Működése közben termeli meg az energiát egy új ausztrál vonat

Lehet, ezért született meg a cikk, nem kell 100%-os hatásfok, hiszen lejtmenetben ha csak 50% a fékezési energiának eltarolhato, akkor már megvan a visszafelé útra való.

Kicsit változtatok az álláspontomon, mivel reggel olvastam tegnap még kávé elött fél álomban a cikket. Ez esetben az energia töbletet a magasabb helyen kibányászott anyag helyzeti energiája adja(amit a természet alakított ki, vagyis fel a hegyre nem ugyan azt a súlyt kell felvinni, mint lefele. Az persze továbbra is kérdéses, hogy lehet-e annyi energiát termelni a hatásfokok miatt, ami elég a kisebb súlyú vonat felmenetelére a hegyre. Se a generátor, se a villanymotorok se az aksik hatásfoka nem 100-os.

Semmi gond, segítek:
A kikötőbe, lefelé 10 ezer tonna megy (megpakolt vonat), vissza a bányába (hegynek fel) pedig csak 100 tonna (üres vonat). Így a kezdeti helyzeti energia 10-12%-át kell csak a visszafelé útra kinyerni (surlódás, légellenállás és hasonló veszteségeket is számolva).

Látom nem érted, hegynek le teli vonat, hegynek fel üres vonat. A különbség Remélem érthető energia szükséglet téren, ha nem akkor meg vissza a napközibe.

Olvasd el még egyszer a cikket!

Ezzel csak egyetlen gond van. A helyzeti energiához előbb fel is kell menni arra a magaslatra. 😊 Ahhoz, hogy felhasználd mondjuk az energiáját egy 10 méter magasra emelt 100 kilós tömegnek előbb fel kell emelni a 100 kg-os tömeget 10 méter magasra. Ráadásul van súrlódás, energia termelési veszteség. (egy energia termelő generátor nem 100%-ban alakítja energiává a befektetett mechanikai munkát) Mint ahogy egy villany motor se alakítja át ugyan annyi mechanikai munkává a befektetett elektromos energiát. HATÁSFOK. Mint ahogy ha tárolni kell az energiát az se 100%-os hatásfok. Ha betárolok valami aksiba 100 egység energiát, akkor abból nem tudok visszanyerni 100 egységnyi energiát. Persze energia nem vész el csak átalakul. Például melegedés formájában elveszítjük hőenergia képében a súrlódásokon és egyebeken keresztül. Na ezért nem létezik a perpetuum mobile.
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2022.03.07. 09:55:20

Valaki felfedezte volna a perpetuum mobile-t? 😊 Kizárt, hogy visszalehetne annyi energiát termelni, amit elhasznál a vonat. Kapásból nem 100% egy akármilyen generátor hatásfoka, mint ahogy az energia tárolás és visszanyerés sem. Olyan energia veszteségekről nem is szólva, mint légellenállás és súrlódás... 😊 Maradjunk annyiban, hogy kevesebb energia kell a vonathoz, mert a szükséges energia egy részét visszanyeri... 😊

Igy mukodott az ipari forradalom legelejen a legtobb angol banya kotelpalyaja. A teli kocsik legurultak a csatornakon varo uszalyokhoz, kozben a parhuzamos sinen felhuztak az ures kocsikat. Csak fekezni kellett a lejto tetejen levo koteldobot ha tul nagy volt a tomegkulonbozet.

Pelda egy viszonylag sokaig hasznalt korai megoldara:
https://www.portlandhistory.co.uk/uploads/8/9/6/9/8969909/merchants-incline-edward-hitch-of-weymouth_orig.jpg

Ez ugyanez az elv, csak aksis energiatarolassal. Miert nem csinaltak meg korabban? Egy bizonyos energiatarolasi kapacitas (energia/aksi tomeg) elerese utan eri csak meg. Ha nem tudnak annyi energiat elrakni, amennyi az ures szerelvenynek a visszauthoz kell, akkor nem jutnak fel a banyahoz.

ps: A vonatonkenti 34404 tonnas tomegkulonbozet energiajat szeretnek felhasznalni a visszautra. Ez akkor lehetseges ha a helyzeti energia oda-vissza alakitasa soran bekovetkezo veszteseg merhetoen kevesebb mint a rakomany sulyabol szarmazo helyzeti energia.

Én is föltaláltam már néhányat, de mindig rájöttem, hogy nem működne, ahogy ez sem...

Azért ez eléggé speciális üzem. Lefelé mindig megrakva, vissza mindig üresen.
A Budapest-Debrecen vonalon ez nem működne.

Gondolom mert nem ingyen van az átalakítás, és csak most kezdte megérni a beruházás.

Nem teljesen, szerintem pont a tömeg miatti különbségek miatt üzemelhet. Hiszen lefelé kb 100X annyi az impulzus mint visszafelé.