22
  • ostoros
    #22
    Te semmilyen bizonyítékot nem fogadnád el, mert fetisizálod a globalizációt, valamiféle "szép új világot" várva tőle.
  • Sequoyah
    #21
    Igy mar vilagosabb h leirtad.

    Az a baj vele, hogy az most is latszik h a haboru kitoreset csokkenti, de a pusztitas resze az mar csak spekulacio (bar nem feltetlenul lehetetlen) hiszen miota globalizacio van, azota egymastol fuggo allamok nem is haboruznak egymassal.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.05.05. 02:07:10
  • Tetsuo
    #20
    Olvasd el még egyszer, amit írtam:

    "A háborúk kirobbanásának esélyét (valamilyen szinten) csökkenti..."
    Vagyis a kölcsönös függőségek hálózata miatt kiterjedt háború komoly politikai tényezőnek nem lehet érdeke.

    "...De a pusztítást hihetetlen mértékben növeli és teríti."
    Viszont már háború esetén könnyen bedől az egyik ország után a másik, majd a többi - erről szól a második mondatrész.

    A "valamilyen szinten" pedig arra utal, hogy márpedig előbb-utóbb úgyis bedől minden, ez úgymond bele van kódolva nem csak a globalizációba, hanem modern korunk minden aspektusába.
  • Sequoyah
    #19
    Ha azt mondanad hogy a valsagok hatasa konnyebben tovabbgyuruzik, akkor azt mondanam ez igaz, de inkabb egy valsag mint egy haboru.

    De hogy a haborus pusztitast novelne? Ezt mire alapozod? Mondanal 1-2 peldat ahol egymassal aktivan es nagyban kereskedo orszagok kozott haboru tort volna ki, es milyen negativ kovetkezmenyei voltak annak hogy elotte egymassal kereskedtek?
  • Tetsuo
    #18
    A globalizmus a háborúk kirobbanásának esélyét valamilyen szinten csökkenti, de a pusztítást hihetetlen mértékben növeli és teríti.
  • Sequoyah
    #17
    Kinanak meg nagyobb a fuggese USA-tol. Ha az USA bajba kerul, es kevesebbet importal Kinatol, az Kinanak nagyon fog fajni, mivel a gazdasagi novekedesuk elsosorban export kozpontu.
    Ha Kina kerul bajba, akkor az USA-t kevesbe erinti rosszul, mivel USA fogyasztasa es gazdasagi novekedese nem import/export alapu, az import/export csupan 10-20%-a a GDPjuknek. Szoval egy gazdasagi blokad USA ellen inkabb csak rohoges targya lenne, mikozben Kina menne csodbe:)

    Persze alapvetoen mindenki fugg mindenkitol, ami nem baj, mert csokkenti a haboruk eselyet...
  • kvp
    #16
    "Ha megnezed a gazdasagi meroszamokat, akkor azt latod hogy USA eppen ereje teljeben van, mig Kinaban egyre tobb problema korvonalazodik..."

    Tul nagy a fuggesuk Kinatol. Nem a tozsden kellene erosnek lenni, hanem kepesnek kellene lenniuk egy esetleges kinai osszeomlas vagy politikai oku gazdasagi blokad eseten is talpon maradni. Sajnos az EU sem lenne erre kepes es meg raadasul el is kezdtek felvasarolni a fontosabb ipari cegeket a kinaiak. (foleg elektronika es gepgyartas teren)

    Kina pedig a jol lathato belso gondok ellenere is gazdasagi es katonai terjeszkedesben van. Es a vilag tobbi nagyhatalma hagyja...
  • Sequoyah
    #15
    Raadasul az USA egy gazdasagilag legyengult allam


    Ha megnezed a gazdasagi meroszamokat, akkor azt latod hogy USA eppen ereje teljeben van, mig Kinaban egyre tobb problema korvonalazodik...
  • kvp
    #14
    A mostani megfigyelesi program, ami csak szamokat tarol tenyleg keves. A hangfelveteleket meg egy masik program kereteben, birosagi uton tudnak kesziteni. Az a program alkalmas a megfigyelt szemelyek tobbi adatanak begyujtesere is. Az altalanos vizsgalat, amit a cikkben irt program vegzett viszont jelen formajaban hasznalhatatlan. Az europai megoldas az lett, hogy a szolgaltatok tarolnak es ha kell kiadjak a szolgalatoknak. Ez sokkal olcsobb az allamoknak es egyszerubb a szolgaltatoknak is. Valoszinuleg erre az amerikaiak is rajottek, ezert szabadulnanak a mostani rendszertol es valoszinuleg utanna atvennek az europai megoldast.

    ps: Kulfoldon mind az amerikaiak, mind a kinaiak egyarant kemkednek. Csak mig az USA tobbe-kevesbe elszamoltathato (gazdasagi es politikai szinten is), mivel nem akar leegni a tobbi NATO tagallam elott, addig Kina nagyjabol megvonja a vallat. Raadasul az USA egy gazdasagilag legyengult allam, aminek nincs ereje az erdekeit ervenyesiteni, addig Kina eppen terjeszkedik, pl. Europaban is. Mindehhez jon meg hozza, hogy az amerikaiaknal a szervezett bunozes nem fog a lehallgatasi adatok utan menni (nem tud es nem is nagyon akar), addig Kinaban ez teljesen elfogadott allami szinten is. (tehat a nyugatiak megkarositasa folott szemet hunynak ha a kinai allamrendet es a partvezetes hatalmat nem fenyegetik)
  • Tetsuo
    #13
    Ja, persze és állítólag a Moszad is bezár. :-D
  • Sequoyah
    #12
    Kinaban allami segitseggel folyik a kulfoldi technologia ellopasa.
    USA kormanya ezzel szemben a Amerikai cegek eletebe nem kulonosebben szol bele, nem fog a Ford, vagy az Amazon ket szep szemeert kulfoldon kemkedni.
  • Sequoyah
    #11
    A felreertesek elkerulese erdekeben, most a telefonokrol van szo, aminek a lehallgatasahoz az US titkosszolgalatoknak be kene hatolniuk EU telefonkozpontokba az EU teruleten, es onnan adatot kinyerni.

    Nyilvan amit Facebookon vagy Google-on sajat magunk kuldunk el US szerverekre az mas kerdes, azt konnyen lehet hogy felhasznaljak, ha talcan kinaljuk.
  • ostoros
    #10
    Magyarázd el akkor nekem, mi az amiért Kínának érdekkörébe tartozik az, ami USA-nak nem tartozik? Hm?
    Ugyanaz a kettő. Nincs különbség. Mindkét állam kőkemény gazdasági hírszerzést folytat, és saját cégeit és iparát segíti a megszerzett adatokkal.
    Mondom még egyszer: nincs különbség.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.05.02. 22:42:38
  • Sequoyah
    #9
    Nem, USA eseteben ez nem merult fol. Ez nem jelenti azt hogy nem lehetseges, de a gyanu nem merult fel.
    Az USA elsosorban sajat lakossaga ellen kemkedik a biztonsag neveben, illetve esetenkent kulfoldi politikusok ellen.

    Europai lakosok megfigyelese egesz egyszeruen nem is tartozik az erdekkorukbe, semmit sem nyernek vele.
  • end3
    #8
    Szerintem ez csak (politikai?) státusz kérdése. Jelentős tényező v. nem az, - vagy vannak e "jelentős tényezővel" kapcsolatai... Csak ezen múlik mindahány titokcég esetében. (Határok nélkül!)
  • ostoros
    #7
    "Mig a gyanu Kina eseten igencsak felmerult, hogy Kinan kivul kemkednek"
    Az USA esetén ez a gyanú nem merült föl?
  • Sequoyah
    #6
    Ez egyertelmu, de arrol nem is volt szo hogy USA valakit Magyarorszagon lehallgatna. Nem azt mondom hogy ez lehetetlen, de a cikk sem errol szol, es gyanu sem merult fel.
    Mig a gyanu Kina eseten igencsak felmerult, hogy Kinan kivul kemkednek, Kinan belul pedig egeszen nyiltan kemkednek.
  • Antracit
    #5
    Ha a magyar hatóság hallgat le magyar törvények szeriont az ellen semmi kifogásom.

    De sem az USA sem Kína nem az én képviselőm. Lehetőleg ne hallgasson le egyik se.
  • Sequoyah
    #4
    Hat ha valaki lehallgat, akkor az inkabb az en valasztott kepviselom legyen aki elvileg a biztonsagom erdekeben hallgat le. Ellentetben egy konkurens, vagy akar ellenseges allammal, akiknek a tevekenysege mindenkeppen artani akar nekunk...
  • Antracit
    #3
    "a törvény ellenére mégis sikerült elérni a (szinte) teljes lehallgatást és megfigyelést"

    Ezek után még a Huawei-től kell félni...
  • Sequoyah
    #2
    Ez igy tul nyilvanvalo lenne, nem hiszem hogy barki bevesz egy ilyen szimpla hazugsagot, foleg hogy elobb-utobb ki szokott az ilyen derulni, es oriasi arcvesztes lesz...

    En arra gondolok, hogy talaltak egy jobb modszert a megfigyelesre, ugyhogy ez szuksegtelenne valt, es ha mar ugyis dobjak akkor kiadtak egy marketingbullshitet hogy ok milyen jofiuk:)
  • asgh
    #1
    Nem szeretem a konteokat de ez klasszikus dezinformációnak tűnik.
    Az NSA kérésére leállítják a lehallgatások hivatalos támogatását, így az egyszeri felhasználó elhiszi, hogy nem hallgatják le, mert "nem éri meg nekik".
    Aztán folytatódhat minden fedőcégeken keresztül.

    Kb. olyan, mint nálunk a rendszerváltáskor az III./III. iratmegsemmisítési botrány. Megmutattak pár "titokban" (értsd: bepalizott újságírók által) felvett képsort, ahogy iratgyűjtőket dobálnak egy zúzógépbe, politikai botrányt kavartak belőle és onnantól senki sem kérhette a megfigyelési iratok nyilvánosságra hozatalát, mert hogy azokat "megsemmisítették". Aztán megfelelő időzítéssel mégiscsak elő-előhúztak dokumentumokat a szekrényből, ha volt rá megrendelő.