11
-
Zoliz #11 Azt mondod más kötőanyagot kell alkalmazni az aprószemcsés sivatagi homokhoz? -
#10
Hát azért azt érdemes átgondolni az okosoknak itt, hogy nagyon nem mindegy ám, hogy családi házat, vagy 10-20-200 emeletes épületeket építesz. A Burj Khalifa talapzata némileg masszívabb szerkezetet kíván, mint pistike családi háza, amin van jobb esetben még egy szint.
"használhatóvá tenni a sivatagi homokot"
"kifejleszteni a megfelelő kötőanyagot"
Nyilván, akár 3D nyomtatni is lehet épületeket... itt egyáltalán nem erről van szó.
Ez egyszerű piaci kérdés. Millió ilyen anyag ki van fejlesztve, és ezek előállításe kis mennyiségben is drága... az építkezéshez meg tonnányi kell. Ezt iparosítani még sokal drágább lenne.
Szóval amíg a homok ára nem növekedik pofátlan mértékben, addig ez nem lesz hatékony.
Amint az alternatíva ára lesz olcsóbb, vagy lesznek olyan tulajdonságai, amik miatt jobb lesz, mint a beton, akkor fog terjedni.
Kérdés, hogy a környezetet mennyire nyírjuk ki addigra.
Abban azért egyetértek, hogy nincs itt komoly ipari probléma.
Drágulhat az építőipar valamelyest, de ennyi az egész. Megoldja a piac magának valahogy. -
mizar1 #9 'Csak a Dubaj partjai mentén épített mesterséges Pálmasziget létrehozásához 94 millió köbméter homokot szórtak a tengerbe' -De gondolom volt annyi eszük az arabusoknak, hogy leaglább ezt a sivatagból hordták oda. -
gaszton421 #8 Persze, használják is de csak aggregátumként, tehát kavicsméretűre darálják és ezt adják a cementhez és a HOMOKHOZ! tehát homokra itt is szükség van. Az hogy mibe kerülne homokméretű szemcsékre darálni a betont, (vagy bármely sziklát) arról inkább ne is beszéljunk. Jól hangzik hogy használhatóvá kell tenni a sivatagi homokot, aki kitalálja hogyan lehet mindezt olcsón és gazdaságosan, (drága megoldás szerintem most is van) az piszkosul meggazdagszik a licencdíjakon. -
stremix #7 Szetzuzott es ujra cementtel kevert beton hasznalhato lenne? -
ugh #6 +1
Faszsag az egesz.
Utoljára szerkesztette: ugh, 2018.05.04. 15:06:48 -
Meridian #5 A megoldás: használhatóvá tenni a sivatagi homokot. Mindig mindenre van megoldás. -
gaszton421 #4 A megfelelő ktőanyag a cement , viszont a legkörnyezet szennyezőbb dolgok közé tartozik a cement gyártása. az építőipar CO2 kibocsátának nagy része a cement gyártásakor keletkezik. -
gaszton421 #3 Egy szó nincs arról hogy csak tengerparti homk a jó, äigazság szerint még rosszabb is, mert édesvízzel kell használat előtt kimosni belőle a sót, mert a sós homok nagyon gyorsan korodálja a vasbetonban használt vasazatot és nem túl tartós). Az hogy eddig itt nálunk nem volt probléma az annak köszönhető hogy folyóvizekkel bőven el van látva a Kárpát medence, és a korábbi rendszeres áradások során bőven rakott le ide künböző szemcseéretű homokot és kavicsot. A Dunától kb 5 kilométerre lakom és szinte bárhol a környéken elég 2-3-4 méterre lemenni az adekvát kavics és homokrétegekhez. viszont kevert sóderből sokkal több van mint megfelelő szemcseméretű homokból ezért a homok sokkal többe kerül (és folyamatosan drágul) mint a kavics, és bizony egyre nehezebb jó áron, jó minőségben beszerezni! -
Fionn #2 Lehet nem a homokot kéne szűkíteni, hogy csak a homok "A" jó építkezni, hanem kifejleszteni a megfelelő kötőanyagot, és máris nincs krízis. -
nlght #1 Nem vagyok szaki de szerintem túl van lihegve.
Elég csak belegondolni, hogy kishazánk nem tengerparttal rendelkező ország. Az elmúlt száz év építkezéseinél sztem 99% hogy nem hozattak külföldről homokot a tengerpartról, hanem mindig volt x kilométeren belül egy homokos földdarab ahonnan hozattak.
Ki mennyi sztorit hallott h összedőlt valakinek a háza, mert nem tengerparti homokot használtak a malterhoz?