Elfogadták a kilogramm új definícióját
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#20
Ez nem hasraütésre történt. Ne mondj butaságokat.
A méter nem más, mint a Föld kerületének a negyvenezred része, a nulla hosszúsági fokán lévő kerületen. Ezt még 40 éve tanultam, nyilván előbb találaták ki.
A kg pedig az 1cm3 (azaz 10x10x10cm-es) és tengerszinten mért 15°C-os víznek a súlya volt.
Mindkettőt meg kellett őrizni valami állandóval, abból lett az ősméter és az egykilós súly.
(Ha felmerül benned, hogy a 15°C-ot hogy találták ki: higany a csőbe. Ahol a víz fagy, ott vonal a nulla foknak, ahol felforr, ott egy újabb vonal. A kettő között vonalak 100 egyenlő részre felosztva.)
A méter nem más, mint a Föld kerületének a negyvenezred része, a nulla hosszúsági fokán lévő kerületen. Ezt még 40 éve tanultam, nyilván előbb találaták ki.
A kg pedig az 1cm3 (azaz 10x10x10cm-es) és tengerszinten mért 15°C-os víznek a súlya volt.
Mindkettőt meg kellett őrizni valami állandóval, abból lett az ősméter és az egykilós súly.
(Ha felmerül benned, hogy a 15°C-ot hogy találták ki: higany a csőbe. Ahol a víz fagy, ott vonal a nulla foknak, ahol felforr, ott egy újabb vonal. A kettő között vonalak 100 egyenlő részre felosztva.)
#19
Élgondolkodtatóak ezek a mértékegységek mivel az ember találta ki. Egyszer szólt az ember hogy ennyi az egy kg és úgy lett. Mi van ha nem is annyi az 1 kg mint amennyi :-) Persze kellenek ezek a mértékegységek hogy legyen valami támpont és annyi. Fel emel az ember egy téglát érzi hogy súlya van de ugyan annak a téglának a súlya nem mindenki számára egyformán fog érződni. Mert ott van egy másik mérték az erő. Minden esetre érdekes ez.
Egy szép idézet a cikkből :-)
Egy szép idézet a cikkből :-)
A mértékegységek azonban ettől nem változnak meg, csak a definíciójuk. Ez a változás jellemzően a méréstudomány művelőit és az alapkutatásokat végzőket érinti (például kvantumtechnológia, nanotechnológia), a gyakorlati életben semmilyen változást nem jelent. Összességében elmondható, hogy hosszú idejű stabilitással, belső konzisztenciával rendelkező, a gyakorlatban megvalósítható mértékegységrendszer került kialakításra. Így a mértékegységeket bárhol, bárki megvalósíthatja, aki rendelkezik megfelelő eszközökkel.
#17
Egyébként a hír jó lenne, de nem fért volna bele az új definíció? Soha nem fogom megérteni, hogy miért nem lehet pont a lényeget leírni.
Az egész hír rövidített verziója:
Lecserélték a kg definícióját, ami eddig egy platina-irrídium etalon tömb tömege volt, az új definíciónak köze van a Planc állandóhoz.
Juhú... okosabbak lettünk ettől. Bocs, mégse.
Az egész hír rövidített verziója:
Lecserélték a kg definícióját, ami eddig egy platina-irrídium etalon tömb tömege volt, az új definíciónak köze van a Planc állandóhoz.
Juhú... okosabbak lettünk ettől. Bocs, mégse.
Vizsgára felkészülés miatt keresek "kidobásra" szánt Cisco menedzselhető routereket és switcheket.
#16
Nos van olyan fizikai állandó, amelynek a mértékét ellenőrizni lehet, hogy változik-e az időben.
De még előtte a fénysebességről, amiről azt szokták mondani, hogy a Michelson–Morley-kísérlet miatt állandó. Valójában azt mutatta ki a kísérlet, hogy a fénysebesség izotrop a téridőben. Ez sokkal fontosabb bizonyos elvi megfontolások esetében.
Visszatérve az időben állandó és ellenőrizhető fizikai állandóhoz, az nem más, mint a Finomszerkezeti-állandó. Ez határozza meg pl. azt, hogy a Nap színképében lévő hidrogén vonalai milyen arányban helyezkednek el egymáshoz képest. Mivel ha elég messze, több milliárd fényévre lévő galaxist vizsgálunk, akkor a múltba is visszanézünk, így az ott látott színképvonalak (bár el vannak tolódva a vörös felé a nap színképéhez viszonyítva) ugyan azt az arányt adják, mint a helyben mértek. Bár volt olyan mérés, miszerint más volt a finomszerkezeti-állandó a múltban, a későbbi mérések nem igazolták ezt. Ma úgy tudjuk, hogy mérési hibán belül állandó az idők folyamán a finomszerkezeti-állandó.
Mivel ez az állandó a fénysebesség és a Planck-állandó (meg az elektron töltésének) a kombinációja, emiatt két eset lehetséges, vagy mindkét előbbi mennyiség állandó, akárcsak a finomszerkezeti-állandó, vagy a két állandó nem állandó és az időben úgy változnak, hogy közben a kombinációjuk, a finomszerkezeti állandó állandó marad. Ez utóbbi kevésbé valószínű, mert mi is lenne az az ismeretlen fizikai folyamat, ami ezt okozná?
(Az elektron töltésének a változása ugyancsak kizárható, mert ekkor az atomok és molekulák méretének az időben változnia kellett volna, ami a kémia teljes változását vonta volna maga után. Továbbá a töltés meg nem maradása sok egyéb – meg nem figyelt problémát is okozott volna, sokkal nagyobbakat, mint például az energia-megmaradás sérülése, amelyet ugyancsak kizárhatunk. Az energia-, az impulzus-, az impulzusmomentum- és a töltésmegmaradás olyan alapvetőbb dolgokból származnak – ahogy azt Emmy Noether bebizonyította –, amelyek sérülése esetén nem lesz érvényes a Lorentz-transzformáció, és így a relativitáselmélet sem.)
De még előtte a fénysebességről, amiről azt szokták mondani, hogy a Michelson–Morley-kísérlet miatt állandó. Valójában azt mutatta ki a kísérlet, hogy a fénysebesség izotrop a téridőben. Ez sokkal fontosabb bizonyos elvi megfontolások esetében.
Visszatérve az időben állandó és ellenőrizhető fizikai állandóhoz, az nem más, mint a Finomszerkezeti-állandó. Ez határozza meg pl. azt, hogy a Nap színképében lévő hidrogén vonalai milyen arányban helyezkednek el egymáshoz képest. Mivel ha elég messze, több milliárd fényévre lévő galaxist vizsgálunk, akkor a múltba is visszanézünk, így az ott látott színképvonalak (bár el vannak tolódva a vörös felé a nap színképéhez viszonyítva) ugyan azt az arányt adják, mint a helyben mértek. Bár volt olyan mérés, miszerint más volt a finomszerkezeti-állandó a múltban, a későbbi mérések nem igazolták ezt. Ma úgy tudjuk, hogy mérési hibán belül állandó az idők folyamán a finomszerkezeti-állandó.
Mivel ez az állandó a fénysebesség és a Planck-állandó (meg az elektron töltésének) a kombinációja, emiatt két eset lehetséges, vagy mindkét előbbi mennyiség állandó, akárcsak a finomszerkezeti-állandó, vagy a két állandó nem állandó és az időben úgy változnak, hogy közben a kombinációjuk, a finomszerkezeti állandó állandó marad. Ez utóbbi kevésbé valószínű, mert mi is lenne az az ismeretlen fizikai folyamat, ami ezt okozná?
(Az elektron töltésének a változása ugyancsak kizárható, mert ekkor az atomok és molekulák méretének az időben változnia kellett volna, ami a kémia teljes változását vonta volna maga után. Továbbá a töltés meg nem maradása sok egyéb – meg nem figyelt problémát is okozott volna, sokkal nagyobbakat, mint például az energia-megmaradás sérülése, amelyet ugyancsak kizárhatunk. Az energia-, az impulzus-, az impulzusmomentum- és a töltésmegmaradás olyan alapvetőbb dolgokból származnak – ahogy azt Emmy Noether bebizonyította –, amelyek sérülése esetén nem lesz érvényes a Lorentz-transzformáció, és így a relativitáselmélet sem.)
#15
Akkor én vitatkozok, és te vitatkozol a tudományal :)
Persze, középiskolában így tanítják, de azért ennél bonyolutabb a dolog. Mi ugyanis csak mérni tudunk, de egy állandót sem önmagában, hanem csak egymáshoz képest, és csak itt a mi kis földi laborjainkban.
Mivel az állandóink mérésen alapulnak, a mérést pedig mindig terheli hiba, ezért nem jelenthetjük ki hogy valóban állandóak, csak azt, hogy hibahatáron belül változhattak a mérések kezdete óta. Ami meg nem volt olyan régen (az univerzum életkorához viszonyítva).
Ez igenis létező tudományos (!) hipotézis, hogy egyes "állandók" értéke változik idővel. Lenne is pár probléma, amit meg tudna oldani (pl. infláció), másokat meg okozna.
A másik, hogy mindig egymáshoz képest mérünk dolgokat. Az elektron töltését nem tudjuk megmérni, mert nincs egy olyan eszközünk, amibe belerakunk X elektront, és Coulombban megadja a töltését. Tudunk mérni elektron töltés/tömeg arányt például. De ott is távolsághoz hasonlítunk.
Fénysebességnél is távolságot hasonlítunk idővel, és bízunk benne hogy sem a stopperünk, sem a méterrúdunk nem változik időben. Most ne zavarjon, hogy az SI-ben kikötötték a kettő arányát. Persze, így a méter mindig származtatható, amíg a Cs133 frekvenciája ÉS a fénysebesség állandó VAGY egyszerre és arányosan változik. Addig a méter egyforma. Ha a kettő valamiért nem egyformán változna, akkor viszont gond van. Az SI méter akkor is méter, csak nem annyi, mint korábban.
Van viszont tényleg dimenziótlan állandónk is, pl. a finomszerkezeti állandó. Ezek változását lehet a legkönnyebben kimutatni, és itt jelentek is meg tudományos cikkek a témában.
Persze, középiskolában így tanítják, de azért ennél bonyolutabb a dolog. Mi ugyanis csak mérni tudunk, de egy állandót sem önmagában, hanem csak egymáshoz képest, és csak itt a mi kis földi laborjainkban.
Mivel az állandóink mérésen alapulnak, a mérést pedig mindig terheli hiba, ezért nem jelenthetjük ki hogy valóban állandóak, csak azt, hogy hibahatáron belül változhattak a mérések kezdete óta. Ami meg nem volt olyan régen (az univerzum életkorához viszonyítva).
Ez igenis létező tudományos (!) hipotézis, hogy egyes "állandók" értéke változik idővel. Lenne is pár probléma, amit meg tudna oldani (pl. infláció), másokat meg okozna.
A másik, hogy mindig egymáshoz képest mérünk dolgokat. Az elektron töltését nem tudjuk megmérni, mert nincs egy olyan eszközünk, amibe belerakunk X elektront, és Coulombban megadja a töltését. Tudunk mérni elektron töltés/tömeg arányt például. De ott is távolsághoz hasonlítunk.
Fénysebességnél is távolságot hasonlítunk idővel, és bízunk benne hogy sem a stopperünk, sem a méterrúdunk nem változik időben. Most ne zavarjon, hogy az SI-ben kikötötték a kettő arányát. Persze, így a méter mindig származtatható, amíg a Cs133 frekvenciája ÉS a fénysebesség állandó VAGY egyszerre és arányosan változik. Addig a méter egyforma. Ha a kettő valamiért nem egyformán változna, akkor viszont gond van. Az SI méter akkor is méter, csak nem annyi, mint korábban.
Van viszont tényleg dimenziótlan állandónk is, pl. a finomszerkezeti állandó. Ezek változását lehet a legkönnyebben kimutatni, és itt jelentek is meg tudományos cikkek a témában.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#14
Természetesen vannak fizikai állandók, de hogy ezek nem változnak, abban nem lehetünk biztosak és éppúgy axióma, mint hogy a fizika törvényei (a szingularitásokat kivéve) a világegyetem minden szegletében ugyanúgy működnek.
Feltételezhető, hogy a fény (maximális) sebessége mondjuk lassul, ami (ha így van) valószínűleg befolyásolja a többi állandót, illetve az arányokat is.
Feltételezhető, hogy a fény (maximális) sebessége mondjuk lassul, ami (ha így van) valószínűleg befolyásolja a többi állandót, illetve az arányokat is.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#13
Fénysebesség, ami minden vonatkoztatás rendszerben ugyanannyi. Ezért alapvető természeti állandó; értékének nincs mérési bizonytalansága (ún. konvencionális valódi érték). És a fénysebesség, vagyis az elérhető legnagyobb sebesség nem összekeveredő a fény terjedési sebességével, ami különböző törésmutatójú közegben más és más, a fénysebesség a vákuumra értendő.
Amúgy az interneten fent van az összes fizikai-állandó. Nem továbbá miért kell nekem szemléltetnem valamit, ami a tudomány egyik eredménye? Nem én találtam ki, nem én alkottam meg, ezért jó volna észrevenni, hogy te nem velem vitatkozol (nem az én elméletemmel), hanem a tudománnyal. Ami viszont internetkapcsolattal elérhető. És még egy, a gravitáció és gravitációs állandó nem ugyanaz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.19. 19:24:59
Amúgy az interneten fent van az összes fizikai-állandó. Nem továbbá miért kell nekem szemléltetnem valamit, ami a tudomány egyik eredménye? Nem én találtam ki, nem én alkottam meg, ezért jó volna észrevenni, hogy te nem velem vitatkozol (nem az én elméletemmel), hanem a tudománnyal. Ami viszont internetkapcsolattal elérhető. És még egy, a gravitáció és gravitációs állandó nem ugyanaz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.11.19. 19:24:59
#11
A gravitációs állandót ugyan tényleg állandónak tartja a fizikusok többsége, valójában nem más, mint egy korrekciós tényező,mértékegysége van, hogy ha beillesztjük a tömegvonzás képletébe, akkor az így kiszámolt erőt newton-ban kapjuk meg, miután a tömegeket kilogrammban, a távolságot méterben adtuk meg. Egy földönkívülinek nem mondana semmit a 6.67E-11 nekik nyilván más mértékegységeik vannak, ennek megfelelően ez az "állandó" más lesz. Amihez nem kell ilyen korrekció és mai tudásunk szerint állandó, az pl. a proton-elektron tömegarány.
#10
"...a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy mint általában a többi országé..."
Ha mindenki másé nehezebb, akkor nem lehet, hogy az az egy a könnyebb? Mert, hogy azt az egyet mozgatták, ezáltal koptatták a legtöbbet? :O
Ha mindenki másé nehezebb, akkor nem lehet, hogy az az egy a könnyebb? Mert, hogy azt az egyet mozgatták, ezáltal koptatták a legtöbbet? :O
#9
A gravitáció nem is egy állandó, a gravitációs állandó egy állandó. :D
Egyébként egyesek szerint az univerzum korának előrehaladtával valóban változnak az állandók.
Egyébként egyesek szerint az univerzum korának előrehaladtával valóban változnak az állandók.
#8
Nincs olyan, hogy allando, maximum adott korulmenyek kozt....De kerlek szemleltesd mondjuk 1 peldaval..mi az ami szerinted univerzalisan allando? (csak szolok, hogy pl a Foldi gravitacio nem az....bezony....valtozo...https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/grl.50838)
Utoljára szerkesztette: cateran, 2018.11.19. 12:56:51
Utoljára szerkesztette: cateran, 2018.11.19. 12:56:51
#7
De van olyan, és nem szerintem hanem a tudomány szerinrt. Azért mert nem érted mit takar ez fogalom, nem a tudomány a hülye.
#6
Butaságot beszélsz, tényleg nincs olyan, hogy "állandó". Még az idő folyásának sebessége sem az.
#5
A világ bizonyítottan a fizika törvényei szerint működik. Nem szükséges ott lenni, ha ismerjük ezeket a törvényszerűségeket. És ezek szerint van olyan, hogy fizikai állandó. Amik nem azért állandók, mert megmérték minden nap, és azóta sem változott...
Nincs olyan, hogy természeti állandó... Esetleg baromi lassan változó dolgok vannak. Pl: az alább emlegetett cézium 133-ról honnan a viharból tudja ma bárki kétséget kizáróan megmondani, hogy 1000 évvel ezelőtt ugyanígy viselkedett (ott volt és megmérte?), vagy 1000 év múlva, milyen periódusa lesz? Szerintem pont ugyanolyan jó az a százakárhány éves platina-iridium cucc, mint amivel most próbálkoznak...
#3
Miért kellett ezen olyan sokat t*kölni? Egy nap alatt meg lehetett volna változtatni.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#2
A nagy részük már természeti állandókon alapult, bár pár dolgon akarnak változtatni.
A kg egy régi adósság volt már.
Viszont nem mondom, hogy tetszik az összes új definíció. Aki nem fizikus, annak teljesen semmitmondóak, én az vagyok, de maga az új definíciók nagyon nem szemléletesek.
Az biztos, hogy én a molt meg a candelát kidobnám. Előbbi csak egy szorzó, nem is kellene hozzá dimenzió, utóbbi pedig az emberi szem érzékenységéhez van kötve. OK, a definíció nem, de akkor meg mi szükség egy Watt/sr dimenziójú alapegységre?
A radikálisabb gondolataimat megtartom magamnak :)
A kg egy régi adósság volt már.
Viszont nem mondom, hogy tetszik az összes új definíció. Aki nem fizikus, annak teljesen semmitmondóak, én az vagyok, de maga az új definíciók nagyon nem szemléletesek.
Az biztos, hogy én a molt meg a candelát kidobnám. Előbbi csak egy szorzó, nem is kellene hozzá dimenzió, utóbbi pedig az emberi szem érzékenységéhez van kötve. OK, a definíció nem, de akkor meg mi szükség egy Watt/sr dimenziójú alapegységre?
A radikálisabb gondolataimat megtartom magamnak :)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#1
A másodpercet már újradefiniálták.
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodperc
" Jelenlegi hivatalos definíciója: A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama."
Ezt 1967-ben döntötték el.
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodperc
" Jelenlegi hivatalos definíciója: A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama."
Ezt 1967-ben döntötték el.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk