80
-
syn7h37ic #40 Édes istenem....... A sok többszörös fotel Nobel-díjas.... -
#39
Semmiféle csúcstatás nincs. Jó lennem, ha végre számokkal jönnél jelzők helyett... -
#38
Még mindig basztál válaszolni.
MIRE AKAROD HASZNÁLNI AZ AKKSIKAT?
Tényleg ennyire kurva nehéz?
A példád vége meg 150 kWh. Tücsök pöcsén a pattanás. A 100%-os töltése is az, ha csak néhány napos áthidalás lenne a cél. De baszol leírni, hogy mi a cél. -
#37
KB. semmi sem helytálló a hozzászólásosba. Pazaroljam időmet a fejtágításra? -
TokraFan #36 Hatalmas respect mindhárom kutatónak (és persze a munkatársaiknak is)!
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2019.10.10. 19:58:32 -
M2 #35 Rosszul érted, pedig majdnem sikerült egyértelműen fogalmaznia. Az erőműtől a hajtásláncig majd aztán az erőműtől a tengelyig. Megint egy kis csúsztatás, amiben a belsőégésűek jönnének ki rosszabbul, de persze hanyagoljuk csak el. -
ostoros #34 Ja, értem, akkor csak a szállítási veszteség volt az. Az erőmű szuper hatékony (na persze) égetése már nem. -
M2 #33 A tárolási kapacitás ott van: villanyautók nagy számban. A kiegészítő akkumulátor telepek csak azért kellenek, hogy a gridre épp adott pillanatban kötött/nem kötött autókat ellensúlyozzák. -
M2 #32 A számolás alapfeltétele az lenne, hogy az alapokat megértsd. Első feladat: keress rá, hogy hogyan működnek a gridre kötött aksitelepek. Tudod: google.
Aztán számolj 300 ezer gridre kötött autóval, darabonként 50 kWh aksiteleppel. Egy 0,001%-os rátöltés akkor mekkora villamos energiát jelent. -
kvp #31 A Tesla fele gyarral kapcsolatban azt erdemes tudni, hogy ugyanazon cegcsoport kezeben van eleg nagy tukros naperomu kapacitas is, pont arrafele mint ahova a gyar kerult. Szoval nem csak a napelemekkel jatszanak. Persze attol meg erdemesebb lenne nuklearis energiat is hasznalni, amennyit csak tudunk.
Magyarorszagon konkretan ha megepulne a ket uj paksi blokk es maradna (tartaly cserevel felujitanak) a meglevoket, akkor kb. lenne eleg aram az orszagnak. Viszont ha elektromos kozlekedesre is at akarunk allni, akkor ehhez kellene meg a ket opcios blokk is vagy meg 4, ha a regieket be akarjak zarni. Onnantol nem az lenne a kerdes, hogy mennyi a villanyautok szendioxid kibocsatasa, mert gyartassal egyutt sem lenne semennyi (legalabbis helyben gyartott, ujrahasznositott anyagbol keszult aksikat hasznalva). Tudom, hogy ez relativ draga megoldas, de sokkal olcsobb mint ugyanekkora napelem es tarolasi kapacitast kiepiteni. Persze attol meg lehetne azt is, hogy meg tobb energiank legyen. Aztan amire ez a 4 uj blokk kiesne a termelesbol talan mar lenne fuzios is (talan, esetleg, ha sokaig birjak). -
#30
Mondom. Vázold már fel, hogy mit akarsz áthidalni és miért, akkor számolhatunk Anélkül a kommented kb. annyit ér, mint WC papíron a végtermék. De nekem az az érzésem, hogy lövésed nincs még a nagyságrendről sem. -
#29
Nem, az erőműből 1 kWh áram a tengelyig elérve az már csak 0,72 kWh.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.10. 17:42:20 -
ostoros #28 Attól tartok a 72% az nem a hatékonyság volt, hanem a veszteség abban a számításban... -
M2 #27 Amikor olyanokat írsz, hogy "leszívja a kocsiját" akkor ezt komolyan gondolod?
Számolj: cseréld le a magyar gépjármű állomány 10%-t elektromosra. Az eddig ismert legnagyobb, napelemek által okozott túltermelést töltsd bele az akkumulátoraikba.
A tulajok észre se veszik, hogy beszálláskor nem 80,000% a töltöttségi szint, hanem 80,001%.
Le nem szívunk nullára autót, mert nem vagyunk hülyék.
Hogy lett több száz millió csatolófelület az országban, amit ma úgy hívunk konnektor? Ez tényleg felmerül nálad, mint kérdés? Még csak mérnöki kihívásnak sem nevezném. -
#26
Édes istenem, neked halvány lila gőződ sincs a léptékekről és teljesítményszint problémákról sem. A tipikus ökobarom lózungokat tolod.
De akkor fejtsed már ki, hogy
1. Mekkora időléptéket kívánsz áthidalni?
2. Miért pont akkorát, amit?
3. Szerinted mennyibe kerül?
4. Szerinted ki fogja jó néven venni, hogy a grid adott esetben leszívja a kocsiját?
5. Hol lesz ehhez több millió csatlakozó felület?
Tegyek fel még több kérdést első körben? -
M2 #25 Semmilyen gondot nem okoz a nap- és szélenergia betáplálása, ha van a griden olyan felvevő rendszer, aminek van tárolási kapacitása. Az említett felvevő rendszer legfőbb eleme lesz a nagy számú elektromos autó, kisebb eleme az aksitelepek.
Mi a problémád ezzel? -
#24
Ez a komment is epic fail, mert szoktam.
Pontosan a norvég, francia és a svéd mix kapcsán szoktam mondani, hogy ez a három fejlett ipari áram, ami fenntarthatóan és nagyon tisztán termeli az áramom. Összesen a világon ez a 3 fejlett és ipari áram képes erre. Ebből kettő nukleáris nagyhatalom (FRA, SWE) és Norvégia meg vízierőmű, de svédek is ott vannak szeren. Egyik sem a nap és szélenergiával bohóckodik nagy léptékben.
Ja, és mindegyik országban olcsóbb az áram, mint a német...
Igazából nem értem személyeskedésed okát, mert most is velem foglalkozol a számok helyett...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.10. 16:31:13 -
M2 #23 Két állapot közt rezegtél nálam: a "hitbéli elvakult" és az "anyagilag érintett". Nem érzem úgy, hogy bármiről meg lehetne téged győzni, vagy akár apró esély lenne érdemben vitázni veled a témában.
Például valahogy mindig a német energiamix kerül elő nálad, soha nem mondjuk a francia vagy a norvég. -
#22
Az, hogy számodra ez felfoghatatlan, azzal nem tudok mit kezdeni. Szóval jó lenne, ha kisebb lenne a szád. Ez is csak egy munka, van aki ért hozzá és van aki nem. -
M2 #21 "a MOL számára én számoltam ki"
MOL. Mindent értek. Azt se mondhatnám, hogy nem gyanítottam. -
#20
A távvezetéki szállítás alapjellemzői meghatározzák a szállítási veszteséget, a távvezetéke jellemző nyomása és hossza, ami ad egy méretet.
Lehet, hogy neked ez meglepő, de aki 10+ éve ebben a közegben él, annak ez alapadat szinten a fejében van.
Meg tekintve, hogy a MOL számára én számoltam ki az összes távvezeték optimalizációs lehetőséget láttam az összes számát több üzemállapotban és több paraméterrel is.
Ennyi.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.10. 15:20:28 -
M2 #19 Tekintve, hogy egy átállási folyamat elején vagyunk, az energiamix nem vetíthető ki a jövőre. Illetve kivetíthető, csak az butaság.
Az olajat égető járműveken viszont már sokat nem lehet segíteni, az AdBlue sem egy optimális megoldás. Számukra itt a vég kezdete. -
M2 #18 Milyen nagyvonalú vagy ma, hogy az egyik veszteséget a pár tucatból így kiszámoltad. Nem gondoltam volna. -
#17
Az, hogy te a naperőműveddel termelhess és kötelezően átvegyék az kell, hogy a grid mindenhol kiegyenlítse ezt. Ez implicite azt jelenti, hogy csak akkor teheted be ezeket a hálózatba, ha minimum gázerőműveket használsz, de németeknél ez szenet is jelent. A jenkiknél palagáz forradalom tette a napelemezést és szélkerekezést, mert ez adja az relatíve olcsó szabályzó áramot.
A grid NO1 alapja az, hogy minden pillanatban teljesítmény egyensúly van. Ennek következménye az, hogy minden pillanatban, tehát éves szinten is energiaegyensúly van termelő és fogyasztó oldalon. De ez visszafelé nem igaz. Hahó...
Na ennek farvizén a sok sötétzöld kitalálta, hogy ha te akkora kapacitást teszel le, hogy 12 hónap alatt energia ekvivalencia, akkor te zöld vagy. Vagy egy lófaszt. Mert a NO1 alapnak nem teszel eleget, hanem konkrétan szétcseszi az erőmű, mert nem szabályozható.
Amíg ezt nem sikerül megérteni a sok ökobaromnak, addig nincs remény. Az ok és okozatot nem értik meg. -
M2 #16 Szigetüzemben!? Hát noooormális, Margit!?
Mi bajod azzal, hogy a gridre rácsatolt "zöld" mennyiséget kifizetve máshol leszedik? Húzzanak ki a kedvedért pár millió km kábelt, vagy mi? -
#15
Nem, azt is beleszámoltam. Vicces, hogy nem figyelsz...
Távvezetéki szállítás villamosáram költsége 200 km-en itthon kb. 80-100 Ft/tonna a legszarabb távvezeték. Igen, tonna. De ha pontosabb érték érdekel, akkor otthon majd megadhatok neked konkrétabbat is. Ez kb. 2,5-3 kWh áram tonnánként. Egy tonna gázolajban vagy benziben meg 12000 kWh energia van .Ej...
A tankautó 200 liter gázolaj elégetésével elszállít 30 ezer litert 100 km-re majd vissza is megy 100 km-et a bázistelepre. Ez 0,2% veszteség.
Mondjuk úgy, hogy teljes erővel belerohantál a közmondásos faszerdőbe...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.10. 14:52:25 -
M2 #14 Mindig viccesek ezek a számolásaid, ahol az olajszármazékok (károsanyag kibocsájtás szempontból) ingyen teleportálnak a kútról a finomítóba, ott szintén ingyen megfinomítják magukat, majd tovább teleportálnak az autók üzemanyagtartályaiba.
De ugyanakkor a másik oldalon persze minden villanyautót szigorúan gyorstöltéssel töltenek... stb. -
#13
Akkor béna vagy értelmezésben. Pontosan azt jelenti, amit mondtam, hogy tökmindegy, hogy ő személyszerint mennyi napáramot termel. Mivel éjszaka is megy az üzem, akkor a griden lóg, tehát annak MINDEN exteráliáját is viseli. Tehát az üzem lábnyomába a grid mixe számít. Pont. -
ManfredMacx #12 Ha nem szigetüzem van, akkor humbug.
Ez egyenlő azzal, hogy ha a gyár mondjuk 70%-ban használ megújulót és 30%-ba fosszilist, az pont ugyanaz, mintha 100%-ban szenet használna.
Másképp nem lehet értelmezni amit mondtál. -
#11
Ez a naperőműről megy hülyeség meddig él még? Ameddig ezt nem szigetüzemben teszi, addig ez humbug. Az országos energia mix számít. Mert azt biztosítja azt, hogy lehetővé tegyék napelemezgetést. Ameddig ezt az emberek nem értik meg, addig nincs remény...
Az aksik pedig sokat segitenek abban, hogy a megbizhatatlan megujulokat statikusan taroljuk,
Ezt a téveszmét mi a búbánatból vezetted le...?
-
gombabácsi #10 nem szennyezésről volt szó... -
kvp #9 A villanyauto akkor eri meg biztosan ha szensemleges energiaval allitjak elo mar az aksit is, nem csak a beletoltott aramot. Na most pl. a Tesla gigafactory-ja ezt teszi, egy naperomurol mennek. Persze nagymeretu aramtermelesre jobb a barmilyen biztonsagos nuklearis energia, tehat egyreszt a fuzios ha lesz (ha), masreszt a nyomottvizes, vizmoderatoros reaktorok (PWR), vagy a nyomottvizes, nehezviz moderatoros reaktorok (CANDU). Utobbi raadasul szinte barmivel elmegy, dusitatlan urannal, poloniummal, de meg thoriummal is.
Az aksik pedig sokat segitenek abban, hogy a megbizhatatlan megujulokat statikusan taroljuk, de arra is jok, hogy a megbizhato alaperomuvek energiajat mozgo, halozatra nem kotott jarmuvekben es keszulekekben hasznaljuk (pl. villanyauto, mobiltelefon).
A benzines es dizel autok "csalnak" a fogyasztasukkal (most nem a szoftveres modra gondolok). Egyreszt nem csak szenet egetnek, hanem hidrogent is (a szenhidrogenekbol), masreszt a nitrogendioxid is oxid, tehat energiat nyert ki belole a jarmu. Az energiabalanszban a trukk egyebkent a hidrogenben van, tehat ha egy hoeromu benzint vagy gazolajat egetve dolgozik es hozza a mai modern eromuvi termikus hatasfokot, akkor meg halozati es aksi veszteseggel is jelentosen kisebb kibocsatasi ertekeket eredmenyez mint egy benzines vagy dizel auto. Tehat a modern szenhidrogenes autokat a modern szenhidrogenes eromuvekhez kellene hasonlitani es ha tiszta szenet egetunk, abbol biztosan kevesebb energia lesz mintha azonos szenatomszamu szenhidrogent. Pelda: 1 molekula metangazban 1 szenatom van, de 4 hidrogen. Ezzel kb. ketszer tobb energiat kepes biztositani, mint 1 darab elemi szenatom. Es meg igy is majdnem ugyanolyan jok a szeneromuves elektromos autok, mint a sima autok hatasfoka. Ha foldgazas eromuveket hasznalnank villanyautokkal, akkor kozel meg lehetne felezni a kozuti kozlekedesbol szarmazo szendioxid kibocsatast. Atomenergia+megujulok eseten meg kb. le is lehetne nullazni. -
#8
Senkit nem érdekel, ha az autó a 6 literes fogyasztásával kihozza a 150 gCO2/km kibocsátást és a szennyező áram + hatásfokok miatt ennél szennyezőbb CO2-őt nézve...
Lásd itt.
Petrol:
1 liter of petrol weighs 750 grammes. Petrol consists for 87% of carbon, or 652 grammes of carbon per liter of petrol. In order to combust this carbon to CO2, 1740 grammes of oxygen is needed. The sum is then 652 + 1740 = 2392 grammes of CO2/liter of petrol.
6 literes fogyasztás 100 km-en az 1 km = 0,06 l/km ---> 143,5 gCO/kWh.
Ha az áramot ennél sokkal szennyezőbben termeled és szállítod...
Persze a fenti számban nincs benne a benzingyártás EROI értéke, de az bőven 10 felett van. Tehát 6 liter benzin gyártásához kb. 0,6 liter benzin egyenérték energia kell.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.10. 11:00:13 -
gombabácsi #7 72%? erről beszéltem :) melyik dizel vagy benzines autó ilyen hatékony?
a lignit meg nem jó példa, mert itt most arról van szó hogy bármilyen fosszilist égetnénk, hanem azt amit amúgy autóban meg hasonlókban égetünk. tehát olaj, gáz... -
#6
Ez sem igaz generálisan. Mert pl. a lignites Mátrai erőmű hatásfoka 27-29% évszaktól függően.
Az áram elosztó hálózat átlagos szállítási vesztesége Európában 8%, de van ahol ez 15%-ra is felkúszik.
Az akksitöltés hatásfoka lassú töltés esetén is csak 95%, gyorstöltésnél 80% alá is bezuhan.
A villanymotor hatásfoka 95% tája és 98% a kinyerési hatásfok.
Na ebből az erőműtől a hajtásláncig, akkor
0,98*0,95*0,92*0,85 (átlagos töltés) = 72%.
Németországban pl. még a tankolása a villanynak is majdnem dízel árban van úgy, hogy az áramon nincs jövedéki adó...
A német áramtermelés átlagosan 500 gCO2/kWh táján van. (Az áram kisfogyasztói ára 31 cent/kWh.)
Tehát ahhoz, hogy 1 kWh energia legyen a tengelyen, ahhoz kell 1,3 kWh a termelőnél, ami 686 gCO/kWh a végén. 1 kWh árammal sík terepen megy kb. 5 km-et egy kocsi nem autópálya tempóban. Tehát ez 137 gCO2/kWh. Hoppá. A "tiszta" villanyautó nem éri el azt, amit 2021-től várnak. Ej. Sőt, egyes mai benzinest sem...
És mindez úgy, hogy tankolni is kb. annyiba kerül így ott, mind egy benzinest, mert kurvadrága az áram. Pedig jövedéki adó nincs is rajta...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.10. 09:51:50 -
csicso82 #5 Erről én is hallottam, pl. azok az emberek akik minden szart elégetnek az otthonaikban csak hogy meg ne fagyjanak télen azok mondjuk akár egy lignit tüzelésű erőmű által fejlesztett energiával működő központi fűtést kapnának mert ugye a kéményekbe lehet szerelni szűrőket amiket persze gyakran kell cserélni és persze ez is veszélyes hulladék, de kontrolláltabban lehet tárolni, fix helyen kevésbé veszélyes mint pl. az atom hulladék.
Rengeteg dolog van ami KÖZÖS létrehozással olcsóbb. -
gombabácsi #4 amúgy eddig egy jó érvet hallottam az elektromos autók (és más, nagy teljesítményű akkukat használó dolgok) mellett: az, hogy ha azt a fosszilis tüzelőanyagot, amit az autókban égetünk el, erőműben sokkal jobb hatásfokkal lehet elégetni, és még úgy is sokkal jobb a hatásfok, hogy az áramhálózaton veszteség van, és az akkuknál is.
persze mivel nem értek hozzá, nem tudom, mennyire igaz ez. :) -
#3
Nem ezért. Hanem azért, ha a szénhidrogének energiasűrűségével tárolnánk az áramot, még az is alkalmatlan lenne olyan tárolásra, amiről egyesek álmodnak. Értelme sincs nagyon. -
gombabácsi #2 hát igen.
még egy cikket se olvastam ami arról szólna, hogy ha ezeket a szuper akkukat (vagy napelemeket stb stb) nem kínában és nem fosszilisekre alapozott iparral állítanánk elő, akkor mennyibe kerülnének. :) -
#1
Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat.
Ki bírta ezt leírni röhögés nélkül...?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.10. 08:04:37