13
-
militavia #13 Csak egy nagyon egyszerű analógia volt arra, hogy az átlagtól kilengéseknek milyen rövid távú drámai hatása lehet.
Sehol nem mondtam, hogy az élet eltűnik. Mindig a kérdés az, hogy az ember számára fontos és életbevágó ökoszisztémák fennmaradnak-e. -
Agyturbinikusz #12 A hőmérséklet okozta fehérje kicsapódás (a fehérje láncok osszegabalyodnak), nem reverzibilis.
Persze az egész megértése szempontjából egy kicsit összetettebb gondolkodás szükséges, hiszen 2-3 paraméter nem elegendő egy következtetésre.
Azt viszont rengetegen kihagyják, hogy pl a korallok pusztulását okozó vízhőmérséklet változások, új korall élőhelyet is létrehoznak, csak máshol.
Vagyis lehet, hogy az emlősök nagy része ki fog pusztulni a túl gyors környezet változás miatt, de az élet nem fog megszűnni a bolygón. -
militavia #11 Ráadásul a kiugró csúcsok nagy pusztításra képesek.
Pl. az emberi test hőmréskélete az élete során az esetek 99,99-ban 37C fok alatt van. De ha abban az 0,01%-ban tartósan 41 fok feletti láz van, akkor kampec.
Ha a szélsőséges szétcseszik az ökoszisztéma egyes részeit, akkor lehet majd pislogni. -
Agyturbinikusz #10 Nem véletlen írtam a Föld átlag hőmérsékletet.
Az hogy az adott mikroklima hogyan változik, azt jelenleg előre senki nem tudja megmondani.
Ami viszont eddig tetten érhető, hogy a hőmérsékleti szélsőségek egyre nagyobb méreteket öltenek. -
militavia #9 Inkább az a komment volt sztereotipikus.
Melyik részét nem érted meg annak, hogy ha 400 millió éve magasabb CO2 és átlaghőm volt, az nem jelenti azt, hogy ha kicserélnéd teleportációval a faunát és állatokat, akkor azok életben maradnának?
A hőmérsékleti gradiens olyan változást mutat, ami evolúciós és geológia léptékben végtelen grandienshez közelít.
Ez a baj. Mert amíg ez a változás lassú volt, akkor is kihaltak dolgok, de zajlott az alkalmazkodás és túlélés. De amikor 120 év alatt akkora melegedés van, ami 12000 év alatt se lenne természetes, akkor ott azért lehet majd pislogni, hogy mi marad me és mi nem.
A nemesített növények nagy része pl. elég érzékeny mindenre is, de a GMO meg egyesek szerint fúj fúj.
Na, akkor lehet tippelni, hogy mi hogyan fog alkalmazkodni és ki hal éhen majd. -
#8
Huha. Itt azért vannak olyan sztereotpiák, amelyek a klímaváltozáshoz kapcsolódnak, de nem igazak!
Szal tegyük helyre a dolgokat:
A globális klíma melegedése úgy nyílvánul valójában meg, hogy a sarkok felé intenzívebb az egyenlítő felé kisebb. A melegedés lehet, hogy a sok évi lokális klímánál jelentős eltéréseket okoz, de ezek általában a napi/évi hőingás csökkenésével járnak, a melegedés ellenére is. Lásd Mo "extrém szélsőségesen" enyhe telek, ergo nem fagynak meg az emberek!
A melegedés NEM sivataghosodással jár, hanem ellenkezőleg, azok eltűnésével, csapadékosabb klímával.
A melegebb klímára inkább jellemző a nagytestű, hosszú életű állatok, megafauna jelenléte. Az eljegesedés kezdete óta, kb 5 millió éve a megafaunához tartozó állatotfajok fokozatos kihalás alatt vannak. A korábbi több tucatból mára pár maradt gyakorlatilag Afrikáűban.
Amióta fejlettebb élet létezik, kb fél milliárd éve, inkább a jelenleginél magasabb globális hőmérséklet és CO2 szint volt a jellemző.
Jelenleg egy eljegesedett, alacsony CO2 állapotú, elsivatagosodott állapotban van a Föld, amikor az élővilág is szegényesebb, mint NORMÁL állapotban. -
militavia #7 És a mostani faunával és állatokkal? Ja. Nem... -
Sequoyah #6 Igen, es azon magasabb homersekleten az altalunk ismert allatok/novenyek jelentos resze nem elt sokaig, es kihaltak.
Persze, a felmelegedest a bolygo maga valoszinuleg tuleli, csak nem az altalunk megismert formaban... -
Agyturbinikusz #5 Édes pici barátom, egy hüllő képes elbújni az árnyékba egész nap, nem izzad, és nem is mozog ha nem kell. Ezért simán elvannak a sivatagban is.
Akkor most kérlek szépen, egy 50 fokra hevitett fém dobozban étlen szomjan tölts el egy napot.
Utánna megbeszéljük, hogy jó e az, hogy a hőmérséklet emelkedik átlagban a Föld nevű bolygón.
-
Ender Wiggin #4 Elvileg ennél jóval magasabb hőmérsékletek is voltak már, ráadásur többször, ciklikusan. Lehet, hogy az ősprokarióták is dízellel jártak...
Utoljára szerkesztette: Ender Wiggin, 2022.10.10. 13:58:06 -
#3
Hát erre azért kíváncsi leszek. A jelenlegi CMIP6 klímamodellek is elhasalnak, amikor ismert magas CO2 értékű paleoklimatikus viszonyokat, vagy jelenlegi de viszonylag szélsőséges (pl trópusi) klímát kell modellezniük. A CO2 szint függvényében túl magas hőmérsékletet adnak. Ez megkérdőjelezi a több vtizedes, magasabb légköri CO2 szinthez kapcsolódó előrejelzéseik helyességét is.
A jelenleg ismeretek szerint, az egyik legfontosabb olyan tényező, aminek modellezésében rosszul állnak ezek a modellek, pont az a légköri víz, amit ezekszerint most az MI-vel akarnak vizsgálni. Hajrá.
Bár jó kérdés, hogy az MI-t mibe engedik beleszólni? A légköri víz bizonyos paramétereit engedik csak változtatni, vagy egy másik, a CMIP modelltől eltérő, egyszerűbb, vízre kihegyezett modellel próbálják csak szimulálni a klímát. Utóbbi esetben sajna nem sok hozadéka lesz, a jelenlegi (CMIP) klímamodellek szempontjából. Tekintve, hogy nem derül ki, hogy a jelenlegi klímamodellek, mondjuk csak az egyéb tényezőkben, pl víz hibásak, vagy koncepcionálisan a CO2 modellezésben is. -
Cat #2 Fordítsuk meg a dolgot: meglepő lenne, ha pont azok nem akarnák csökkenteni az általuk okozott felmelegedést, akik a felmelegedés mértékét kutatják. -
Ender Wiggin #1 A felmelegedés oka a szuperszámítógépek, amiken a felmelegedés okát keresik :-))))))