9
-
#9
Pöpec példa. -
#8
Köszi a magyarázatot!
Minden attól függ, hogy mikor lesz ez a technológia olcsó, mikor fogja megérni errefelé is. -
kvp #7 "Nagy hülyeséget írtam?"
Sajnos igen. A japanok a 60-as evek ota kiserleteznek a technologiaval es mara eljutottak oda, hogy van egy mukodokepes es megbizhato rendszeruk, amihez van egy utasok altal is latogathato tesztpalya. Egyetlen gond van csak, nagyon nem eri meg uzemeltetni, mert az energiakoltsege magasabb mintha repulore ulnenek az emberek. Viszont a nagy sebesseg es a limitalando gyorsulas miatt csak nagyobb tavolsagokra eri meg hasznalni, ami viszont azt jelenti, hogy a repulokkel kell versenyeznie ar/ertek aranyban. Egyszeruen nem eri meg.
Itthon a hagyomanyos elovarosi vonatok (pl. a flirt-ok) is fel tudnak menni 160 km/h-ig. A railjet ha jo a palya alatta 230-ig, a vaci vonalra vasarolt uj emeletes kiss-ek pedig 240-ig (pl. a westbahn-on Becsnel). Ez mar nagyon kozel van a 300 km/h-hoz es sima ketsines hagyomanyos vonatokrol van szo, amik raadasul mar meg is vannak (es jarnak itthon is) vagy eppen most szerzik be oket. Ha lesz penz a becsi vonalat 240-esre felhozni, akkor fel fogjak hozni es most egy tobb mint 150 eves vasutvonalrol van szo, amit idonkent fejleszteni szoktunk.
Szoval lehet, hogy meg lehet csinalni a hyperloop-ot, de igazabol 400-500 km/h alatt nem sok ertelme van, mig a folott meg tul draga a mukodtetesi koltsege a repulokhoz kepest. Ha ez megvaltozik, akkor esetleg van ertelme foglalkozni vele, ha addig nem erik utol a hagyomanyos vonatok. (a maximum amit hagyomanyos sinen es tengerszinti legnyomason eddig elertek 1017 km/h volt, bar azt mar raketahajtomuvel) -
#6
Mi meg itt kínlódunk a MÁV-unkkal meg hasonlókkal.
Komolyan mondom, focipályák helyett több értelme lenne ilyesmit építeni, szerintem a magyar mérnökök is meg tudnák csinálni, és a költségeket is állni tudná a magyar-osztrák kormány pl. Budapest-Bécs vonal esetén. Nem lenne többé torlódás az M1-esen. De akár Budapest-Siófok vonal is faca lenne.
Nagy hülyeséget írtam? :-D -
fonak #5 Nem érné meg. Annyi értelme lenne, mint duplanullás katapultüléseket szerelni személyautókba. -
kvp #4 A megoldas akkor a leghatekonyabb, ha az alagut keresztmetszete legalabb a jarmu keresztmetszetenek a duplaja. Ekkora helyre boven elfer egy menekulojarda.
A nyomas helyreallitasara tobb megoldas is letezik. Pl. maglev eseten kis leheggesztett vego csocsonkokat raknak a padloba, amik folott normal mukodes eseten atsiklik a jarmu. Ha baj van, akkor megszunik a magneses ter es a jarmu alja letori az osszes erintett cso tetejen a zarat. Igy szepen fokozatosan, a leallas helyetol kezd el megtelni a cso a legkori levegovel. A nyomaskiegyenlites utan a jarmu ajtajai nyithatoak es az emberek kisetalnak a menekulo/szerviz jardan az elso biztonsagi ajtoig, ami ugyancsak nyithatova valik a nyomas helyreallasakor. (lasd repulogepajtok)
Repulok eseten pedig a trivialis megoldas az utaskabin ejtoernyokkel torteno ellatasa lenne. Ez lehet akar az egesz geptorzs is. Ha ledobjak a szarnyakat es a szarnyak kozti tartalyt, tovabba a nyomas nelkuli farokreszben levo mechanikat es segedgeneratort, akkor a geptozs nyomas alatt levo resze siman lehozhato. Csak az utasok feje folotti poggyasztartot es nagyobb gepeken az ugyancsak itt elhelyezett szemelyzeti pihenot kellene hozza felaldozni. Max 2-3x-ara dragulna ettol egy repulojegy, de nagyobb lenne az esely a tulelesre. Mar amennyiben nem nekimegy valaminek (pl. hegynek, masik gepnek) a repulogep, vagy nem le/felszallaskor tortenik a baleset es nem torik darabokra az egesz a levegoben. Nem tudom hany olyan eset van evente, amikor egyben, nagy magassagbol csapodik be a gep, de lehet eleg sok ahhoz, hogy megerje bevezetni a rendszert. -
Irasidus #3 Repülőgép = "egy baleset esetén WTF? Hogy oldják meg a kimenekítést, hely nincs a jármű mellett, plusz légritkított a közeg stb. Tudjafene, én nem hiszem, hogy szívesen beülnék egy ilyenbe." -
bunny #2 Nekem a biztonsággal kapcsolatban vannak kételyeim, egy baleset esetén WTF? Hogy oldják meg a kimenekítést, hely nincs a jármű mellett, plusz légritkított a közeg stb. Tudjafene, én nem hiszem, hogy szívesen beülnék egy ilyenbe. -
kvp #1 Ez a meghajtas gyakorlatilag az automated guideway transit kategoria. Pont ilyet hasznal a Sapporo-i metro is. (mechanikailag es meghajtasban is) Elonye, hogy az aram kivulrol is szedheto es a jarmu gumikerekeken gurul, tehat igazabol a legritkitott csovon kivul semmilyen uj technologiat nem hasznal ami nem letezett az elmult 50 evben. (a japan rendszer 1971-ben epult) Bar sebessegben a maglev jobb, viszont ez a megoldas energiahatekony es nagyon olcso.