78
-
#78
"Ugyanezt terjeszd ki az országra is, és akkor rájössz, hogy normálisan kiépített vidéki infrastruktúra mellett szükségtelen a lakosságnak akárhova is költöznie, mert a főváros nem lesz kiemelt pont semmilyen szempontból."
A cégek és a munkahelyek a lényeg. Ugyan a jó infrastruktúra (pl autópálya) fejleszti a hajlandóságot a cégeknek a vidékre településre, de azért rizikó amit kevesebben vállalnak be.
Nem tudom elítélni őket, pláne ha szakképzett munkaerőre van szükségük. Ha csak segédmunkás, az még ok vidék esetén is.
"Ha valamit fel kell építeni, az Budapesten úgy néz ki, hogy csak a terület kisajátítás milliárdokba kerül, ha tíz méter átlóg a szomszédos önkormányzat területére már keresztbe fekszenek"
Ja. Sőt pl én ezért mondtam mindenhol, hogy a kormányzati negyedet az M5 melletti pusztába kellene felhúzni.
Autópálya van, egy vasút/HÉV vonalat oda, és fillérekért óriási beruházást lehet megvalósítani.
Amúgy is, van az a vicc :
- hogy is írják USA fővárosát?
- New Jork vagy New York ?
- Egyik se, mert Washington. (azaz nem a legnagyobb város a főváros)
"Ugyanez kis településen többnyire úgy néz ki (főleg a Tiszántúlon), hogy a teljes képviselő testület felsorakozik körbenyalni a beruházós vezetőit, és mindent megtesznek, nehogy valami probléma legyen."
Azért, mert ott annyira nincs semmi sem. Hogy egy gyár egy kisváros életét jelenti.
"Ha én alakítanám ki a cégek adózását, akkor bizonyos észszerűségi korlátok figyelembe vételével, a legkisebb településeken üzemelő cégek fizetnék a legkevesebb adót."
Ebben akár van is ráció, mondjuk régiónként. Annyira, hogy van is ilyesmi.
"Ezen felül a helyi önkormányzatok az adóbevétel egy részét megkapnák a munkások után, méghozzá az az önkormányzat, ahol a munkások laknak amit kötelezően beruházásra kellene fordítaniuk."
Az iparűzési adót ugyebár az önkorik kapják. És amúgy adó ... az adó fogalma szerint SEMMIT se kell érte cserébe adni, és arra költik amire csak akarják.
@kvp:
"Valoszinubb, hogy a gyerekszamot az elerheto eletszinvonal es a kozosseg befolyasolja."
Szerintem inkább az oktatás. Ma arra nevelik a lányokat, hogy gimi + fősuli/egyetem + karrier és utána gyerek.
Mit is jelent ez számokban?
A kisebbségi vagy vidéki szakmunkás leány :
- 14-22 évesen szüli elsőt, majd 2-3 évente egyet.
A "tanult" magyar leány:
- 18 évesen érettségizik
- 23 évesen végez a 4-5 év egyetem/fősulival
- 28 évesen van 3-5 év munka a háta mögött amikor már bele mer kezdeni a családalapításba (addig tilos)
- 33 évesen ha karriert is épített
Namármost, átlag 18-22 évesen a legtermékenyebb egy nő.
Utána ez folyamatosan csökken.
28 évesen már sokan küszködnek a baba projectel (nőgyógyászati problémák, a sok stressztől pajzsmirigy, IR, PCOS).
33 évesen pedig már szenvednek.
Az IVF klinikák full 100+%-on vannak terhelve ma ez miatt.
Utoljára szerkesztette: mrzed001, 2019.11.03. 14:38:53 -
defiant9 #77 "Egy példát tudtál"
Te is, az ókori Rómát. Amely esetében már az is kérdéses hogy honnan ismered az élveszülések hiteles számát. Tehát honnan?
A másik érvelési hibád az volt hogy behoztad az születésszabályozást. Ez ugyanis irreleváns az eredeti állításod/következtetésed kapcsán ahol a zsúfoltságra(ebből fakadó meghülyülésre) vezetted vissza a népességfogyást. Születésszabályozásra lehetőség van kistelepüléses és nagyvárosban is, Magyarországon és más fejlett és sok fejlődő országokban is. De persze tudok más példát is: New Delphi zsúfolt, van abortusz, mégis magasabb az 1000 főre jutó élve-születések száma. Állításod nem megalapozott, a zsúfoltság nem okoz meghülyülést, és ez nem okozza a születésszám csökkenését. Ebben alapvetően más faktorok játszanak közre, amiből egyet én ki is emeltem.
Ismét csak felsültél a tévképzeteddel, a tények engem igazolnak. -
ostoros #76 Mexikóváros, mi? Balfék. Egy példát tudtál, akkor már mindenhol máshol úgy működnek a dolgok, ahogy TE hiszed.
A valóságról a te helyedben kussolnék. -
defiant9 #75 "A fejlődő országokban nincsen születésszabályozás"
Téves, Mexikóvárosban is van óvszer és tabletta is.
"Az abortusz is tiltott ezekben az országokban."
Téves. Mexikóvárosban is van abortusz.
"Mellesleg csak egy gondolat számodra:"
Azon gondolkodj el hogy megint tényszerűen cáfolható valótlanságokat találsz ki csak hogy igazolni próbáld a tévképzeted. Tehát, elismered hogy tévedtél vagy makacsul ragaszkodsz a tévképzetedhez? -
ostoros #74 A fejlődő országokban nincsen születésszabályozás. Az abortusz is tiltott ezekben az országokban. Ráadásul a statisztikákat torzítja a nigériai modell, vagyis ott is a nagyvárosokba áramlanak az emberek.
Mellesleg csak egy gondolat számodra:
"Aki soha nem kételkedik önmagában, az nem jut ki a zsákutcákból." -
defiant9 #73 "ha semmiképpen nem szeretnél unokákat, akkor Budapestet neked találták ki..."
A népességfogyás országos jelenség, az ostobaság hogy ennek a zsúfoltsághoz lenne köze, a fejlődő országok még inább zsúfolt nagyvárosaiban is jóval magasabb a születés-szám(többszörös) mint az magyar vidéken(bárhol). Ami relevánsabb ebben az hogy a budapesti nők életútjában hangsúlyosabb a tanulás(felsőfokú)+karrierív(ez a cégek összetételéből is következik), több az olyan magasabb kvalifikáltságú munkakör ahonnan a kiesés egyben törés is, és ez negatívan hat a gyermekvállalási hajlandóságra. Én ezért nem ítélek el senkit, mindenki szuverén döntése a saját élete. -
ostoros #72
"A tulzsufoltsag mar a majmokra is hasonlo hatassal van, szoval ez nem degeneraltsag,"
Jó, akkor pongyolán fogalmaztam. Nem degeneráltság, hanem az életképtelenség és devianciák legkülönfélébb formái, ami a szaporodást megakadályozzák, most már jó?
" Gyakorlatilag a legszegenyebbek es a leggazdagabbak szaporodnak."
Alapvetően az élősködők szaporodnak gazdag oldalon, szegény oldalon meg a segélyesek, illetve a szegények között még van egy szűk réteg, aki nem segélyes, de mondhatni mai szemmel egyszerűen él, mert arra megy el erőforrása, hogy ne haljon éhen.
"Ez egy kozossegi hatas ami felul tudja irni a genetikai szabalyzo mechanizmusokat. "
Mondjuk inkább úgy, hogy pont fordítva, a normális viselkedés a szaporodás, és ezt írta fölül mesterségesen az európai kultúra elfajulása propagandával és szociális nyomással megspékelve (nem mintha kizárólag európai jelenség lenne).
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.29. 15:18:58 -
kvp #71 "Elsőnek tehát ezeket fogja bekebelezni, mint új kerületek."
Igaz, ugy kellett volna fogalmaznom, hogy odaig es a koztuk levo osszes kisebb telepules. Ami kozelebb van, azt hamarabb. A keleti oldalt nem en hagytam ki, hanem a fejlesztesi penzek nagyresze, de teljesen pontos az agglomeracios leirasod.
"Szóval összegezve: ha azt akarod, hogy a családod kihaljon egy-két esetleg szerencsésebb esetben két- három generáción belül, ha semmiképpen nem szeretnél unokákat, akkor Budapestet neked találták ki..."
A tulzsufoltsag mar a majmokra is hasonlo hatassal van, szoval ez nem degeneraltsag, hanem valoszinuleg genetikaialag meglevo onszabalyzo tenyezo. A genetika arra jatszik, hogy elobb-utobb beall egy egyensuly. Persze nem szamol a lakossag vandorlasaval.
Megfelelo lakasviszonyok, megfelelo meretu eletter eseten a lakossag fogyasa is megallithato. A gazdagabb varosiak mar sokadik generacioja el Budapesten. Valoszinubb, hogy a gyerekszamot az elerheto eletszinvonal es a kozosseg befolyasolja. Gyakorlatilag a legszegenyebbek es a leggazdagabbak szaporodnak. Szegenybol persze tobb van varosban es videken is, mint gazdagbol. Fontos meg a kulturalis kozeg, ahol a kozosseg a csaladot varja el, ott gyakoribb (videki magyarok, varosi tradicionalis zsido kozossegek, roma vagy afrikai, arab csaladok barhol). Ez ugylatszik a varosi-nem varosi lettol fuggetlen, kozossegi jelenseg. Azert tunik nallunk varosi jelensegnek, mert a tradicionalis kozossegek felbomlasa a varosba koltozeskor tortenik. Libanon agyonzsufolt varosi nyomornegyedeiben vagy Parizs lerobbant kulvarosaiban meg no a lakossag uj odakoltozok nelkul is. Ez egy kozossegi hatas ami felul tudja irni a genetikai szabalyzo mechanizmusokat. -
ostoros #70 És még valami. Sehol nincs akkora az egy főre eső degeneráltak száma olyan magas az országban, mint Budapesten. Mint ahogy az összezárt állatok is furcsa, nem normális szokásokat vesznek fel, az emberek is meghülyülnek az összezsúfoltságtól.
A japánok, akiket kvp felhozott, nagyon jó példa...
Szóval összegezve: ha azt akarod, hogy a családod kihaljon egy-két esetleg szerencsésebb esetben két- három generáción belül, ha semmiképpen nem szeretnél unokákat, akkor Budapestet neked találták ki...
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.28. 21:47:40 -
ostoros #69 Ja, azt nem is mondtam, hogy mi a legnagyobb probléma a városiasodás ezen formájával. A városi ember nem szaporodik. Már az ókori Róma sem volt képes megtermelni saját lakosságát, folyamatosan a beköltöző emberek tartották fenn a létszámot. A középkori városok ugyanígy működtek.
A város méretével növekszik a probléma. Budapest már a harmincas években negatív szaporulattal bírt. Ha mindenkit beterelünk Pest megyébe, és létrehozunk egy ilyen jó kis gigapoliszt, azzal gyakorlatilag le is húztuk a magyar nemzetet a vécén. Mindeközben a falvakban szaporodik a kisebbség, és 100 év múlva létrehozzák a saját országukat, a miénk romjain.
A biztonsági problémákról már ne is beszéljünk, egy erős földrengés ha rossz helyen üt be, percek alatt van pár százezer halottunk...
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.28. 21:34:27 -
ostoros #68 " Budapestnek meg nem a lakosság száma amit csökkenteni kell. Nem azzal van gond."
Megfogtad a lényeget. Ugyanezt terjeszd ki az országra is, és akkor rájössz, hogy normálisan kiépített vidéki infrastruktúra mellett szükségtelen a lakosságnak akárhova is költöznie, mert a főváros nem lesz kiemelt pont semmilyen szempontból.
Mellesleg állambácsinak is az az érdeke, hogy vidéken fektessen be, ne pedig a fővárosban, mert a vidéki befektetések SOKKAL olcsóbbak.
Ha valamit fel kell építeni, az Budapesten úgy néz ki, hogy csak a terület kisajátítás milliárdokba kerül, ha tíz méter átlóg a szomszédos önkormányzat területére már keresztbe fekszenek, interpellálnak, tárgyalnak, pereskednek, tüntetések lesznek, minden apjafasza amit csak elképzelni lehet. Ugyanez kis településen többnyire úgy néz ki (főleg a Tiszántúlon), hogy a teljes képviselő testület felsorakozik körbenyalni a beruházós vezetőit, és mindent megtesznek, nehogy valami probléma legyen.
És még valami. Ha az a cél, hogy a lakosság vándorlását befolyásoljuk, vagy megállítsuk, az simán megtehető adókedvezményekkel. Ugyanez a cégekre is igaz. Ha én alakítanám ki a cégek adózását, akkor bizonyos észszerűségi korlátok figyelembe vételével, a legkisebb településeken üzemelő cégek fizetnék a legkevesebb adót. Ezen felül a helyi önkormányzatok az adóbevétel egy részét megkapnák a munkások után, méghozzá az az önkormányzat, ahol a munkások laknak amit kötelezően beruházásra kellene fordítaniuk.
Ezen felül létezne a cégek számára egy bevétel alapú adó is. Vagy lehetne sávosan adózni a cégeknek is akár... De nem ám két-három sáv lenne, hanem mondjuk 25, hogy folyamatos legyen az átmenet. Bonyolult lenne? Lehet, de arra tartjuk azt a több százezer tintanyalót, nem kávézgatni...
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.28. 21:21:25 -
#67
Erre én csak azt tudom mondani: KÖSZÖNJÜK ezt az alapos elemzést.
"Magyarorszagon Budapest korul jelenleg az Esztergom-Vac-Szekesfehervar iranyu integracio zajlik, azaz ezek a varosok lesznek elobb utobb Budapest kulso keruletei. "
Ezzel viszont vitatkoznék, lévén már ma is vannak olyan települések amelyek közvetlen szomszédai Bp-nek (út jobb oldalán lévő házak BP, bal oldalán egy másik település ... azaz teljes az összeépülés). Lásd Vecsés, Gyál, Csömör, Érd, Diósd, Budaörs, Budakalász.
Elsőnek tehát ezeket fogja bekebelezni, mint új kerületek.
Valamint a Bp keleti részét teljesen kihagytad. Már 50 éve tömöttek a Ceglédről (+= Kecskemét, Szolnok) érkező vonatok a bejárókkal.
És a Hatvan-Szolnok-Kecskemét-Dunaújváros vonal az agglomeráció széle, mert iszonyat sokan járnak be ezen belülről dolgozni.
-
kvp #66 Buda es Pest eredetileg a mai kiskoruton beluli tovabba a varkeruleti reszbol allt. Obuda, ujpest, kispest, ujbuda kulonallo telepulesek voltak. Aztan jobb a nagy Budapesti egyesites es bevontak a kornyezo tepeuleseket is Budapestbe. A mostani aglomeracio is elobb-utobb a varos reszet kepezi. Jellemzoen ameddig eler a varosi tomegkozelekdes, addig er a varos. Igy alakult ki az USA nyugati partjan a Seattle-Tacoma metropolitan area vagy tole eszakra a Metro Vancouver area, ami 21 telepules es tobb indian rezervatum egyesulese reven jott letre par ev alatt. Ott konkretan ket es fel evtizede meg farmok es kisvarosok, meg apro falvak voltak, most a varos feltoltott minden beepitheto reszt, hong kongi tipusu felhokarcolokkal ahol nagyjabol lapos a talaj es villanegyedekkel a hegyoldalakon. (anno egy kis varosi mag, egy hasonloan kis kertvarosi resz volt hajokikotokkel, fatelepekkel es hatalmas vasuti rendezokkel a belvaros kozepen, mostanra tomoren felhokarcolokbol all minden, a kikotot meg beraktak a tenger kozepere)
A nagyvarosok eseten nem csak a lakossag no, hanem a terulet is, ennek logikus eredmenye a teljes bolygora kiterjedo varos, az ugynevezett ecumenopolis. Legjobb pelda Tokio. Eredetileg egy kis falu volt, majd sogunatusi szekhely, a csaszar odakoltozeseeig. Az eredeti belvaros a Yamanote korvarsuton beluli teruletet jelentette a csaszari palota korul, mig az eredeti kis falu a mostani tokioi fopalyaudvar kornyeken volt. A korvasut megepitesekor az osszes helyen ahol a vasut metszette a palota kapujabol indulo orszagutakat letrehoztak egy-egy uj varoskozpontot. Ma ezek alkotjak a belvarosi gyurut. Viszont maga a varos szepen lassan 100, majd 300 kilometeres sugaru lett. A fo szabaly az, hogy az emberek addig mennek ki a kulvarosi negyedek fele, amig egy ora alatt elerik a munkahelyuket. Na most egy elovarosi shinkansen kb. 300 km/h-val tudja munkaba vinni az embereket. Jelenleg 23 megyei jogu varosbol es 26 varosbol all. Ezek a belso keruletek es az agglomeracios telepulesek megfeleloi. Gyakorlatilag kb. 600 kilometert lehet menni az egyik varos vege tablabol a masikig es az urbol szabad szemmel is jol latszik a varos.
A masik oldalon Japan videki reszei teljesen elneptelenedtek. A japan alpokon atvezeto vasutvonal legtobb megalloja mar szellemfalu vagy varos, lakossag nelkul. Ugyanez a helyzet eszakon Hokkaidon, ahol tobb szazezres varosok valtak mara par ezer nyugdijas lakoval rendelezo kis falvakka. (raadasul oriasi teruleten, mivel a megmaradt hazak szet vannak szorva, igy inkabb csak tanyavilagnak hivatnank) Mindekozben a tokioi nepsuruseg pedig soha nem latott merteku es novekszik. (a vasutat probaljak gyorsitani, hogy meg jobban szetterulhessen a varos es igy csokkenjen a nepsuruseg)
Magyarorszagon Budapest korul jelenleg az Esztergom-Vac-Szekesfehervar iranyu integracio zajlik, azaz ezek a varosok lesznek elobb utobb Budapest kulso keruletei. Mivel a lakossag mind itt, mind Japanban rohamosan csokken, ezert ezek a nagyvarosok elobb utobb a tavoli kis falvak es kisebb varosok elneptelenedesehez vezetnek. A kozeliek meg ugyebar a varosok reszei lesznek. Nem viccbol hivjak ujpest varoskaput varoskapunak, regen ott volt ujpest kulso hatarara. Budapest meg abban az idobene meg a kiskorutaknal ert veget, ahol a vaci utca a vaci uttal talalkozott. (Budan a becsi kapunal, a a becsi ut kezdetenel volt a varos hatara, akit erdekel keresse meg hol is van ma Budapesten belul) -
#65
Szerintem keversz két fogalmat: Agglomeráció és vidék
Igen, a nagy városok (és főváros) melletti agglomerációs falvak és városok lakossága nő ... mert az lényegében a nagyvároshoz tartozik, oda járnak be dolgozni.
Azaz annak a növekedését is a város növekedésének kell számolni !
Míg a nagyvárosoktól távol eső falvak (a vidék) elnéptelenednek.
-
Macropus Rufus #64 igen a tendencia ezt mutatja. És sok esetben ez működik is. De pl. kis hazánkban maradva: a falu ahol születtem 1989-ben 2000-2500 lakossal bírt, ma közel 10000-11000 ember lakja. Ők a városból költöztek ki. A környéken lévő másik három településsel összesen több mint 30.000 emberrel nőt a lakosság szám 30 év alatt. Ami azért nem kevés. Ők Bp-ről költöztek ide. Azért írtam, hogy nem fognak eltűnni mert már eltűntek volna réges-rég. Természetesen sok falu már eltűnt de sok város is. De sztem nem lesz olyan, hogy a vidék el fog néptelenedni. -
#63
Ismered a mondást:
1 - megesik
2 - véletlen
3 - tendencia
Tehát mindig a TENDENCIÁT kell nézni.
Az pedig folyamatosan fogyó falusi lakos számot mutat folyamatosan növő városi lakos szám mellett.
Ugyan tendencia szerint Lim -> nem nulla, de jelentősen kevesebb a mostaninál is (1/10 - 1/20).
Nem véletlen, hogy kizárólag munkahelyet nem igénylő emberek maradnak a falvakban, mint nyugdíjasok, segélyesek.
Nem véletlen, hogy BAZ-ba és É-Alföld már új trianont emlegetnek (elcsatolást az országtól), mert többségbe került a kisebbség. -
Macropus Rufus #62 "Vannak szellemutcák, sőt szellemfalvak az alföldön."
nem azt mondtam, hogy nincs, hanem, hogy nem fog elnéptelenedni mert ez akkor már rég megtörtént volna: értsd: csak a városokban laknak emberek, máshol nem. Ez nem így van. Városok már több száz éve vannak, és a vidéki élet is meg van. -
#61
"A városok mindig is szívták ez az embereket vidékről, de ez nem jelenti azt, hogy a vidék el fog néptelenedni, mert akkor ez már rég megtörtént volna."
Az a gáz, hogy igen, megtörtént.
Vannak szellemutcák, sőt szellemfalvak az alföldön.
Illetve gyakran csak voltak, mert beköltözött az a bizonyos többségi kisebbség, akinek nincs szüksége munkahelyre, mert megél az általunk szponzorált segélyekből.
-
kvp #60 Az egesz civilizacionk a varosok kialakulasaval indult. Ezek meg akkorak voltak mint ma egy apro falu. De akkor a vilag legnagyobb telepulesei voltak. Itt tudott megjelenni a specializacio, mert elerheto tavolsagba kerult a foldmuves es a kezmuves, igy tudtak kereskedni egymassal.
Aztan ennek a folyamatnak a legvegen egy bolygo meretu varos van ha nem all meg a lakossag novekedese. Ha megall, akkor megmaradhatnak a kisebb telepulesek, bar a logika szerint surun beepitett varosok es nagy termeszetes teruletek lennenek az idealisak a bolygo szamara.
Az elektromos teherauto tobb helyen realis lehetoseg, pl. varosokban a raktar es a boltok vagy a raktar es a lakohazak kozotti szallitasra. Orszaguton pedig konvojban halado, felsovezetekrol taplalt automata teherautok az idealisak, akar egy erre dedikalt savval. (teher, lassu szemely, gyors szemely) Igy az autopalyan menet kozben es a raktaraknal tolthetnek es csak a vegpontok es az autopalyak kozott kell aksirol menniuk. Ilyen elvu trolibusz jelenleg is jar pesten. Nagyon nagy tavolsagokon meg a kontenereket at lehet rakni vonatra is, meg olcsobb is mint vegig aszfalton vinni es majd ertuk megy a terminalra a robotkamion. -
Macropus Rufus #59 A városok mindig is szívták ez az embereket vidékről, de ez nem jelenti azt, hogy a vidék el fog néptelenedni, mert akkor ez már rég megtörtént volna. Nem most kezdődött a városokba való vándorlás. Vannak emberek akiket semmi pénzért nem fogsz tudni berángatni a városba. -
#58
"Nem a városokról beszéltem, hanem a nagyvárosokról, mint Budapest."
Az a gáz, hogy nem látod demográfiailag. Azaz falu-kisváros, nagyváros-megyeszékhely, és főváros.
Ezek mind 1-1 csillagpont, amiben a fő csillagpont a főváros.
Így pedig ahogy szívja el a nagyváros a lakosságot a kisváros és falvakból, úgy szívja el a főváros is ... csak még a nagyvárosokból is.
Ez pedig egyirányú út, nem visszafordítható. Ahol a munka, ahol a pénz, oda mennek az emberek.
Budapestnek meg nem a lakosság száma amit csökkenteni kell. Nem azzal van gond.
A struktúrájával, azzal van gond.
Ahogy már annyi de annyiszor leírtam: a sugárút rendszer kizárólag körút rendszerrel együtt hatásos (pókháló).
És ugyanígy a tömegközlekedés, ami mily meglepő pont ugyanezen sugárutak és a pár körút mentén megy.
A cikk (meg az elképzelés) szerintem a Tesla elektromos kamionja miatt született. Akkora aksipakkot ami egy kamionhoz kell már nem tartom rentábilisnak. Ezen a téren inkább a H2-re teszem le a voksomat.
-
ostoros #57 Visszatérve a cikkre, szerintem ez alapvetően egy reklám. Próbálják a dolgot lenyomni az emberek torkán, elhitetni, hogy valóban ez a trend, amíg a vállalkozók elkezdik vásárolni az ilyen járműveket, és tényleg ez lesz a trend.
Az igény mesterséges kialakítása akár hazugságok árán is. Ez a reklám.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.23. 21:07:50 -
ostoros #56 "Urbanizáció ellen nincs orvosság. Ezt szerintem leszögezhetjük.
Tehát a városokat kell élhetővé tenni."
Nem a városokról beszéltem, hanem a nagyvárosokról, mint Budapest.
És azt akkor tudod élhetővé tenni, ha lakossága legalább 1 millió alá csökken. Addig nem fog menni. Ugyanis a zsúfolt nagyvárosok alapvetően olyan hatással vannak az emberre, mint a patkányokra a zsúfoltságra vonatkozó állatkísérletekben.
Őszintén, senki nem akar Budapesten élni, még a budapestiek sem. Már hallottam olyan véleményt is, miszerint "azt szeretem Budapestben, amikor a visszapillantóban eltűnik."
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.23. 21:08:53 -
ostoros #55 Értem én, ti azok a típusok vagytok, akik ha már megrakják édes anyátokat, nincs mit tenni, beszállok én is felkiáltással éltek. :D -
kvp #54 Az atomeromuvekkel kapcsolatban csak ket megjegyzesem van:
Letezik nemet fejlesztesu technologia ami lehetove teszi egy reaktor primer kori femalkatreszeinek szetszedeset a beton szetbontasa nelkul. Ha akarjuk akar uj tartalyt is kaphatna es mivel a tobbi reszet eddig is csereltek a vilag vegeeig hasznalhato marad.
A masik a kiegett uzemanyag. Csak ujra kellene hasznositani es visszadusitva visszarakni a reaktorba. Mindig kiegesztive a kivont hulladekot friss urannal. A maradek szennyezo plutonium meg pont jo 1001 dologra, meg atomfegyvert is gyarthatnank belole. Igazabol ez az egyetlen ok amiert nem hagyjak ujrahasznositani a futoanyagot. A japanok megtettek, fukushimaban is ilyen futoanyag volt az egyik reaktorban. Amikor lebuktak mondtak hogy nem is akartak fegyvert gyartani belole, csak olcsobb az ujrahaszonitott uzemanyag.
A ketszer egysavos uton belathatatlan helyen kamiont elozok ellen tenyleg jo lesz az automata auto. Az ugyanis nem fog elozni, hanem turelmes, sot sokszor meg akkor is csak 60-al megy ha nem halad elotte kamion. Miert? Mert ilyen utakon ez a biztonsagos maximum. En mar most zarovonalat festenek az osszes ilyen utra. Ha nem jo az 50-60, ne menj arra. Mindjart lecsokkennenek a balesetek... -
#53
Erről az a vicc jut eszembe, hogy:
Tudod melyik a leggyorsabb autó ?
Hát az IFA.
Mert mindig az megy a sor elején ...
Szóval a 92-vel haladó kamionoknál engem sokkal jobban zavar az 50-60-al halálutakon ténfergők esete (skoda, ifa, billencs ... mezőgazdasági jármű )
Mert az előzésre kényszeríti a mögötte haladókat.
Igen, lehetne mondani, hogy ááááá úgyis kibírják azt az 5 percet .... de pl a 4-esen ami több mint 350 km ez ugye nem 5 percet jelent a lassú mögé beszorulóknak, hanem súlyos órákat. Azt bizony nem bírja ki senki se.
És a közlekedés legveszélyesebb eszközének használatára kényszeríti az autósokat: az előzésre.
Amely a folyamatos (szembe) forgalom miatt hatványozottan veszélyes.
De a sávból kidülöngélő kamionok problémáját legalább talán megoldja az autopilot. -
#51
Urbanizáció ellen nincs orvosság. Ezt szerintem leszögezhetjük.
Tehát a városokat kell élhetővé tenni.
De nagyon eltértünk az önvezető, meg az elektromos teherautók témától .... -
defiant9 #50 "Ott a munkaerő dögivel. Csakhogy vidéken olcsóbb."
Vidéki nagyvároskoról beszélsz(Győr, Debrecen, Kecskemét). Ezek már kellően nagyok ahhoz hogy egy autógyár futószalag mellé adjon kellő számú munkást. Ettől a város még nagyobbra nő, a kisváros és a falu pedig összébb megy. Koncentráció zajlik. -
defiant9 #49 " az nem a "miénk", hanem magáncégeké, akik még csak nem is adóznak szóval nem tudom mi hasznunk van belőle úgy őszintén..."
Rövidlátás. Képzeld el hogy csak olyan cégek vannak ahol 0 a megtermelt termék. Értelemszerűen becsődölnének úgy hogy egy forint bért sem fizetnek.
"Kínával példálózol, komolyan? Amikor épp a környezet szennyezésről dumálunk? :D"
Arról az állításodról dumálunk miszerint nem kellenek a nagyvárosok. Erre cáfolat az hogy a méretgazdaságos termelés itt koncentrálódik. Kínai modell meg is mutat. Az hogy a használt technológia mennyire környezetszennyező, az ettől független kérdés.
"A szállítási költségek töredékére csökkenthetők ha azonos ipar területre beszállító cégek szomszédos városokba települnek,"
Ilyen van, ezeket city clustereknek hívják. Persze ezekben is a nagyvárosok köré szerveződnek nem 20 ezres kistelepülések. Foxconn city-ben 350.000 munkás is dolgozik, ami valójában nem egy város csak egy 'ipari park'. Ezzel magadat cáfoltad.
"mert a helyi cukoripar tönkretételével nincsen melasz.)."
Csak megtaláltad újra a vesszőparipádat, lehet mélymagyarkodni, meg visszamenni Mohácsig. Kezd kicsit uncsi lenni.
"Ugyanaz az ember mennyiség, ha el van osztva közepes méretű városokba nagyjából ugyanannyi GDP-t termel."
És ki osztja el, valami szocialista államapparátus? A cégek oda fognak menni ahol hatékonyabb a termelés, a nagyváros azért vonzó mert egy helyen van sok erőforrás, egy természetes folyamat a koncentrálódás, korábban is az volt, ma is az. Mobilis lakossággal egyes szektorokban lehet ilyet csinálni, de a komplex ipari tömegtermelés egy éles globalizált versenyben a nagyvárosokba tereli a vállalatokat. -
dyra #48 Inkább a szolgáltatások sora ami elérhető a városokban (a nagyobb városokban) vidéken meg nem (pl, orvos, sport, szórakozás vagy akár meló és karrier stb..) hozta el, hogy a vidéki élet megy ki a "divatból". Ezt nem nagyon lehet visszacsinálni mert ajánlhatsz te csiró pénzt egy háziorvosnak ha ő nem akar az istenháta mögött dolgozni akkor nem fog menni. Most is van mezőgazdasági meló sokfelé, csak épp annyira nincs megfizetve, hogy ha többre vágysz mint életben maradni akkor nem fogsz ottmaradni. Ez az Urbanizáció folytatódni fog a vidék teljesen elfog néptelenedni A városokba és a város közeli falvakba fognak az emberek "tömörödni". Pláne ha jön a robotizácó és a mindent leautomatizálunk dolog. Akkor gyakorlatilag a lakosság jórszée a szolgáltató szektorba fog "kényszerülni" ami szintén csak nagyobb városokban van. Kishazánknak is az lenne a jó ha Budapest mellett lenne 2 - 3 nagyobb városunk milla körüli lakossággal. Eszméletlen megdobná a gazdaságunkat. Most tán Debrecen a második legnagyobb valami 230 000 lakossal. Háát ha őszinték akarunk lenni az még bőven a "kisváros" kategória.
Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.10.22. 22:04:06 -
ostoros #47 "Ismét, tenni nem tudsz ellene, kezelni kell a gondot."
Dehogynem. Mit gondolsz, az autógyárak miért nem Budapest mellé épültek? Ott a munkaerő dögivel. Csakhogy vidéken olcsóbb. Miért olcsóbb? Mert vidéken fel lett számolva az ipar. Ha helyreáll a vidéken az ipar, akkor ottegyensúlyba kerül. -
#46
Valójában ha még 10 évet visszamész, mondjuk 1980-85, akkor sokkal nagyobb volt a munkahely decentralizáció.
Gyárak vidéken, megyeszékhelyeken, nagyvárosokban és mellett.
Ezt mondjuk lenullázta a gengszterváltás.
És mivel újak is főleg Bp és környékén létesültek, ezért a csillagpontos rendszer al-csillagai kisebbek lettek, a központi óriásira hízott.
Ismét, tenni nem tudsz ellene, kezelni kell a gondot.
@ostoros
A politikai részt hagyjuk. Régen kicsit loptak (Mr_10%), most sokat (Mr_60%). Régen ésszel osztották el a közöst (pl egészségügy), ma meg inkább stadionok épülnek.
Ennek nincs köze a városiasodáshoz.
Annak viszont igen, hogy régen sokan dolgoztak a földeken (ami ugye vidéken van), amit átvett a gépesítés, és így 1/1000 ember végzi a mezőgazdasági munkát.
Ezeknek az embereknek munka kellett. Vidéken mezőgazdaságon kívül nem igen van munka.
Ergo irány a város.
-
ostoros #45 "A munkahelyek központok, amik köré csoportosulnak a dolgozók és családjaik.
A munkahelyeket nem lehet random a puszta közepébe telepíteni (illetve józan ember nem vállal be ekkora kockázatot), mert valahonnan munkaerőre lesz szüksége ... ergo a munkahelyek is csoportosulnak.
És az emberek migrálnak a központok felé, mert ott a munkahely(csoport)
Nincs ebben semmi meglepő, vagy extra.
És akkor még a kiszolgáló létesítményekről (kórház, óvoda, iskola) ugye egy szó se esett.
Tehát ezt a tendenciát megállítani, vagy lassítani kb annyira lehet, mint feltolni egy kamiont a dombon.
Ergo kezelni kell a problémát. "
Kurvára nem mindegy, ha buta módon egy azaz 1 központ van, vagy helyette mondjuk 4-5. Kurvára nem biztonságos, és ez csak az egyik dolog amit fel lehetne hozni az ellen, hogy ma már nem falvak, hanem megyék néptelenednek el. Csak úgy mondom, hogy Békés megye munkaképes lakosságának olyan 20%-a elköltözött. Ami munkaerőhiányt okoz, ami hátráltatja a GDP növekedését (amit úgy imádunk).
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.22. 21:39:30 -
ostoros #44 Hát nem tudom, hogy egyértelműen pozitív a változás.... Mindenesetre a lopás nagyobb lett, szóval biztos nagyobb a fazék is, de nem látom, hogy annyival több csorog le a kisembernek, pl, egészségügy, stb...
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.22. 21:27:26 -
#43
ÁFÁ-t fizet mindenki mindennel. Ha több a termelés és nő a fogyasztás több az adó. Az, hogy nem helyesen költik el, az más tészta. De azért nézzed már meg, hogy 1995-ben hogyan nézett ki az ország és hogyan ma.
Aztán vezessen a felismerés. -
#42
Olyan cuki, amikor a LEÍRT TÉNYEKKEL nem tudsz vitázni ... de valamit azért mondani kell, ezért jön a félreduma.
Vitázz a leírtakkal !
Ha nem megy, akkor meg ne erőltesd. Ok egy értelmes ember azért be szokta látni, ha téved (és "tévedtél" már itt elég kolosszálisakat is) ... de ez mondjuk még 1x nem fordult elő veled.
Én mondjuk minimum össze-vissza szégyellném magam, ha egy "amatőr" (?) így a képembe tolna infókat, amit illene tudnom.
"Képtelen vagy megérteni a hálózat no1. törvényét és P egyensúlyt "
Mármint a P-f és az U-Q szabályozásával elért egyensúlyt ? Khmmmm [és erősen köszörüli a torkát] .... ne legyünk már ennyire pongyolák !
@ostoros
"Igazából nem kellene nagyvárosokba összezsúfolni az embereket, és velük együtt a szennyező forrásokat."
Igazából de.
Az ember társas lény. Nem bírja a magányt. Tehát csoportosul.
A munkahelyek központok, amik köré csoportosulnak a dolgozók és családjaik.
A munkahelyeket nem lehet random a puszta közepébe telepíteni (illetve józan ember nem vállal be ekkora kockázatot), mert valahonnan munkaerőre lesz szüksége ... ergo a munkahelyek is csoportosulnak.
És az emberek migrálnak a központok felé, mert ott a munkahely(csoport)
Nincs ebben semmi meglepő, vagy extra.
És akkor még a kiszolgáló létesítményekről (kórház, óvoda, iskola) ugye egy szó se esett.
Tehát ezt a tendenciát megállítani, vagy lassítani kb annyira lehet, mint feltolni egy kamiont a dombon.
Ergo kezelni kell a problémát.
-
ostoros #41 Ezt mire alapozod? -
#40
Abból a GDP-ből fizetnek téged és a közszolgáltatásokat is... -
ostoros #39 Az lehet, hogy fajlagosan kevésbé szennyező, de minket nem ez érdekel, ugyanis, nekem itt Békés megyében nem kell beszívnom a debreceni füstöt, de egy Budapestinek be kell szívnia mindazt amit a több százezer háztartás és autó egy szűk területen kibocsájt.
Ehhez még azt is hozzá kell tenni, hogy ha egy kis falunak szar a levegője, az csak pár ezer embert érint, viszont a főváros levegője 1.7 millió embert érint. -
ostoros #38 1. A GDP-vel a seggedet kitörölheted, az nem a "miénk", hanem magáncégeké, akik még csak nem is adóznak szóval nem tudom mi hasznunk van belőle úgy őszintén...
2. Kínával példálózol, komolyan? Amikor épp a környezet szennyezésről dumálunk? :D
3. A szállítási költségek töredékére csökkenthetők ha azonos ipar területre beszállító cégek szomszédos városokba települnek, (nem pedig pl. Franciaországból hozatjuk az élesztő gyártáshoz a melaszt, mert a helyi cukoripar tönkretételével nincsen melasz.). Szóval a kurvára környezetbarát EU ebben sem környezet barát (bár még mindig nem Kína).
+1 Még egy dolog. Nem a nagyvárosok termelik a GDP-t, hanem az emberek. Ugyanaz az ember mennyiség, ha el van osztva közepes méretű városokba nagyjából ugyanannyi GDP-t termel.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.10.22. 21:18:53