43
  • gothmog
    #43
    Na megnéztem ezt a zorinost, hát első blikkre semmi extra, egy ubuntu alapú disztró gnome 3 desktoppal, ami pluszt nyújt, hogy előtelepítve adja a wine-t a winetrickssel és a playonlinuxszal, ill. van ez az alapértelmezetten beállított windows desktopra hajazó kinézet. Ettől viszont kb ugyanúgy néz ki (még ha nem is ugyanúgy viselkedik) mint egy linux Mint cinnamonnal, épp csak utóbbi érezhetően gyorsabb... Igaz, csak live usb módban próbáltam mindkettőt.
    De azért ha választani kellene, akkor inkább a Mint.
  • yamato41
    #42
    Látom, nem ismered az államizgatás és az önkormányzatok működését, csak felületes dolgokat irogatsz. Az átállás költsége és az azzal járó fennakadások messze nem érik meg sem az államigazgatásnak, sem az önkormányzatoknak az áttérést. Informatikus, nem pedig a felhasználó, méginkább nem gazdaságis fejével gondolkodsz. Lehet, hogy egyetlen felhasználónak, aki mét ráadásul ért is az informatikával megérheti, de egy egész rendszert átállítani sokkal költségesebb és problematikusabb.
    Cross platform oké, de a böngésző nem. Miért kellene egy újabb problémaforrást (és sebezhetőséget) beiktatni?
  • bunny
    #41
    1. Államigazgazásban nincs olyan, hogy desktopon tároljuk az adatot. Vagy ahol van, ott komoly a gond. Szervert használnak, hálózat van.
    2. Már most is sok program (pl. okmányirodák) web alapúak
    3. Ahol még van, ott már ideje kidobni a régi DOS-os, windows-os szarokat, beleértve az egyedi fejlesztéseket.
    4. JAVA mindenen fut.

    A fentieket figyelembevéve elég egy böngésző és java futtatására képes rendszer a munkák nagyrészéhez, lehet az Windows, linux, ChromeOS, Android vagy ami jól esik. Az átlag user úgyis csak annyit tud, hogy MINDENT kipakol az asztalra, és ott rákattint. De ha már két ikonnal arrébb került meg se találja, neki tökmindegy windows vagy linux, egyikhez sem ért.

    Marad az office, amit elsősorban a titkárnők használnak, mert az ügyintézők többnyire programból készítik el a nyomtatnivalót (határozatok, listák stb). Nyilván gond a konverzió, Gizike átszoktatása LibreOffice-ra, stb. de messze nem érinti az önkormányzat lényegi működését.

    Ja és persze az informatika, ahol meg kell tanulni a Linux-ot, hát ez van srácok.

    Egyáltalán nem megoldhatatlan átállni egy crossplatform rendszerre, ami windows mentes és webes vagy java alkalmazásoknak köszönhetően nagyjából bármin elfut.
    Utoljára szerkesztette: bunny, 2017.04.21. 10:45:03
  • dyra
    #40
    Azért a helyi szerverek is szoktak megállni és hogy azok redundánsan működjenek és még egy igazán jó adatmentő rendszer is legyen hozzá költség szempontjából meglehetősen borsos. Ezt a managment feladata mérlegelni és kiszámolni nem vagyok benne biztos, hogy ezen a téren a felhő már most rosszabbul teljesítene. És jól lekövethető ha a szolgáltatás mellé megfelelő support is van véve. Akkor a hiba típusától függően pontosan látod ki dolgozik rajta és hol tart a hiba elhárítása. Természetesen ez a vásárolt supporttol is függ ezt megint a managmentnek kell mérlegelnie ha erre nem költenek akkor van az amit mondasz. De erről nem a felhő tehet hanem a managment aki gyenge support mellett tette le a voksát. A szolgáltatás alapú informatika sokkal hatékonyabb lehet mint a hagyományos modell ahol van egy ezermester aki mindenért felel. Itt csoportok vannak akik egy - egy szolgáltatásért fellelnek ezáltal nagyságrendekkel gyorsabban képesek elhárítani problémákat. De ha te olyan Supportot veszel, hogy egy esetleges kiesésnél mondjuk 24 órás SLA-d van akkor ne várd, hogy felhívsz valakit és az mindent eldob a kezéből mert a telephely nem tud dolgozni. Akkor azok igy jártak. De ez nem a felhős szolgáltatók baja.
  • yamato41
    #39
    1. Lehet, hogy nem kötelező az adatvesztés elméletben, de a gyakorlatban én még nem láttam adatvesztés/módosulás nélküli konverziót. Nyilván itt nem egy dokumentumra gonddolok, hanem tömeges konverzióra.
    2. Éppen ezért nem látom, hogy mitől lenne olcsóbb, vagy hatékonyabb. Egy konverzió hihetetlen drága. Eleve az eredetit sem szabad kidobni, azt is archiválni kell. A konverzió hihetetlen drága. Tudnék példát hozni rá...

    A levéltári vonalat véletlenül elég jól ismerem. Sajnos nincsen jó tapasztalatom. Sikerült egy olyan rendszert alkalmazni, ami minden, csak nem felhasználó-orientált. Na mindegy, ebbe nem megyek bele.
  • wraithLord
    #38
    Jelenleg, aki Linuxot használ, az egyrészt eléggé elszigeteli magát a többi embertől, másrészt nem árt, ha jobban ért az informatikához, mint az átlag.

    Ahol mindenki Microsoft Office-t használ, ott nem nagyon lehet meglenni LibreOffice-szal, mert nem kompatibilisek egymással.
    Persze a szövegszerkesztés/dokumentumkészítés nem merül ki a WYSIWYG szarokban, hanem ott van pl. a LaTeX+Tikz, de próbáld elmagyarázni a főnöködnek, hogy csak PDF-ben tudod odaadni, amit csináltál, mert a tex fájlban nem biztos, hogy kiismeri magát.
    És ugyanez kb. minden területen igaz, hogy a Linux mindenben sokkal professzionálisabb, mint a Windows, csak amíg a Windows az elterjedt, és a legtöbb ember még a Word-höz is olyan sügér, hogy nem tud alapvető dolgokat elvégezni benne egy "tanfolyam" után sem, addig nem fog változni a helyzet. Mert bizony a Linuxnak a "natív" programjai a jók, nem a "windows-utánzatok". Amihez nem árt tudni command line-t használni, kicsit programozni, scriptelni, stb. A "Windows-utánzat" linuxos programokkal nem érdemes foglalkozni. Vagy azért, mert rosszabb, mint az "eredeti" windowsos, vagy mert nem szereti egymást a két alternatíva, és csak szívsz vele egy olyan világban, ahol kb. mindenki a wines verzsönt használja.

    Mivel az embereket nem hiszem, hogy rá lehet venni, hogy ne legyenek teljesen hülyék az informatikához, ezt a problémát szerintem is max. a felhővel lehet megoldani. Vagy ha a Windows eltűnik a süllyesztőben. Mert a Linux (kernel) nem fog, max sosem kerül előtérbe.
  • csulok0000
    #37
    "Ha nem áll rendelkezésre bármelyik pillanatban az összes adat az elmúlt 20 évből, az óriási baj. Látom, nem sok foglamad van a közigazgatásról fejlesztésről. A digitális iratoknak is ÁLLANDÓAN rendelkezésre kell állnia. A konverzió pedig adatvesztéssel jár, így adatot konvertálni csak akkor szabad, ha minden más lehetőség kimerült. "

    1. A konverzió nem jár kötelezően adatvesztéssel. És elhiheted, hogy azoknak az adatoknak a 99.999% egyszerű szöveg vagy táblázat.
    2. Én sehol sem írtam, hogy nem kell rendelkezésre állnia az adatoknak, sőt le is írtam a lehetséges megoldásokat: 1. Ha átkonvertálható akkor konvertálni kell. 2. Ha nem probléma, akkor újra alkotható új formátumban. 3. Marad néhány windowsos gép amelyek kezelik továbbra is.

    Ez mindenütt így működik. Elég csak a levéltárakra gondolni, ahol folyamatosan megy az adatok digitalizálása, de még hosszú éveket kell rá várni, mire mind elkészül.
  • unstmon
    #36
    Jelenleg Kubuntu 17.04 van az asztali gépemen, már 3 hónapja és annak ellenére, hogy mindent meg tudok oldani vele, amire nekem szükségem van, alig bírom megállni, hogy ne tegyem vissza a Windows 10-et, mert Windows alatt nagyon sok mindent könnyebben meg lehet oldani, mint Linux alatt. És persze van olyan dolog is, amit nem lehet megoldani. Például az Apple termékek támogatása nem megoldott, ami akkor szokott gond lenni, ha épp hoz valaki egy Apple telefont. Mondjuk az Androidos telefonok támogatása is gördülékenyebb Windows alatt, mert ha bekapcsol a képernyő zár, akkor már elmegy a kapcsolat a Linux-szal és megáll a másolás, ami elég idegesítő, és ilyesmi nincs Windows alatt.
    A Linux lassan, de biztosan fejlődik, és szerintem 1-2 év alatt már olyan használható lesz, mint a Windows.
    Érdemes néha-néha kipróbálni a Linux-ot, mert ha valaki úgy áll hozzá, hogy 10 éve kipróbálta és abból az állapotból vonta le a következtetését és most is azt szajkózza, az lehet, hogy rájön, hogy már nincs is annyi gond a Linux-szal, mint régen...
  • nlght
    #35
    Ügyfelünknél UPC bérelt vonal van, és VPN-en érik el az adatparkban lévő file servert. Panaszkodtak, hogy szar az egész, kiderült hogy a UPC korlátozza a VPN-t. Amikor mérésekkel alátámasztottuk és beküldtük a UPC-nek akkor azt habogták vissza, hogy sajnos ezen a routeren nem jó firmware van, váltsunk ALACSONYABB csomagra és akkor adnak más márkájú routert. Igen, mi is csak pislogtunk a UPC szakmai színvonalára.
  • yamato41
    #34
    A privát felhő szerintem is jó irány. Viszont vannak olyan nagy rendszerek pl. államigazgatásban, amik esetén szükséges a folyamatos adatszinkron, így az internet nem hagyható ki a felhőből. A válalati szegmensben pedig egyedileg felépített rendszerek a leginkább működőképesek a saját igényekre szabva, ez nem kérdés.
  • yamato41
    #33
    Ja, aztán egy véletlen kattintással bezárod a böngészőt, fuccs is a munkádnak. Vagy a szomszéd utcában átvágják az útépítésnél az áram földkábelét, ami táplálja a szolgáltató erősítőjét, aztán hopp, fél napig nem tudsz normálisan dolgozni (megtörtént nálunk két hónapja...).
    A desktop stabilitása, gyorsasága, használhatósága sokkal jobb. Ráadásul egy közbeeső problémaforrást, a böngészőt is kihagyja.
  • yamato41
    #32
    Arra próbáltam utalni, hogy nem a könyvtár az a szervezet, aki a legjobb informatikusokat meg tudja fizetni. Elég sok közgyűjteményt ismerek Mo-on és külföldön is. A Windows alapú rendszerek telepítését és karbantartását egy mezei könyvtár-informatikus elvégzi külön költség nélkül, jellemzően csak a legnagyobb közgyűjteményeknél tartanak külön informatikust, akinek a feladata inkább a hrdveres és hálózati oldal rendben tartása. A szogáltatási (nyilvántartás, kölcsönzés) rendszereit pedig külsős cég csinálja. Ergo Windows rendszer esetén minimális a rendszer működtetésének költsége, bármilyen más oprendszer esetén külön kellene oprendszeres informatikus, amit többletköltség.
  • end3
    #31
    Nevetséges, nincs olyan az üzleti életben, hogy azért, mert éppen lehalt az MS terheléselosztó szerverei közül pár, ezér most, amíg megtalálják a hibát, - fél napig az AZURE-osok közül, - Magyarországon nem dolgozik senki. (Nemrégen volt ilyen az MS AZURE felhőjénél.)

    A felhő kétféle, lehet "Private Cloud" is, nem csak a világ túlsó oldalán az Amazon-nál, MS-nél, Google-nél. A cégvezérek nevetséges vágyálma, hogy az informatikai kiadások a "felhő" igénybevételével megspórolhatók.

    Még drágábbak lesznek, mert a felhős tárhelyekre, szolgáltatásokra kifizetett pénzeken kívül, fennt kell tartani párhuzamos infrasruktúrát is. Erre pár központi üzemzavar után, gyorsan rájönnek majd. (Ezért nem igaz a felhővel kereskedők "olcsóbban kijön" állítása. Pusztán marketingfogás. Ráadásul egy egész világot kiszolgáló, redundánsan felépített, globálisan centralizált felhős rendszer fenntartása nem olcsóbb mint sok kicsi, decentralizált és egyéni céges igényekre méretezett szerverrendszer. Olyan ez, mint a városi vagy falusi élet költségeinek különbsége. Ahol helyileg dől el, mire van szükség, az kevesebb pénzből megoldható, racionálisabb erőforrások használatát jelenti. Egy sokmilliós világváros esetén az egy lakos életének fenntartására eső költségek lényegesen magasabbak. (Mert sok problémamegoldást, nem lehet szerényen, a helyi viszonyokra-lakosokra méretezni.)

    Lsd. pl. az Adobe CC felhős megoldását. Fejlesztenek és adnak kb. húsz programot mindenkinek olcsóbban, mint a többség által használt 4 fő program ára. De mindenki a szoftverbérleti éves díjban, egyértelműen valahol kifizeti a 20 szoftver fejlesztési költségét. Abból meg használ négyet. Nem ésszerű és nem költséghatékony igényekhez igazított rendszerek, megoldások ezek, viszont túlköltekező, a valóságtól folyamatosan távol lévő, centralizált rendszerek, amelyek olyan megoldásokat is kifizettetnek a felhasználókkal, amelyekre többségüknek valójában semmi szükségük nincs. (Tisztán gazdasági erőfölényből, ill monopolhelyzetből eredően, létrehozott és kényszerített megoldások kifizettetése a "nagyérdemű", gyakorlatilag átvert felhasználókkal, akik nem vehetnek igénybe logikusabb, az igényeikre méretezett, konkurens megoldásokat, mert a "nagyok" azokat még időben "kiírtották" a piacról. A "felhő nyomulása" is ezen a nyomvonalon halad. Ki akarja írtani a decentralizált megoldásokat az IT szolgáltatások piacáról, de nagyon.

    A "privát felhő" a jó irány, ott meghibásodás esetén, a hiba elhárítása vagy a kiváltás helyben, gyorsan megoldható. Ha akad elköltenivaló plusz pénz, akkor az adatokat biztonság okából, lehet szinkronizálni akárhová, "nagyfelhős" tárhelyre is.

    Utoljára szerkesztette: end3, 2017.04.20. 10:40:23
  • HyBrIDNyLA
    #30
    Ez így ebben a formában nem igaz, hogy csak az adatkapcsolat a felelős. Ennek a cégnek is elég komoly internetkapcsolata van, nem holmi adsl szutyok. Pont bent voltam a call centerben amikor volt egy ilyen felhő belassulás. Nem pici fejvakarás volt a vezetőséget illetően, hogy akkor most mi legyen. ..ja és fiskálisan ilyenkor mérhető a veszteség.
    Hidd el, láttam azt a tehetetlenséget, hogy egyátalán azt se lehet tudni mi a baj, mi történik, ki a felelős, meddig tart, mi várható. Az információhiány meggyilkolja a döntést. Csak éppen még döntés sem volt, mert az adatok a felhőben vannak ráhatás nélkül, a remény maradt egyedül. Több, mint kínos, ha nem tudsz dolgozni és még azt se tudod miért. Ez a cég a saját bőrén érezhette, hogy a sok előny mellett kompromisszumot is tartogat a felhő technológia.
    Ahol akár 10-20 perces belassulás és kiesés is jelentős fennakadásokat, akár károkat okoz, ott fel sem merül a felhő, mint lehetőség. A felhő az jellemzően a KKV szektor számára lehet vonzó, ha be tud vállalni efféle leállásokat, amik lesznek, idő kérdése..
  • AgentKis
    #29
    Ja és a háttértár igény, na az stabilan növekszik...
  • AgentKis
    #28
    "A hardverigény (elvileg?) nem nő az OS frissítésével" Ha ez alatt azt érted, hogy adott hardveren elindul akkor igazad is van. Ha viszont fogsz egy stoppert és lemérsz rajta néhány dolgot frissítés előtt és után, el fogsz képedni! ;-)
    Utoljára szerkesztette: AgentKis, 2017.04.20. 08:40:43
  • dyra
    #27
    "komoly cég" elég nehezen definiálható. Nyilván az internet kapcsolat minősége a felhős adatszolgáltatás kulcsproblémája. De ez meg fog oldódni pár éven belül és egy cég minek tartson helyi szervereket rendszergazdákat ha külsős szolgáltatótól ezt nagyobb rendelkezésreálásszal és egyszerűbben igénybe veheti? Még nálunk is párhuzamosan fut a két rendszer de az a cél, hogy a fájl szervereket pár éven belül kivezessük miközben a többi szolgáltatást PL SAP már eleve úgy vettünk igénybe hogy nem a mi szervereinken futnak. VPN kapcsolattal bárhonnan használható (home office).
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2017.04.20. 07:27:21
  • gothmog
    #26
    "Arra kíváncsi lennék, hogy hogyan néz ki a városi rendszer. Mert pl. a könyvtár városi intézmény, de van-e külön saját informatikai stábja az OS-re. Mert ha csak egyszerű üzemeltetői rendszergazdái vannak, akkor bukta."


    Arra kíváncsi lennék, hogy hogyan néz ki a városi rendszer. Mert pl. a könyvtár városi intézmény, de van-e külön saját informatikai stábja a Windowsra. Mert ha csak egyszerű üzemeltetői rendszergazdái vannak, akkor bukta.
  • gforce9
    #25
    És akkor még egy szót sem szóltál arról, hogyha valami anyagi kár ér és a felhőszolgáltató másik országban van, a nemzetközi jogérvényesítés a rémálom határát tudja súrolni.
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2017.04.19. 23:15:52
  • HyBrIDNyLA
    #24
    Ez a felhőből futtatom, ez kb. addig megy amig stabil a kapcsolat. Nálunk a cég is bevonult a felhőbe, azt amikor az callcenteresek elkezdtek panaszkodni, hogy a fülükön vannak az ügyfelek és alig látják a felhőt, mert akadozik, hol bejön hol nem és nem tudnak dolgozni ..és amikor a rendszergazda meg közölte, hogy nem a helyi rendszerben van a baj és konkrétan bárhol lehet, ISP, BIX, felhőszolgáltató, na akkor komolyan elgondolkodott a vezír, hogy kell-e ez. Minden rendszer annyira gyenge, amennyire a leggyengébb láncszeme. Komoly cégek nem mennek felhőbe pont ez miatt, megfoghatatlanak a leállások, vagy az üzemzavarok.
  • Tetsuo
    #23
    Idővel rájön minden önkormányzat, hogy szinte bármi jobb, mint a MS Windows.
  • dyra
    #22
    pár év és böngészőből használják az Office-t. Teljesen mind1 lesz, hogy az az Win vagy Linux, vagy húsos fagylaltról tölt be. Nálunk a cégnél tavaly vezették be az O365-t. Eleinte használtam az Outlook klienst, most már egyáltalán nem. Excelt és Word-t néha még meg kell nyitnom destop verzióban mert felhős még nem teljesen ok, de az irány jól látható. Az MS egy elég jó kis felhős platformot kezd kialakítani a Google is nagyon frankó. Idö kérdése mikor váltanak rá nagyobb létszámban.
  • who am I 7
    #21
    igen, mert a hulladék winfónt senki sem veszi :D
  • who am I 7
    #20
    jó, dehát egy m$ búzának hiába mondasz bármit :D:D:D:D
  • yamato41
    #19
    Mi a bajod, nem vettél be andaxint? Értem, hogy mit írt, értettem, hogy az én mondandómat támogatja, de ha még a mobilszegmenst is idehozzuk, az teljesen félreviszi az egészet.
  • ugh
    #18
    Te is csak azt erted amit erteni akarsz, vagy szandekosan nem erted, hogy tamadhass.
    Nekem pl leesett mit akart.
    Kicsit feszitsd meg az agyad, hatha leesik...
  • yamato41
    #17
    PC-kről szól a cikk, nem mobil eszközökről.
  • zola2000
    #16
    Dehogyis kevés a felhasználó, nézd meg az android Linuxot, ami elterjedt, és mindjárt lett ilyen gond.

    mobiltelefonon meg pont a windowsnak nincs ilyen gondja : )
  • yamato41
    #15
    Akkor meg mi az előnye a Windows-zal szemben?
    (Én nem láttam a Vfsz-ben, hgy a saját termékükért nem felelősek. Olyan esetben, ha más hibázik, pl. a user, vagy harmadik fél, akkor nyilván, de ha pusztán a szoftver a hibás, akkor igenis felelőssé tehető. Nincs az a Vfsz, amivel ezt a feleleősséget ki lehetne zárni - és meg is lehetne nyerni a pert. Persze, nem volt még ilyen perben user győzelem, mert a hibát a userek követik el - az esetek 99,9%-ában.)
  • yamato41
    #14
    Igen, akik értenek hozzá legalább alapfokon, azoknak igen. De a felhasználók 95%-a nem ilyen. Márpedig a közigazgatásban dolgozók is átlagfelhasználók. Lehet itt bármilyen vizsgakötelezettség, ez nem vog változni rövid távon. Ismerek nem egy olyan ECDL vizsgával rendelkezőt, aki az sem tudja, hogy mi az a behúzás a szövegszerkesztésben. Az pedig nem megoldás, hogy ő ne dolgozzon közigazgatásban, mert akkor a 90%-ot ki kellene rúgni. Nem Mo-on, a világban.
    Lehet fellegekben járni a rencergizdáknak, hozzáértőknek, de a felhasználói posvány az más dolog.
  • hgabi84
    #13
    "Az office csomag többi részére meg kismillió alternatíva van de általános szövegszerkesztésre szinte bármi jó." -> Példa a sok közül, de ha nagyon MS Office kell, akkor is van ingyenes megoldás.
  • dyra
    #12
    "A Win-Office MS párosnak komoly munkára jelenleg nincsen alternatívája, sajnos. Jó lenne, ha lenne, mert így nem lenne ilyen halálosan kényelmes az MS."

    Ne szívass, SAP meg egy rahedli vállalatirányítási szoftver. Olyan kimutatásokat rittyentenek neked pár klikk után amit Excel bajnok pista két heti munkája lenne. Idejétmúlt. Nézem én is a pénzügyes kollégákat mikor a full átláthatatlan táblázatokban bűvészkednek ide meg oda aztán az oktatáson a SAP oktató három klikkel lekér egy ugyanolyan táblát 1 perc munkával.

    Az office csomag többi részére meg kismillió alternatíva van de általános szövegszerkesztésre szinte bármi jó.

    A Windows ugyanez. A legtöbb cucc a felhő fele halad. 5 év és tökmindegy miről éred el. Kicsit tulliheged az Operációs rendszert.
  • Macropus Rufus
    #11
    a distro gyártóját lehetne, de a linux végfelhasználói szerződésben is benne van, hogy ők nem vállalnak felelősséget semmiért. Ezen a ponton a linux és a win 100%-ban kompatibilis egymással. (+ ide tartozik az OSX meg az iOS és az Android is meg a OS/2 és az összes többi) Egyébként: ha nem ingyé akar egy vállalat üzemeltetni egy linux alapú rendszert akkor pénzért meg is veheti. Ebben az esetben ugyan olyan support jár neki is mint egy átlagos ms felhasználónak. Tudom miről beszélek a SuSE6.4 től kezdve egészen 11.2-ig az összes SuSE linuxom meg lett véve. Volt support meg minden ami kell.
  • Macropus Rufus
    #10
    sztem egy ilyen per eleve bukta, hiszen a user tudott arról, hogy olyan programot fog használni ami álltal esetleg okozott hibákért a gyártó nem vállal felelősséget. Amikor telepítette, akkor elfogadta ezt ezáltal létre jött a felhasználó és a gyártó közt egy szerződés. A szerződés meg kimondja, hogy ők biz nem felelnek a hibákért. Ez sajnos így van. És hidd el, nem fogod tudni megnyerni a pert.
  • yamato41
    #9
    És ki vonható felelősségre, ha gond van?
  • Macropus Rufus
    #8
    a linux distrok is kapnak frissítéseket nem csak az ms :p
  • yamato41
    #7
    A szerződésben nem szabályozott eseteket a PTK alapján kell megítélni. Polgári peres úton érvényesíthető a kárigény, ha jogos.
  • Macropus Rufus
    #6
    " Elvileg ezt a MS-on lehet, mert licenc alapján érvényesíthető."
    emlékeim szerint nincs olyan végfelhasználói szerződés melyben benne van, hogy a program okozta károkért a program gyártója vállalja a felelősséget. Az MS szerződésében nem emléxem, hogy olvastam volna ezt a már-már mesébe illő gesztust, hogy amennyiben az ő [email protected] miatt gond lesz akkor ők azért felelnek.
  • yamato41
    #5
    "csak ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az elmúlt 20 évnyi adathalmazt azonnal használhatják"
    Ha nem áll rendelkezésre bármelyik pillanatban az összes adat az elmúlt 20 évből, az óriási baj. Látom, nem sok foglamad van a közigazgatásról fejlesztésről. A digitális iratoknak is ÁLLANDÓAN rendelkezésre kell állnia. A konverzió pedig adatvesztéssel jár, így adatot konvertálni csak akkor szabad, ha minden más lehetőség kimerült.
  • yamato41
    #4
    Pl. azt, hogy az ismert támadási felületeket befoltozzák. Erre a linuxpisták hozzák, hogy a linuxnál nincs ilyen gond. Dehogynincs, csak a kevés felhasználó miatt nem éri meg hackelni, mert kevés felhasználóhoz férhetnek hozzá.
    Arra kíváncsi lennék, hogy hogyan néz ki a városi rendszer. Mert pl. a könyvtár városi intézmény, de van-e külön saját informatikai stábja az OS-re. Mert ha csak egyszerű üzemeltetői rendszergazdái vannak, akkor bukta.