10
  • wraithLord
    #10
    Azért nem hinném, hogy ennyire hülyék voltak az emberek, max. az őskorban. Lapos Föld meg a csillagok lyukak az égen... :D Inkább a kisgyerekek hisznek ilyeneket.

    De érthető, amit ezzel mondani akarsz.
  • kvp
    #9
    Egyszeru statisztika. Az esemenyek veletlenek, de ennek ellenere megis egyenletes eloszlas jon ki. Viszont fontos, hogy ezt csak kello szamu esemeny eseten lehet felismerni. A cikkben 22 kraterrol van szo, ami 500 millio even belul eleg kis szam, raadasul mint kiderult magas a kormeghatarozasi tevedes lehetosege is. Az egyetlen amit ki tudtak zarni az a periodicitas, tehat nincsennek nyugodtabb es esemenydusabb idoszakok. Ez pont beleillik az egyenletes eloszlas modelljebe.
  • ostoros
    #8
    Én is ilyesmire gondoltam.
  • gforce9
    #7
    Mitől lenne nyilvánvaló? Nem lehet egy pár millió évente visszatérő objektum (pl. nagyobb üstökös) ami teszemfel a kisbolgóövezetet keresztezi, onnan kibillent néhány aszteroidát? Miért lenne ez pl lehetetlen és okozhatna időről időre megismétlődő meteorbecsapódásokat?
  • ostoros
    #6
    Ilyet nem nagyon hitt senki, 19. századi propaganda.
  • NEXUS6
    #5
    Hát ezek a megállapítások azért annyira nem nyilvánvalóak.
    Az utóbbi 500 millió év kihalási eseményeit vizsgálva bizonyos időszakokban fellelhetők voltak bizonyos szabályosságok, ciklikusság. Pl megnövekedett kihalási intenzitási csúcs volt 300, 250, 200, 150 millió évvel ezelőtt. Ez egy ciklikusságra utal, bár máshol ez nem volt fellelhető, egy ilyen diagramon.

    Azonban nekem gondjaim vannak a tanulmánnyal, konkrétan mennyire reprezentatív ez a 22 db-os minta, amiből a következtetéseket levonták?
    Csak mert tudjuk, hogy a Föld felszínének 70 %-a víz (kisebb esély a meteorkráter fellelésére, eleve a keletkezésre), a légkörben is széteshet a meteor/üstökös, nem tudjuk hány nagyobb égitest csapódott be valójában ez idő alatt, nem tudjuk hogy geológiailag mennyi ideig marad meg egy kráter látható formában (max saccoljuk).
  • CRMessen
    #4
    Így működik a tudomány. Megkérdőjelezi a nyilvánvalót, és megvizsgálja a kor technológiájával, hogy tényleg nyilvánvaló-e a válasz. Anno, nyilvánvaló volt, hogy a Föld lapos, és a csillagok csak lukak az égen. Aztán nyilvánvaló volt, hogy a Föld körül kering az univerzum. Aztán mégsem. Lehet, nemsokára felfedezik a "sötét anyag" okát is, és ezzel megint megváltozik a világképünk.
    Ez a tudomány.
  • Akva
    #3
    "Ez a mostani anyag szerint nem így van, a behatások véletlenszerűen történnek"

    Ez annyira nyilvánvaló, hogy nem tudom, komoly, felnőtt ember hogyan gondolhatott mást.
  • Tetsuo
    #2
    Ezt eddig is tudtuk.
  • IMYke2.0.0.0
    #1
    Mind meghalunk...