101
-
fszrtkvltzttni #21 Azért felnőtt valaki, mert önállóan felelősséggel tud döntést hozni! -
ostoros #20 A meteor percek alatt nagyobb pusztítást csinálna, mint mi száz év alatt. -
#19
Nem kell meteor, csak egy szívlapát, aki agyonveri az olyan hülyéket, aki ilyen faszságokat kíván. A Föld a GW ellenére is élhető és lakható madar. Egy meteorit nálnuk nagyobb pusztítást csinálna... -
#18
Ez nem anomália, mert a gáz nem magától teleportálódik oda a lakásodhoz. Nem csak az elfogyasztott gázért fizetsz, hanem a szállító infrastruktúra fenntartásááért. A villanynál nem tűnik fel a rendszerhasználhati díj...? A vízdíjnél a csatornadíj..? -
#17
Már feltalálták a lebomló csomagolást,és a lebomló "műanyagot"(zacskó) is! Csak drábább mint a hagyományos...Hiába környezetbarát,ez nem hatja meg a profitorientált gyártókat. -
Oliwaw #16 Vagy pl. nálam az un. alapdíj összege magasabb, mint a tényleges gázfogyasztás után járó díj.
Ki lesz az a valaki aki ezeket az anomáliákat megoldja ? (én senki vok). -
Oliwaw #15 Sok faluban nincs is szelektív hulladékgyűjtési lehetőség.
Sőt, ha két havonta egyszer teszed ki a kukádat akkor is annyit fizetsz, mintha 8-szor tennéd.
És hiába kezdeményezel a legaljáról. -
wkm #14 A termékek forgalomba hozatalának szabályozásán a gyártó újrafeldolgozási kötelezettségének szabályozását is értettem.
A termék szimpla "újrahasznosítása" önmagában nem elég, mert a gyakorlatban nem működik. Olyan termékeket gyártsanak, amelyek közel 100%-ban nyersanyaggá alakíthatóak. Ez befolyásolni fogja az anyagválasztást, és olcsóbbá teszi magát az újrahasznosítási technológiát. Persze jelentős plusszköltséget jelentene a gyártóknak, de a tartós fogyasztási cikkek esetében ez szerintem vállalható. Az élelmiszerek környezetkímélő csomagolása meg szerintem a legtöbb termékcsoportban manapság is megoldható.
Ez persze önmagában nem oldja meg a környezetszennyezést, de legalább a szeméthegyek és azok környezeti hatásai drámaian csökkenhetnének. -
wkm #13 Nem azt mondtam, hogy a lakosságnak nem kell részt vennie abban, hogy a környezetvédelem előre tudjon lépni. Hanem pusztán a tömegpszichológia néhány alapvető szabályára apellálok, ami miatt nem lehet a tömegeket felelőségteljes egyedekből álló csoportnak tekinteni. Egyénileg nem iq0 a legtöbb ember, de az értelmes embert is tereli sokszor a csordaszellem.
Ez azért van, mert számít az, hogy mások mit gondolnak rólunk, ui szociális lények vagyunk. Igazodunk egymáshoz, és sok ember nem akar kilógni a sorból. Így születik a divat is.
Az nem működik, hogy a terméket legyártják, kiteszik a kirakatba, és azt mondják, hogy ne vedd meg és ne használd, vagy ha megveszed, akkor csak korlátozottan használd...stb.
Így is, úgy is megveszik, és úgy használják, ahogy akarják. A magánszféra és magántulajdonhoz kapcsolódó jogok társadalmi vívmányt jelentenek. Ezt elvenni, durván beszabályozni egy totalitárius náci lépés lenne.
A forgalomba hozatal szabályozása szerintem a legkíméletesebb beavatkozás annak érdekében, hogy olyan termékek kerüljenek a kirakatba, aminek életciklusa és akár korlátlan használata is elfogadható környezeti terhelést jelent környezetvédelmi szempontból.
Kétszínű dolog a lakosságot azért ostorozni, hogy megveszik a bolti termékeket és használják, majd a végén kidobják.
Azért persze lehet, hogy az utcán eldobják a szemetet, vagy a szelektív gyüjtés szabályait nem tartják be, vagy a fáradt olajat a lefolyóba öntik. Ez olyan terület, ahol van helye a szabályozásnak, mert érdemben nem sérti a magántulajdont, és a kidobott dolgok szakszerű kezelése közérdek.
A multik környezethez való viszonyát jól szemlélteti ez a hír is:
https://pcforum.hu/hirek/19237/nem-akarja-az-apple-hogy-javithato-legyen-a-mac-es-az-iphone
Ezzel a termékek átlagos élettartamát kívánják csökkenteni, és a vásárlóközönség "pénzköltését" elősegíteni. Nem utolsó sorban a környezetterhelés is nő. -
#12
Papír csomagolás(műanyag bevonat nélkül),visszaváltható üveges tej,stb
Ha nem akarsz szemetelni,akkor is szemetet termel az ember ,nehéz úgy vásárolni,az alap létfenntartáshoz szükséges eszközöket úgy beszerezni,hogy ne szeméttengert termeljen az ember.(sajnos)
Cégeknél,az egyik legjobb spórolási mód ,ha a környezetvédelemre kevesebbet költünk.
Persze itt előttem elhangzottakban ,sokan az köz,embereket is joggal hibáztatják,de valljuk be,elenyésző a nagy ultramulti cégekkel szemben ,a pillepalack rossz helyre kerül,persze a oda kell figyelni,M.o-on a környezettudatos társadalmi kultúra tanulási folyamata elején vagyunk.
Északi népek igen vezető szerepet játszanak.
A világunkban Európában van a legkisebb gond még cégviszonylatban is a világon.
Olajkitermelő cégek,milyen károkat okoznak a természetnek ?az már látszik.
Maga ez a fajta gazdasági ,társadalmi berendezkedés hozza ezt valahogy magával.
A földnek szüksége van egy óriásmeteorra!
Kicsit fellélegezhessen,az agyrém skizofrén emberi agyatlanságokra ,pillanatnyi profit érdekeiben ,ekkora önhittséget ....... -
ostoros #11 Naivitás. Az EU célja gyarmatosítás. Soha nem fognak felhozni miinket a nyugat szintjére, ezt nyugodtan el lehet felejteni. Itt birodalomépítés folyik. A birodalmon belüli szerepünk pedig pontosan az amit látunk, se több se kevesebb. -
#10
A problémamegoldás soha nem egyszereplős, ki kell vennie belőle a részét a törvényhozónak, az intézményeknek, hatóságoknak, a cégeknek, az iskolának, a sajtónak, a társadalmi szervezeteknek (egyesületek, alapítványok, egyházak) a családoknak és egyéneknek.
HOLISZTIKUS szemléletre van szükség.
Értem?!
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.02.16. 13:54:35 -
#9
MInden népnek olyan vezetői vannak, amilyet megérdemel. Ezt valami okos ember mondta, anno, és kb igaz.
A mostani botrány arról szól, hogy az EU csatlakozás után még mindíg megvan az a bizonyos Lajtától keletre, nyugatra határvonal, itt kevesebbet keresnek az emberek, de a multik az ide szállított ua nevű termékeket is eltérően gyártják, mondjuk úgy a piac igényeihez igazítják.
A rendszer változás után, hogy nem sikerült ezt a bizonyos szakadékot, főleg tudatit, csökkenteni ez részben a mi kollektív felelőssségünk is, talán egyén szinten is megpróbáltunk evickélni, mindkét rendszerből a jobbat választva.
Nade már 15 éve EU, 18 éve meg NATO tagok vagyunk, ha ez a difi így fenn tudot maradni az a nyugati országok, a szervezetek alapvetően nyugati származású vezetőinek hiányossága is.
Amúgy viszont igen, ne ezzel foglalkozzunk, hanem hogy végre induljunk el affelé, hogy ezt a nyomorék K-Európát valamilyen szinten hozzák fel a nyugat mellé és legalább ne növekedjen a szakadék.
-
CsZ #8 Nem tudok egyetérteni azzal, hogy mindent oldjon meg valaki, és nekünk embereknek ne kelljen gondolkodni.
Mi választjuk meg a vezetőinket, mi dolgozunk az ipari cégekben, és arra sem valami földönkívüli hatalom kényszerít minket, hogy mindenek fölé helyezzük a pillanatnyi kényelmünket, és képtelenek legyünk hosszabb távon gondolkodni.
Újrafeldolgozási technológia drága, de létezik. A továbbfejlődés lehetséges útja, hogy a termékek tervezésekor figyelembe veszik a teljes életciklust. Ezt van ahol már teszik - gépjármű ipar - van ahol nem látom - elektronika. Gyanítom, hogy kényszer (szabályozás) hatására teszik ahol teszik.
A büntetés célja nem a tájékoztatás, hanem a létező szabályok betartatása. Ha nem érik el a célt a jelenlegi szabályok, akkor azokon kell változtatni. De ezeket a szabályokat a mi választott vezetőink hozták meg. Melyiket vonta valaha bárki is felelősségre, hogy nem valós indokok mentén hozott ilyen szabályt?
Nyilván a felelősségre vonás terjedésének iránya fentről lefelé volna ideális, és nálunk itt van a legnagyobb probléma: ha a szabályalkotó olyan szabályt hozhat amilyen saját - nem a cél - érdekében áll, akkor én meg megszeghetem a szabályokat büntetlenül. Elég régi beidegződés ez nálunk, és sokszor az egyébként szükséges, de kényelmetlen szabályok be nem tartását is ezzel indokoljuk magunknak.
Az is igaz, hogy a képességei, képzettsége nem teszik lehetővé mindenki számára az érdemi mérlegelést, de szabályok betartására képes mindenki - ezért (is) vannak. Így van ez tőlünk nyugatra is, ott sem mindenki agysebész - legfeljebb nem akar folyton okosabb lenni náluk.
A gyerekek tanítása tulajdonképpen nem is példa, hanem a konkrét probléma megoldása: olyan tudást, amivel nem rendelkezik a szülő csak az iskola/internet/média tud adni. Jó lenne, ha a gyerekek is meg tudnák dolgokra tanítani a szüleiket, mert sokan kilépve az iskolából befejezik a tudás felszedését, pedig sajnos azt ma már nem tehetjük meg. -
wkm #7 A felelősségrevonási igény az általános Magyarországon is. Büntetni mindenkit mindenhol nem nagy kunszt. Ez önmagában semmi.
Emberbarát és működőképes szabályozást és infrastrukúrát kidolgozni és az adófizetők pénzét nem tékozolni/sikkasztani már valami.
Azért anno, tíznél több éve még informálisan kiderültek, hogy a németeknél a fene nagy szelektív gyűjtés során a valóságban - sok esetben - ugyanoda borították a külön begyűjtött hulladéktípusokat. Remélem ez azért azóta változott.
A probléma szerintem az, hogy az újrahasznosításhoz és feldolgozáshoz szükséges technológia szerintem még gyerekcipőben jár, és az ipar nincs kellő mértékben rákényszerítve, hogy a szemetüket (termékeiket) környezetbarát módon eltakarítsák. A törekvések ellenére szerintem jelenlegi szint a szabályozás és a kivitelezés terén még hagy kívánnivalót maga után. Az újrahasznosítás technológiai szintje sokszor csak elodázása problémának, mert az újrahasznosítás után még egyszer már nem lehet újrahasznosítani az anyagokat. A gazdaságosság meg elég fájdalmas pontja az egész kérdéskörnek.
Gyakran lehet hallani híreket, hogy sokszor harmadik világ beli országokba kerülnek még mindig pl az elektronikai hulladékok és ott állnak hegyekben.
A környezetszennyezés javarészt az ipar felelőssége, csakhogy a multikat nincs kellő politikai érdek megregulázni. Ráadásul nemzetközi viszonylatban ez komoly versenypolitikai kérdéseket is felvet. Pedig a környezetszennyezésre a megoldást az ipar drámai beszabályozása és korlátozása lenne. Ez persze könnyen gazdasági recesszióval járna, ezért ezt nem támogatják a multik és a pénzügyi világ sem. Csak addig, amíg a gazdasági érdek terjed (új piaci szereplők megjelenésének nehezítése).
Lehet a lakosságot ostorozni, de nem a lakosság a felelős az ipari produktumokért, és az ipar által okozott környezetszennyezésért, de a termékek használatával okozott környezetszennyezésért sem. A lakosság azt veszi, azt használja amit az orra alá tesznek. Ha nem környezetszennyező termékeket tesznek az orra alá, akkor a lakosság nem szennyezi a környezetet (érdemben).
A gyerek sem felelős azért, mert nem tud olvasni és nem szobatiszta, hanem a szülő, aki nem tett meg mindent azért, hogy a gyerek ezekkel a képességekkel rendelkezzen, és nem biztosította ehhez a tárgyi feltételeket. -
CsZ #6 Németeknél se ment ez magától, vagy egyik napról a másikra. Lassan 30 éve történt, hogy kint töltöttem a barátnőm rokonainál néhány hetet. Akkor még új volt nekem - de talán nekik is - hogy külön zacsiba kellett rakni otthon a fém-, műanyag- és papírhulladékot, plusz a szerves hulladék ment a komposztba. Kicsi házat béreltek, kicsi kerttel, de hátul ott figyelt a komposzt láda, és használtuk - mert a szemétszállítás drága volt, nuku rezsitámogatás.
De a lényeg: ha véletlenül nem megfelelő színű kukában került a ház elé a szemét kb. egy havi átlagkereset volt a büntetés. A kukás előtt egy ember ment csak azért, hogy minden kukába belenézzen, ellenőrizze a tartalmát. Nem szúrópróba szerűen, az összeset - nyilván csak a beszoktatás idejére, de nem volt pardon.
30 éve. Jelenleg a lerakott szemét mennyisége Németországban 2% alatt van, a többit újrahasznosítják. Nálunk 60% felett.
Most gondold el, hogy ha a szelektívbe bedob valaki egy nem oda való terméket, akkor
helyben (mondjuk csak) 120 000Ft-ra büntetnék. Annak milyen lenne az elfogadottsága?
A nyugati emberek abban járnak előttünk (60+ évvel), hogy igényük van felelősségre vonni a renitenseket. Nálunk ez semmilyen szinten nem elvárás, alacsony szinten sem, és ez nem is zavar minket... -
dyra #5 Semmi esély, hogy az emberiség megváltozzon. Ma aki egyénileg tesz a környezetért azt a nagy többség kiröhögi. A gazdasági érdekek peddig mindennél előrébb valók. -
ostoros #4 A németek egójával kapcsolatban véglegesen el vagy tévedve. -
HyBrIDNyLA #3 Olyan egysejtű gondolkodású emberekkel vagyok körülvéve, hogy sokszor magam is csodálkozok. Kikéri magának, ha rászólok, hogy dobja a szelektívbe mondjuk a pet palackot. Gyakorlatilag nem látok kiutat a változáshoz, 40 éves embereket nem lehet nevelgetni. Ja és vezető beosztásban lévő személyekről beszélek. Nagyon a lustaság, az arrogancia és a makacsság dominál. Vagy megvan benne a környezettudatosság, vagy nincs. Ha szankcionálás lenne, hogy miért nem dobja a szelektívbe a hulladékát, akkor biztos megcsinálná, de nem magától. Akkor meg a kutya el van ásva. Tojik a világra, csak a kényelme a fontos. Kezelhetetlennek látom a problémát. Amikor Németben éltem, ott bezzeg semmi gond nem volt, hihetetlenül odafigyelnek a környezetre. Élvezet volt kimenni a természetbe, Kerestem a cigicsikkeket a bányató mellett és amikor találtam egyet!, sikerélményem volt. Mondjuk nincs is ennyi szuperego, mint itthon. Persze van azért van itthon is kivétel, csak nagyon kevés.
Utoljára szerkesztette: HyBrIDNyLA, 2017.02.15. 22:38:41 -
#2
Mindenki úgy van vele,hogy leszarja mi lesz 50 év múlva. -
#1
Az 50-es évektől a növényi planktonok 50% tünt el. Ez kb, mintha minden fát kivágtunk volna a szárazföldeken azzal egyenlő!
A tengerek sokkal súlyosabb állapotban vannak, mint a szárazföld, sokkal nagyobb figyelmet kéne kapnia. Ahogy a cikk is kezdődik, a környezetvédelmi kommunikáció hangsúlyával van baj.
Az embereket azzal riogatják, hogy esetleg pár évtized múlva magasabb fokra kell kapcsolni a klímát, ha nem vesz most villanykocsit (lexarja kategória), miközben az szinte meg sem jelenik, hogy akkorra már bizony hal se biztos, hogy kerül az asztalra, (hogy sokkal dúrvább dolgokat ne mondjunk), ha a környezetvédelem más területeiről meg elfelejtkezünk.