7
-
#7
Kicsit technika történeti oldalról nézve, mindíg úgy tűnik, hogy igen, a villanykocsi szinte mindenben jobb és már csak 1-2 technikai dolgot kell megoldani, meg már csak 1-2 alkatrész árának kell lemennie ahhoz, hogy végre elterjedhessen.
Csak ez már így van 120 éve! Talán a XX. szd elején még több villanykocsi is volt New Yorkban, mint belsőégésű.
Egy új városi használatra alkalmas kisautó már "csak" 2X annyiba kerül, mint a belsőégésű megfelelője. Kb átlagember számára megfelelő, és hatótávban is rendben levő kocsi van egy típus a piacon, a Chevi Bolt, ahogy tudom azt is ráfizetéssel árulják (plusz a kormányok támogatása, plusz olcsó, jövedéki adó mentes áram stb). -
kvp #6 Az az otlet hogy ha az aksis rendszerek eleg jok lesznek arra amire kellenek (hetkoznapi hasznalatra), akkor senkit nem erdekel az energiasuruseg, mert fontosabb hogy a zart ciklus miatt nem szennyeznek lokalisan. Egyebkent most kb. eppen ott jarunk ahol a legtobb embernek mar boven jo es lassan kezd megfizetheto is lenni.
ps: a belsoegesu motorok hatekonysagat nezve a benzin energiasurusege a kereknel mar rosszabb mint az uj aksis rendszereke -
#5
Ja és a belsőségésű autónál még azt a munkaközeget is tárolni kéne, amivel gyak működik, és ez valójában a levegő, aminek nagyrésze nitrogén gáz, ami jóesetben nem vesz részt a kémiai reakcióban, viszont az energia átradásában igen. -
#4
Miért lesz mindíg is nagyobb a kémiai energiatárolók, gyak fosszilis energiahordozó energiasűrűsége, mint az akksiké, kondiké?
Mert a kémiai energitárolásnál csak az üzemanyag tartály (kiinduló anyag) van a készülékbe, rendszerbe, autóba applikálva, a kémiai reakció másik komponense (pl oxidálószer), a köztes, vagy közvetítő közeg illetve végtermék a környezetbe kerül kibocsájtásra.
Az akksi egy olyan elektromos áram betáplálásssal alapállapotba visszaállítható kémaiai reaktor, ami tartalmazza az elsődleges kiinduló anyagot, a reakcióhoz szükséges másik anyagot, a köztes/közvetítő közeg, katalizátorokat, energia elvezető felületeket, gyak elektrodákat, és a végterméket is. Ez olyan, mintha a benzin mellett a kocsiban a CO2, H2O tárolására alkalmas tartályt, valamint a visszaállításhoz szükséges berendezéseket is bezsúfolnád.
Ha így nézzük az akksis energiatárolás eleve tévút, a helyes megoldás valszeg az üzemanyag cellás megoldás. De az ma még gyerekcipóben jár.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.28. 15:44:58 -
kvp #3 "Már ha egyáltalán lehetséges."
Szuperkondenzatorok mar most is vannak. Raadasul minel tovabb fejlesztjuk az aksi technologiat, annal kozelebb kerul az elektrolitos kondenzatorok mukodesehez. Alapvetoen a kemiai kotes alapu energiatarolas (aksik) es a szabad elektronos energiatarolas (kondik) versenyeznek egymassal. Az utobbinak jobb az elmeleti energiasurusege mert kevesebb a hordozo atom, viszont a sok szigetelo miatt megis a kemiai aksik a jobb energia/tomeg aranyuak. Raadasul minel hatekonyabban tarolja egy aksi vagy kondi az energiat, annal gyorsabban akar az kisulni es az egyensuly visszaallni, tehat a nagy energiasuruseg melle meg ott van a nagy onkisules problemaja, amikor az aksi/kondi idovel magatol merul le. Meg eleg sok fejlesztesi lehetoseg van a teruletben, de johet helyette egy uj technologia is (pl. mikrofuzio, oda-vissza iranyu uzemanyagcellas aksi vagy barmi mas) -
Zulu12 #2 Én azt a pillanatot várom amikor felhagynak a kémiai akukkal és helyettük mint egy kondenzátor úgy tárolnak nagy mennyiségű villamos energiát... De hogy ez mikor fog bekövetkezni?!... :/ Talán mire megdöglök :D
Már ha egyáltalán lehetséges. -
#1
Áááá, már rég vannak ilyen technológiák. XD
![]()
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.27. 22:34:46
