7
-
#7
Így van, szóértelmezés kérdése. Én a klasszikus jelentését veszem alapul, az úgynevezett modern művészeti irányzatokat általában nem is tekintem annak, más viszont...
"Egy galéria megnyitóján két kortárs művész:
- Te mit gondolsz, a terem közepére sz@rjak?
- Áh, úgysem értenék meg!" -
Archenemy #6 Jó HSZ. -
Cat #5 Szerintem a művészet ma már borzasztó tág fogalom, pl. egy képre írt egysoros szöveg is annak tekinthető (A mémek az internetes népművészet alapkövei). Ilyeneket simán tud gyártani egy gép. -
tom_pika #4 blablablabla... -
noland #3 Szvsz. az nem művészet ha adatokat összekeverünk véletlenszerűen vagy sémák alapján. A kreativitás mércéje az, hogy a részekből egy magasabbrendűt alkotunk, egyfajta szintézist, ami keresztmetszete társadalmi, szociális, kulturális, technikai, stb problémáknak. Lényegében válasz valamilyen problémára. Ezt az emberi intelligencia súlypontozza. Amíg a gép nem tud különbséget tenni egy élő kutya és egy plüsskutya között de egy kínai vázát sem tud megkülönböztetni tőle, nincs nagy baj. És gépi művészetről sem beszélhetünk. Szvsz soha nem is fogunk beszélni, ahogy egy elefánt festménye sem műalkotás, max egy bizar vizuális/állatkísérlet. A gép mindig csak a keretet adja, a tartalom az emberé. Továbbra is nyugodt vagyok. -
gforce9 #2 https://index.hu/kultur/zene/fesztival/2012/08/09/akos_dalszoveggenerator/ -
#1
"A tudósok régóta elismerik azt, hogy a kreativítás egyik legalapvetőbb formája a meglévő dolgok újrafeldolgozása. Mi emberek is olyan gondolkodó gépek vagyunk, mely figyeli a világot és értelmezi azt. A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb veszélye a mintakövetésből eredő szabványosítás, azon adatbázisokban lévő kulturális torzítások, melyekből tanul a gép, és melyek alapján döntéseket hoz. Aggódunk ezek miatt, a Google programja erről is szól. Szeretnénk, ha mások is felfigyelnének erre a problémára, és ez egyszerűbb művészetek által, mint tudományos publikációkkal."
Ez a lényeg. Szerintem is, az emberi kreativitás kb ide vezethető vissza, ismert mintázatok kisebb/nagyobb mutációja mellett, ezek újszerű összekapcsolása.
Csakhogy itt jön még egy fontos lépés, ami egyfajta evolúciós folyamatként kiadja az új terméket: és ez a szelekció. Pl nem minden poént érdemes elmondani, ami az embernek eszébe jut. Ez a különbség a rossz, meg a jó humorista között. Szal odáig már eljutunk, hogy a gép egyfajta kreativitásra képes, azonban a jó és a csapnivaló alkotás közötti különbség megállapításához át kell szűrni a terméket azon a szűrőn, amit az ember személyisége/tudása képvisel, a gép ilyennel nem rendelkezik.