76
-
#35
Ezt miért kellett? -
#34
Nem tudták, hogy téged is ideesz a fene. :-D
Mit szólsz a Moszad legújabb kizsarolt/lopott szajréjához? Nagy égés. -
#33
Ok, ha valaki potens személynek szúrja a szemét, kérem törölje ki.
A számot, nem a szemét. -
Macropus Rufus #32 a telefonszám személyes adat... Nem adhatod csak úgy ki a másik fél engedélye nélkül. Nehogy bajba kerüljél miatta!
http://nmhh.hu/cikk/4078/A_Nemzeti_Adatvedelmi_es_Informacioszabadsag_Hatosag_eljarasa_szemelyes_adattal_valo_visszaeles_eseten
"A természetes személy e-mail címe, illetve telefonszáma személyes adat. Ha valaki az Ön személyes adatát jogosulatlanul használja fel [a jogszerű és jogszerűtlen használatról ld. bővebben az oldal jobb szélén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Info tv.)], akkor a bírságolási jogot is magában foglaló hatósági jogkörrel is rendelkező Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat "
-
#31
M.Zs. edzett, és képes a hülyéktől is tanulni! Bámulatosan értelmes, erős, maga IQ-val rendelkező személy! -
#30
A sugárzás kívülről jön, ebben az energiatengerben léteznek a Világegyetemek, végtelen számban. A gravitonsugárzás maga az energia, ő mozgat mindent, a fény fotont, az elektronokat, protonokat, galaxisokat. Örökmozgó. Párban a nyomóereje hatalmas. Az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltésrészecskék vannak, mert ketten együtt alkotják a normál anyagot, mindenféle részecskét és sugárzást.
Az általa létrehozott anyagon a gravitonsugárzás csak keresztülmegy és egy csekély része elnyelődik. A két ellentétes irányból érkező sugarak nyomóerejének különbsége a gravitációs erő, ez okozza a súlyodat. A gravitációs erő a testek középpontjában kiegyenlítődik, az erővektorok algebrai összege nulla. Pontosabban fogalmazva a testek tömegközéppontja felé közelítve nullához tart. És ezzel meg is dőlt a relativitáselmélet legnagyobb hülyesége a rebeka, akarommondani a szingularitás.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.24. 17:39:01 -
#28
Ha kívülről jön, nem belülről....., csak akkor. Na mindegy, M.Zsuzsanna: +36-20-4839908 -
#27
Ahha, mint geofizikus értelmes agya lehet, hozz össze vele ha tudsz.
De a szétfeszítés nem jó gondolat, mert a gravitációt egy sugárzás okozza, a gravitonok (gravitonpárok) sugárnyomása, ez a nyomó gravitáció. Ez a gravitációs sugárzás végtelen kiterjedésű és ezért az Univerzum ugyanúgy viselkedik mint a Föld. Ha a Földön feldobsz egy követ az lassul és visszaesik. Ha az Univerzum széle körül "feldobsz" egy galaxist akkor az fékeződik, a végtelenből érkező gravitonsugárzás nyomja neki az Univerzumnak. Azért mert az a sugárzás ami az Univerzumon keresztülhaladt azt némileg gyengítette az Univerzum anyaga, ezért a kívülről érkező eredeti sugárzás egy kicsit erősebb, ezért az eredő erővektor az Univerzum belseje felé mutat. Hasonlóan a Földi gravitációhoz. -
#26
Zsuzsannával már vagy 35 éves az ismeretségünk. Rengeteget dolgozott ezen az elméleten, mind matematikailag, mind különböző fizikai kísérletekkel. Azóta kiderült, hogy pl. angliában ennek a témának a kutatására sok pénzt (ha jól emlékszem, 100000angol fontot) adtak. Zsuzsanna a könyvet is saját zsebből állta, de talán rossz helyre született.....
Ja, és ahogyan a légnyomás pl. a lufiban ki akar egyenlítődni a környezeti nyomással, így feszíti szét a világegyetemet is a "környezeti nyomáshiány", és így gyakorol nyomást a tárgyakra, amit aztán gravitációnak vélünk.
Utoljára szerkesztette: globint, 2020.03.24. 15:51:15 -
#25
"Egy interneten olvasott cikk ébresztette fel bennem a kételkedést, hogy valóban igaz-e a newtoni elmélet, mert a cikk felvetései alapján ellentétet véltem felismerni a mért valóság és az elmélet szerint várható valóság között, a Föld középpontjára vonatkozóan”
Hát, kiváncsi lennék melyik lehetett az a cikk, mivel a Föld középpontjának gravitációját én tettem szóvá (2. pont) már olyan 15 éve. Ez egyébként egymaga dönti a relativitáselmélet alapjait. Romba.
Szóval, létezik a gravitáció jelensége és ez valóban űrzáporként éri a Földet, ez a nyomó gravitáció.
Ami nincs az a tömegvonzás. És nem feszíti szét a Világegyetemet, mert az maga a normál gravitáció.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.24. 15:23:52 -
#24
A hozzászólások miatt úgy érzem, talán Majoros Zsuzsanna könyve, elmélete ide kívánkozik. Vagyis, mint a légnyomás, minden irányból "űrzápor" éri a földet, a galaxist, a világegyetemet, amit mi gravitációnak magyarázunk. Szóval nincs gravitáció, van viszont valami más, ami szétfeszíti a látható világegyetemet.
Nincs gravitáció
Utoljára szerkesztette: globint, 2020.03.24. 14:01:20 -
#23
Vagy pedig simán csak az Univerzum tágul és minden más állandó.
Igen, csak az Univerzum tágul, de azért minden más még nem állandó, változó világunkban.
De igaz. Ha felvisznek egy atomórát és az késik akkor rosszul jár. A Hafele kisérletben például pont ez történt, a 4 atomóra közül 3 teljesen rosszul járt és ezeket addig igazgatták amíg ki nem jött a kívánt eredmény. A korrekciókat menet közben kb 15-ször hajtották végre, mindig egy kiválasztott órához igazítva a többit. Egyetlen óra járt hozzávetőleg rendesen (a 447. számú óra) és azon nem is látszott relativisztikus lépcső.
A többször kipróbálás nem igaz, néhány nagyon gyenge kisérlet van csak, többnyire egyetlen atomórával, rámodás alapján, hogy na ez most már nagyon pontos atomóra, ami abszurdum. GPS órát kellene lehozni, de ezidáig ilyen mérés még nem történt meg. Van még néhány kisérlet amely menet közben frekvenciákat hasonlít össze ami nyilvánvalóan hülyeség, mert az menet közben másmilyennek látszik. Nincs olyan, hogy ikerparadoxon. Csak butaság van.
A gravitációs sugárzás sebessége: semmilyen mérés nem hozta ki a fénysebességet, ez kamu. Kopeikin például fény segítségével akarta mérni a gravitáció sebességét, ami nyilvánvalóan csak fénysebességet hozhatott ki. Ha hang segítségével mért volna akkor hangsebesség jött volna ki neki a gravitáció terjedési sebességére.
A gravitációs ciripeléssel történő próbálkozás meg azért kamu, mert ráfogták egy optikai jelre amit éppen találtak az égen. Ennek a jelnek semmi köze a ciripeléshez, mert az a fényjel csak évmilliók múlva ér ide hozzánk.
Szóval csak simán az Univerzum tágul, ez stimmel.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.24. 12:52:03 -
kvp #22 "És azt még hozzá kell tennem, hogy nincs semmiféle idő lassulás. Ez ugyanis csak a megfigyelők mozgásállapotától függő szubjektív észlelés. A GPS órák sem járnak másképpen odafent, csak innen lentről másképpen látszanak. Pont úgy ahogy nekünk tetszik, eleve el vannak állítva és itt lent ezért pont pontosnak látszanak. LÁTSZANAK."
Ez azert nem igaz, mert ha felvisznek egy atomorat, majd visszahozzak, akkor kesni fog. Tobbszor kiprobaltak es mindig ezt az eredmenyt hoztak a kiserletek, tehat a lassulas elegge valosnak tunik. Pont ez a relativitaselmelet egyik fontos hozadeka es eddig az osszes ott alkalmazott feltetelezes bejott a gyakorlatban is. Ez a jelenseg okozza az iker paradoxont is.
A masik a gravitacios hullamok sebessege. Elvileg ez pont a fenysebesseg es eddig az osszes meres is ezt hozta ki. Lehetnek eltero elmeletek, csak a valosag nem hajlando mashogy mukodni.
"Következésképpen nem a tér tágult (és most sem tágul) hanem igenis a részecskék közötti távolság nő"
Erre azt tudom mondani, hogy amennyiben nem egysegesen no a tavolsag, hanem bizonyos reszecskek megtartjak a tavolsagukat, mig a galaxisok tavolodnak, akkor ez a specialis relativitaselmelet definicioja szerint tagulas. Hasznalhatunk mas modellt, ahol az univerzum merete azonos marad, csak a kozeli reszecskek kozelitenek egymashoz egyre jobban, de alapvetoen ugyanazt jelenti. Raadasul a reszecskek meretenek megmerhetosege miatt viszonylag konnyu eldonteni, hogy mi is a helyzet. Kieve ha kozben minden frekvencia magatol aranyosan novekszik es kozeledes kozben a reszecskek is felfuvodnak. Vagy pedig siman csak az univerzum tagul es minden mas allando. -
#21
Van ebben azért néhány alaptalan feltételezés, így pl. ez: "feltételezve, hogy a gravitácio is csak maximum fénysebesseggel tud terjedni."
De sokkal alaposabb feltételezés, hogy a gravitáció (kb) 1 Mc sebességgel terjed. Mert ez esetben lehetséges a csillagok közötti utazás, a legközelebbi csillagok olyan tíz perc. A meghajtást így a gravitációs sugárzás fókuszálása szolgáltatja, ahol a gyorsulás nem érzékelhető a jármű szabadeséssel való közlekedése miatt.
Felfúvódás nyilvánvalóan nem volt, mert a matematikai modell (= téridő) evidens, hogy nem fúvódhatott fel, hiszen csak egy matematikai modell. Következésképpen nem a tér tágult (és most sem tágul) hanem igenis a részecskék közötti távolság nő, ahol a részecskék most nagyléptékben egymástól egyre távolodó galaxisokat jelentenek. Ez nem zárja ki a galaxisok klaszterekbe tömörülését és összeolvadását, a fekete lyuk kisgömböcök határtalannak tűnő elhízását. A felfúvódást nagysebességű kezdeti robbanás váltja fel, a kezdeti sebesség a gravitációs sugárzás sebessége, kb 1 Mc.
A tágulás lassul (nem gyorsul, ez hibás mérés és téves mérés értelmezés eredménye), hasonlóan ahogy egy feldobott kő is lassul. Csak valószínűleg a táguló Univerzum galaxisai nem várják ki a megálláshoz szükséges időt, hanem az Univerzum hirtelen összerogy egy megszaladó, master fekete lyukba történő besöprődéssel.
És azt még hozzá kell tennem, hogy nincs semmiféle idő lassulás. Ez ugyanis csak a megfigyelők mozgásállapotától függő szubjektív észlelés. A GPS órák sem járnak másképpen odafent, csak innen lentről másképpen látszanak. Pont úgy ahogy nekünk tetszik, eleve el vannak állítva és itt lent ezért pont pontosnak látszanak. LÁTSZANAK. -
kvp #20 "Az ősrobbanás óta 13,8 milliárd év alatt 90-110 milliárd fényévnyire tágult az Univerzum. Igen, vannak olyan régiói, amit soha nem fogunk innen látni, akármilyen távcsöveink lesznek. Az elméleti látóhatárt feszegetjük, 13,7 milliárd fényévre már láttunk galaxist. Persze az már rég nem ott van, és eljön az idő, amikor eltűnik a láthatárról. Ugyanis nem a galaxisok távolodnak, hanem a közöttük lévő tér növekszik."
Egyreszt nem tudjuk pontosan, hogy mennyi ido telt el azota, tovabba nem tudjuk pontosan mekkora is az univerzum, mert csak a lathato reszet latjuk. Harmadreszt a relativisztikus idozorzulast viszont tudjuk merni, ezert azt feltetelezni, hogy a Fold vagy Naprendszer tartozkodik a 0 szinten eleg nagy naivitas lenne. Mivel mozog, ezert biztosan van ido lassulas, csak jelenleg nem tudjuk mekkora. Sot maga a tejutrendszer is mozog, ami ugyancsak okoz lassulast. Innentol az egyetlen feltetelezes az, hogy a vilagegyetem felfuvodasi sebessege a fenysebesseggel egyezik meg, mert semmi nem tud gyorsabban haladni ennel. Ebbol ugyanugy nem szamithato a vilagegyetem kora vagy merete, de legalabb a lokalis idolassulas merteke meghatarozhato. Ha a hattersugarzast a fenti feltetelezes alapjan szamoljuk at, akkor viszont mar kijon korra es meretre valo becsles, felteve, hogy se lokalis ter ido buburek nincs (a gravitacios ter es sebesseg miattin felul), se sotet anyag nincs. Erdekes mellekhatasa a fenti elmeletnek, hogy nem is kell sotet anyag ahhoz, hogy mukodjon. Egyszeruen minden latszolag fenysebesseg feletti tagulast a megfigyelo mozgasa miatti lokalis ido lassulas okoz. Persze amig valaki nem mer utanna, addig ez is csak egy elmelet marad, de legalabb ez olyan ami elvileg kislerleti meresekkel is bizonyithato. (feltetelezve, hogy a gravitacio is csak maximum fenysebesseggel tud terjedni es minden ennel gyorsabbnak tuno terjedes a megfigyelo idolassulasa miatti jelenseg) -
#19
Így van, a fénye átmegy infravörösbe, hiába megy a fénysebesség akár többszörösével. A legtávolabb látszó galaxisok (kvazárok, lencsehatás miatt) fókuszált fénye tízszeres fénysebességű távolodást mutat.
Egyébként nem egészen látunk el 13.7 milliárd fényév távolságra, mert a legtávolabb látszó fényforrások olyan 13.3 körül látszanak, pl. a SPT-CL J0615-5746 forrás.
A fizikusok persze szeretnék elkamuzni ezt a fénynél nagyobb sebességet, de fogalmazhatok úgy is, elhazudni, begyömöszölve egy relativisztikus képlettel a fénysebesség alá.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.24. 06:36:06 -
vilinger #18 "...13,7 milliárd fényévre már láttunk galaxist. Persze az már rég nem ott van, és eljön az idő, amikor eltűnik a láthatárról..."
Ez kicsit fura lenne. Ha valaminek egyszer már ideért a fénye és folyamatosan jön onnan a fény, akkor nem tud olyan gyorsan távolodni, hogy egyszer majd eltűnjön. Csak hosszabb hullámhosszon érkezik a fénye, de ugyanúgy folyamatosan jön továbbra is. -
#17
-
#16
Ja hogy nem tudja senki ,de amikor adok egy magyarázatot az nem úgy van és ennyi.
Ez mint tudományos válasz :D Grat, pszihopata a jövőből... :P
Mert hogy az amit leműveltél volt tudományos LOL
Sérült önértékelésed van súlyosan.
Ha a tér egy matematikai modell akkor élj a matematikai modelledben tovább !
Én a térben élek, ami viszont magyarázható.
A tér úgy viszonyul az anyaghoz mint a winchester az adathoz.
Benne van de nem elérhető általa. De az nem azt jelenti hogy nem létezik !
Semmiben nem lehet létezni és kordináta rendszert sem vinni.
Einstein is hibázott a kozmológiai állandóval, Hawking is visszavonta a diplomamunkáját mert butaságok voltak benne, bírom amikor valaki állítja habzó szájjal a tudomány nevében hogy az úgy van. Majd ha többet tudunk az isteni részecskéről meg a gluonkötésről akkor lesznek jobb válaszok De én ilyen arroganciát még nem tapasztaltam , amit nem te gondolsz az nem létezik, legalábbis a Te fejedben :D -
cateran #15 Kibaszott nagy arcod van, de mar annyira nem futja, hogy megnezd mire valaszolt, hmm?
"Volt egy ősrobbanás amiben volt anyag, körülötte pedig nincs anyag, ergó vákuum szívja szét " -
Sequoyah #14 Latom az elmult 1-2 evben semmivel sem bovult a tudasod:)
NEM vákuum szívja szét
Gratula, sikeresen tagadsz valamit amit soha senki sem allitott... Te ezeket honnan szeded? Ki allitott valaha olyat hogy a vakum szivja szet?
Miből van a tér? Teljesen releváns kérdés, természetesen semmiből. Mivel egy matematikai objektum, ezért matematikai pontokból áll, a természetben nem létezik.
Ez is csak neked kulonleges. Egy rendes fizikus mar az egyetemen megtanulja hogy a ter az egy MATEMATIKAI MODELL, amivel a reszecskek egymashoz valo viszonyat irjak le.
Megint kitalalsz valami baromsagot, a tudomany szajaba adod mintha ok mondtak volna, aztan nagy mellennyel kijelented hogy ez igy barmsag. Nana hogy baromsag, mert ne talaltad ki, a tudomany pedig nem is allit ilyet egyaltalan... -
#13
Nincs fénysebesség tágulási határ.
Volt egy ősrobbanás amiben volt az Univerzum összes anyaga, körülötte pedig nincs normál anyag, ergó NEM vákuum szívja szét, hanem a gravitációs sugárzás robbantja fel (kb) 1Mc sebességű valódi robbanással. Ez a sebességhatár. Nem volt felfúvódás, mert a tér (esetleg téridő) egy valóságban nemlétező matematikai fikció csak csökkentett módban gondolkodó fizikusok szerint képes felfúvódni szimplán azért, hogy a kezdeti robbanással ne sértsék meg az einsteini rögeszmét.
Az Univerzumok működése ciklusos, egy master fekete lyuk gyűjti össze az Univerzum teljes anyagkészletét, amit a gravitációs sugárzás seper be a lyukba. Amint elfogy a master BH körül a (normál) anyag, a gravitációs sugárzás tovább tölti a BH-t, amely egy határon túl kipukkad és egy új Ősrobbanás ciklus indul útjára.
Miből van a tér? Teljesen releváns kérdés, természetesen semmiből. Mivel egy matematikai objektum, ezért matematikai pontokból áll, a természetben nem létezik.
A kérdés analóg lehet azzal, hogy miből áll egy hexaéder vagy egy trapéz. Miből állnak a számok. Miből áll a színuszfüggvény.
Az Univerzum közepén semmi szokatlan nincs, olyasmi lehet mint egy tűzijáték robbanás közepe tája. Innen nézve nem könnyű azonosítani, mert bármerre nézel mindenfelé hasonló tágulást látsz, ez valódi tágulás. A tér nem tágul, ez kacsa.
Az antianyag problémás, mert az alkotja az anyagot. Félre van értve az antianyag, az elektronnak például a proton is antianyaga, de ezzel itt túl messze megyek, most nem feszítem ezzel tovább a húrt. -
ostoros #12 Eh, flogiszton elmélet.
Mondjuk azóta tudjuk, hogy az elektromos készülékek is füsttel működnek. Ha kijön belőlük a füst, nem működnek tovább. :D -
Sequoyah #11 Az "egykori kozpont" emlitese valoban hulyeseg, de ez az SG cikk gyengesege, Az eredeti tanulmanyban ilyenrol szo sincs. -
Sequoyah #10 Ha a tejutrendszer gyorsulo palyan lenne, akkor azt meresekkel konnyu lenne igazolni. Akar a kozeli tejutrendszerekhez kepest, akar azt latva hogy a univerzum az egyik iranyba mas sebesseggel tagul mint a masik iranyba.
-
Sequoyah #9 valamit nem vettünk észre vagy figyelembe a méréseknél
Hidd el hogy nem te vagy az elso akinek ez eszebe jutott, es a hozzaerto tudosok meg nem gondoltak ra:D
Nyilvan ok is azzal kezdtek hogy mit nem vettek eszre vagy figyelembe. De szemben azzal hogy te ezt a hirt csak most olvasod az SG-n, ok mar evekkel elotted jarnak, es a kerdessel foglalkoznak. Mar korbejartak minden lehetseges magyarazatot hogy mit nem vettek figyelembe, de tudosok szazai/ezrei semmit nem talaltak evek alatt sem, szoval most jonnek az alternativ magyarazati lehetosegek.
Es persze lehet kocka alaku is, de azzal minden letezo fizikai/matematikai keplet kezelhetetlenul bonyolultta valna, es cserebe semmit nem magyarazna a gomb alakhoz kepest... Viszont a gombbel szemben tovabbi magyarazatra szorulna hogy milyen extra erok iranyitjak ami eltorzitja a gomb format. -
#8
Jelen univerzumképünk alapvetése, hogy
-nincsenek benne kitüntetett helyek (közepe, széle)
-nincsenek benne kitüntetett irányok.
Ehhez képest a cikk az ősrobbanás középpontjával indít, majd azt próbálja beadni, hogy kb. a lokális halmaz kitüntetett az univerzum többi részéhez képest.
Ez eddig így csak egy gondolatkísérlet.
-
#7
Én ezt az egészet máshogy értelmezem.
Nincs fénysebesség tágulási határ.
Volt egy ősrobbanás amiben volt anyag, körülötte pedig nincs anyag, ergó vákuum szívja szét , az univerzum olyan mint egy hagyma, a rétegei között törvény a max fénysebeséggel való mozgás, ami azt eredményezi hogy a két széle 3.2 fénysebeséggel távolodik egymástól (jelenleg).
Az univerzumban nincs egy fix pont hogy na kérem ettől nem lehet jobban távolodni fénysebességnél.
Két kérdést nem tesz fel senki, miből van a tér , és mi van az univerzum közepén.
Az antianyag ? mert egyenlő anyag antianyag jött létre az ősrobbanáskor
erre a két kérdésre adott válasz sok mindent megmagyarázna. Szerintem nincs semmiféle buborék, értelmezni nem tudunk csupán.
Utoljára szerkesztette: sárkánylovag, 2020.03.23. 09:25:52 -
Irasidus #6 A fent lévő hipotézis egy magyarázat a mérési eredményre, azaz a valóságra. A mérési eredményt nem módosították, azaz a valóságot nem igazították semmihez. A hipotéziseket szokták módosítani, ha nem felel meg a valóságnak, itt sem történt másképpen. Amúgy, meg a valóságot nem ismerjük, tehát bajosan lehetne azt művelni amit te írtál.
"Roviden, lokalisan alacsonyabb suruseget feltetelezve, magyarazhato a ket meres kozotti kulonbseg.
Az alacsony suruseg egy hipotezis, amit majd ellenoriznek. Azt is, hogy ez mennyire osszeegyeztetheto az izotropiaval."
Ezt hívják tudománynak. Mérés - magyarázat keresése (hipotézis felállítása) a mérés eredményre - a hipotézis tesztelése. Ez a módszer amit kétbalkezes módon leírtál, amit tudományos módszernek hívunk. -
Zoltan1984 #5 A valosag modelljet probaljuk a meresekhez igazitani.
Roviden, lokalisan alacsonyabb suruseget feltetelezve, magyarazhato a ket meres kozotti kulonbseg.
Az alacsony suruseg egy hipotezis, amit majd ellenoriznek. Azt is, hogy ez mennyire osszeegyeztetheto az izotropiaval. -
noland #4 ![]()
-
SupraMKIII #3 Nekem ez egy kicsit olyan, mintha a valóságot próbálnánk egy elmélethez igazítani...
Oké, értem én, hogy így a számok stimmelnek, de ezzel nem oldottunk meg semmit. És miért pont buborék? Miért nem kocka? Vagy gyémánt alakú? Az sokkal királyabb lenne, és ennek is legalább akkora alapja van, mint a buboréknak...
Számomra sokkal életszerűbb, hogy valamit nem vettünk észre vagy figyelembe a méréseknél, mint hogy van egy buborék a semmiből, és attól más sűrűségű lesz a... a mi is? az üres tér (ami tudom, nem is üres)? És miért csak ez az egy buborék van? Mert különlegesek vagyunk, és mi vagyunk mindennek IS a középpontja? jajj, nemár...
Tudom, a quantummechanika is televan elmeroggyant dolgokkal, amiket már bizonyítottak - de nehezen hihető, hogy egy ekkora valaminek, ami egyben egy galaxisokkal összemérhető erőt hoz létre, semmilyen más hatása ne legyen. (és most jön a sötét anyag, meg energia, ami szintén semmilyen módon nem nyert még bizonyítást) -
VolJin #2 Már az első mondatban egy hibás feltételezéssel indítottál. Az ősrobbanás óta 13,8 milliárd év alatt 90-110 milliárd fényévnyire tágult az Univerzum. Igen, vannak olyan régiói, amit soha nem fogunk innen látni, akármilyen távcsöveink lesznek. Az elméleti látóhatárt feszegetjük, 13,7 milliárd fényévre már láttunk galaxist. Persze az már rég nem ott van, és eljön az idő, amikor eltűnik a láthatárról. Ugyanis nem a galaxisok távolodnak, hanem a közöttük lévő tér növekszik. -
kvp #1 Masik iranybol megkozelitve, ha feltetelezzuk, hogy az univerzum max. fenysebesseggel tud tagulni, akkor kiszamithatjuk belole, hogy mennyivel lassul az idoerzekelesunk adott ido alatt. (ha szamunkra lassul az ido, akkor gyorsabbnak latjuk a vilagegyetem tobbi reszet)
De mitol lassulna? Mondjuk attol, hogy a tejutrendszer egy fekete lyuk korul kering es valoszinuleg a szelen tartozkodo naprendszer is gyorsulo palyan van a kozeppont fele. Csak nem siman bezuhanunk, hanem egy nagyon hosszu spiralis palyan mozgunk. (szerencsere) A gyorsulas mellekhatasa pedig a helyi ido lelassulasa, azaz csak a mi relativ idoerzetunk lassul, nem a vilagegyetem tagulasa gyorsul. (es ehhez meg sotet anyag vagy lokalizalt ter ido buborek sem kell)
