16
-
Meridian #16 Na tessék... ez meg itt az adalék ahhoz amit az előbb írtam:
törékenyebb a csontja a vegásoknak -
Meridian #15 A vega életmód nem működik... ezt hírneves hollywoodi színészek vegások konstatálták, amikor nagy terhelésnek voltak kitéve nem bírták hosszabb távon és emiatt mert muszáj volt, ideiglenesen visszatértek a hagyományos étrendre! Megdöbbenve tapasztalták azt, hogy mennyivel energikusabbak lettek ettől! És már vissza sem tértek az egészségesnek propagált vegás étrendre, mivel ez egy nagy átverés és tévedés!
nem olyan rég - 2-3 éven belüli időszak - volt egy indexen vagy Origon megjelent cikk is erről.
Utoljára szerkesztette: Meridian, 2021.05.11. 16:23:33 -
Meridian #14 Szép új világ... a szegény népréteg eheti ezt a szar mesterségesen ízesített tápanyagokban szegény de kalóriában bővelkedő egészségtelen műanyag kaját, a gazdagabb réteg meg eheti a természetes és bio termesztéssel előállított drága, de egészséges kaját. -
AcsMarci #13 Miféle környezeti előnyök? Nem ismerik az emberi természetet? Addig vannak mezők, amíg kell az állatok legeltetéséhez. Onnantól, hogy nem kell majd, az emberiség minden le fog betonozni. Tökéletes példa erre a Balaton környéke vagy a sok kis falu, ahol már csak az a terület nincs letérkövezve, ahol valamit termesztenek.
Utoljára szerkesztette: AcsMarci, 2021.01.14. 12:20:11 -
fotolit #12 A háztáji állatok (baromfi, marha, kecske, stb) nem léteznek a vadonban, "mesterségesen" tenyésztjük őket. Mikor olyanokat mondunk, hogy "az állatok védelmében", akkor azért jusson eszünkbe, hogy ha majd "3d-nyomtatjuk" a húst, ezek az állatok feleslegessé válnak és gondozás/tenyésztés hiányában kihalásra lesznek ítélve. -
Montar #11 Engem is meglepett, hogy már itt tartanak a mesterséges hússal kapcsolatos kutatások. Azonban szerintem teljesen soha nem fogja tudni kiváltani a valódi húst. Inkább annak látom realitását, hogy a szintetikus és a valódi hús egymás mellett fog létezni. ( Hasonlóan a mozi vs. házi mozi, vagy a digitális vs. film alapú fotózáshoz.) De már ez is óriási előrelépés lenne részben az élő természet védelme, részben az állatok védelme érdekében. -
kvp #10 "A probléma az ilyen sejthalmokkal az, hogy a fertőzéseket, elhalást milyen módon tudják kezelni."
Nagy petricseszekben gyartjak, latjak. Ez ugyanaz a technika, amivel tobb szaz tonna elo sejtet lehetett mara eloallitani par 60-as evekben megolt magzatbol. Vagy egy rakban 60 evve meghalt no is tobb tonna ma is elo sejttel rendelkezik, szetszorva a vilag laboratoriumaiban. De ugyanilyen klonozott noveny a banan is. Arra kell vigyazni, hogy labor tisztasagu kornyezetben kell tartani a sejtkulturakat es a vilag vegeeig osztodni fognak. Csak ha a sok masolastol veletlen mutalodik (fog), akkor lehet gond, de barmikor foghatnak egy uj sejtvonalat egy friss, meg eppen elo alatbol (vagy emberbol).
Hianyokat fog okozni? Valoszinuleg igen, minden nyomelemet es biologiai alkotoelemet onnantol kulon potlaskent kell bevinni. Kollagent is tudunk gyartani, klonozott sejtekkel, csak utanna be kell keverni a szintetikus husba. (ezek nem muhusok, ezek szintetikusan eloallitott, kvazi klonozott valodi allati husok) -
Gabbbbbbbbbbbb #9 Itt nem az a lenyeg, hogy teljesen 0 hust egyunk, hanem az, hogy jelentosen visszafogjuk a husfogyasztast, foleg a marhaet. Vega eletmod mukodik, foleg ha valaki felnott koraban kezdi el, azt kiegeszitve havi ket csirke ebeddel es heti 3-4 muhusossal mar szerintem lehet egeszsegesen es fenntarthatoan elni es emellett elvezni az evest.
Muhussal szerintem nem lesz baj, nyilvan torvenyhozasnak jol be kell szabalyozni, hogy mivel is kell taplalni azokat a sejteket a laborban etc.. Szegedi Auscan-ban nem egyszer lattam mar olyan hust a pulton, amire ANTSZ-nek azonnal ra kellett volna ugrania, millokra buntetve a vallalalatot. Ilyen hozzaallas mellett Magyarorszag nem all keszen a muhusra :-) -
grobs #8 A táplálkozás tudomány sajnos nem egzakt. Nagyon sok a változó amire figyelni kellene. pl. milyen élősködőkkel élünk együtt. Ezen kívül egy rakás hiány "betegség" évtizedes lefolyású így nagyon nehezen kutatható, pláne nagy mintán. pl. B12 vitamin hiány nem egyik napról a másikra jelentkezik hanem sok-sok év után, ráadásul ezután is kvázi tünetmentes addig ameddig visszafordíthatatlan nem lesz.
C vitaminnál is csak azt tudjuk kb. mennyi kell, hogy skorbutosak ne legyünk. De az egészséges szintet még mindig csak tippelni lehet.
Alapvető tudáshiány van abban, hogy mit és mennyit kellene ennünk. A szervezetünk úgy alakult/változott, hogy a természetből táplálkozott az ősünk. Sok tápanyagból mérhetetlenül alacsony mennyiségre van szükségünk, de szükségünk van. Ezt eddig jobbára megkaptuk, mert a növények, vagy állatok amiket megeszünk azok tartalmazzák. Egy mesterséges tápláléknak viszont nem csak a makrokat kellene tartalmaznia, hanem a mikrot is. De senki sem tudja, hogy miből mennyi kellene. Egyénre lebontva meg valószínű soha sem fogjuk tudni.
-
#7
Mert a szerencsetlen novenyek se elolenyek a veganok szamara, :P -
#6
Szerintem az elején járunk egy folyamatnak, aminek a végén valóbán élő-állat-mentesen fogunk tudni állati termékekhez hasonló ételeket előállítani. De tartok tőle, hogy a végén ez koránt sem lesz már olyan egyszerű, mint az ma tűnik, az általad említett okok miatt sem.
Van még rahedli olyan anyag az említetteken kívül is, ami az életkor adott szakaszában egészségi állapottól függően kiemelten fontos, pl. feltételesen esszeciális aminósavak. Ezek jelentős része szintén állati élelmiszerekhez kötődik.
Kiemelném a taurint, amit a csecsemők szervezete nem képes megfelelő mennyiségben előállítani, ráadásul a növényi táplálékon élő anyák tejében kimutatottan alacsonyabb a szintje a normálhoz képest. Ergo nem csak a csecsemő tisztán növényi alapú, hanem az anya ilyen táplálkozása is veszélyes a gyermek számára. A taurin hiánya ideg és keringési rendszeri problémákat, akár ebből kifolyólag halált is okozhat. Ez sem közismert és ebből kifolyólag a nemtudás maga jelentős egészségügyi kockázatot hordoz magában. -
grobs #5 A probléma az ilyen sejthalmokkal az, hogy a fertőzéseket, elhalást milyen módon tudják kezelni. A HGH előállítása is tök jól ment így ameddig ki nem derült, hogy esetenként szivacsos agylágyulást okoz, hogy elhalt rész is kerülhet a kezelt szarvasmarhába. Azóta kerestek más megoldást.
A kollagén és a kreatin azért volt a példámban mert 2 olyan anyag ami nélkül lehet élni, normális esetben a testünk előállítja. A gond az, hogy a kor előrehaladtával egyre kevesebbet állít elő szervezet, és az időskori leépülés nagyban "köszönhető" ennek. Viszont állatokból elfogyasztva mindkettő nagyon jó arányban hasznosul az eredeti célnak megfelelően, így javítva az életminőséget. Ezeket mesterségesen jelenleg nem lehet előállítani ... bár ahogy a HGH-t megoldották valószínű ez is menne. Kérdés, hogy ha kiiktatjuk az állattenyésztést, akkor a levágott állatok nélkül honnan lesz pl. kollagénünk, vagy HEM vasunk, vagy B12? -
#4
Nem gondoltam volna, hogy már kereskedelmi termék szintjén tart ez a technológia. Sok szempontból én is előremutatónak tartom, de pont az általad felvetett kérdés, egyéb összetevők (kollagén) kérdése miatt kissé szkeptikus vagyok, Bár ugyan ilyen módon az is előállítható, valószínűleg.
Érdekes hogy amikor egy vegán oldalon felvettük azt hogy egy ilyen termék a vegánok számára fogyasztható-e, a legtöbben elzárkóztak tőle. Pedig ugye hangsúlyozzák, hogy a veganizmus inkább az állatok védelméről és nem a táplálkozásról szól. De ezexerint bármi is a retorika, mégiscsak inkább egyfajta diéta. ;) -
grobs #3 "az osszes igy gyartott csirkefalat pontosan ugyanolyan izu"
Létezik ízesítés. Az űrhajós pépet is olyan ízűre keverik amilyet kér az űrhajós.
Számomra az a kérdés, hogy ez önfenntartó sejthalom lesz, vagy mindig be kell "táplálni" kívülről alapanyagot. Ki fogja a minőségét ellenőrizni? Még a természetben sem egyforma tápértékű az állat különböző izom területe. Lásd. csirke mell vs. comb.
Egy protein por nagyon kompakt és nagyon jó tápértékű, csak az előállítása nem vegytiszta, és legkevésbé sem környezetkímélő.
Mi lesz azokkal az anyagokkal amiket egyébként állatokból tudunk csak beszerezni pl. kollagén, kreatin, stb.
Utoljára szerkesztette: grobs, 2020.12.03. 09:30:33 -
kvp #2 Azert az a beszolas, hogy a tervezett felhasznalasi mennyiseg eseten biztonsagos, nem tul megnyugtato. Kis mertekben a legtobb mereg sem olyan veszelyes. Persze elvi szinten nem lehet benne semmi veszelyes, max. hianyozhat belole par osszetevo.
Ugyanezt a technologiat hasznaljak jelenleg is jopar oltas eloallitasara, ahol a kiindulo emberi sejteket szaporitjak, majd ezek termelik az oltast miutan megfertoztek oket a kiindulo oltoanyaggal. Persze a gyogyszergyartasi folyamat vegen miutan kivontak a hatoanyagot beloluk ezeket megsemmisitik, mig az elelmiszeripari felhasznalasnal maga a steril sejthalom a vegtermek.
Ha igy halad a technologia fejlodese, akkor nemsokara semmilyen szabadfoldi elelmiszer nem marad, mert kivalthatoak lesznek a sterilszobaban gyartott termekekkel. (amik egyebkent sterilek es egysegesek, tehat az osszes igy gyartott csirkefalat pontosan ugyanolyan izu, mert az osszes sejtje ugyanabbol a kiindulo vonalbol lett klonozva es ugyanolyan korulmenyek kozott nottek) -
Jawarider #1 Adolfékak jól jött volna a technológia anno.