelve volt többször valos körülmények között vagy amelyik csak elméletben ?
A NASA honapokat és éveket szuttög egy egy hiba kijavitására a Space
X meg épit egy uj hajot 1 honap alatt és leteszteli a valoságban , hogy valoban megszunt e a hiba vagy valami más is befolyásolta azt . -
t_robert #4 Ez menne a Marsra? Van öngyilkos, aki beleülne? -
kvp #3 "Vannak kétségeim, amikor a Holdhoz repülés még az ős koncepció szerint is valami 6 tankolást igényelne"
Ha a nagymeretu starship-et kuldik a holdig akkor kevesebbet, mert ha a tanker felso resze nem jonne vissza, akkor nem kell ra hovedo pajzs es plusz uzemanyag, tehat kevesebb, kb. 1-2 tankolasbol meg lenne. Ha egy kisebb leszalloegyseget kuldenek, akkor az kozvetlenul mehet mint az apollo-k, tehat a teljes leszalloegyseg, parancsnoki modul (dragon) part ki lehetne loni egyetlen csak hordozo (booster) szinten ujrahasznositott inditassal, a starship felso reszet lecserelve egy hagyomanyos kettenyithato teher egysegre. (ekkor kikerulne belole a csak leszallashoz szukseges orr tartaly es csovezes is)
Ha a parancsnoki crew dragon egyseg kulon menne fel egy falcon-nal, akkor meg tobb hasznos terhet tudnak felvinni, kb. az apollo kuldesek duplajat. Egy teljes starship-hez kepest nem sok, de ez mar most is egyszeruen elerheto lenne. De a cel a 100%-os ujrahasznositas. Mivel a fokozatok gyurujet ujfent ledobtak, ez azt jelenti, hogy ez az inditas meg mindig a korabbi terv valtozatban epitett volt, nem az uj. Az egyetlen aggaszto hir, hogy valahol nagyon eldurrant valami csovezes, mert ekkora uzemanyagszivargas a felso fokozatban eddig nem volt. Most legalabb nem robbant fel egy vakum hajtomu sem. -
militavia #2 Vannak kétségeim, amikor a Holdhoz repülés még az ős koncepció szerint is valami 6 tankolást igényelne. Akkor ez még több így nem? = még drágább.... -
kvp #1 Nem robbant fel a melyuri hajtomu mint a legutobbi ket alkalommal, hanem kibirta a leallitasig, tehat ez elorelepes. A gond most az volt, hogy elment a nyomas a tartalyokbol, ami elozoleg nem volt, mert felrobbant mielott elmehetett volna a nyomas.
A hordozonak ez volt a masodik inditasa, tehat az elso urahasznositott raketa volt es direkt tulterheltek. A hajtomuvek harmadik beinditasakor hossz iranyban osszenyomodott mint egy kolasdoboz, ezek szerint ilyen sokat nem szabad egyszerre begyujtani ha mar majdnem teljesen ures a tartaly. (a belso nyomas tartja egyenesben az uzemanyagtartalyt es az adja a szerkezet merevseget, lasd kolasdoboz)
Nem volt sikeres, de a jarmu egy lepessel tovabb ment, mig a hordozonal ez mar ujrahasznositott jarmu volt, tehat ha betartjak a visszateresi szogeket es a csak a 3 kozponti hajtomuvet inditjak be az utolso fekezeshez (es ebbol csak 2 kell), akkor ez a resz gyakorlatilag kesz is lenne.
Erre mondta az Everyday Astronaut, hogy ha csak a hordozot hasznositanak ujra, mar ugy is eletkepes lenne gazdasagilag. (mint ahogy a falcon 9 is az) A legtobb kuldeshez (pl. a holdraszallashoz) eleg lenne az is ha a felso resz (a starship) egyszer eldobhato lenne.