6
-
HTH #6 Arról az apróságról elfeledkeztek, hogy eredetileg a fát a NASA hőpajzsként már használta. Egész egyszerű oka volt, nagyszerűen szigeteli a hőt, nem olvad meg hanem nagyon lassan ég, miközben jól megtartja a szerkezeti integritását.
Ezek a fa műholdak sokkal nagyobb eséllyel fognak egy darabban földet érni mint a hagyományos műholdak. -
kvp #5 "Ezt sose értettem, hogy mitől környezetbarát valami amit fából építenek."
Kornyezetbaratabb mintha koolajbol lenne. Persze ahogy nem tudnank minden fabol epiteni mert nincs eleg erdoterulet, ugy nem tudnank minden koolajat biouzemanyaggal kivaltani, mert ahhoz sincs eleg termofoldterulet. A Fold bolygo felulete ugyanis veges.
Ellenben ha kornyezetbarat modon megermelt elektromos energiaval allitunk elo legkori szendioxidbol es vizbol metant majd abbol muanyagot, akkor az ugyancsak kornyezetbarat megoldas es raadasul a hulladek muanyagot zart kornyezetben ujra elegetve es visszaalakitva plazmava, majd ujra metanna es abbol muanyagga, gyakorlatilag akarmeddig ismetelheto a folyamat, a kornyezet terhelese nelkul. Csak nagyon sok tiszta energia kell hozza.
A fa es a papirzacskok csak egy ideiglenes felmegoldas, mint a biouzemanyagok, amig nem lesz eleg olcso energiank a szintetikus muanyagokra es uvegekre/keramiakra torteno atallasra. (egy passziv teglahaz ilyen szempontbol egyebkent elonyosebb, csak annak az eloallitasahoz is tiszta energia kell)
ps: Jelenleg az amerikai hadsereg es a spacex dolgozik a szintetikus metan nagy mennyisegu, kornyezetbarat eloallitasan. Igazabol nekik a Marsra kell, hogy vissza tudjanak jonni az urhajokkal, de itt a Foldon is nagyon elonyos lenne. (es pont van hozza egy napenergiaval foglalkozo ceguk, meg egy aksikat eloallito masik, hogy napenergiaval tudjanak metant eloallitani teljesen sajat technologia felhasznalasaval) -
Gabbbbbbbbbbbb #4 Nezz utana a cementgyartasnak.. 10-20 ev vagy sem, a fa 100%-ban megujulo nyersanyag. Persze muholdboritaskent ez semmit sem szamit. . -
#3
Ezt sose értettem, hogy mitől környezetbarát valami amit fából építenek.
Ahhoz, hogy egy házat felépítsenek fából ahhoz több 100 fát kell kivágni , amik legalább 10-20 évesek, mégha újat is ültetnek a helyükre akkor is 10-20 évnek el kell telnie , hogy újra hasznosítható legyen, és jó pár évnek ahhoz is el kell telnie, hogy annyira megnőjön, hogy a mi szempontunkból kellő mennyiségű CO-t alakítson át oxigénné.
DE ha mindenki a környezet barát megoldás miatt fa házakat kezd el épitteni és mindent fából és papírból legyártani akkor sokkal hamarabb elfogy az erdő minthogy újra nőne helyettük. vagy írnák elő, hogy kötelezően annyi fát kell telepíteni minimum amennyit felhasználnak .
Ezt látjuk is az esőerdök kivágásakor is.
Miért nem azt támogatják, hogy olyan mesterséges anyagot állítsanak elő ami elégéskor vagy lebomláskor nem hagy károsító anyagot maga után?
Igy nem kellene bántani az eső erdöket sem és még több erdőt lehetne telepíteni , hogy meggyorsítsa az üvegház gázok elbontását. -
VolJin #2 Egy kiadós esőzés után az ereszcsatorna hajlatában vasreszelék halmozódik fel. Azok mind a világűrből potyognak a tetőre. Egy kiadós sétánál is tuti, hogy a fejedre pottyan egy kis vasdarab az űrből. Úgyhogy nem érzem át a probléma súlyosságát. -
kvp #1 A Sumimoto nehezipari cegcsoport mindennel foglalkozik, az acelipartol, az erdeszeten at a szenbanyaszatig. A ceg eredetileg konyvkereskedeskent indult a 17. szazadban. Szoval reklamnak jo, de az evszazadok alatt a ceg Japan legsulyosabb nem nuklearis es nuklearis szennyezeseiert is felelos (a tokaimurai nuklearis baleset egy Sumimoto tulajdonu nukelaris uzemanyag feldolgozo gyarban tortent). Ezekhez kepest az a par deka aluminium ami szetszorodik a legkorben egy muhold elegesekor jelentektelen. Persze annak kisebb PR erteke lenne, ha feltakaritanak a banyaik es uzemeik utan maradt nehezfem es nuklearis szennezodeseket. (pl. az uj tokioi halpiac alattit)
Egyebkent a rajzon is latszik, hogy a nyomtatott aramkorok tovabbra is fenolos mugyanta alapuak, tehat sokkal szennyezobbek mint a burkolat. Ha tenyleg komolyan gondolnak a dolgot, akkor szensemleges muanyagbol kellene legyartaniuk mint a burkolatot, mind a belso aramkori elemeket. Az, hogy bevonjak koolaj alapu ragasztoba aztatott faval a kulsejet igazabol nem sokat segit. A muhold hohaztartasanak stabilizalasara, tehat szigetelonek viszont jo. Ennel sokkal jobb lenne, ha zartcellas muanyag habbal lenne kitoltve a teljes jarmu es az lenne beburkolva egy nyomasallo muanyag burkolatba. Teljes mertekben elego, csak szenhidrogeneket tartalmazo megoldas lenne, az aluminiumhoz kepest kivallo hoszigetelo kepesseggel. Persze ehhez fejleszteni kellene.