17
-
#17
"minden említett problémát könnyen vagy egyszerűen meg lehet oldani."
Dehogy lehetne egyszerűen. Ébredj már fel az álomvilágodból!
A másik állomás építését is a zavartalan súlytalansági kísérletekhez?
Pluszban a nagy átmérőjű (vagy hosszúságú) állomás mellé? (nagy átmérő= több szerkezet=nagyobb tömeg= sokkal drágább)
A Coriolis-erő hatása az 1/6 áll gravitációban is jelen lesz. Kíváncsi vagyok hogyan oldod meg. Hozzászokás kérdése. Hát persze.
-
overseer-7 #16 minden említett problémát könnyen vagy egyszerűen meg lehet oldani..
néhány probléma meg nem is jelent akadályt.. hozzászokás kérdése..
nem kellene 1G erőt sem létrehozni..csak valamennyit, hogy ne romoljon le a váz rendszer sűrűsége.. és ne bomoljon fel a szervezet háztartása.
Elég lenne egy holdnyi gravitáció is.
-
#15
"mesterséges gravitációt már nagyon könnyű létrehozni."
Persze hogy az, csak meg kell pörgetni. Igaz, akkor a napelemektől búcsút vehetsz.
"Nem értem miért nem csináltak még ilyen űrállomást."
Ja, hogy embereket is szeretnél a megpörgetett űrállomáson? Az már nem fog menni, hacsak nem kérjük meg őket, hogy hason csúszkáljanak. Ha kicsi a forgási palást sugara, amin az emberek állnak, akkor egy lépéssel hasra esnének, ugyanis a fej együtt mozdul a törzzsel, és ezzel jó 15-20 cm-rel kimozdul a centrifugális erő vonalából. Próbáld meg otthon, lehetőleg párnák közt.
Persze az űrhajósok megtanulhatnak úgy járni, hogy folyton hátrafelé dőlnek, és talán hozzászoknak ahhoz is, hogy megálláskor korrigálni kell, hogy ne essenek hanyatt. De vannak egyéb problémák is, ha pl. kisebb súlyt emelsz a padlóról (teszem azt egy villáskulcsot) egyre feljebb, elfelejtheted a precíz mozgást, mivel a padlószinten nagyobb a sebessége mint az asztronauta feje felett lévő csavar sebessége. Szóval minden vertikális mozgáshoz az emelésen kívül sebességet kell csökkentenie ill. növelnie. Ilyen mókás dolog ez a Coriolis erő.
Persze építhetünk nagyobb állomást, több száz méteres átmérőjűt, ahol a sok bonyodalmat és nem tisztázott egészségügyi hatásokkal járó zavaró erő kisebb hatással van, de gondolom előtted is világos, hogy az nagyon sokba kerülne. És ha az állomás forogna, akkor kell egy másik állomás, ahol zavartalan a mikrogravitációs környezet, hiszen az űrállomásoknak pont az a vonzereje, hogy ott nincs nehézkedés, ami roppant célszerű a súlytalansági kísérletekhez.
-
ostoros #14 Szerintem a dokkolni kívánó jármű is forogjon, és a probléma ki van küszöbölve : :) -
fonak #13 Túl kicsi a sugár a forgás középpontja körül, ezért az űrhajósok folyamatosan szédülnének, a Coriolis-effektus miatt (mondjuk a súlytalanság is folyamatos rosszullétet okoz, amit le kell küzdeniük az űrhajósoknak, amíg hozzá nem szoknak). Elvileg ha elég nagy lenne a sugár (>100 m), akkor ez elhanyagolható lenne, különben túl nagy lenne a különbség az űrhajós fejére és lábára ható "gravitáció" (centripetális erő) között. Ez csak az egyik lehetséges probléma. Igazából még kísérleti állatokon sem tesztelték egy ilyen mesterséges gravitáció hosszú távú hatását, nem hogy embereken. Műszakilag is igen megbonyolítja a dolgot, ha a teljes űrállomás forogna, akkor nehézkessé válna az űrhajók dokkolása, finoman szólva. Ha csak az egy "forgórész" csatlakozna az állomáshoz, akkor is meg kellene oldani a két rész közötti kapcsolódást, ez sem egyszerű, légmentesnek kellene lennie, és a forgó rész nem "viheti" magával a másik részt, biztosítani kell, hogy az "helyben" maradjon, és fenn kellene tartani a forgást, amihez energia kell. Azonkívül az űrállomáson végzett kísérletek jelentős részéhez pont jó a súlytalanság, tehát praktikusan kellene a két részre osztás. -
overseer-7 #12 mesterséges gravitációt már nagyon könnyű létrehozni.
Nem értem miért nem csináltak még ilyen űrállomást.
Kell két tömegellenpont..
forgásra kényszeríteni az állomást, és centrifugális gyorsulás létrehozza a mesterséges gravitációt.
Az alvókabint meg én körülvenném víztartályokkal.
..a sugárzás elleni védelem részeként.
-
codaco #11 A választ az Asztronauta című film adja meg. -
#10
:(
Kár! -
HZsoli #9 a baloldali... a dzsekijén több embléma van, hogy DNS vizsgálat nélkül is meg lehessen különböztetni... :) -
kékherceg #8 Melyikük Scott a képen? -
inkvisitor #7 Erre ne számíts. Az súlytalanságban megnőtt a szemproblémák mennyisége is, amik egy része nem áll helyre hosszabb lebegés után. Hasonlóképpen megnő a diabétesz kockázata is űrutazásnál.
Pár dolog tehermentesül a mikrogravitációban, viszont jó pár belső szabályozó rendszerük használja ki a gravitációt, ami nélkül felborul az egyensúly és hosszú távon megrövídíti az életet. Arról nem is beszélve, hogy a sugárvédelem odafenn gyengébb pár km légtömeggel. -
moikboy #6 Asszem a rákos sejtek is hasonlóan működnek :D -
overseer-7 #5 a telomerek hosszát biológialilag is meg lehet hosszabítani.. az ivarsejtek így védekeznek a DNS károsodás ellen.. van saját telomer javító mechanizmusok..
már csak ki kell találni, hogyan lehetne ezt beépíteni a többi sejtbe is..
Egy megfelelő enzim az ami ezt a feladatot ellátja.
aktiválni kell valahogy az ezt kódoló genetikai kódot.. hogy a hozzá tartozó mRNS létrejöjjön és felépüljön a védelmet nyújtó enzim..
férgek esetében elvégezték a kísérletet.. és élethossz növekedést tapasztaltak..
-
overseer-7 #4 ezek ikrek?
nem is hasonlítanak egymásra..
lehet az egyiket a postás csinálta
-
hungi #3 És nagyob is let! -
#2
Az jó, ha az űrben megnő a telomerek hossza, ezexerint, aki felmegy az űrbe az tovább fog élni.
Asszem elkezdek zsebpénzt félretenni egy űrutazásra! :D -
Ender Wiggin #1 ÉS a földi gravitációban tengődő tesónak bajsza is nőt...