47
-
Irasidus #47 Nem a nasa az egyetlen hely, ahol kutatók dolgoznak, és nem szentírás amit ők mondanak. Most nem csak arra gondolok, hogy a nasa egy korrupt állami szervezet, és így próbál meg sokszor pénzhez jutni, de még nem is arra, hogy hányszor tévedtek (arzénos baci megvan?), hanem arra, hogy a tudományban konszenzus van, és nem kinyilatkoztatás, és egyenlőre a tudományos világ ezt vitatja. A többség, nem én, és főleg nem én vagyok okosabb. -
#46
Örülök, hogy olyan fórumozó társ van itt, aki okosabb a nazánál. :-) -
Irasidus #45 Ha megnézed a linket amire hivatkozik ez a mondat, az az úgynevezett EM-Drive nevű, nagy vitákat kavaró kísérlet. Egyrészt, a műtődési elve nem ismeret, ismétlem nem ismert(!), másrészt az sem bizonyított tudományosan, hogy valóban így működik. Nem, a nasa vákuumkamrás kísérlete sem sziklaszilárd bizonyíték erre, a tudomány nem így működik. És pont itt ütközik ki a wikipédia hibája. -
#44
„In 2014 NASA's Eagleworks Laboratories announced that they had successfully validated the use of a Quantum Vacuum Plasma Thruster which makes use of the Casimir effect for propulsion.”
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.04.12. 22:22:34 -
#43
Annyira nem értek hozzá. Hozott anyagból dolgozom.
Hraskó Gábor: Vákuumenergia -
Irasidus #42 Te a Casimir-effektusra gondolhatsz, ami egy kísérletileg igazolt, létező jelenség, de energia nem nyerhető ki belőle.
![]()
-
VolJin #41 Távol állaz a realitásoktól, és a fizikai ismereteid a sci-fi irodalomból merítetted. -
VolJin #40 Abból akkor lehetne mérhető energiát kinyerni, ha két olyan sík felületet illesztenének egymás mellé, amiknek a felszíni egyenetlenségei kissebbek lennének az atomok méreténél, és a közöttük lévő távolságra is igaz lenne ez, tehát ez egy olyan elméleti lehetőség, ami elméletileg is lehetetlen... -
#39
A fissziót már régóta ismert, finomítgatják, de a lényeg nem változik.Sok szemét van utána. A jövő biztosan nem ez lesz.
Ezután a kapitális tévedés utána nem nagyon olvasam tovább.
Már esedékes lenne egy rendes fúziós bármi, vagy ha nem ez, akkor valami más útón-módon kinyerhető "térenergia".
Kevesebb fű, kevesebb por, kevesebb ufó magazin. Hátha segít...
-
gforce9 #38 "Sok szemét van utána."
Mihez képest?
"Bár az igazat nem fogjuk megtudni, h valójában hol is tartanak."
Tudomásom szerint a kutatási eredmények nyilvánosak.
"A világ tele van jobbnál-jobb és egyre működöbbképes ötletekkel."
Az, hogy van róla youtube videó még nem jelenti, hogy működőképes. Bűvésztrükkökről is van videó, de attól még nem hiszünk a mágiában...... gondolom. -
#37
Nem is hülyézett le.
Amúgy én sem tudom mi az a térenergia, de feltételezem, hogy az ún. vákuumenergiára gondolt. Ennek levezetését régesrégen olvastam a Szkeptikus Társaság honlapján egy igazi fizikustól. Tényleg létezik, de olyan csekélyke, hogy abból nem lehetne kávét főzni. -
Mhari #36 Hát most is csak azt tudom mondani, h nem vagy Te ilyen buta!
De ez még nem hülyézés, bármennyire is szeretnéd.
-
Irasidus #35 Egy kérdést tettem fel ember! Mióta kötözködés az, hogy kérdezek valamit? WTF? :O Szerintem te akarsz kötözködni, ezért hülyézel le.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.10. 22:54:31 -
Mhari #34 Ne kötözködj már.
Nem vagy Te ilyen buta!!
-
Irasidus #33 "valami más útón-módon kinyerhető "térenergia". Akár kicsiben is. Bár tudom, a kicsit nem támogatják, inkább az ipari méretűt."
Mi az a térenergia? -
Mhari #32 Sziasztok Emberek!
Én nem szállnék be a vitátokba. Kis doktorit se akarok egóból elővezetni.
Úgy érzem, h nem jó út ez sem. Mármint ez az öszvéresdi ...
Szerintem nyugodtan ki lehetne hagyni a hibrid technológiát.
A fissziót már régóta ismert, finomítgatják, de a lényeg nem változik.Sok szemét van utána. A jövő biztosan nem ez lesz.
Már esedékes lenne egy rendes fúziós bármi, vagy ha nem ez, akkor valami más útón-módon kinyerhető "térenergia". Akár kicsiben is. Bár tudom, a kicsit nem támogatják, inkább az ipari méretűt.
Ha olyan égető lenne ez is mint a II. Világháborúban az atombomba létrehozása - mertugye az ment viszonylag gyorsan, és annak a technológiája is sokkal egyszerűbb, akkor ez is meglenne eléggé hamar. "Dehátugye" ....
Pénz meg ugye arra van, amire akarják a nagyok.
Remélem én még az életemben meg fogom érni azt, h valamit elővezetnek legalább fúzió terén, mert ott már jól haladnak. Bár az igazat nem fogjuk megtudni, h valójában hol is tartanak.
A világ tele van jobbnál-jobb és egyre működöbbképes ötletekkel. (Nekem nincs egy se!) Remélem valaki elővezet egy kisembereknek is használható tiszta energiaforrást.
Én már arra várnék, h a pinyóban működjön a mini energiatermelő berendezés és mondhatnám, h mindenki le van szarva. De ebből csak a második részt tudom mondani biztosra!!!
-
Irasidus #31 A fúzió története - hogy ne csak felületes ismeretek alapján keljen kételkedned. Idézet belőle:
"A fúziós energiatermelés ígérete mindig megigézte a közvéleményt. A kutatók sokszor túl optimistán ítélték meg az eredményeiket és még mielőtt igazán biztosak lettek volna a dolgukban elhamarkodott kijelentéseket tettek. Ebből fakad az a híres megfigyelés, hogy a fúziós energiatermelés mindig 30 évre van. Valóban az 50-es évek elején már 20-30 évre ígérték a megvalósítást. Ebben az időben a berendezések rendkívül kezdetlegesek voltak és a kutatóknak még a problémákról sem volt elképzelésük. Ma is körülbelül 30 év múlva várjuk a praktikus alkalmazást, azonban ma egy komoly technikai és tudományos háttérről tudunk extrapolálni."
A zöld, német, tórium, víz és egyéb szavak meg sem fordultak a hozzászólásomban, így nem kívánom a témát félrevinni ebbe az irányba, bármennyire szeretnéd. -
#30
Az emberben sajnos nagyon ez a kép áll össze. A fúziós kutatások 40+ éve mennek már és az gyakorlati eredménye kb. egy nagy 0. Akkor az emberben felmerül a kérdés, hogy mi a túrónak ezt erőltetik...? Az összes fúziós kutatásra elköltött pénzből már régen sorozatban gyártható lene a LFTR Th-os reaktor vagy bármelyik fejletettebb U-235/238 reaktor amiről TUDJUK, hogy működés és GAZDASÁGOSAN üzemeltethető. És nem egy ígéret, hogy 50+ év múlva talán lesz valami.
A klímacélok miatt kurvagyorsan kellene nagy mennyisésgű és tiszta módon termelő erőmű. A zöldvicc erőművek szarra sem jó, a vízienergia potenciál kevés és korlátos. Akkor mi marad? Mert ima nem teszi a konnektorba a hálózati feszültséget... -
Irasidus #29 Minden kutatócsoportnak az egyik célja, hogy pénzhez jusson, mert pénz nélkül elég nehéz kutatni, hol itt a gond? Az meg valahol összeesküvéselmélet és tudományellenesség, hogy ezzel azt sugallod (mert konkrétumot nem mondasz), hogy ezek a nem valódi kutatások, hanem csak pénzkeresési lehetőségek. A többi nagyjából igaz, viszont a stellarátor kutatásokban valóban volt egy áttörés, de nagyon messze van attól, hogy erőmű legyen, a tokamak viszont már gyakorlatilag megvalósítható. A probléma, hogy ezeket a kutatásokat egymás vetélytársainak látod, ami azért sem szerencsés, mert egyrészt ezek alapkutatások ami nem kicsit megismerésellenes (meg tudományellenes), másrészt gazdasági és egyéb megfontolások alapján az a jó, ha többféle elven és üzemanyaggal működő erőművet fejlesztenek, mindegyik erőmű másra lesz használható. Így a célok is többfélék természetesen, van ahol "csupán" a plazma fizikáját kutatják vele, van ahol magát a technológiát, és így tovább. Amúgy, hol dolgoztál 4 évig fúziós kutatásokban, csak mert ilyet mondani, - " cél az, hogy a sok kis kutatócsoportnak, ipari lobbinak pénzt juttassunk, ha valahonnan távolról rá lehet húzni, hogy a fúzióhoz kapcsolódik." - igencsak felületes, és manipulatív kijelentés.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.10. 09:12:51 -
Caro #28 4 évig voltam részese a "fúziós kutatásoknak". Egy dologban lettem biztos akkor: hogy itt nem az a cél, hogy fúziós energiát termeljünk.
A cél az, hogy a sok kis kutatócsoportnak, ipari lobbinak pénzt juttassunk, ha valahonnan távolról rá lehet húzni, hogy a fúzióhoz kapcsolódik.
Az ITER sem szándékozik erőmű lenni, csak azt akarja bemutatni, hogy 10x több energiát lehet a fúzióból kinyerni, mint amennyit a fűtésekkel betáplálnak. És azt is csak termikus energia formájában.
Valamint a trícium szaporítást, ami szintén kulcsfontosságú, ugyanis a tervek szerint az ITER el fogja használni a rendelkezésre álló trícium jó részét.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a tokamak igazából nem való folyamatos üzemre. Sok itt a probléma. A stellarátor életképesebb lenne, én a W7-X eredményeire nagyon kíváncsi lennék.
Ha valóban a fúzió lenne a cél, akkor legalább érdemes lett volna bekapcsolni a 80-as években az MFTF-et, ha már egyszer megépítették... -
Irasidus #27 Természetesen, fúziót már az 50-es évek óta el tudunk állítani, laborban szabályozott körülmények között is. Viszont a fúzió létrehozása eddig mindig több energiába került, mint ami kinyerhető belőle. Vagyis itt nem egyszerűen fúziós eszközt kell létrehozni, hanem egy erőművet, ami egészen más, mint azok a fúziós játékszerek, és kutatóberendezések ami csak fogyasztják az energiát. Szóval, nem arról kell beszélni, hogy ki tud és mennyiért, fúziós folyamokat előállítani. Bárki, némi fizikatudással, akár háztartási hulladékból is, de ez nem volt vita tárgya. De mint írtad is: hasznot nem hajt. Ennyi lenne a lényege. -
Irasidus #26 Ha lassan is de megépül, az országok elkötelezettek ebben a kérdésben, csak az anyagi támogatásban nem. Éppen azért kell 27 év, mert annyi pénzt kaptak, amiből csak ennyi idő alatt lehetséges megcsinálni. Természetesen vannak más fúziós fejlesztések is, de jelenleg legéletképesebb és legolcsóbb fúziós technológia az iter és nif. Robert Bussard meg azért beszél az iter ellen, mert ő egy másik fúziós projektben vesz részt, éppen abban amit linkeltél. De a fusor egyenlőre nem működik, sőt... Számítógépes szimulációkan is megvannak a korlátai, amire nem lehet építeni. Azért kell egy ekkora mustrumot építeni, mert ekkora méretben a plazmától már stabil, és önfenntartó fúziót várnak el. Kisebb méretben nem működik.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.10. 00:41:48 -
#25
Rákattintva az egyik linkre a Fusor szócikknél, ilyesmit találtam: 1000 dollárból tud építeni bárki a pincéjébe fúziós reaktort, persze nem fog annyi hasznot hozni, mint amennyit belefektet. -
#24
Mást mondok: a számítástechnika ma annyira fejlett, hogy sok kísérletet számítógépes szimulációval is el lehet végezni.
A másik: nem látom be, hogy miért kell kisvárosnyi monstrumot építeni, amikor az elv, a koncepció – ha megvan – működését (Concept of Proof) kis szerkezeten is ki lehet próbálni. Ha sikerül – teszem azt – 100 atomot fúzióra bírni, akkor a dolog működni fog nagy léptékben is. Gondolom azért az ITER projekt mérnökei sem hülyék, az ő fejükben is megfordultak már réges rég ezek a gondolatok. :-) -
#23
Az ITER olyan, mint a macska vacsorája: bizonytalan. OK, utánaolvastam, még fel sem épült 11 év alatt, és újabb 10 év kell, hogy beindítsák (2027-ben). Vicckategória, szerintem. 10 év múlva lehetnek más fejlesztések, mint ahogy vannak is. Egyetértek ezzel:
„A number of fusion researchers working on non-tokamak systems, such as Robert Bussard and Eric Lerner, have been critical of ITER for diverting funding from what they believe could be a potentially more viable and/or cost-effective path to fusion power, such as the polywell reactor.”
(Ja, amúgy Paks II is nemzetközi perspektívában hülyeség, de Magyarország számára nincs más megoldás, szükséges rossz.)
Manapság annyira gyorsan változik a világ, hogy ilyen 20 éves kísérletek elindítása nem biztos, hogy értelmes. Az sem biztos, amúgy, hogy igazam van, én is csak mondom a magamét, lehet, túl türelmetlen vagyok. Na, mindegy. -
Irasidus #22 Az iter még nem készült el, még építés alatt áll! És tudod miért csúszik a határidő? Úgy van, pénzhiány miatt. Nem tudom milyen sikert akarsz, egy el nem készült kísérleti erőművel. -
#21
Az ITER projektbe beleöltek kb. 15 milliárd dollárt. Ez bőven elég kellett volna legyen a sikerhez. Ha 100 hülye mellé odateszel még 1000 hülyét, abból sem lesz 10 okos sem. -
Irasidus #20 Mi nem működik rendesen? A "van pénz", meg "nincs pénz" relatív fogalom, ennél több pénz kell - ez a lényeg.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.04.09. 12:43:22 -
#19
Mi az, hogy csak pénz kérdése? Hisz ott van a pénz, az EU-nak van ilyen projektje, mégsem működik még a dolog rendesen (kifizetődően). -
Irasidus #18 Többféle megoldás létezik, ez nem szeret kérdése, hanem elkötelezettségé. Jelenleg is többféle kutatás zajlik, ezek közül a lézeres és tokamakos áll a legközelebb a megvalósításhoz. Gyakorlatilag már csak pénz kérdése, és sajnos az sg. sok tévhit kering ezzel kapcsolatban. -
Caro #17 Úgy is lehet. De alapvetően a mágneses összetartást jobban szeretjük. Vagyis csak szeretnénk, ha működne rendesen. -
Caro #16 Vagy akár egy gyorsítót. Ilyen elképzelések is vannak.
Szerintem sok értelme nincsen, mert ha nagyon szubkritikus a rendszer, akkor sok energiát igényel csak a hasadás fenntartása.
Ha pedig közel van a kritikussághoz, az semmi ellen sem véd. Kritikussági baleset eddig abból volt, hogy megváltozott a geometria (SL-1, Csernobil). Olyan soha nem volt még, hogy "véletlenül" nem tudták szabályozni a reaktort. -
ostoros #15 Érdekes elgondolás. így nézve, akár berilium-poloniumos neutron forrást is lehetne alkalmazni (PoBe) és valószínűleg ez is elég jól megakadályozná a láncreakció elszabadulását és a leolvadást.. -
#14
Én eddig úgy tudtam, hogy lézerrel nyomják össze a kotyvalékot. -
A1274815 #13 Ötletes, csak a folyamat beindításához szükséges T megszerzésével van a gond, ha már megy a fúzió semmi akadálya nincs U238 gyor fissziója mellett Li7 illetve Li6 fissziójának, de addig ... Ráadásul a T 12 év a feleződési ideje. -
A1274815 #12 Eh! Kicsit bonyolultabb:
Egy atombombával röntgen sugarakat termernek melyekket egy vastag U238 köppeny segítségével rá fokúszálják a fúziós töltetre. A fúziós töltet magjában van egy Pu239-es "gyújtó szög" a külseje pedig attól függően, hogy 2 vagy 3 fázásiú hidrogén bomba ólomból vagy U238-ból van. A fúziós tötletet és az atombomba között egy vastag kádmiumból és bórból álló fal található megakadályozván a neutron fluxus idő előtt begyújtsa a Pu239-es gyújtó szöget vagy a Li7-et. Ha idő előtt gyúladbe a Pu239 akkor egy 5Mt-os hidrogén bomba csak 220kt-ás lesz. A Pu239-es gyújtó szög már csak akkor indul be, amikor a röntgen sugarak annyíra összenyomják a fúziós töltet, hogy szuper kritikus tömeget ér el egy hosszú, vékony Pu239-es rúd. A keletkező neutronok hatására a Li7 maghasadásba kezd, ami tricium felszabaduláshoz vezet és indul a T-D fúzió, ami újabb neutronokat eredményez, majd bveindul a Li-D fúzió is, végül ha U238-es köppeny van, akkor beindul az U238 gyors fissziója, ami nem jár neutron kibocsájtással. Egyébként ez a folyamat során mindenféle transzplutónium elemek megjelennek egészen fermiumig bezáródóan.
A plutónium "gyújtószög" opcionális és csak a hatásfokot javítja. A röntgen sugarak nélküle is elegendő nyomást biztosítanak a fúzió beindításához. Továbbá a röntgen sugarak mellett a magas hőmérsékletből adódó plazma a röntgen sugarakétól majdnem 10-szer nagyobb nyomást fejt ki a fúziós töltetre, de a legnagyobb nyomást a polietilén akozza (több, mint 100x nagyopbb nyomást okoz, mint a röntgensugarak), amit az alkatrészek pozícióban tartására használnak.
Utoljára szerkesztette: A1274815, 2017.04.08. 12:23:50 -
overseer-7 #11 Hogyan oldják meg a fúzió és fisszió hibridizálását?
Az egyik könnyű atomokat egyesít.. hatalmas energia szinten.
a másik meg a periodic tábla másik végéről bontja el az atomokat.. egy neutron segítségével.
Egy dolgot tudok..ami hibridizálja a két minőségileg is más folyamatot.
A hidrogén nukleáris bomba.
Ahol egy plutonium maggal gyújtják be a hidrogén bombát.
Az szolgáltatja a kellő ideig a hatalmas hőenergiát..ami több millió K.
-
kvp #10 En megneztem a megoldast. Ez egy Farnsworth fele linearis fuzios rendszer Bussard fele elektrodinamikus confinement-tel ahol a fisszios folyamat az arnyekolo kopenyben zajlik, tehat a hulladek neutronokat fogjak be.
Biztonsagosnak biztonsagos, mert ha leall a gyorsito elektromagnes akkor leall a fuzio. Problemanak viszont ott van a gravitacio, mert az eredeti rendszert urbe terveztek. Esetleg ha lefele inditjak a sugarat akkor a gravitacio torzito hatasa kikerulheto.
Mukodese roviden: Tricium plazmat atlonek egy elektromagneses lencsen (gyurun) ahol az fuzional. A szetszalado neutronok meg korben dusitatlan urant hasitanak amibol ho keletkezik.
Kerdes hogy az egesz energiamerlege pozitiv-e? -
Caro #9 A konkrét elképzelésüket nem néztem meg, de ez a fúziós-fissziós hibrid már korábban is felmerült.
Abból indultak ki (régebben), ha a fúziót nem is lehet önfenntartóvá tenni, egy fissziós köpennyel már könnyen pozitívba billenthető az energiamérleg.
Ráadásul az U238 is hasznosítható lenne.
A fúzió által megtermelt neutronok indítanák be a hasadást. Maga a fissziós köpeny szubkritikus, nem képes önnfenntartó láncreakcióra, ezért megszaladni sem tud.
Én sajnos szkeptikus vagyok. Eddig sem lett volna akadálya pl. annak, hogy egy atomreaktor gőzfejlesztője után sorba kötöttek volna egy pl. gázüzemű rámelegítőt. Ezzel a vízgőz hőmérsékletét megemelve a hatásfokot jelentősen javítani lehetne, míg nem igényelne túlzottan sok fosszilis energia ráfordítást. Mégsem csinált ilyet sem senki. -
#8
gyanítom Fukushima óta újratervezés megy ;)
... én a tórium erőműveket várom, azokat talán még megérhetnem
