62
-
Caro #42 +1, ráadásul lehozni messze nem annyi pénz, mint fellőni. Úgy becsülik, hogy egy közepes méretű fémes aszteroidában annyi arany van, mint amit a Földön eddig kibányásztak... nem azért, mert ott sokkal nagyobb a koncentráció, de könnyebben hozzáférhető.
Én mondjuk úgy képzelem el, hogy ezek a bányászatok főleg robotokkal történnének, a lehozatalt pedig hintamanőverekkel lehet segíteni. Nem feltétlenül kell, hogy hamar ideérjen. -
#43
A költségek közötti különbségek több nagyságrend.
#42
Hintamanőver, de a Föld szökési sebességét elfele meg kell haladnia az egész hóbelevancnak (robotok, energiaforrás, miegymás), legalábbis a ma ismert technológiákkal, ami hatalmas energia. -
asgh #44 "A költségek közötti különbségek több nagyságrend."
Most még.
A költségekből viszont mindössze 3% maga az üzemanyag ára, azaz az energia relatíve olcsó és a szállítás is az lehet, ha nem dobják el a járművet minden fellövés után. -
felemelő #45 "aszteroida bányászat" + kvázi korlátlan tiszta energia (pl. egy konténerbe bezárt fúziós energia, de a napenergia a világűrben sem kismiska) + MI + robotokat előállító robotok + eddig nem látott különleges anyagok:
Ezek együtt olyan sci-fi jövőképet vetítenek, amire még soha senki sem mert gondolni.
Nem mellesleg megvalósulhat a kommunizmus a common-men számára, megtartva a milliárdosokat, a "robotgazdákat", csak valószínűleg ott is nagy változással (pl. a szűkös erőforrások, pl. tengerpart birtoklása) mert a javak szinte korlátlanul rendelkezésre állnak mindenkinek. -
HTH #46 "Tudsz olyan anyagot, amit (eszmei értéken felül) megéri a Földre hozni más égitestről akár tizednyi ráfordítással?"
Fellövés költsége a Falcon Heavy esetén:
~ 700 Ft / gramm
Színarany árfolyama:
~ 19 000 Ft / gramm
De van pár drágább bányászható dolog is. Pl Ródium árfolyama:
~ 107 000 Ft / gramm
A lehozatal jóval olcsóbb egyébként mint a fellövés. A fellövéssel sem az ár a gond igazából, hanem a kapacitás. Egyszerűen csak a Starshippel lesz akkora fellövési kapacitás amivel telepíthető egy bánya egy aszteroidára. -
felemelő #47 És nem beszéltünk az iparszerű úrhasználat esetére az ürliftről, ami ugyan jelenleg még nem megoldható, de jól haladunk felé (anyagtudomány fejlődése).
-
felemelő #48 És ez magával hozhatná a Földre ill. Marsra soha nem leszálló, az űrben összeszerelt hatalmas szállító hajók létrejöttét.
Innen egy-egy út radikálisan olcsóbb lenne. Más most is kérdéses nekem, érdemes lenne-e ebbe az irányba elmozdulni, a Földröl felemelhető egyre nagyobb hajók helyett.
Amikor még nem voltak kiépített kikötők, akkor a tengerhajózás is így ment.
A part közelében állt a nagy hajó és csónakok hozták-vitték az árukat és embereket a nagy hajóra.
Egyelőre a Marsra is csak leszáló kompok kellenének, tudom nagyobb a gravitáció a Holdnál, de a Holdkomp akkor is csak egy apró kis tákolmány volt egy igazi űrhajóhoz képest.
Magát a terhet ill. embert oda juttató leszálló egységet meg lehet úgy tervezni, hogy szétszedhető legyen és építő anyagként felhasználható a telepeseknek. -
Cyberdog #49 Minden érc féle.
A nemesfémekből nem csak ékszer készül.
Az iparban és a tudományos kutatásokban is használják,
A ritka földfémek még fontosabbak, szinte minden technológiai fejlesztésekben alkalmazzák, tudományos kutatásokban, elektronikai és autóiparban, informatika, hadi fejlesztések, orvostechnológia. Még az autókban is.
Némelyik aszteroida 1000 évre elegendő vassal látná el az egész földet.
A ritkaföldfémekből, akár 100 évre elegendő mennyiséggel láthatná el a Földet.
Egy futballpályaméretű aszteroida 50 milliárd dollár értékű platinát tartalmazhat.
A Holdon lévő helium-3, megszüntethetné a teljes Föld energiaéhségét. Nem beszélve arról, hogy kifogyhatatlan mennyiségről beszélünk, mert a napszél, a nap és a kozmikus sugárzás hatására termelődik.
Meg ha igazak a tanulmányok, Egy 2dl pohár helium-3-ból, egy évre vagy tíz évre elegendő (most nem emlékszem pontosan) energia állítható elő, ami egy 10 milliós New York szintű várost elláthat.
Ha azt kérdezed, hogy érdemes-e fent bányászni, más égitesteken. A válasz igen. Érdemes.
1) kvázi "korlátlan" mennyiség van az űrben, csak a naprendszerben, fémekből, gázokból, még folyadékból is a vízből.
2) csökkenthetőek velük a Föld szükségletei
3) Nem a Föld lesz tovább bányászva, Csökken a károsanyag kibocsátás, Megszűnnek az ártalmas és esetenként mérgező bányászati eljárások.
A természet tud regenerálódni.
4) Felgyorsulnak a naprendszer kolonizációs programok. Csökken az ember kihalásának lehetősége.
Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2020.09.14. 16:35:34 -
felemelő #50 Egy komoly űrtechnologia lehetővé tenné a Föld klimatizálását is akár.
Megfelelő fényvisszaverő fólia felhők elhelyezése a Nap és a Föld közé ugyanúgy klimatizálhatná a bolygót, ahogy egy épülettel is megtehetjük. -
Cyberdog #51 Szerintem az fontosabb lenne, hogy a károsanyag kibocsátást felszámoljuk a világban, illetve a földi és vízi erőforrásainkat ne pazaroljuk el, ne emésszük fel az egészet vagy, hogy megszüntessük a további környezetkárosító tevékenységet, ahol fákat, erdőket vágnak ki a bányászati külszíni fejtés miatt és bizonyos bányászati eljárások erősen mérgező hatásúak, mint például a cianidos bányászat.
A fényvisszaverő fólia, mit oldana meg hosszútávon? A károsanyag kibocsátás ugyanúgy folyna a földön, irtanák az erdőket, folyna a mértéktelen bányászat, míg nem marad már semmi.
Ha nyersanyagbeszerzés továbbra már csak az űrben történne, vagy esetleg az űrbe telepíted a nehézipar néhány elemét, részét már jelentős változást érnél el.
Az űrben minden meg van, amire az emberiségnek szüksége van.
Csak egy nagyobb vízjég aszteroida vagy üstökös, ha földközelben szétrobbanna, 400 évnyi esőzést okozna a Földön. s minimum 1 km-rel emelné meg a Föld tengereinek a szintjét. -
#52
Mondjuk a Tesla részvényeknek biztos nem tett jót ez a kijelentése sem, be is zuhantak rendesen. :O
Amúgy most volt egy cikk arról, hogy a Vénuszt lehet, hogy érdemesebb lenne kolonizálni. Nem a felszínre kéne ott sem a telepeseket küldeni, hanem léghajókban lehetne lakni ott ahol a légköri nyomás 1 atmószéféra körül van, pár 10 km magasságban. Itt már a hőmérséklet is 0-50 C fok közötti. A léghajókat meg sima földi levegővel lehetne megtölteni, az adot külső nyomásnál, minimálisan kéne magasabb belső nyomás, hogy ne jöjjön be a főleg CO2-ből álló atmoszféra. A földi levegő kb a 60% felhajtóerőt biztosítana ahhoz képest, amit egy He töltés biztosíthatna. Így a léghajó belsejében lehetne lakni is. A sugárzásvédelem megoldása azért ott is kérdés. De egy a Marshoz képest sokkal sűrűbb légkör nyilván nagyobb védelmet biztosít önmagában, mint a Marsi, szinte a Földön leőállítható gyakorlati vákuummal összevethető.. -
t_robert #53 Meg ha igazak a tanulmányok, Egy 2dl pohár helium-3-ból, egy évre vagy tíz évre elegendő (most nem emlékszem pontosan) energia állítható elő, ami egy 10 milliós New York szintű várost elláthat.
na ezt kétlem. 2 deci viz súlya úgye 200 gramm. viszont 2 decinyi csepfolyosított hélium fajsúlya tuti kisebb, mint a víz fajsúlya. Elvégre a vízben egy 16 atomtömegű oxigén van két hidrogén atom mellett. az oxigén atomtömege 4-szer akkora, mint a hélium atom tömege. vagyis nagyjából a viz fajsúlya legalább háromszor annyi, mint a cseppfolyós hélium fajsúlya. vagyis akkor 2 deci nagyjából lehet úgy 70 gramm.
Már pedig Einstein bácsitól tudjuk, hogy az anyag energia egyenértéke az E=mc2. amiből következik hogy 1 gramm anyag, ha sikerülne teljesen energiává átalakítani 25 millió kw/h energia lenne. vagyis akkor 70 gramm anyagból 70*25 millió kw/h energia.... csakhogy ehhez valamiféle anyag-antianyag összeolvadásra lenne szükség, amiben a teljes anyagmennyiség energiává alakul. ilyen lenne egy sci-fiben szereplő antianyag bomba. bár a fizikusok kísérleteznek antianyaggal atomi szinten a gyorsítókban.
valóban van a Holdon helium-3 izotóp. Egy regolit nevű ásványban. Érdekes módon a Hold napfényes felén kevesebb nagyjából 1,4-15 ppb koncentrációban a sötét oldalon 50 ppb a koncentráció. Vagyis 1 milliárd atomból 50 helium-3 található. vagyis 150 tonna regolitot kéne feldolgozni ahhoz, hogy 1 gramm helium-3 izotópot előállítsunk.
Viszont egy Helum-3 izotópot leginkább egy fajta fúziós reakcióban lehetne felhasználni. Nagy előnye, hogy elvben tisztán zajlik a folyamat sugárzás nélkül. Elvben. a gyakorlatban nem lenne ennyire fényes a dolog, mivel a Helium-3 270-szer lassabban reagál mint a deutérium. Így magasabb hőmérsékleten kéne végezni a fúziót. 150 millió fok körül. ahol viszont a folyamatban keletkező deutérium már spontán neki állna átalakulni tríciummá. ami viszont már jár sugárzással. Persze ez roppant elvi lehetőség, hiszen még egy normális fúziót se tudunk még stabilan megcsinálni. Jelenleg csak fel tudjuk az egészet robbantani egyszerre, amit hidrogén bombának hívunk. Aztán van még egy gond az energia mennyiséggel. hogy se a maghasadás, se a kb. 7-szer annyi energiát felszabadító magfúzió nem 100%-os energia átlakító folyamat. Most nem emlékszem a pontos adatokra, de a maghasadás valahol töredék % szinten alakit át anyagot energiává, mig a fúzió is a résztvevő anyag pár%-t alakítja energiává. vagyis egy ugyanannyi anyagot felhasználó antianyag bomba vagy 50-100-szor annyi energiát szabadit fel egy ugyanannyi anyagot felhasználó fúziós bombához képest. Mind ebből az következik, hogy az 1 gramm anyag egyenlő 25 millió KW/h energia értékből úgy 50-100-ad résznyi energia szabadulna fel fúziós folyamatban. vagyis 500 ezer KW/h. Ez annyi mint a jelenleg működő paksi erőmű 1 blokkjának 1 órai kapacitása. Most nem mennék bele olyan további negatív dolgokba, mint egy atomerőmű hatékonysága vagyis az úgynevezett termikus teljesítmény és a gyakorlati elektromos teljesítmény közti különbség. Paks egy blokkja esetén ez jelenleg 1485 MW/h /500 MW/h. vagyis az erőműben keletkező energia nagyjából harmadából lesz áram. A keletkező energia nagy része a levegőt és a Dunát fűti.... nem véletlenül melegebb Paks után a Duna vize több kilométeren keresztül több fokkal. Na jól elkalandoztam tehát akkor nagyjából egy pohárnyi Helum-3 fúziós átalakításából tisztán kb. 50 órányi egyetlen paksi blokk energiát lehetne kinyerni(nem számolva a képzeletbeli fúziós erőmű hatásfokával) Na most nem ismerem az adatokat, de úgy vélem New York nagyjából elfogyaszthat 2-szer annyi villamos energiát, mint egész Magyarország...
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2020.09.15. 16:08:12 -
t_robert #54 ezzel az erővel lehetne léghajóban lebegni a föld légkörében. Mennyivel egyszerűbb és olcsóbb. Miért kéne a Vénuszhoz menni, ha ott úgyse lehet semmi praktikusat csinálni. leszállni nem igazán lehet az 100 atmoszféra nyomású 500 fokos felszínre. az eddig szondák is csak pár percig max egy órát bírták a felszínen mielőtt végleg beadták a kulcsot. A Mars esetében lehetne bányászni vagy egyebek, de jobban megteremthetőek az életfeltételek. Az első logikus célpont odatelepülésre a Hold. A közelsége miatt. Talán lehet ott hasznosan bányászni. Aztán a Mars. Majd a aszteroida övezet, ahol bányásznánk olyan dolgokat amit megéri. esetleg valamelyik jupiter hold. -
t_robert #55 A napenergia hatásfokával már vannak gondok. Ahogy távolodunk a naptól rohamosan csökken a hatékonysága. Nézd meg a mars felszínén mozgó szondákat. töltikézik a napelemmel 1-2 hetet majd elmászik 100 métert. csinál valamit majd megint töltikézik. Ennek oka, hogy a Mars felszínén már csak negyedét harmadát adják kapacitásban a napelemek. Magyjából a kisbolygó öv környékén veszti értelmét a napelem. Ha már annál kijjebb megy egy szonda marad a rádióizotópos generátor(többnyire plutónium izotóppal) már a Jupiternél is egy erős tűszerű fénypontnak látszik csak a nap. Valahol a naprendszer szélén meg a Nap lenne a legfényesebb csillag, amit látunk. -
#56
A Vénusz esetében olyan magasságban, ahol 1 atm a légköri nyomás, az 1 atm nyomású földi levegővel töltött ballon, a gázkeverékek fajsúlyából adódó különbségek miatt jelentős felhajtóerőt termel. Ez a tény önmagában lehetővé teszi, hogy egy megfelelő méretű ballon nem csak a repüléshez szükséges felhajtőerőt, hanem az életben maradáshoz szükséges életteret is biztosítsa. Egy ilyen állomás megfelelő bázisul szolgálhat a felszíni kutatáshoz, ezáltal nem szükséges, hogy drága pénzért minden egyes szondát a Földről indítsunk. Főleg, hogy a légkör 4 nap alatt megkerüli a Vénusz felszínét ezzel lehetővé téve különböző területek viszgálatát. A Vénusz szinte kötött forgású kategóriába esik, pár nappal hosszabb, ellentétes irányú forgással rendelkezik, mint a keringési ideje.
A vénusz esetében technikailag könnyebb létrehozni egy ilyen, viszonylag nagy méretű állomást ahhoz képest is, mintha ugyan ezt a Földön akarnánk. A Földön a ballont mindenképpen más, könnyebb gázzal He/H2-vel kell megtölteni, ami viszont csak felhajtőerőt biztosít, nagy magasságban a földi légkör hőmérséklete és nyomása is túl alacsony, ezért egy magaslégköri kutatóállomás sokkal nagyobb veszélyt jeentene a személyzet számára.
Összességében azt lehet mondani, hogy egy ilyen állomás kockázata, technikai kihívása, talán még kisebb is, mint egy marsi bázis létrehozásáé!
A Marsról történő bányászat csak a marsi kolónia számára lenne kifizetődő. De ott is meg kell teremteni a szükséges infrastruktúrát, ipart, ami valszeg akár még több száz év tévlatában van. Az űrkutatás jelenlegi fejlődését látva, csak kutatóállomásnak a fenti vénuszi bázis kifizetődöbbnek, könnyebben kivitelezhetőnek tűnik.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.09.16. 09:58:53 -
Cyberdog #57 Köszönöm a pontosítást és a részletes ismertetést.
Fúziós erőmű... na arra nagyon kíváncsi leszek... azt hiszem ITER-nek nevezik (igaz még csak kísérleti), aminek első tesztüzemét 2025-re ígérik. -
VolJin #58 A Marson a gravitáció kevesebb, mint a földi 40%-a.
Kétlem, hogy egy teljes életet le lehetne ott élni szaporodással egyetemben...
Szóval az egyirányú út nem járható...
Mivel Musk nem hülye, marad az, hogy szélhámos... -
asgh #59 Szélhámosok nem szoktak eredményeket produkálni, márpedig Musk mögött van már jó néhány eredmény, pl. _valóban_ újrahasznosítható rakéta, magáncégként elsőként tudtak embert az űrállomásra juttatni és így tovább.
Musk nem szokványos figura, mert nem politikusként vagy cégvezetőként szokott nyilatkozni, hanem mérnökként, amin sokan kiakadnak, sokan meg pont ezért kedvelik. Benyög valami abszurdnak tűnő ötletet, majd mindenki legnagyobb meglepetésére meg is csinálja. Persze nem pont annyi idő alatt és nem pont úgy, ahogy az elején kijelentette, de akinek minimálisan is volt már köze fejlesztéshez az pontosan tudja, hogy minden fejlesztés így zajlik, csak rendszerint zárt ajtók mögött és nem tweetelnek róla.
Sőt, ha belegondolunk, akkor az Apolló program is azzal indult, hogy Kenedy kb. 19-re lapot húzva benyögte, hogy embert küldenek a Holdra és onnantól a NASA kénytelen volt összehozni, pedig a bejelentés pillanatában még lövésük sem volt, hogy hogyan.
Amúgy én sem hiszem, hogy a Marson hosszú távon életképes, civil kolóniákat lehetne (vagy lenne értelme) létrehozni, de ha Musk csak odáig eljut, hogy állandó kutató és ipari bázist hoznak telepítenek a következő 2-3-4 évtizedben, azzal is évszázadokkal lökte előrébb az emberiség fejlődését. Miközben ha a NASA-n múlna, akkor valószínűleg csak újabb dollár tízmilliárdokat szórnának el politikai okokból félbehagyott projektekre és még 2200-ban is pont 20 évre lennének a Mars küldetéstől. -
Venator #60 Marhaság. Te is tudod, hogy a Holdon senki se járt. Olvastam a Gyíkembermagazinban, meg a Laposföld társaság éves kongresszusán is elmondták. Ott van a zinterneten minden :-) -
Cyberdog #61 Az a kongresszus remek volt. Sikerült is szereznem egy autogramot a Yeti-től, Ő volt az egyik vendégelőadó.
De azok a lyukas-föld hívők, hogy miért nem mennek már el a sunyiba, neki álltak ott tüntetni, meg kötözködni. Fene beléjük. -
wobbler #62 Hát ez a Vénusz-lufi elég gáz ! Bármilyen sérülése a *lufinak*a személyzet gyors,és rettentő borzalmas halálához vezetne./gyk. egy sült hamburgerhús lenne belőlük a magas felszíni hőmérséklet,és a hatalmas nyomás miatt./