22
-
#1
Minmeghalunk! -
gaszton421 #2 És tényleg!!! -
#3
-
Yagami #4 Na nézd csak; a sok a fikagép "mekkorafaszságazArmageddon"-majom most remélem nézett egyet magán :) -
overseer-7 #5 fellövik az atomrakétát, majd véletlenül visszafordul és véletlenül Kínára hull.
Felrobban egész peking, trump meg majd kiad egy sajnálkozó részvétáviratot, hogy sajnos, sajnos véletlenül meghibásodott a turbópumpája a rakétának, és ezért robbant fel kína legnagyobb metropolisza, Peking.
-
felemelő #6 "2175-ben"
Hagyjuk már a marhaságokat.
2175-re elémegyünk, feldaraboljuk és hasznosítjuk valami űrállomáson vagy holdtelepen vagy a marsi kolóniánál vagy csak kilőjük a naprendszeren kívülre, ha nincs benne semmi hasznos. -
t_robert #7 na igen ha csak valami tragédia nem történik az emberiséggel vagy történik valami drámai törés a technológiai fejlődésében. úgy vélem 2175-re nem fog gondot okozni technikailag egy nagyjából 500-550 méter átmérőjű aszteroida kezelése. Nagyjából egy 60-70 millió tonnás aszteroidáról van szó. Egyrészt ha 5-10 évvel az esetleges ütközés előtt elkezdik terelgetni robbantással vagy tömeg ütközéssel a pályáját az 5-10 év alatt több 100 ezer kilométeres pálya változást okoz. Vagy egyszerűen szétkapjuk, mint Floki a lábtörlőt és felhasználjuk a nyersanyagát valamire.... Nagyjából úgy kell elképzelni a 150 évnyi technikai lehetőségek változásosát, mint a mai kor lehetőségeit mérnénk mondjuk az 1870-es évek technikai lehetőségeihez. (bár nem teljesen lineáris a dolog, hiszen az elmúlt 150 év technológiai fejlődése se kiegyensúlyozott volt, hiszen főleg az utolsó 40-50 évben gyorsult fel a fejlődés. Ma sokkal nagyobb a fejlődés, mint mondjuk 1880-ban volt... Ha tartjuk mai tempót akkor 150 év alatt megsokszorozódnak a lehetőségeink. -
t_robert #8 Amúgy meg adott a lehetőség, amit az Armageddonban csináltak bizonyos szempontból sokkal könnyebb is, hiszen egy aszteroidáról van szó nem üstökösről. Vagyis normálisabbak a felszíni viszonyok, mint egy üstökösnél, ahol tényleg vannak gázkitörések és hasonlók. egy sima kődarabbon jobban le le lehet szállni lefúrni letenni fél tucat nagyobb hidrogén bombát és darabjaira robbantani ha kell. csak fél kilométeres aszteroidáról van szó. Ennyit nagyjából szét is kapna féltucat ütősebb hidrogén bomba... de simán megvalósítható volna az is, hogy 5-10 évvel a kiszámolt ütközés előtt odaküldünk egy-két űrhajót vagy valami robotgépeket az aszteroida elé ami megbombázza 1-200 darab kisebb néhány kilotonnás atom töltettel a aszteroidát szemből ami lassítaná vagy hátulról felgyorsítva a sebbésséget, ami által 5 év múlva millió kilométerekkel kerülné el a Földet. ezt már ma is megtudnánk tenni. a dolog kulcsa, hogy ha van elég időnk akkor kisebb beavatkozással is nagy változást érnénk el a pályában, ami biztonságosan elkerüli a földet. Gond a váratlan feltűnő ismeretlen objektumokkal volna csak, amire már nem maradna idő lépni a katasztrófa elhárítására. Mondjuk 3 nappal az ütközés előtt észlelnénk egy kilométeres aszteroidát, na akkor szarban lennénk. Ha évekkel előbb vesszük észre, akkor marad idő cselekedni. Minél több az időnk annál kisebb ráhatással meg tudjuk oldani a gondot. -
#9
Mekkora marhaság..az űrben robbantani??
nagyon vicces..
max akkor lenne sikeres ha valami látszat légköre van a kisbolygónak..(aszteroidának)
egyébként meg csak látványos lenne mint egy lámpa felkapcsolása kb...a bomba darabkái szétrepülnének, és sugárzás lenne...más semmi hatás..
Egy ilyen aszteroidát felszíni hatással, csak nagy sebességű ütközéssel lehetne eltéríteni..vagy belső robbantással..de csak ha van közvetítő közeg..
Sokan elfelejtik, hogy egy bomba hatásos működéséhez kell egy közvetítő közeg, mint a légkör, ami a lökéshullámot átadja..
az űrben nincs lökéshullám...se tűzgolyó..ugyanis ahhoz is éghető anyag kell, levegő pl..ami plazmává alakul egy atombomba robbanásánál...
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2018.03.27. 10:19:09 -
fonak #10 2175 az nem olyan távoli jövő, csak az egyén szempontjából. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy akár akkor lesz erre lehetőség. 2715-ben mondjuk esetleg. Már ha optimisták vagyunk. -
xyl #11 Nyilván fúrni kell. A lyuk csak kicsivel legyen nagyobb a robbanószernél. Ha szét akarjuk robbantani, akkor mély lyuk kell, amit jó lenne bedugózni is, egy viszonylag sekélyebb nyitott lyuk pedig rakétaszerűen ad egy tolóerőt, ami pályamódosításra jó. -
#12
Akkor Bruce-nak kell szólni..megoldja :)
De akkor minek atom? elég ha egy nagy gáztágulási mutatókkal rendelkező hagyományos bomba robban...és az még nem is sugároz..csak jó nagy legyen :)
és vajon hogy szállnak le? és hogy fúrnak?
sokkal egyszerűbb valami nagy tömegű rakétát, nagy hajtóművel, nagy sebességgel ütköző pályára állítani.és az szépen elbiliárdozza :) -
Fefy #13 Azért látszódik, hogy a robbantások kémiájához nem sok mindent értesz.... Hallottál már olyan gyújtózsinórról, ami a víz alatt sem alszik ki? Ha nem, akkor javaslom, hogy olvass utána. Esetlen a KNO3 vegyületre is rákereshetsz (ez csak az, amit ha nem is nagyon könnyen, de be azért be lehet szerezni az átlag embereknek is).
Az a része pedig ne zavarjon, hogy ha minden megvan egy robbantáshoz, akkor ez történhet víz alatt, vákumban, valaki hátsójába feldugva, stb, mivel a normálisabb robbanószerek tartalmazzák az oxidációhoz szükséges extra oxigént is.
Szóval összességében egy űrbéli robbanásnak van lökéshulláma, ha atomot robbantunk, akkor pedig a nagy hőmérsékletű plazma is kialakul (az elégett robbanóanyag gázaiból), mivel a robbanás pillanatában a nyomás és a hő is megvan egy helyen. Az megint más kérdés, hogy kisebb térben fog pusztítani a légkör hiánya miatt, de ez már csak a másodlagos hatás. Az elsődleges hatást a nagy hő és robbanóanyag elégéséből (berobbanásából) származó gázgömb okozzák. -
overseer-7 #14 A robbanás hatása alapvetően a fizika akció-reakció, hatás ellenhatás elvén működik.
A bomba a kinetikus energiáját a hőenergiájából nyeri.
Ha az űrben vagyunk, egy kisbolygón, aminek nincsen légköre, akkor is hatása lesz a robbanásnak a mozgásokra.
Valamennyi energia minden esetben el fog veszni és kisugárzódik min EM hullám a vákuumba, még a földön is így van.
Ha egy atombombát sekélyen, akár pár tíz méterre is beásunk a kisbolygóba, amikor felrobban, az történik, hogy az a rengeteg energia, a bomba környezetében lévő minden féle szilárd kőzetet megolvasztja és nagyon nagy sűrűségű plazmává változtatja, ami viszont mint a pezsgős dugó kilökődik a világűrbe.. mert tágulni akar.
Közben meglöki a kisbolygót is.. a táguló és az űrbe kirobbanó plazma anyag óriási mozgási energiát ad át a kisbolygónak, amivel eltéríti a pályáját.
Ha a felszínen történik az atomrobbanás, akkor is valamekkora része plazmává válik a kisbolygónak és akkor is kap egy kevés kinetikus energiát.
szerintem.. -
Irasidus #15 Egy atombomba nincs rábánási kémiája, mert kémiai robbanó szerkezet. Az űrben felrobbantott atombombának, valóban nincs lökéshulláma, mivel robbanás elsősorban erős grammsugárzás formájában jelentkezik, ami olyan erős, hogy a felszín anyagát elpárologtatja. Ez a nagy mennyiségű távozó elpárolgó anyag, a hatás-ellenhatás törvény értelmében, a másik irányba löki a sziklát. A másik lehetőség amit a hidegháborús időben fejlesztettek ki, hogy egy olyan tokba zárják, amiben apró műanyag, vagy fémgolyók vannak, ez kinetikus energiával is felruházza az atombombát, szintén hatás-ellenhatás törvénye értelmében. Ha megfigyeled, nem azt mondják, hogy felrobbantják atombombával, hanem eltérítik, ennek a jelentése éppen az, hogy nincs számottevő kinetikus energiája, bár egy laza kozmikus kőrakás szerű kisebb égitest teljesen el tudna párologtatni, egy megfelelően méretezett eszköz. Ezeket már kiszámolták, és publikálták is. -
#16
Tényleg?
hol írtam hogy nem lehet robbantani az űrben..hm???? idéznéd..okoska...
gyújtózsinór az atombombához??? és én nem értek hozzá :))))
és hol írtam hogy nem lehet akárhol robbantani..hm?? ezt is idéznéd?
mert látom beugatni tudtál, de értelmezni amit írtam, azt nem..
hát nagy vicc vagy haver...
azt írtam a hatása elenyésző lenne ha a felszínen robbanna..
beásva persze lenne hatása...de mint írtam az egyelőre sci-fi elképzelés hogy egy aszteroida felszínén leszállhasson egy emberi jármű, és ott stabilan munkát végezzenek..
és az űrben nincs lökés hullám..te szerencsétlen..ahhoz közvetítő közeg kell...
és milyen gázai vannak az atombombának??? mesélnél??? :)))
amit te írsz az max a szétrepülő alkatrészei és maradványa a bomba anyagának plazma állapotban..de az nem lökés hullám..
ki is a hülye? hm?
sokkal olcsóbb és hatásosabb amit írtam, a nagyon nagysebességű ütköztetés
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2018.03.28. 14:43:26 -
Irasidus #17 Az űrben felrobbantott atombombának, valóban nincs lökéshulláma, mivel robbanás elsősorban erős grammsugárzás formájában jelentkezik, ami olyan erős, hogy a felszín anyagát elpárologtatja. Ez a nagy mennyiségű távozó elpárolgó anyag, a hatás-ellenhatás törvény értelmében, a másik irányba löki a sziklát. A másik lehetőség amit a hidegháborús időben fejlesztettek ki, hogy egy olyan tokba zárják, amiben apró műanyag, vagy fémgolyók vannak, ez kinetikus energiával is felruházza az atombombát, szintén hatás-ellenhatás törvénye értelmében. Ha megfigyeled, nem azt mondják, hogy felrobbantják atombombával, hanem eltérítik, ennek a jelentése éppen az, hogy nincs számottevő kinetikus energiája, bár egy laza kozmikus kőrakás szerű kisebb égitest teljesen el tudna párologtatni, egy megfelelően méretezett eszköz. Ezeket már kiszámolták, és publikálták is.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.28. 14:54:43 -
#18
Csak annyit hozzá, hogy nem gamma, hanem röntgen sugárzás okozza a hőmérsékletet..az atomok a robbanáskor több millió foknál röntgensugárzás formájában adják le az energiát..és azt a környező anyag elnyeli, és felmelegszik (plazma)
ez válasz a #17-re is
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2018.03.28. 15:40:56 -
asgh #19 Kb. 50 éve szállt le az első ember a Holdra. Ehhez képest tavaly jutottunk el odáig, hogy egy szonda sikeresen landolt egy aszteroidán.
Anélkül, hogy kicsinyíteni akarnám az űrkutatás eredményeit, ennél azért sokkal jelentősebb eredményeket is elérhettek volna, de anyagi erőforrások híján a fejlődés sokkal lassabb, mint ahogyan azt mondjuk az 1960-as években várták.
A '70-es évek elején pl. a Marsra szállást még a legpesszimistább becslések is az ezredforduló előttre vagy max. a 2010-es évek végére várták. Nos, ma is kb. ugyanannyi időn belül várnak egy sikeres Mars misszót, mint 1970-ben. A tudomány adott, a technológia nagy része adott, csak a politikai akarat és az anyagi erőforrás hiányzik, de az már vagy 40 éve.
Ha tehát most nem fektetnek energiát a témába, akkor hiába tart majd előrébb a tudomány és a technológia fejlődése számos egyéb területen, ugyanolyan kihívás lesz egy aszteroida eltérítése, mint most. A tudomány és a technológia nem önműködően, hanem komoly áldozatok árán fejlődik.
Ha mindenki csak arra várna, hogy majd minden megoldódik magától, mert ezt szoktuk meg, akkor mitől lenne előrelépés? -
VolJin #20 Vagy nem. Teljesen más kategória egy száz kilós nqgyságrendű távirányítós "játékautót" eljuttatni a Marsra, mint egy 5 éves időtartamra való ellátmányt és felszerelést eljuttatni, és úgy lebiztosítani a projektet, hogy annak ne katasztrófa legyen a vége. Tehát több nagyságrenddel nagyobb szállítmánnyal kell számolni, és ez már komoly probléma, mert ez már annyival több üzemnyagot igényel, hogy már olyan nagy lesz a rakéta önsúlya, hogy már saját magát sem képes feljuttatni körpályára. Mintha lenne egy tankod, meg egy deszkád, és kelj át vele a folyón... Nyílván az a megoldás, hogy több tucatnyi fellövéssel feljuttatni földkörüli pályára a részegységeket, majd összeállítani egy űrhajót ezekből, szépen feltankolni, feltölteni a készleteket, és elindítani egy másfél éves útra, majd lezállni a marsra, és ott felépíteni a bázist, majd kihűzni ott annyi ideig, míg eljön a visszatéréshez szükséges bolygóeggyüttállás, és visszatérni. És ezt úgy megoldani, hogy semmi nem hiányozhat az élethez szükséges erőforrásokból, mert ott nincs se levegő, se élelem. Milliónyi egyébb problémával, mint például, hogy a Mars mágnesesen halott, így légkör nélkül telibe veri az egészet a kozmikus sugárzás. Kurva hideg van ott, stb. -
VolJin #21 Egy atomrobbantás az űrben egy nagyon erős fényfelvillanást eredményez ega igen széles spektrumba. A bomba anyagán kívűl más nem vetődne szét. Itt a Földön azért van tűzgömbje egy atomrobbanásnak, mert a felszabaduló röntgensugárzást elnyeli a légkör, és ettől felhevül. Gyakorlatilag egy extrém mikrosütű az atombomba. A tűzgömb gyakorlatilag le is árnyékolja a robbanást, elnyelve a röntgensugárzást, és amit érzékelünk, az a felhevült tüzgömb által leadott röntgensugárzás. Elnyújtva, sokkal kissebb intenzitással, de hosszabb ideig sugározva adja le a robbanás igenrövid ideig tartó röntgensugárzását. A nap magjában felszabaduló energia is évezredek, milliók alatt jut el abfelszínre. Az űrben robbant atombombánál egy minimális lökéshullámmal, és ega földinél rövidbb ideig tartó, de jóval intenzívebb röntgensugárzással számolhatunk. A felszínen kell robbantani, hogy az aszteroida anyaganionizálódva kilökődjön az aszteroidából. Ilyenkor nem valami lökéshullám tollná arrébb a célpontot, hanem a célpont anyaga kirobbanva lökné el a célpontot. -
fonak #22 Musk ennél egyszerűbben oldaná meg, persze egyelőre csak prezentációt mutatott róla.
Egy kétfokozatú rakéta (BFR/S, Big F.cking Rocket/Ship) menne fel, ahol a második fokozat maga az űrhajó. Az első fokozat leszállna, mint a Falconnál.
Ezután Föld körüli pályán egy másik hasonló űrhajó többször feltankolná a BFR/S-t, amíg tele nem lesznek a tartályai. Ezután az elindulhatna a Marsra és le is tudna szállni rá. Előreküldött személyzet nélküli űrhajók mellé szállna le, ezekből feltankolna a visszaútra.
Alapvetően ez egy zseniális terv, sokkal egyszerűbb, mint a Föld körüli pályán csomó fellövésből összeállítandó nagyméretű űrhajó, plusz külön Mars-komp elképzelések. Persze kérdés, kivitelezhetőnek bizonyul-e.
A Mars "meghódítását" pedig olyan "telepesekkel" képzeli el, akik nem akarnak visszajönni. Van elég ember, aki bevállalná, hogy ott éli le az életét, még akkor is, ha az már nem tart ott soká.