52
-
#1
Nem egy nagy dolog, amit felfedeztek. :-( -
TokraFan #2 Te meg miről beszélsz? Ez egy hatalmas csilagászati felfedezés! -
subotal #3 Te egy gyökér vagy! Olvasgass inkább harry pottert...
Ez valóban hatalmas felfedezés! -
Wharyoo #4 Valóban, nem egy, hanem hét nagy dolog :)
Kiváncsi leszek a fejleményekre. Remélem, hogy a távolság miatt jobban ráfekszenek majd valami fejlesztésre, amivel egyszer még oda is érhetünk esetleg... -
#5
Basszus, most olvasom a címet, ez tényleg szenzáció a köbön!!!
Én először azt hittem hogy a NASA 7 Földhöz hasonló bolygót talált egy naprendszerben. De az tényleg dúrva, hogy 7 db Föld kering valahol, ahol most éppen az én klónjaim mindegyike ugyan ezt írja!
Borzongató...
XD -
#6
Nem kell mindig sírni...
NASA announces seven ‘Earths’ found around one star, TRAPPIST-1
"IS this an intergalactic housing estate? Seven Earth-sized worlds have been found orbiting a single star 39 light-years away. And these new worlds could hold life.
The red dwarf star TRAPPIST-1, which sits in the constellation of Aquarius and barely the size of Jupiter, was thought a year ago to have three planets in orbit around it.
This initial discovery caused scientists to keep a close eye on the star. But now a study published in the science journal Nature has exposed a wealth of worlds which are generally thought of as being rare.
NASA has just made the incredible announcement: Seven Earth-sized exoplanets around the one star. All are thought to be mostly made up of rock and could potentially support liquid water on their surfaces.
Three are close to the star, and may be a little too hot to hold much liquid water.
One - the seventh - may be an ice world.
But three of them fall comfortably in the “habitable zone” - orbits neither too hot nor too cold.
That means they may have strong potential to sustain life as we know it." -
Archenemy #7 Én egészen őszintén és gúny nélkül kérdezem, hogy ennek a felfedezésnek mi a gyakorlati értelme. De légyszi ne ilyen "hát te hülye vagy" meg "ha mindenki így gondolkodna, a fáról se jöttünk volna le" szinteken válaszoljatok, hanem hogy mi a gyakorlati értelme. Engem amúgy az se zavar, ha nincs gyakorlati értelme csak érdekesség vagy technológia tesztelése, csak akkor meg mondjuk azt. -
gforce9 #8 A csillagászat mozgatórugója elsősorban az emberi kíváncsiság, ritkán van belőle direkt haszon. Mondjuk van ellenpélda, most ha jól dereng űrben használható gps-t terveznek a pulzárokat alapul véve. Ennek egyelőre semmilyen közvetlen gyakorlati haszna nincs, de mivel minél több bolygórendszert fedezünk fel így jobban megérthetjük a kialakulásukat, köztünk a mienkét is. Nem mellesleg ezeknek a berendezéseknek (fényességmérés, vöröseltolódás mérés) és távcsöveknek a fejlődése oda vezethet, hogy emellett találunk olyan dolgot is, amit akár tudományosan hasznosítani lehet. A fúziós reaktor alapötletét is lényegében a csillagok adták. Ki tudja mit találunk még ott kinn, ami valamilyen kutatáshoz fejlesztéshez alapot adhat. -
TokraFan #9 "ennek a felfedezésnek mi a gyakorlati értelme."
A megismerés!
"De légyszi ne ilyen "ha mindenki így gondolkodna, a fáról se jöttünk volna le" szinteken válaszoljatok"
Pedig erről van szó...Ha nem ismerjük meg a környezetünket, nem kutatjuk, nem akarjuk megérteni, akkor nem marad más, mint a babonák, vallások, ezotéria buta álom/mesevilága, néhány agybeteg képzelgő, zavaros hitvilága arról, mi a fenét keresünk itt és mi vesz minket körül akár a közvetlen környezetünkben, akár a tágabb univerzumban.
Kézzel fogható gyakorlati haszna is van, hiszen a felfedezett rendszer csillagászati léptékben renkdívül közeli. Az általunk ismert életformák környezeti feltételeit saját bolygónk és élővilágunk vizsgálatából már tudjuk, de nem könnyű olyan rendszerre bukkanni, ahol akár csak egyetlen bolygó is megfelel egy Föld típusú exoplanet kritériumainak. Az viszont egyenesen szenzációs, ha egy közeli rendszerben 7db is van ebből. Már jelenleg sem lehetetlen egy célzott üzenetküldés a régióba, mely akár egy esetleges kapcsolatteremtés első fázisa is lehet, bár ez még akkor is évtizedekbe telne, ha valaki venné az adást.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.02.24. 13:26:10 -
#10
subotal úgy ír, mint aki az IQ király, mindenki más lent, jó mélyen van.
Nekem az a véleményem, hogy ezt a felfedezést a "levegőnél nehezebb tárgy is képes lehet repülni, és nem csak mint egy hulló alma" típusú hatalmas felfedezéshez hasonlítom. Sok ezer milliárd nap van, és rendre meglepődnek, ha egy - egy nap körül találnak egy - egy bolygót. Most meg, hogy több is van. Az volna meglepőbb, ha nem lenne egy - egy csillag körül bolygó. Az kb. olyan lenne, mintha egy galaxisban nem lenne más, csak a fekete lyuk. Maga a csillagkeletkezési folyamatok is eleve determinálják a velük együtt-járó bolygókeletkezéseket.
Na, erre értettem, hogy nem egy nagy dolog, amit felfedeztek. Felfedezték, hogy a forgó porkorongok nem csupán egy csillaggá állnak össze, hanem vele együtt egy halom bolygóvá is. -
InfoCsill #11 Kapcsold be a műholdas TV-éd. Csillagászati haszon, a gyakorlatban. Ha nincsenek csillagászok, akik az égi mechanikai és asztrometriai számításoknak szentelték volna az életüket az 1700-as, 1800-as években, műholdak sem keringhetnének. Igen, a csillagászat alapkutatás, aminek nincs közvetlen műszaki haszna, sokszor emberöltők múlva fordítódik csak gyakorlati haszonra, de ez így van a fizika egyes területein vagy egyéb tudományterületeken is, alapkutatások zajlanak, amik sokszor csak emberöltőkkel a felfedezések után vezetnek műszaki vagy gazdasági haszonra. Úgy tudom a Wi-Fi egyik atyja is egy rádiócsillagász volt, aki az obszervatóriumi munkát akarta megkönnyíteni vele.
-
Archenemy #12 Értem amit írtok az alapkutatásokról, és hogy ennek talán csak 100 vagy 200 év múlva lesz haszna. De azt eddig is tudtuk, hogy vannak exobolygók, vannak köztük földszerűek, egy pár biztosan belesik a lakható zónába, stb. Ja és azt is tudtuk, hogy esélyünk sincs elérni egyikhez sem.
Nem általában a csillagászatot kérdőjelezem meg, sem az alapkutatásokat. Nem tudom miért ezeket kezditek magyarázni. Hanem konkrétan ennek a bejelentésnek a nagyságát nem igazán látom át. 40 fényévre 7 bolygó, király... és?
De ha maradunk annál, hogy ez alapkutatás, és nem tudni, hogy mire lesz jó, akkor mondjátok nyugodtan, hogy "nem tudjuk, mire jó". Nem kell ezt szégyelleni, én abszolút támogatom ezt is, még akkor is, ha sose lesz jó semmire. Csak néhányan mintha kicsit megsértődnének, mikor erre felhívják a figyelmet, hogy a 40 fényévre lévő bolygókkal pont annyit tudunk kezdeni, mint a 4 vagy 4 millió fényévre lévőkkel: semmit. -
gforce9 #13 Ugyanezen logikát követve, Galilei amikor a holdat fürkészte ugye feltehető a kérdés, de miért? Úgysem tudunk oda eljutni. Ha még el is jutunk, ugyan minek mennénk? Néhány száz évre rá meglett a technológia, hogy el tudjunk oda jutni. Persze ehhez meg kellett születni egy Newtonnak aki lefektette az égi mechanika alapjait. Kellett születnie egy Maxwellnek aki lefektette az elektrodinamika alapjait. Persze ugyanígy a rakétatechnikát is meg kellett alapozni. Gyakorlati haszna ugyan van e? Tekintve hogy a Kínaiak jelenleg a He3-at kutatják a holdon ami a fúziós reaktorok alapanyaga lehet, gyaníthatóan van esély a gyakorlati hasznosításra. Ez jött ki abból, hogy Galilei 1600 körül a holdról felfedezte, hogy kőből van és nem tűzből, ahogy némelyek addig gondolták. Eltelt ~400 év. Irtózatos fejlődés mind a fizikában, mind az alkalmazott technológiákban és itt tartunk. Te honnan gondolod, hogy soha semmilyen körülmények között nem fog ez hasznot hozni? Ha Galilei mellett amikor az a távcsövét bújta, lett volna egy olyan ember az is lehet ugyanezt mondja. Mi értelme? Nyilván nem látott a jövőbe 400 évet.
Amúgy bizonyíték az exobolygókra csak a 90-es évektől van. Persze gondolták, hogy kéne lenniük, de az csak duma. Szóval ez viszonylag újkeletű dolog. -
Cat #14 A többiek csak kerülgetik a kását, úgyhogy én kimondom: olcsóbb lesz a kenyér! -
bdzsana #15 Mondjuk a felsorolásod olyan szempontból sántít, hogy mindenki összefüggéseket és szabályokat keresett és fedezett fel, nem "csak" talált valamit, ami tudtuk hogy létezik, mert már nem egyet felfedeztek. A exobolygó keresésnél épp a szabályok és összefüggések már adottak, ami alapján keresik őket.
Jó, szakmabelieknek lehet érdekes, de az kicsit engem is zavar, hogy a NASA 1 évben legalább kétszer felhajtást csap, hogy na majd jövőhét szerdán pontban este héttől élőben hatalmas, világot megrengető bejelentést tesz. Tele van minden média vele, nem csak a tudományos médiák. Aztán rendre jön a nagy bejelentés, hogy xy fényévnyire bolygók keringenek egy csillag körül.
De lehet az én hibám, hogy a "hatalmas, döbbenetes" bejelentésnél én valami olyasmit várok, ami után újra kell értelmezni az eddigi ismereteinket. -
VolJin #16 A jelentősége annyi, hogy nem ritkák a kőzetbolygók.
Ezeken biztos nincs élet. Mert túl közel vannak a csillaghoz, ami kötöttpályás keringést eredményez.
Az egyik oldalán mindig nappal, a másikon mindig éjszaka és hideg van.
Az időhárással az összes víz átkerül a fagykott oldalra, mert ami ott leesik csapadékként, az ott is marad megfagyva. A napos oldalon már egy cspp víz sincs, az éjszakai meg egy jégkocka.
Mondjuk ha a jég alatt kürtők vannak, akkor kemoszintézises baktériumok még lehetnek.
De földi mértékű biológia az tuti nincs rajtuk. -
#17
A "milyen időjárás van egy kötött-pályás bolygón" levezetésed tetszetős, de a szeleket kihagytad. Ha a forró oldal levegője elindul, körbeszáguld, csinál egy kis olvadást, így a forró - hideg találkozásnál biztosan van egy kis érdekesség. Nem kihagyva a geológiai formációkat (például magas-hegyek), amik szintén tudnak érdekes időjárási "kavarodást" okozni. Aztán a légkör vastagsága, összetétele is sokat számít. -
TokraFan #18 "Sok ezer milliárd nap van"
Nem, Nap csak egy van, csillagból van sokmilliárd! Mivel még ennyit sem tudsz, nem csodálom, hogy lövésed sincs az egészről. -
#19
Ja, meg hét föld kering egy közeli csillag körül.
Amúgy a hülyék a szavakon lovagolnak, az értelmesek meg a hülyéken.
:D -
TokraFan #20 Egyre mélyebbre ásod magad... -
#21
.אתה טיפש -
VolJin #22 Ami csapadék eljut abba a régióba, ahol örökké fagypont alatt van, az ott is marad. Idő kérdése, de így az összes víz átkerül az éjszakai oldalra. A sarkvidéken azért van hideg, mert a nap beesési szöge alacsony.Ahol örökké éjszaka van, ott nem is létezik a beesési szög. -
xyl #23 Itt arról elmélkednek, hogy milyen lehet az időjárás, meg esetleg élet egy kötött keringésű bolygón. Szürkületi zóna! -
TokraFan #24 Felszín alatt melegebb lehet, onnan vízereken és egyéb járatokon, vissza juthat a víz a "világos" oldalra. Az átmeneti -szürkületi- zónában szintén érdekes lehet a helyzet, elképzelhető kevert halmazállapotú csapadék. Érdekes lehet egy ilyen bolygón az időjárás, de ha a mag olvadt, akkor nem kizárt a víz körforgása. Vulkánok is lehetnek akár a hideg, sötét oldalon is, azok közelében felolvadhat a jég is...Bár ez mind spekuláció, de nem lehetetlen.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.02.26. 13:05:07 -
Archenemy #25 De most megint másról kezdtél el beszélni, általában az alapkutatásokról meg általában a csillagászatról meg olyan múltbéli felfedezésekről, amik négyszáz évvel később hasznosultak. De én nem ezeket kérdeztem, hanem egész konkrétan a fenti hírt.
És mint leírtam, nem is általában az alapkutatásokat vonom kérdőre, nem is általában a csillagászatot tartom hülyeségnek, teljesen jó válasz az is, hogy "nem tudjuk, hogy mire lesz jó", csak akkor mondjátok ezt, Ne jöjjetek Galileivel, meg az alapkutatásokkal, amikor egészen konkrétan és specifikusan a fenti hírt kérdezem. -
Archenemy #26 De mondjuk elég jogos, hogy ha azt írják, hogy hét Föld kering egy közeli csillag körül, ott miért nem kifogásolod, hogy Földből csak egy van, szóval olyan, mintha téged nem is a szöveg helyessége izgatna, hanem az, hogy ki mondja, és attól függően kötsz vagy nem kötsz bele... -
Archenemy #27 Ez biztos tökhülye kérdés, de ahol pont permanensen "alkonyat" (vagy hajnal, ízlés szerint) van, ott nem lehet hogy pont jó minden? -
gforce9 #28 De mi van a fenti hírrel? Egészen biztosan ki tudod jelenteni hogy párszáz éven belül kommunikálni nem tudunk az ottaniakkal? Vagy netán odajutni? A jelenlegi állás szerint nem. De ez változhat. Galilei idejében sem jöhetett szóba, hogy a holdra utazzunk. -
VolJin #29 Onnan is a víz előbb vagy utóbb eljut oda, ahol jóval fqgypont alatt van a hőmérséklet. Csak idő érdése, és az éjszakai oldal közepén sok tíz kilométer jég lesz, máshol meg semmi víz. -
#30
A cikk közérthető nyelven ír, úgy érzem, minimum az egysejtű életnek bátran teret enged, de sajnos lehangoló, hogy a vörös törpecsillagok életének elemzése, konkréten, hogy a vörös törpecsillagok életük bizonyos szakaszában igen aktívak lehetnek, erős fellángolásokat, kitöréseket produkálhatnak, amelyek idején az ibolyántúli sugárzás a szokásos szint százszorosára-tízezerszeresére erősödhet, és így sterilizálhatja a csillaghoz közeli bolygókat, hanem akár egész légkörüktől is megszabadíthatja őket. Így aztán hiába élnek a vörös törpe csillagok 12-20 milliárd évig, rendszeres fellángolásuk sok kárt okoz az életre törekvő mikrobáknak, és egyéb fajoknak. Ez nem kicsit lehangoló. -
TokraFan #31 What? Nem tudom ki írta, hogy 7 Föld kering? Ha látom, azért is szóltam volna, nyugodj meg! Mellesleg ez mellékvágány, főleg a nyitó hozzászólással volt bajom, mely szerint "nem egy nagy dolog, amit felfedeztek". Pedig de, ez egy nagy dolog! -
TokraFan #32 "De én nem ezeket kérdeztem, hanem egész konkrétan a fenti hírt."
Nyilván még senki nem tudja, mire lesz jó konkrétan... De szakmai szempontból így is jelentős felfedezésnek számít. Valószínűleg azért nem kaptál ilyen típusú konkrét választ, mert az ilyesmit kérdezők 99,9%-kának következő mondata az szokott lenni, hogy "minek költük erre, miért nincs inkább tánc a parkban" (ez nem neked szól most).
Namost ezt már előre megválaszolandó, a gyakorlott fórumozók már kezdik is magyarázni, miért érdemes és szükséges a csillagászatba pénzt fektetni,
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.02.27. 18:36:03 -
#33
Szerintem meg más ok miatt esélytelen a folyékony víz jelenléte a felfedezett bolygókon.
A Trappista-1 egy 0,5-1 Mrd éves rendszer. A bolygók nagy valószínűséggel még nem hűltek ki kellően, és sűrű főleg CO2 komponensű légkör veszi őket körül. Nem új Földeket, hanem egy csokor új Vénuszt találtunk inkább szerintem.
Nem hogy élet, de az élet feltételei sincsenek meg rajtuk. -
xyl #34 Ha a #29 és #33 hozzászólást tartalmát átlagoljuk, akkor egész jók vagyunk. De komolyan, az űrkutatás, csillagászat okoz meglepetéseket, olyanokat is, melyek miatt az elméleteket módosítani kell. Én a magam részemről azt mondom, hogy ki tudja, mi van ott, mindenesetre érdekes. -
overseer-7 #35 az uv sugárzás ellen talán lehet biológiailag védekezni.. a medveállatka megoldotta.. ezt meg megütném egy jó szívós páncélos bőrrel, ami nem érzékeny az uv ra
Akár szörnyek is élhetnek ott..
A tidal locking esélyét csökkenti még az, hogy a vörös törpe tömege kisebb.. ezért a lakhatósági zónában nem valószínű a kötött forgás.
Ott is, valószínű, hogy az első egy két bolygó forog így.
-
ostoros #36 A helyes válasz az, hogy jelenleg MÉG nincs gyakorlati haszna. Ez a jövőben megváltozhat. Gyakorlatilag az összes tudományos felfedezés így kezdi, aztán vagy lesz alkalmazása, vagy nem. Néha a gyakorlati felhasználás hónapokkal a felfedezés után megtörténik, néha évszázadokig nem történik semmi. Előre nem tudhatjuk. -
TokraFan #37 De ha kilépsz abból a korlátból, hogy kizárólag a mi bolygónkon megismert típusú és felépítésű élet létezhet az univerzumban, akkor már egyáltalán nem olyan borús a kép. ;-)
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2017.02.28. 14:03:47 -
cylontoaster #38 Ez a cikk címe :) -
TokraFan #39 :-D
Gratulálok a cikk írójának... -
#40
Na így lehet kisiklatni az értelmes beszélgetést, egy ártatlan(nak tűnő) kérdéssel.