35
  • kvp
    #35
    "Most olvasom Philip K. Dick A végső igazság c. könyvét."

    Akkor innen vette Gates az otletet amit az egyik videos interjujaban elmondott. A gaz az, hogy komolyan gondolja es penze is van hozza. (egyebkent kb. errol szolna a 4. ipari forradalom is, az elso soran a lovak, a 4. soran a munkasok valnak feleslegesse)

    ps: Egy tenyleg regi pesti vicc:
    -Te mibol elsz?
    -Zsidokat bujtatok.
    -De hat a haboru mar 10 eve veget ert...
    -Igen, de ezt ok nem tudjak!
  • NEXUS6
    #34
    Nem biztos, de tovább mint egy kényszerűségből vegeta kaján élő bangladesi, vagy indiai, vagy valamelyik indián törzs tagja, akiket mindig példaként hoznak a vegánok. ;)
  • NEXUS6
    #33
    Most olvasom Philip K. Dick A végső igazság c. könyvét. Hasonló sztori.
  • Major
    #32
    "Csak vessük össze azt a triviális statisztikát ami adott ország lakosságának húsfogyasztását veti össze a várható élettartammal, ott ahol a legtöbb húst esznek ott a legmagasabb a várható élettartam is." - Tehát, ha én 6 pofára eszem a hamburgert, akkor 200 évig élek?
  • kvp
    #31
    A klasszikus osember etrend (lasd paleo) kvazi egeszseges eletmodot biztosit az ezen eletmod mellett varhato maximalis elettartamig, ami kb. 40 eves kort jelent. Ha valakinek ez eleg, akkor hajra. A tisztan novenyevo eletmod ennel hatekonyabb, de ha nem figyelunk oda mindenfele tapanyag mesterseges potlasara vagy nem vadasszuk ossze a vilag minden sarkabol a megfelelo novenyeket, akkor nagyon gyorsan hianybetegsegekhez vezet vagy gyerekek eseten magas halalozasi ratahoz. Az ember mindenevo, igy ha a termeszetes lakhelyenek megfelelo kornyezetben talalhato tapanyagokbol szeretne megelni, akkor ennie kell mind novenyi, mind allati eredetu eteleket is. Persze a globalizmusnak es a tudomanynak koszonhetoen ezt a termeszetes szabalyt mar nem kotelezo betartani.

    Az alattartas persze minden nagyobb foldteruletet igenyel, mint a vegetarianus taplalkozas, ugyanis 1 kilo szojabab es 1 kilo marhahus nyers taperteke kozott nincs akkora kulonbseg mint amennyivel tobb ennivalo kell a marhanak amig megno. A teljes tapertek persze elter, de az ehenhalas rovidtavu elkeruleset vizsgalva nem szuksges a hosszutavu hatasokat vizsgalni. A vegetarianus taplalkozasra valo atteres a modern mesterseges etrendkiegeszitoknek koszonhetoen lehetove teszi, hogy ugyanakkora terulettel tobb embert lassunk el, persze rosszabb minosegben. Az ennel egy fokkal hatekonyabb megoldas a lakossag teljesen szintetikus etelekre valo atallitasa, amikor gyakorlatilag gyarban keszult mu etelt esznek. Ez lehetove tenne, hogy az egyre novekvo, termeles szempontjabol hasznontalan lakossag ne haljon ehen, ugyanakkor a jominosegu foldteruletek tovabbra is kiszolgalhassak a gazdagok igenyeit, mig a kevesbe jominoseguek visszavadithatoak legyenek a bioszfera megorzese es rekreacio celjabol. A vegan es a varhatoan kesobb bevezetett szintetkus taplalkozas tehat segit csokkenteni a termoteruletek kiterjedeset es ez csak a lakossag eletminosegenek jelentos romlasat igenyli. A mostani jarvany soran meghozott intezkedesek nagy lepest jelentettek az elvart iranyba, de ez meg csak a kezdet es a legtobb nyugati fiatal nem csak elturi, de koveteli oket.

    Miert fontos kivetelezni a nagytokesekkel? Mert ok gazdagok. Ezert van az, hogy az atlagos emberek eseten mar azt sem nezik jo szemmel ha sajat autojuk van, mig a gazdagok mindenhova maganrepulovel jarnak, ami egymagan egy kisebb varos autohasznalatanak felel meg. A rendszer pontos leirasat az allatfram cimu konyvben adta meg Orwell. Roviden szova mindenki egyenlo, de vannak egyenlobbek es a bolygo lakossaganak 99.99%-a nem tartozik gazdagokhoz.
  • NEXUS6
    #30
    Azért azt se felejtsük el, hogy az ember gyak millió évek óta ismeri a tüzet!
    A vegánok által is fogyasztott növények azonban csak pár ezer éve lettek kinemesítve! A növények főzés nélkül gyak mérgezőek, vagy kevésbé hasznosulnak.
    Az hogy az ember mindenevő, nem azt jelenti hogy nyerskoszton is egészségesen elél, vagy a vega kaja számára a legideálisabb.
    Csak vessük össze azt a triviális statisztikát ami adott ország lakosságának húsfogyasztását veti össze a várható élettartammal, ott ahol a legtöbb húst esznek ott a legmagasabb a várható élettartam is. Sőt 1-2 nyugati országban ahol valamilyen okok miatt megállt a húsfogyasztás növekedése, ott megtorpant a várható élettartam növekedése is.
    A mezőgazdaság által hasznosított földterület 70%-a legelő, vagy takarmányozásra szolgáló terület. A haszonállatok a növényeknek szinte 100%-át képesek elfogyasztani és jóminőségű fehérjévé alakítani. Az emberi felhasználású növénytermesztésre tehát a mezőgazdasági terület kisebb, értékesebb részét használjuk. Ha veganizálni akarjuk a Föld teljes lakosságát, akkor növelni kéne, márpedig ennyi jóminőségű terület 8-10 Mrd ember ellátására valóban nincs!
    Szal valszeg maradnak a bocik,a cocák, meg a pipik! ;)
  • tom_pika
    #28
    A vega étrendben a kalóriák nem kis részét szénhidrátként kell bevinni, ami problémás lehet rengetek cukorbeteg embernek.
  • defiant9
    #27
    Bután és India is realtíve szegény, ráadásul vallási összefüggések is vannak.
    A gazdaság, azon belül a fizetőképes kereslet az alap, mivel a hús szignifkánsan drágább mint a gabonafélék.
    A vegán gyerekek(már akik nem kaptak ezirányú családi pressziót) elsősorban az állatok védelme miatt lesznek azok, a húsevők pedig az íz miatt eszik.
    Children Who Choose Not to Eat Meat: A Study of Early Moral Decision-making
    Ahogy kibeszéltük a Földnek a növényi alapú táplálkozás ami jobb, úgyhogy jó irány ha a társadalom is szokja a gondolatot és nem csodabogárként tekint arra aki kerüli a húst.
  • dyra
    #26
    Inkább az milyen kultúrába születtél, Buthanban nem hiszem ,hogy sok húst ennének vagy Indiában. Én VEGAN vagyok már egy 10 éve. Nem hiányzik a hús. Ebben lehet kissé szubjektív is vagyok. A családom húst eszik hússal a mai napig. Talán azért lettem én VEGA nem tudom. A lényeg, hogy szerintem a kultura amiben felnősz alapvetően befolyásolja az étkezési szokásaidat. Aztán amikor az ember önálló döntéseket kezd hozni (a szerencsésebben fiatalon a szerencsétlenek soha) akkor van aki úgy dönt nem eszik többé húst. Ezzel nem megítélni akartam a húsfogyasztókat.
  • defiant9
    #25
    A kisgyereket nem ösztönzi a fogyasztói társadalom. Elsődleges preferenciája a szénhidrátok, ha ezt dinnye formájában kapja meg akkor az, ha pizza vagy sültkrumpli formájában akkor meg az. A klasszik alacsony kalóriatartalmú zöldségek nagyon a lista végén vannak.
    A felpörgő húsfogyasztáshoz egyértelműen kell a gazdasági alap, azonban senki nem kényszeríti az embereket a magasabb húsfogyasztásra, ez saját döntésük. Egyszerűen szeretik az ízét, és ez valahol evolúciós örökség. A túlélésünk záloga volt hogyha lehetett akkor a mamutot együk, és csak akkor rágjuk a gumókat amikor az elfogyott.
  • dyra
    #24
    A nyugati világ kulturális hatása az a fajta fejlődés ami a világ legtöbb országában végbement. Gazdasági értelemben is. Ennek vannak jellemzői pl a piacgazdaság. Ami fogyasztásra ösztönöz.

    A hús fogyasztásban sem értek egyet.

    "Az anyagi jólét ami miatt nő a (hús)fogyasztás"

    Az életmódváltás miatt. A korábbi még nem nyugati rendszerekben az emberek nagy része a mezőgazdaságban vagy az önellátásban dolgozott. Aztán megjelent a piac és az emberek jó része a szolgáltatások és egyéb szektorok felé volt kénytelen elmozdulni. Erre jött még az, hogy a már működő ipari minták pl hústermelés könnyen adoptálható volt.

    Kicsit olyan mint a C02 és a föld felszíni hőmérsékletének az összefüggése. Azt látjuk a diagramokon mikor melegebb volt akkor a C02 is több volt a levegőben de az adattokból nem eldönthető melyik okozta melyiket. Vagy azért lett több C02 a levegőben mert melegebb lett vagy azért mert több CO2 került a levegőbe ami miatt melegebb lett.
  • defiant9
    #23
    "A nyugati életforma mutatja az utat."
    Ez egy megtévesztő korreláció. Sőt, épp a nyugati nagyvárosokban alakult ki mára pl. a bio vegán életmódot követők vastagodó rétege.
    Az anyagi jólét ami miatt nő a (hús)fogyasztás. Ez nem neveltetés, a génjeinkben van hogy örömünket leljük abban ha finom ételekkel tömjük a hasunk. Egy kisgyerek is ezért falja az édességet, a szülők tipikusan épp visszafogni akarják, de a brokkoli ugyan egészséges de nem egy vonzó táplálék (nem kalóriadús=nem olyan finom mint a zsíros fehérjedús hús).
    Ezért nő pl. Kínában is az egy főre jutó húsfogyasztás. Meggazdagodtak, megengedhetik maguknak.
  • dyra
    #22
    Áááá eltudod képzelni, hogy leállunk a fogyasztásról? Gyerekkorunktól erre nevelnek minket. A meséink, a reklámjaink, a filmjeink mind mind erről szólnak. A példaképek legtöbbje gazdag sikeres ember, (Jézus kivétel persze). A siker fokmérője a vagyon (első sorban hozzáteszem sajnos). Generációkban van belekódolva még többet.. és többet..

    A nyugati életforma mutatja az utat.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2021.08.20. 16:47:32
  • kvp
    #21
    "Biztosan lehetne etetni 20 milliárd embert is, csak már most a 8 milliárdnál is az a helyzet, hogy pl olyan országok mint mi már az erdőket is mezőgazdasági célra hasznosítjuk."

    Magyarorszag kb. 10 millio embert tudna ellatni elelmiszerrel a kornyezet terhelese nelkul. Az ENSZ altal javasolt fenttarthato mezogazdasag es nepsuruseg mellett. Ehhez kepest jelenleg 45-50 millio embernek eleg elelmiszert termelunk es lakik kozben tenylegesen az orszagban kb. 8.5 millio fo. Ha lezarnank a hatarokat es nem termelnenk tobb elelmiszert csak amennyit felhasznalunk, akkor ugyan a GDP csokkenne, de a kornyezeti terheles normalizalodna. A nemetek meg egyenek szintetikus kajat vagy oldjak meg a tulnepesedesuket. Ez igaz a tobbi, az ENSZ szerint tulnepesedett orszagra is. Miert a magyar emberek egyenek bogarakat, szintetikus eteleket meg genmodositott novenyeket, amikor nem mi terheljuk tul a Foldet. (az ENSZ adatai szerint 8 es 10 millio fo kozott lehetne fenttarthato modon elni a jelenlegi magyar hatarokon belul, a 10 millio fele akkor ha pl. alacsony a marhahus fogyasztas es itthon az)

    Ha a vilag minden allama betartana, hogy nem hagyja megnoni a sajat lakossagat az orszaga eltartokepesse fole, akkor sehol nem lenne gond a bolygon. Ugyanez igaz a koszen alapu energiatermelesre is. Magyaroszagon mar egyaltalan nincs szenalapu eromu. (az egyetlen meg meglevo tartalek eromu is csak mezogazdasgi hulladekot eget alapesetben) Ehhez kepest a nemetek nemcsak tulnepesedettek, nemcsak alacsonyabb a mezogazdasagi termelesuk mint a fogyasztasuk, de meg szeneromuveket is hasznalnak alaperomunek pl. a szendioxidsemleges atom helyett. Es azert szivjanak a magyarok, hogy pl. a nemeteknek ne kelljen valtoztatni vagy hogy afrikaban meg tobb ember szulethessen? Tudom, hogy onzonek tunik, de valahogy stabilizalni kellene a bolygo bioszferajat es ennek legegyszerubb modja az, ha a tenyleges populacio novekedest mutato teruleteken allitjak meg a novkedest. Ahol termeszetes csokkenes van (pl. nallunk vagy Japanban), ott barminemu beavatkozas vagy elelmezesi reform nelkul is csokkeni a fog a terheles ha nem exportalja hanem meg sem termeli a folosleget az adott orszag.

    ps: Hasonlo problema figyelheto meg a nagytokesek es az atlagpolgarok viszonyaban is. Miert gondoljak, hogy inkabb tobb 100 kozeposztalybelinek kell visszafognia a fogyasztasat, hogy egy milliardos maganrepulovel jarhasson mindenhova? Egyertelmu, mert mindenki a sajat erdekeit tartja szem elott es igy a milliardosok inkabb novelnek a fogyasztasukat, mindenki mas terhere, mig a szegeny orszagokban novekvo nepesseg is csak a fejlett vilag dolgozo kozeposztalyatol elvett eroforrasokbol tud tulelni. De persze a kozeposztaly fogja vissza magat, nem a globalista milliardosok, mert ok egyenlobbek. (ertsd ok fontos emberek, marmint a tobbiek elete nem szamit nekik)
  • Gabbbbbbbbbbbb
    #20
    "Nem mellesleg sok országban meglehetősen sok a vegetáriánus (a lakosság döntő része). Mégis elvannak."

    Nevezz meg csak egyet, ahol tényleg 51%+ a vegán lakosság! (ne városállamot)
    Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2021.08.17. 21:53:37
  • dyra
    #19
    Igen, sikerült hoznod pár népet akik ki tudja mennyi idő óta bizonyos húsételeket bizonyos módon elfogyasztva esznek nyers húst. No de ez a jellemző? Nem. A tejet is csak a világ lakosságának a harmada tudja megemészteni felnőtt korában. A hozzászólásomban erre hívtam fel a figyelmedet, hogy az ember megoldja, hogy legyen kajája.

    Nem mellesleg sok országban meglehetősen sok a vegetáriánus (a lakosság döntő része). Mégis elvannak.

    "hogy a mezőgazdasági termelés akkor a legzöldebb, ha kis százalékban állati húst is előállít táplálékként..."

    Csűrheted csavarhatod, egyetlen probléma van. 8 milliárd embernek már nem lehet zöld mezőgazdaságot csinálni. Itt bármilyen kaját ipari léptékben kell előállítani. És a populáció növekszik. Biztosan lehetne etetni 20 milliárd embert is, csak már most a 8 milliárdnál is az a helyzet, hogy pl olyan országok mint mi már az erdőket is mezőgazdasági célra hasznosítjuk. Szerencsétlen élővilág az "érintetlenre" gondolok. Nekik van még helyünk valahol amúgy?
  • Csaba161
    #18
    Ezt mond az eszkimóknak, akik kizárólag húson élnek; vagy az angoloknak, akik nyersen eszik a Beefsteaket; vagy a japánoknak, akik nyersen eszik a halat; vagy a magyaroknak, akiknek a nyers marhahúsból készült tatárbeefsteak a kedvenc eledelük...

    Továbbá az ember fogazata megegyezik a vaddisznóéval, ami úgyszintén mindenevő...

    De ezek semmit sem változtatnak azon, hogy a mezőgazdasági termelés akkor a legzöldebb, ha kis százalékban állati húst is előállít táplálékként...
  • _svd_
    #17
    "A H2 technológia szerintem arra való, hogy ne a városokban tolják ki az autók NOx-ot kormot stb.-t."

    A korom már nem gond. A nitrogén oxidok sem, ha csak a legújabb EURO előírást teljesítő autókat engedjük be. De ezzel csak a szennyezés egy részét tennénk ki a városokból. A robbanómotor mindig szennyez. A kenés okán mindig kerül olaj az égéstérbe.
    Ezen a hidrogénhasználat sem segít. Ráadásul a hidrogén gyártás és tárolás nem egyszerű történet. Ha sikerül a hidrogén tartályt robbantani, nagy visszhangja lesz.
    Városba az elektromos autóknak van a helye. A folyamatos gyorsítás és fékezés sok energiát emészt el. Az elektromos járművek képesek visszanyerni a gyorsításba tolt energia egy részét. Ezzel a fékkopás okozta környezetszennyezés is csökken.
  • dyra
    #16
    az ember a mai napig nem képes megenni a nyers húst, se a fogazatunk se a gyomrunk nem alkalmas rá. Kb mióta rájöttünk meglehet sütni főzni, és gyanús, hogy akkor sem volt ez sose elsődleges kaja.

    "mivel az ember mindenevő"

    nem az.

    Az ember alkalmazkodóképes és megoldja, hogy legyen mit ennie. Ha húst akkor húst. De most az a helyzet, hogy nem szükségidőket élünk.
  • defiant9
    #15
    Jah, egyébként én sem gondolom hogy ezt az egyél kevesebb húst felűről lehet tolni.
    Az emberek arra költik a pénzüket amire akarják, ha a brazilok egyre több steak-et ennének akkor ez van, több marhát kell tartani.
    Olyat lehetne talán hogy extra adó a plusz metán/CO2 kibocsájtás miatt, de politikailag az ilyesmi viszont nem túl népszerű lépés.
    Ilyen szempontból jó az uniós rendszer. Brüsszelből meg lehet hozni a népszerűtlen direktívákat ami a választások szintjén nem annyira húsbavágó mint a tagállami döntések
  • Munkas
    #14
    Az a baj, hogy nem minden élelmiszerben van meg mindegyik aminosav azok közül, amit az ember szervezete nem képes maga legyártani. Sőt szinte egyikben sincs meg ezek közül mind egyszerre, csak a húsban, ezért is népszerű. De minden kajában mások az arányok. A szójababos példádat tekintve, azt lehet pl. gabonafélékkel vagy rizzsel keverni, úgy asszem’ elég jól kijön a fehérje tetris. De még ez is csak aminosav oldalról igaz, a fehérjék mellé kellenek még zsírsavak, cukrok és sok minden más.
    Az ilyen-olyan megszorítós diétára építő mezőgazdasággal nem lehet társadalmakat etetni.
    Ezért is rossz a mezőgazdaságra tolni az energetikát, mert ami „megújuló”, az biztos, hogy a bioszféra más elemei elől vesz el forrásokat.
  • defiant9
    #13
    Ennyire mélyen ezt nem látom. A szójabab alapú fehérjék sem minősülnek teljes értékű emberi 'takarmánynak'?
  • Csaba161
    #12
    Természetesen a tiszta vegán étrend jóval károsabb, mint a húst is tartalmazó, mivel az ember mindenevő és így rosszabbul hasznosítja a növényeket, mint a növényevő állatok.

    Ha nő az embernél húsevés aránya egy ideig csökken a teljes földterület, amelyen nem csak az emberi fogyasztásra, hanem az állati takarmányozásra is termelnek növényeket. Persze egy idő után meredeken emelkedik a földterület nagysága, ahogy növekszik az emberi táplálékban a hús aránya. Ez a minimum 10-15% emberi húsfogyasztásnál van, az állatok függvényében. (Persze ez az állat nem a szarvasmarha. A legjobb növényhasznosító a kecske és a zebra...)
  • defiant9
    #11
    A tény ettől tény marad, a kivágott esőerdők helyén marhák vannak. Amikből pedig nem nem bioetanol lesz hanem hús.
    Kínában és Braziliában is drasztikusan nő az egy főre jutó húsfogyasztás, ennek a karbon lábnyoma töbszörösen magasabb mint a vegán étrendé, az hogy a népesség is nő az addicionális +keresletet generál.

    A cukornádat máshol termelik, jóval kisebb területen:


    Természetesen a teljes bioetanol folyamat sem karbon semleges, de a biomassza->etanol vs. olaj->etanol ekvivalens üzemanyag termelés közül egyértelműen a 2.-nak van szignifikánsan nagyobb negatív hatása.
  • Munkas
    #10
    A görbékből az látszik, hogy a hústermelés nagyjából annyival növekszik amennyivel többen lettek az adott térségben (jó talán egy kicsit jobban).
    Azt a gabonát, krumplit, cukorrépát stb., amit lefőznek bioetanolnak, lehetne takarmánynak is használni. Pl. az átlag magyar is jóval több élelmiszernövényt használ fel az E10 üzemanyagon keresztül, mint amennyit megeszik.
    Szóval ha nem az autóinkkal zaboltatnánk fel az ételt, akkor bőven tudnánk húst exportálni Ázsiába, ami a mennyiségen túl lenyomná az árakat is, és akkor nem lenne biznisz a Braziloknak az erdőirtás (és még talán nálunk is olcsóbb lenne a kaja).
  • Munkas
    #9
    A H2 technológia szerintem arra való, hogy ne a városokban tolják ki az autók NOx-ot kormot stb.-t. Hiába nukleáris vagy szél nap stb. energiával elektronizálunk vizet, globális szinten akkor sem leszünk sokkal beljebb. A H2-t hűteni kell, szállítani kell stb. amelyek mind plusz emisszióval járnak.
    A sima vízelektrolízis meg talán a legrosszabb megoldás. Ha mindenképp elektronizálni kell, akkor inkább sólét kell bontani, nem vizet, a keletkező NaOH mehet a földgáz reformáló gyárba CO2 adszorbernek. Így ugyanannyi árammal, négyszer több H2 gyártható nulla CO2 emisszióval, (csak fejben gondoltam végig a reakciókat, ha elrontottam az arányokat, javítsatok ki). A fölgáz sokkal olcsóbb, mint a villany (különösen, hogy sok helyen épp abból állítják elő) a Cl2-t meg felveszi műagyaggyártás.
    És még számos más gazdaságosabb megoldás van, de a zöldek és a politikusok általában nem racionálisak, ld. bioetanol, biodízel, biomassza erőművek és hasonló hülyeségek, amik max arra jók, hogy megemelik az üzemanyag és az energia árát és evvel valamelyest mérséklik a keresletet.
  • defiant9
    #8
    Az elsődleges driver az hogy önmagában a hústermelés/fogyasztás ami növekszik, ehhez pedig egyre nagyobb terület kell. Braziliában az esőerdők kivágásával nyernek ilyen területet.

    Cattle Sector Causes 80% of Brazilian Deforestation
  • zola2000
    #7
    Amikor olyan dolgot csinálunk hogy sok termőföldön nyugaton biodízelt, vagy erőműbe energiafüvet kezdünk termelni, emiatt felmegy az élelmiszer ára annyira hogy Dél Amerikában megéri emiatt félégetni az esőerdőt, akkor nem lepődnék meg, ha minden észérv ellenére maradna a kék hidrogén.
  • kvp
    #6
    "Ugyanakkora marhaság vízből hidrogént csinálni. Ott is megvannak a gyengébb hatásfokú és CO2 emisszióval járó elemek a technológiában."

    Tisztan nuklearis vagy megujulo energiaval nem keletkezik szendioxid a folyamat soran es amennyiben az eloallito es szallito infrastruktura is a fenti ket energiaforras csoportot hasznalja, akkor teljesen tiszta az egesz folyamat. Persze egyertelmu, hogy sokkal konnyebben szallithato es kezelheto ha metant allitunk elo, legkori szendioxidbol es vizbol.

    "ráadásul a készletek is végesek,"

    Sajnos gyakorlatilag nem azok. Lehetosegunk van arra, hogy minden valaha kivont szenet visszategyunk a legkorbe, felhasznalva hozza a teljes legkori oxigenmennyiseget. Ezzel visszaallna a bolygon az elet megjelenese elotti legkor, mind osszeteteleben, mind homersekletileg. Szinte semmilyen eloleny nem maradna meg abban a kornyezetben, de elvileg elo tudjuk allitani vagy tetszoleges mertekben megkozeliteni, amennyiben nem valtoztat az emberiseg a jelenlegi korabban evmilliardok alatt eltarolt szenet egeto technologiain.
  • Munkas
    #5
    Ugyanakkora marhaság vízből hidrogént csinálni. Ott is megvannak a gyengébb hatásfokú és CO2 emisszióval járó elemek a technológiában.
    A CO2-t meg lehet kötni az ipari folyamatokban. Sőt hatékonyabb lenne magát a CO2-t elektronizálni a levegőből. Jobb lenne az anyagmérlege, mint a megújulós hülyeségeknek (bioetanol, hidrogén, biogáz stb.).
  • wraithLord
    #4
    Miért hozna megváltást, ugyanazt csináljuk, mint eddig, csak közbe iktatunk plusz 1 (vagy CO2 megkötéssel két) folyamatot. :D
    A szerves anyagok égetésével egyszerűen le kell állni, nem is a klímaváltozás miatt, hanem mert környezetszennyező, "átrendezi" a bolygó/bioszféra/akármi szénháztartását, és elavult, barbár, gány energianyerési forma, ráadásul a készletek is végesek, még akkor is, ha egy ideig még nem látjuk a végét.
  • t_robert
    #3
    ebben tökéletesen egyetértünk. ráadásul minden földgázt és kőolajat ki kell bányászni, aztán szállítani kell. ami szintén plusz energia és környezet szennyezés... ennél sokkal tisztább a zöld hidrogén és egyszerűbb.... víz kell hozzá és nap vagy szélerőmű.... az zöld energia termelés. Olyan helyen kell termelni, ahol van vít, szél vagy napsütés. a hidrogén előállítás mellékterméke oxigén, amit ki lehet simán engedni. aztán mikor majd elég a hidrogén és újra víz lesz belőle újra egyesül a légkör oxigénjével. Szóval egyértelműen a zöld energiával megtermelt hidrogén a tiszta megoldás...
  • _svd_
    #2
    A szén fűtőértéke kerekítve 33 MJ/kg, atomtömeg kb 12 g/mol, CO2 kibocsájtás tökéletes égés esetén 100%
    A hidrogén kerekítve 120 MJ/kg, atomtömeg kb 1 g/mol, CO2 kibocsájtás nulla százalék.
  • kvp
    #1
    Kek hidrogen = fogod a foldgazt es elegeted belole a szenet, a keletkezo ho segitsegevel pedig a 4 hidrogenjebol csinalsz 2 hidrogengaz molekulat. Az eredmeny az, hogy mig a metan kozvetlen elegetesekor 1 szen es 4 hidrogen energiaja nyerheto ki, addig a "kek hidrogen" eseten ebbol kb. az energia felet jelento 4 kapcsolatos szenet az atalakitas soran egetjuk el, igy kb. a felere csokken a hasznos munkara kinyerheto energia. Ha utanna meg cseppfolyositjak is a hidrogent, akkor meg plusz energiat is kell melle betolni, ami nem jon utanna vissza. Ennel meg tenyleg a sima koszen egetese is kevesbe szennyezo.

    Barmilyen olyan folyamat ami nyers koolajat alakit at barmi tovabbra is eghetove, az energiapazarlo. Tovabba barmilyen szenet, foldgazt vagy koolajat hasznalo energiatermelo folyamat karos szendioxid kibocsatassal jar. A legkevesbe karos ha a nyers koolajat es foldgazt eromuvekben egetik el es az igy termelt aramot es hot hasznaljuk fel. Minden atalakitgatas (benzin, gazolaj finomitas, "kek" hidrogen gyartas) csak energiapazarlas a konnyebb hordozhatosag erdekeben.