7
-
kvp #7 A repeszteses technologia pont arrol szol, hogy ahol nincs repedes oda csinaljanak. Tehat fognak egy tomor, stabil kozetet, majd hidraulikus folyadekot nyomnak bele nagy nyomason, amitol a kozet szetreped. Ezutan kiengedik a folyadekot, majd ujrakezdik. Ezzel viszonylag gyoran, nagy teruleteken lehet a tomor kozetet felapritani. A folyamat vegen kitermelik az igy feltart foldgazt es koolajat. Tehat eloszor osszetorik a kozetet, majd a kitermelessel lecsokkentik a nyomast az uj uregekben, amik a folyamat vegen beomlanak. Termeszetes az, hogy a felszin ilyenkor ugyancsak elmozdul, hiszen kirantjak alola az alsobb reteg jelentos reszet. (a koolajat es a kozet egy reszet amit a repeszto folyadek hoz a felszinre) Az ilyen modon banyaszott teruletek folott nem lehet semmilyen mesterseges epitmeny vagy ut, mert az omlasok soran ezek elpusztuknak. (szenbanyak eseten ezt mar egy ideje tudja mindenki)
A technologia a kornyezetet meg ket masik uton is szennyezi, egyresz a termeszetes vizekbe kerul a hidraulikus folyadekbol kiszurt olajjal szennyezett zagy, masreszt ha veletlenul sikerul a talajviz es az olajreteg kozotti szigeteloreteget is megrepeszteni, akkor az olaj megjelenik a talajvizben, azaz a kutak, forrasok, folyok vizeben is. Az egyetlen mukodod megoldas az az, ha az adott banyaszati terulethez tartozo vizbazis teljes teruleten nincs emberi tevekenyseg. (tehat se telepules, se mezogazdasagi terulet) Ez a gyakorlatban akar tobb szaz kilometeres kiuritesi korzetet is jelenthet es ennek koszonheto, hogy joresz amerikai gyeren lakott teruleteik vegzik az ilyen tipusu kitermelest. A folyamat lezarulta utan a kornyezet par szaz ev alatt regeneralodik (a lent maradt maradek olaj is belemosodik a termeszetes vizekbe) es csak az uj mesterseges toresvonalak maradnak meg utanna. -
#6
A biztosító is így gondolja vajon? -
nkmedve #5 Jaj értem, az olajcégek mindent jól csinálnak és soha nem ártanának a környezetnek, sem véletlenül, sem szándékosan (pl. a talajvizet sem szennyeznék soha). Köszönöm, hogy felnyitottad a szemem :)
Azért legyünk komolyak, ha egy cég valahol engedélyt kap a kitermelésre, onnan kb. a környezet és a helybéli lakosok teljesen sokadrangú kérdéssé válnak. Bár engem nem különösebben érint a dolog, leszarom hogy az USA mit művel a saját területén. Azt viszont nem tűrném szó nélkül ha a városom mellett fúrkálna valaki, ráadásul úgy, hogy a profitjából én egy garast sem látok (voltak már próbálkozások itt Romániában a repesztéses kitermelés beindítására, szerencsére le lettek lőve nagyon hamar). -
lapaleves #4 hívd gyorsan fel őket, mielőtt valami meggondolatlanságot csinálnak. neked, mint a téma nyilvánavaló szakértőjének ez szakmai felelősséged. -
Myers #3 Nekem is pont ez a "feszültségmentesítés" jutott az eszembe. :) A néhány nagyot felosztjuk sok kicsire. Ki tudja, hogy működik-e? -
nkmedve #2 Ez csak ott lehetne igaz ahol természetesen nagy szejzmikus aktivitás van, Oklahoma nem ilyen, elég megnézni a következő képet:
https://en.wikipedia.org/wiki/File:Oklahoma_3.0_earthquake_bar_graph_since_1978.png
Azon a vidéken valószínűleg soha nem lenne 4-esnél nagyobb rengés emberi aktivitás nélkül.
Amúgy a repesztés sokkal kissebb mélységben történik (néhány km), mint ahol a földrengések hipocentruma általában van (50-100 km) úgyhogy nem hiszem hogy bármi hatással lenne a normális tektonikus mozgásra.
Utoljára szerkesztette: nkmedve, 2017.05.10. 18:26:36 -
Sequoyah #1 Ha hamarabb kovetkezik be, akkor azt jelenti, hogy kisebb is lesz. Tehat meg lehet vele elozni egy kesobbi, katasztrofalis foldrengest. A foldkeregben felhalmozott energia ugyanis nem no, viszont tobb, kisebb reszletben szabadul fel.