36
-
kamionosjoe #1 Egy ilyent kéne valahogy elkapni. -
coyote55 #2 Csak nehogy elkezdjen lassulni... -
#3
Na, bumm!
El kell kapni az üstökénél, és jól megvizsgálni. -
gaszton421 #4 Pedig mar lassul, a Naphoz közeledve minden égitest gyorsul, tőle távolodva pedig lassul, az lenne a furcsa hanem tenné! -
#5
Kivéve, ha ki lett parittyázva. -
gforce9 #6 Nem, akkor is lassul. -
#7
Lassulhat és gyorsulhat. -
#8
Na ezt megúsztuk! :) -
#9
Üstökös by Wikipédia:
Az üstökös olyan Naprendszer-beli égitest, mely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve kómája és csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.
Zavart érzek az Erőben.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.11.01. 18:00:14 -
Irasidus #10 Gforce Kepeler második törvényéről beszél (szintén wikipédia): A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idő alatt azonos területet súrol. Azaz:
![]()
![]()
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.01. 18:16:23 -
#11
Más tészta.
Apropó!
Szeretném jelezni, hogy 19:00 órától ma sem leszek.
Nézem a NatGeón „A jövő tudománya Stephen Hawkinggel” c. filmet, akkor is, ha ez titeket nem érdekel. :-)
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.11.01. 18:30:41 -
gforce9 #12 Gondolkodtál már rajta, hogy a naptól távolodva mégis mi gyorsítaná az üstököst? Ugyanis az alapkijelentés gaszton421-től ez volt:
"Pedig mar lassul, a Naphoz közeledve minden égitest gyorsul, tőle távolodva pedig lassul, az lenne a furcsa hanem tenné!"
erre a te válaszod:
"Kivéve, ha ki lett parittyázva."
Nem, ha távolodik a naptól akkor lassul, tökimndegy milyen gravitációs hintamanővert hajtott végre a nap körül. -
Avanindra #13 
-
SanMaster #14 UFFFOOO -
#15
Nem igaz.
Lásd: frame dragging.
Tehát, a hintamanőver utáni sebessége nagyobb lehet, mint ami korábban volt (vagy kisebb). Persze, utána, a manőver után, a Nap vonzása miatt már folyamatosan veszít a sebességéből, de nem sokat.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.11.02. 09:56:37 -
Csaba161 #16 Ez annyira nem igaz, hogy a Newton-egyenleteknek már 5, azaz öt bolygó esetén van olyan megoldása, hogy az egyik bolygó hiperbolikusan gyorsulva - azaz véges idő alatt végtelen sebességre szert téve -, eljut a végtelenbe a másik négy bolygótól. (Persze ez a relativitás elméletben és a valóságban lehetetlen...)
-
#17
A Wikipédia hintamanőverről szóló cikke. -
#18
Egy dolgot még mindig nem értek: honnan lehet tudni, hogy az inkriminált égitest a naprendszeren kívülről jött, és nem az Oort felhőből?
Ilyen következtetés levonására még nincs elegendő pályaadat, ha jól vettem ki a cikkből. -
gforce9 #19 Esetleg, ha beismernéd, hogy benézted, egyszerűbb lenne. A naptól távolodva lassul. Ennyi. -
#20
Ne beszélj butaságokat! -
gforce9 #21 Nem nincs ilyen. Olyan van, hogy egymást befolyásolva végül kirepül a naprendszerből, de nem gyorsul végtelenül és végtelen sebességre. A 3. kozmikus sebesség fölé gyorsul, ami elégséges a naprendszer elhagyásához. Mindettől függetlenül az utolsó manővere után a naprendszertől távolodva lassul. -
gforce9 #22 Gondolkodj már kicsit. Mégis miabüdösfene gyorsítaná? A tündérek? Ahhogy valamiféle erőhatás kéne, ami nincs. -
#23
A gravitáció hatótávolsága elég kicsi, tehát ha kiszabadultál egy égitest vonzásából utána szabad a pálya. -
gforce9 #24 Nem, a gravitációs erő az r négyzettével arányos. Nem fogy el. Mindenképp fékeződik. Csak ha kezdősebessége meghaladja a 3. kozmikus sebességet a fékező hatás nincs akkora, hogy vissza tudná rántani pályára, lassulás attól még van. -
#25
Na, jó, segítek gforce9, mert látom nehéz ez neked.
1. Ha a járművemmel (de lehet ez égitest is) a Napot a forgásával azonos irányban súrolom, így csinálok hintamanővert, akkor lendületet kapok, felgyorsít a Nap.
2. Ha a Nap forgásával ellentétes irányból közelítem meg, akkor lelassít.
(Ha a járművel a Naprendszeren kívülről érkezem, akkor más a szitu, lásd a lenti két pontot!)
A bolygóknál más a helyzet, ott nem annyira azok forgása, inkább Nap körüli mozgása, keringési iránya a döntő.
1. Ha a járművemmel (de lehet ez égitest is) a bolygót a mozgásával azonos irányból közelítve súrolom, így csinálok hintamanővert, akkor lendületet kapok, felgyorsít a bolygó.
2. Ha a bolygót a mozgásával ellentétes irányból közelítem meg, akkor lelassít. (De itt picit elbizonytalanodtam, mert vajon lehet olyan kipattanási szög, amelynél ebben az esetben is gyorsítást kapok?)
Ez így ebben a formában eddig érthető? (Lassan én sem értem, de mindegy. :-))
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.11.02. 17:38:14 -
#26
Mea culpa, ebből indultam ki (régebbi olvasmányok mellett):
Gravity assistance can be used to accelerate a spacecraft, that is, to increase or decrease its speed or redirect its path. The "assist" is provided by the motion of the gravitating body as it pulls on the spacecraft.
Amúgy a Wikipédia szócikke is szóról.szóra azt írja le, amit én is írtam korábban:
To increase speed, the spacecraft flies with the movement of the planet (taking a small amount of the planet's orbital energy); to decrease speed, the spacecraft flies against the movement of the planet.
Becsszóra, nem puskáztam!
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.11.02. 17:41:56 -
gforce9 #27 Nincs köze a forgásirányhoz legjobb tudomásom szerint. -
gforce9 #28 Ennek a fordítása annyit tesz, hogy sebességcsökkentés elérésére a bolygó mozgásának ellentétesnek a növeléséhez pedig megegyezőnek kell lennie. -
#29
Na, jó reggelt!
Nem kell lefordítanod, csak annyit kell leírnod: Igazad van, Mester!
Van köze a forgásirányhoz.
Amúgy a legizgalmasabb a fekete lyuk, megint, mert az irtó gyorsan forog, az aztán kiparittyázna téged.
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.11.02. 17:53:45 -
gforce9 #30 "Van köze a forgásirányhoz.
Amúgy a legizgalmasabb a fekete lyuk, megint, mert az irtó gyorsan forog, az aztán kiparittyázna téged."
A mozgásirányhoz van köze. A bolygó forgás a bár minimálisan más gravitációs hatást kelt, egy állóhoz képet (ezt sikerült kimérini a gravity probe 2 kutató műholdnak), a hatás olyan minimális, hogy teljességgel elhanyagolható. Semmi köze a forgáshoz. -
#31
Még mindig nem tudjuk a lényeget.
A kevés pályaadat alapján akár az Oort-felhőből is jöhetett. -
Irasidus #32 Úgy csinálsz mintha értenél hozzá, megint átmentél okostojásba, semmilyen pályaadatot nem láttál, és nem is értesz az égi mechanikához. Itt a pályasík alakjának bezárt szöge az érdekes, ugyanis 58 fokos szöget zár be az ekliptika síkjával, a nagybolygók keringési irányával ellenkező irányban, vagyis retrográd pályán mozog. Ez elégé megállapítható, a pontosabb pályaadatok meg nem azt fogják jelenteni, hogy hirtelen hiperbola pályájáról, ellenkező irányból fog jönni, mint most. Elképesztő, hogy te mindenhez értesz... :/
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.05. 19:52:32 -
#33
Hasonlítok rád, ugye?
Amúgy, messziről jött üstökös azt mond/mutat, amit akar. -
Irasidus #34 Nem hasonlítasz rám ebben sem, te folyamatosan dilettáns hülyeségekkel árasztod el a fórumot. Ez nem éppen az, amit én csinálok. -
#35
Mégis mit csinálsz te? Valamiféle misszionárius vagy?
Megnyugtatlak, amit beírtál, annak 90%-át magam is tudtam, de a fennmaradó 10%-nak is könnyen utána tudtam volna nézni.
De nem akarom megzavarni a játékod, nyugodtan hidd azt, hogy te vagy az okosabb tojás. -
#36
Pontosan ezt csinálja. Mindehol ahol megjelenik. Most éppen a II. vh topikot szennyezte tele...
