21
-
lammaer #1 Lefeljebb nem retúrjegyet vesznek... :) -
Lapajka #3 190 milliárd dolláros vagyonnal nagyon meghatja ám ez Musk-ot... egy teszt volt csak.. a veszteség kisembernek borzasztó, neki bolhacsípés... csinál másik 1000 darabot ha akar... -
duke #4 "A videón jól látható, hogy az SN9 szintén a kívántnál nagyobb sebességgel, nem megfelelő helyzetben érte el a felszínt,"
Hogy lehetnek ennyire benak, hogy nem tudnak leszallni egy raketaval ? Tuti elsore leszalltam volna. Az interneten egy csomo moon lander-es program elerheto. Miert nem gyakorolnak egy kicsit ?
Utoljára szerkesztette: duke, 2021.02.04. 23:31:08 -
kvp #5 "Miert nem gyakorolnak egy kicsit?"
Gyakoroltak, a gepen mar 100-bol 100x le tudnak szallni. (elerheto a szimulator, jo poen, az iss dokkolos is)
A gond ott van, hogy nem csak az ur nehez, de a raketajuk is az es a hajtomurendszere meg egy kis csiszolasra szorul. (jo nagy kalapaccsal utogetve) A 8-asnal elfogyott a nyomas az uzemanyagtartalybol, a 9-esnel nem indult be a ket hajtomubol az egyik. (pl. vapor lock-os lett a turboszivattyu, majd kozlik ha rajottek) A leszallas az siman megy, de mukodo hajtomu nelkul tul gyors lesz az utolso centin a megallas...
"repülő pénisztől mit várnak? hogy ne süljön el?"
Csak szolok, hogy ez nem az amazon fele raketa, az itt van: https://www.blueorigin.com/ -
#6
Lúzerek, Kerbálban már sokkal dúrvább cuccosokkal is elsőre megyek a Holdra! XD -
Caro #7 Nem is amiatt probléma ez a leszállás, hogy most egy prototípus felrobbant. Persze, iteratív fejlesztés, építenek másikat.
Nekem inkább azzal van a problémám, hogy a Starship embereket akar vinni, és azokkal leszállni. Oké, hogy a Hold meg a Mars a cél, de azért időnként csak jönne vissza is valaki.
És a problémám az, hogy miért ennyire az utolsó pillanatban akarnak megállni? Ez pedig nyilván az üzemanyag spórolása, és gondolom így jön ki a matek. Ez a baj. Hogy ha az utolsó pillanatokban nem indul be a hajtómű, akkor nem tudnak mit tenni, egyszerűen nincs idő reagálni.
A hajtóművet már sokkal magasabban be kellene gyújtani, még ha csak részterhelésen is. Azt nem tudom, hogy a raptort mennyire lehet visszafogni. Így ha bármi probléma adódik, akkor még lenne idő korrigálni. Ha nem két, hanem három hajtóművel akarnának leszállni, akkor ha az egyik nem indul, a másik kettő kompenzálhatna, stb. De gondolom jó okuk van rá, hogy miért így csinálják. -
t_robert #8 Attól még a képen úgy néznek ki mint két felállított dildó vagy vibrátor... :)
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2021.02.05. 09:01:57 -
t_robert #9 Amúgy nem igen értettem, hogy amikor felért a legmagasabb pontra, miért döntötték be annyira a rakétát. (vagy valami hajtómű gond volt és magától dölt be. Ha ök csinálták próbálgatva, hogy tudjak visszastabilizálni a rakétát vélhetően feljebb kellett volna vinni pár kilométerrel és akkor lett volna több idejük stabilizálni a visszazuhanó rakétát. Amúgy elé lagymatagnak tűnő fékezéseket és stabilizálást végeznek a hajtóművek. Kicsit olyan volt, mintha egy zuhanó ejtőernyős, akinek nem nyílik ki az ernyője fingással próbálja magát lassítani. :) Aztán a vége fele próbálnak egy erősebb ellen nyomással visszaállítani a rakétát, akkor meg túl döntik. Aztán végül nem marad idő teljesen függőlegesre állítani. Azért a helyzet az, hogy rakéta hajtóművekkel marhára nehéz lehet egy hosszú valamit a vége felől stabilizálni és teljesen függőlegesre állítani. Más amikor kis kormány fúvókákkal kell lökdösni egy összekapcsoláshoz egy űrhajót és megint más amikor egy lefele zuhanó hosszú izét kéne egyensúlyban tartani. itt több tonnás valamit kéne fékezni és egyensúlyban tartani. -
llax #10 3 hajtóművel problémás a leszállás, mivel a minimum tolóerejük is sokkal több, mint a (közel üres) szerkezet súlya*. Azok a hajtóművek arra vannak, hogy felemeljék azt a szerkezetet, amely tömegének nagy részét az üzemanyag teszi ki (ezeken a teszteken minimálisan vannak tankolva - itt eleve leszabályozott és egyenként leállított hajtóművekkel emelkednek - felfelé is sok a 3 hajtómű). Amikor marad a tömeg egy kis része a kb. 40%-ig (igen jó érték!!!) leszabályozható hajtóművekre, akkor nem nagyon lehet mindet begyújtani. Legfeljebb rövid időre, aztán egyet gyorsan le is állítanak (2, legjobb paramétereket mutató marad működésben).
Már fel is merült ez utóbbi megoldás, de nem lesz egyszerű, a már legyártott komponensekkel. Ugyanis a leszállás utolsó fázisában a "header" tankokból kapják a kakaót a hajtóművek (nyomós okkal), annak jelenlegi csövezése nem elegendő 3 Raptor táplálásához.
* A Falcon 9 (közel üres) booster-ének leszállásánál egy darab, leszabályozott Merlin-nel is 1 felett van a T/W, ezért is kell töretlen lendülettel, tökéletesen kiszámolt állandó lassulással leszállnia (~23t tömegre jut legkevesebb 34t tolóerő - ez a 9-ből egy darab, teljesen letekert Merlin 1D tolóereje). 1-nél magasabb T/W-vel megállni, "kilebegtetni", korrigálni nem tud. (ennél startkor 95+% üzemanyag! a tömeg alig 5%-át kellene valahogy letenni... persze pont ettől jó az a fokozat és más okokból, de pont ez ad esélyt a visszanyerésre) -
#11
Tekintve, hogy a légkörbe így fog belépni és irányított aerodinamikai fékezést hajt végre, ennek letesztelésére kellett a manőver. Ez a rakéta gyak egy fejlett rakéta és egy űrsikló keveréke.
Amúgy elgondolkodom én is, hogy az utaskabint le kéne választani a visszatéréskor, hogy ejtőernyővel érjen földet, mert úgy tűnik még mindíg ez a leg biztonságosabb megoldás. -
llax #12 A bedöntésnek két oka van: "skydiving" stílusú, pontosan irányított repülés és a fékezés. Ha megnézed, 10+km magasról "leejtve" is relatíve kicsi sebességgel érkezik a leszállóhely fölé. Így a végső lefékezéshez - leszálláshoz relatíve kevés üzemanyag kell. -
#13
Dehát végülis leszállt, nem maradt fönt...:)
Viccet félretéve elég meredek, hogy a hajtóműveknek van erős két másodperce elindulni és felvenni az üzemi teljesítményt, és ezt több egymást követő alkalommal tudnia kell. És működnie kell majd kvázi nomád körülmények között is. Szóval ez azért komoly fejlődés az akár tíz évvel ezelőtti „pár perc használat után eldobjuk” módszerhez képest. -
kvp #14 Ha lenne eleg uzemanyag a harom hajtomu 40%-on torteno mukodtetesere, akkor meg lehetne jatszani azt, hogy mind a harmat beinditjak es kiteritik oldaliranyba. Ekkor az eredo toloerejuk kisebb lenne mint 40%. Ha mind a 3 beindult, akkor az egyiket ki is lehetne azonnal kapcsolni es a masik kettovel folytatni.
Igazabol az lehet a gond, hogy alig van uzemanyag a ketto beinditasara es foleg azert, mert eleg sok kell a szivattyurendszer es a csovek feltoltesere, tovabba indias elott az egesz atmosasa is eleg sokat elpazarol. Mivel minden hajtomu fuggetlen, ezert ahanyat inditanak, annyiszorosa kell uzemanyagbol. (a regebbi szovjet rendszerek ezt kozos szivattyu es 1, 2 vagy 4 fuvoka hasznalataval csokkentettek, ami viszont a redundanciat csokkenti) -
duke #15 Rakerestem a szimulatorra, nagyon profi. Mindjart latszik hogy idot es penzt nem kimeltek hogy igazan elethu modern szimulatort keszitsenek. A zenen meg egy kicsit csiszoltam volna, amugy hibatlan. Igy mar megertem oket, ezzel az urhajoval tenyleg nehez leszallni. 
![]()
SpaceX szimulator
Utoljára szerkesztette: duke, 2021.02.05. 22:22:12 -
tom36 #16 Az SN9-nél a nyomás volt a gond, a 10-es jó eséllyel a videón is kivehető hajtómű szétesése, (az indulás után is látható egy kis darab ami leválhatott majd a landolásnál amikor begyújtják egy komolyabb darab repült ki belőle), és azzal le is állt, de hogy mi okozta az a jó kérdés.
Amúgy én is azon vagyok miért a leges legutolsó pillanatban akarják visszabillenteni, amikor már nincs idő a korrekcióra ha valami nem stimmel, indítanák 5 másodpercel korában és biztonságosabb lenne, és akkor már a "header" tank mellett a rendes tankban lévő üzemanyag is használható lenne a függőleges pozíció miatt. -
llax #17 Ezt gondolom azért kerülik, mert minden gramm, leszállásra tartalékolt üzemanyag a hasznos terhelhetőségből vesz el. 2 Raptor minimum tolóerővel is nagyot tol, túl korán begyújtva nagyon megnyújtja a leszállás utolsó szakaszának idejét, azaz nagyon sok + üzemanyag kell.
(egy 1. fokozat esetén a + üzemanyag tömegének csak töredékével, felső fokozat esetén pontosan az üzemanyag tömegével csökkenti a hasznos terhelhetőséget)
Itt a Raptor-oknak is sokat kell még fejlődniük, a kívánt tolóerőt ugyan megközelítették, de a megbízhatóság még messze van a megkívánttól. Rámehettek volna egyből a nagyobb megbízhatóságra és sok-sok kísérletezés nélkül is egy kívánt tolóerő elérésére, de akkor inkább egy BE-4 jellegű hajtómű született volna. A BE-4 azért jó viszonyítási alap, mert azonos érában született, azonos üzemanyagra, hasonló tolóerőre. Szóval van 2, nagyon jól összehasonlítható hajtómű.
A BE-4 a tipikus "bolondbiztosra" tervezés eredménye, viszont sokkal nagyobb méretű, sokkal nehezebb és alacsonyabb ISP-jű hajtómű (+ sokkal drágább is).
A Raptor esetén nagy darabszámú kísérleti példány széthajtásával folyamatosan javítják a paramétereket és a megbízhatóságot. Várhatóan további sok példány végzi a méh telepen, mire az megbízható is lesz. Részben kényszer is ez a megközelítés, mivel a Raptor egy "full flow" konstrukció, ami a hajtóműépítés "Szent Grálja", az elő ilyen, ami járműbe szerelhető állapotig eljutott. Viszont a BE-4-hez képest jobb ISP-jű, sokkal jobb T/W-jű és olcsón tömeggyártható, azaz minden téren hatékonyabb hajtómű van születőben. -
Caro #18 Azért szerintem még a full-flow után is lesz élet a hajtóműfejlesztésben :)
Szerintem pl. az Electron nagy jövő előtt állhat, de több áttörésre is lenne szükség. Épp a megbízhatóság miatt: egy villanymotor nehezen tud nem indulni.
Viszont nyilván az akksikat ki kellene váltani valamivel, és erre adná magát az üzemanyagcella. Egy LOX+LH2 konfigrációban simán működőképes lenne, maga a hajtóanyag adná az energiát szivattyúknak is, de nem égéssel. VIszont az üzemanyagcellák teljesítményét (/kg) jelentősen meg kellene hozzá növelni.
Illetve ott vannak még a detonációs csodák, amivel a bejuttatási nyomás lényegesen csökkenthető lenne, szintén nagy előrelépést jelentene. -
llax #19 A full flow egy állomás, de nem a végállomás. A hagyományos kémiai hajtóművekben ez a csúcs.
Az Electron hibrid hajtóművei egyelőre csak kicsiben működnek. (Egy hajtóművének tolóereje alig több, mint 1%-a a Raptor-énak, van 2 nagyságrend különbség...). Nem azért lett az a megoldás, mert olyan nagyon hatékony lenne, hanem (kicsiben) sokkal gyorsabban és olcsóbban lehetett megbízható hajtóművet fejleszteni, a rendszer legkényesebb, talán legtöbb fejlesztést/tesztelést igénylő elemét villanymotorral váltották ki (mert már megtehették, az elérhető akku energiasűrűségek mellett). Van jövője a megoldásnak, mert a villany előállítását és tárolását minden más miatt is gőzerővel fejlesztik + bármelyik folyékony üzemanyaggal lehet ilyen hibrid hajtóművet készíteni.
Maga az Electron rakéta azzal is fejlődhet, ha semmi máshoz nem nyúlnak, csak akkuból használnak hatékonyabbakat (adott energia igényre egyre könnyebbet).
Ugyanezt üzemanyagcellával vagy szakaszos működtetésre napelem+akku megoldással ott lehetne elképzelni, ahová már nem kell a tisztán kémiai hajtóművek (rövid ideig tartó) brutál tolóereje, de a mindenféle ion/plazma megoldások (adott időn belül várható fejlesztések) tolóereje nagyon kevés. Ha kicsit többen fejlesztenének a világban mindenféle mélyűri járműveket, talán már komolyabban képbe került volna ez az elv is... -
kvp #20 A plazma hajtomuvek toloereje boven eleg lenne nagyjabol mindenre, csak a bemeno energiat kell felskalazni. Egy legkorben a legkori gazt hasznalo vasimr siman fel tud emelkedni tengerszintrol bolygokoruli palyara, csak a bemeno elektromos teljesitmeny kell, hogy eleg nagy legyen. Csak picivel tobb mint amennyit a hagyomanyos kemiai raketak leadnak. Es meg kell oldani, hogy a mikohullamos futesu scram hajtomuvek el tudjanak indulni. Cserebe a mikrohullamos futes es plazma konverzio elott a reaktor hocserelojenek hulladekhojvel elo lehet futeni a hajtogazt. A plazma magneses gyorsitasa pedig tovabb noveli a hatekonysagot, bar ez igazabol csak joval tengerszint felett kezd elojonni. (a suru also legkorben a sima felfutes miatti tagulas is eleg nagy toloerot biztositana)
Tehat a technologia megvan, az energiaigeny ismert, mar csak meg kellene epiteni. (persze fuzios reaktorral jobb lenne, ahol az egestermek hidrogen plazma a hajtogaz is, de ha csak fisszios van, akkor azzal kell fozni) Meglepoen keves, kb. 170-180 megawatt eleg lenne egy Saturn V meretu raketa kivaltasara. Ez kb. megfelel egy Tajfun tipusu atomtengeralattjaro reaktor kapacitasanak vagy egy atlagos gazhuteses peeble bed kiserleti reaktor tudasanak. Ne felejtsuk, hogy a legkori gazfuteses uzemmodban a termikus teljesitmenyuk szamit, nem az elektromos. Ezzel mar a felszinrol fel lehetne szallni egy ilyen nuklearis hajtasu raketaval. (arrol nem beszelve, hogy leszallni is konnyebb, ha a jarmu a reaktora es a legkori hajtogazforras miatt kvazi akarmeddig a levegoben tud maradni) A szokasos gond a sugarzas arnyekolasa, amire az urben kozlekedo hosszu cso formaju jarmuveknel eleg egyszeru megoldasok vannak, de egy olyan hosszu jarmu nem birna el a sajat sulyat a foldi gravitacioban. A technika joresze mindenesetre adott, van hova fejlodni, meg fuzios reaktorok nelkul is. -
Sequoyah #21 Soha nem fognak mukodo atomreaktorral legkori hajtomuvet mukodtetni. Szoval mindegy hogy technologiailag lehetseges-e. A politika es kozvelemeny annyira ellenzi, hogy ez az eselytelen kategoria.
Urben hasznalni nem csak sokkal biztonsagosabb, hanem skalazhatobb is, mert nem kell kapasbol 4g toloerot biztositania, hanem lehet kezdeni 0.1G-vel, aztan felskalazni a tokeletes 1G-ig. Ha a megbizhatoan mukodik, ujra el lehet gondolkozni a fentin.
Meglepoen keves, kb. 170-180 megawatt eleg lenne egy Saturn V meretu raketa kivaltasara.
170 GIGAwatt, nem megawatt. Egy nagysagrenddel elszamoltad.
