92
  • Agyturbinikusz
    #92
    En probalom megerteni mint mond, nekem egy dolog jutott az eszembe, igaz inkabb filozofikus mint tudomanyos:

    Vizsgaljunk egy ismeretlen allapotot az univerzumban, amit me senki elottunk nem vizsgalt meg. Automatikusan feljovunk nehany magyarazattal, tegyuk fel 1000 fele magyarazat. Miert mindig csak egy a helyes? Ha KF-et nezzuk akkor maris csak eselylatolgatasra marad lehetoseg vagyis X szazalekban minden feltevesunk helyes(most az adott reszecske becsapodasara gondolok a ketres kiserletben pl). Vagyis a megoldas szubatomi szinten csak %-os talalgatas akkor ez miert nem jelentkezik(fejezodik ki) feljebb? Vagy ha kifejezodik akkor miert nem latjuk(ugye ugye a 2 Elfogadott teoria is egymasnak ellentmond, de mindketto helyes is vagyis szuperpozicioban van). Nem lehet hogy a megfigyeleseinkre pont ugyan ez igaz? Vagyis minket ugyan ugy szubatomi reszecskek epitenek fel az idegrendszerunk ugyen ezen az elven mukodik, ezert is van kb halvany lila kodunk arrol, hogy mi miert tortenik az agyban, meg sejtes szinten sem ertjuk hogyan es miert tortennek pontosan az esemenyek hiszen csak % lathatunk mindenhol. Vagyis mivan ha megfigyelokben van a hiba es ezert nem lehet univerzalis elmeletet gyartani?
  • defiant9
    #91
    Akkor úgy tűnik elfogyott a tudomány. Ez a szél elmélet túlságosan leegyszerűsített volt. Önmagával és a tény adatokkal is ellentmondásba keveredett.
  • defiant9
    #90
    Arra mi volt a magyarázat hogy a GPS műholdak automórái folyamatosan elmásznak a földön maradt társaiktól? Erre csak utalt, de biztos már valamikor volt rá ideológia, viszont a garvitonszelet nehezen tudom elképzelni erre a folyamatos hatásra.

    Further, the satellites are in orbits high above the Earth, where the curvature of spacetime due to the Earth's mass is less than it is at the Earth's surface. A prediction of General Relativity is that clocks closer to a massive object will seem to tick more slowly than those located further away (see the Black Holes lecture). As such, when viewed from the surface of the Earth, the clocks on the satellites appear to be ticking faster than identical clocks on the ground. A calculation using General Relativity predicts that the clocks in each GPS satellite should get ahead of ground-based clocks by 45 microseconds per day.

    Special Relativity predicts that the on-board atomic clocks on the satellites should fall behind clocks on the ground by about 7 microseconds per day because of the slower ticking rate due to the time dilation effect of their relative motion

    The combination of these two relativitic effects means that the clocks on-board each satellite should tick faster than identical clocks on the ground by about 38 microseconds per day (45-7=38)!
  • gforce9
    #89
    A részecskegyorsítókat meg sem lehetett volna építeni, illetőleg rosszul -a várttól teljesen eltérően - működnének, ha nem lenne igaz a specrel. De pontosan úgy viselkednek, úgy gyorsulnak és a sebességük eléréséhez annyi energia kell, amit a specrel megjósolt - abból kiszámolható. A foton impulzusát is régen kimérték többszörösen. A sebességét is ellenőrizték már sokféleképp. A Voyager szondáknál sem lehet kimérni ezt az Astrojan által állított gyorsulást-lassulást, pedig az egyik szonda már merőlegesen halad a naprendszerre a másik meg nem. Ha máshol nem - mivel ők más-más gravitációs környezetben haladnak -, itt már adódnia kellene az Astrojan által belemagyarázott gravitonszeles effektnek. De nincs ilyen effekt. Sületlenség az egész. Persze erre is kitalál majd valamiféle marhaság magyarázatot, de az igazság az, hogyha a gravitációnak hatása volna a fény sebességére a Voyagereknél ezt bőven ki lehetne mérni.
  • defiant9
    #88
    A te elméleted szerint a gravtionszél úgy hat a fotonra mintha annak lenne egy alap sebessége + egy kis vitorlája ami a gravitonszélnek csak a haladási tengely irányú komponensét fogja be. Így a két irányvektor összegzése kb. az általad felrajzolt grafikont eredményezi, de csak a foton eredeti haladási irányányára vetítve, A problémák elkerülése miatt fiygelmen kívül hagytad hogy az infelxiós pontban van egy befelé mutató vektor(valójában itt a legnagyobb) amit illene a sebességhez hozzáadni. Egyébként a pálya görbölete közeledéskor csökkene, amit csak úgy tudnál lerajzolni hogy ugyanúgy kacsázik a foton ahogy a sebesség grafikonod. Ezt látva még Newton is csak a fejét csóválná.

    "A fekete lyuk környezetében egy feléje kilőtt ágyúgolyó az eseményhorizont alatt már bizonyosan fénysebesség felett van,"
    Felette miért nem? Ott nem fúj hátulról a szél? Nincs semmi olyan a rajzodon/leírásodban hogy csak bizonyos távolságból kezd el emelkedni a sebesség. Ahogy geforce9 is írja akár kívül akár csak az átlépés után, de vastagon átrajzoltad a sebesség*tömeg energiagrafikont azzal hogy c négyzet!!! -re toltad fel a görbe maximumát. Szegény fickók göcsölnek a CERN-ben hogy közelítség a fénysebet, te meg most azt mondod hogy az az elméleti határ közelében sincsenek, hiába mutatja minden mérés és számítás azt hogy akárhogy tolják be az energiát 300,000 km/s fölé akkor sem fogják tudni gyorsítani.
    Egyébként érdekes lenne látni hogy te milyennek is képzeled a sebesség/energia vagy sebesség/tömeg grafikont, de úgy általában jó lenne ha elgondolkoznál hogy már majd 100 éve kísérletileg bizonyított alap-elmélettel szemben nagyon kevés egy ellentmondásos elmélettel kardoskodni, és jóval több felételes módot használni az egyes megálapításaidnál.
    Bertozzi experiment
    Since the 1930s, relativity was needed in the construction of particle accelerators, and the precision measurements mentioned above clearly confirmed the theory as well.
  • gforce9
    #87
    Az egész hszed egy nagy katyvasz. És még mindig egyetlenegy kísérleti bizonyítékot sem hoztál semmire.

    "A fekete lyuk környezetében egy feléje kilőtt ágyúgolyó az eseményhorizont alatt már bizonyosan fénysebesség felett van"
    Röhög a vakbelem. Ott jártál, megmérted? :D :D :D

    A fénysebesség avagy c az egy felső határ. Az egy olyan természeti állandó, mit nem fog átlépni az ágyúgolyó, meg kb semmi. Minden kísérlet és megfigyelés ezt támasztja alá az emberiség eddigi történetében.

    Téged mi is támaszt alá? A seggből előhúzott tudományoskodónak látszani akaró, de tudományos módszereket nyomokban sem tartalmazó kijelentéseid? Legalább olyan jól megélsz ebből a baromságból, mint az aurafotósok?
  • Astrojan
    #86
    83: "Máriázhatsz" Tudod mit illett volna mondanod? - Bocs János, nem vettem észre a következő mondatot vagy csak nem értettem és ezért képzeltem (tévesen), hogy az oldalszélnek nincs hatása a fotonra.

    "de a Te teszel önmagadnak is ellenmondó állításokat" - Egyetlenegyet sem találsz. A Te logikádnak mondanak ellent az állításaim. Döntsd el, hogy ezzel a barommal akarsz társalkodni vagy velem. Mert az első esetben ez lesz az utolsó válaszom, ezt vedd komolyan.

    A protonnak mióta van belső "motorja" ami csak egyetlen sebességgel engedi menni semleges gravitációs környezetben? A fotonnak van ilyen, csak c -vel mehet (semleges gravitációs környezetben, hozzáteszem mert képes vagy belekötni)

    A proton ugyanúgy viselkedik mint egy ágyúgolyó vagy egy bolygó, lásd poiuztrewq üzenetét is - nem úgy mint a fény.

    A fekete lyuk környezetében egy feléje kilőtt ágyúgolyó az eseményhorizont alatt már bizonyosan fénysebesség felett van, én sehol nem mondtam, hogy nem lépheti át a fénysebességet.

    "azt is mondja hogy a fotont tolja befelé a gravitonszél, de azt is hogy ennek a tolásnak nincs hatása a sebességre az c marad."

    Hol a francba olvastad ezt a hülyeséget? Ezt írtam 79 -ben:

    Ekkor már nulla azaz semekkora hátszelet sem kap a foton, a sebessége beáll c-re (egy pillanatra) ez van a függőleges tengelynél.

    Érted? Egy pillanatra. Mint ahogy a rajzon is látszik tkp a sebesség grafikon egyetlen pontján c a sebesség ami folyamatosan változik. Tehát,

    1. a gravitonszél univerzális és minden anyagra hat.
    2. a foton különleges, mert saját sebessége van, = c. A barionoknak nincs saját sebessége, azok úgy mozognak ahogy meglököd őket.
    3. a proton és az ágyúgolyó c négyzet határsebességig gyorsulhat (a BH -n belül)
    4. a barionos anyag sokkal gyorsabb lehet mint c többféle módon is,
    4a. fekete lyuk irányába menet
    4b. gravitációs sugárzás manipulációja esetén, DVAG fókuszálással.

    Ellentmondás a Te elképzeléseiddel és az elvárásaiddal van, máshol nincs.
  • defiant9
    #85
    Én úgy gondolom hamarosan itt a vége.
    Vagy azt kell mondania hogy a gravitonszál elmélet nem univerzális és csak a fotonra hat
    Vagy azt hogy a proton 300e km/s fölé gyorsulhat.
    Vagy azt hogy az anyag néha gyorsabb mint a fény

    Ellentmondásos az elmélet mert amikor elhalad a feketelyuk mellett akkor azt is mondja hogy tolja befeleé a gravitonszél, de azt is hogy ennek a tolásnak nincs hatása a sebességre az c marad Noha a fény a pályájnak ezen a részén oldalaz legintenzívebben a középpont felé..De előbb hallgassuk még meg a proton vs gravitonszél hatást.
  • gforce9
    #84
    Hogy van még ehhez türelmed? Hívő. Semmivel sem tudod meggyőzni. Sőt egy hívőnél is rosszabb. Mert a hívők legtöbbje a kreacionizmust ész alapon elvetette. Ő soha nem fogja feladni a saját kreálmányát.
  • defiant9
    #83
    Máriázhatsz, de a Te teszel önmagadnak is ellenmondó állításokat.
    Akkor helyettesítsük be a rajzodon a fotont egy a fénysebesség 99.9999% -ával haladó protonnal.
    Ugyanazt a távolság/sebesség grafikont rajzolnád hozzá, vagy egy teljesen más jellegűt?
  • Astrojan
    #82
    80: jaj máriám, csak egyetlen egy mondatot kellett volna tovább olvasnod, de már többször is megírtam.

    81: sajnálatos, de nem az az igazi különbség több okból is. Előszöris tömege semminek sincsen, a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak.

    Az anyagot felépítő elemek (most itt fundamentális elemi részecskékről beszélek) tömeg tulajdonság nélküliek. A tömeg tulajdonság akkor áll elő amikor ezek az elemi részecskék körpályára állnak, fénysebességgel keringenek egy proton méretű tóruszban. Ekkor az energiarészecskéknek a keringésből származóan tehetetlensége keletkezik és makroszkópikusan ezt hívjuk mi tömeg tulajdonságnak.

    Érdekes módon a tömeg definíciója is ez, a testek tehetetlenségének a mértéke, ez a tömeg. Ez a barionokra is igaz.

    Másodszor a fényről senki nem állította, hogy "nincsen" tömege hanem csak annyit, hogy a nyugalmi tömege nulla. Nade ilyen fény nincsen, mert ha a foton megáll akkor szétesik.

    Ezért aztán a fotonhoz is rendelhető tömeg tulajdonság de ez nem dönt el semmit.

    Igen, a foton azért hajlik a Nap felé, mert a gravitonszél befelé fújja.

    A két jó kérdésfelvetésed miatt betettelek a vitalapomra, http://astrojan.zz.mu/vita4.htm
    a lap végére. Igyekezz egy kicsit ne okozz csalódást.
  • defiant9
    #81
    "A lövedék nem jó példa, az ő fényének magától való sebessége a c."

    Igaz, de a lövedék is kapott egy kezdeti energiát/impulzust amivel halad. Az igazi különbség az hogy tömege is van, az még nem tisztázott hogyha téridő rgörbület helyett a gravitonszél kezd el hatni a lövedékre akkor az mennyiben lenne más mint a fényre ható gravitonszél.
  • defiant9
    #80
    "Aztán maximuma lesz, mert a hátszél lecsökken amint a BH mellé ér a foton. Ekkor már nulla azaz semekkora hátszelet sem kap a foton, a sebessége beáll c-re (egy pillanatra) ez van a függőleges tengelynél."

    Tehát a hátszél/szembeszél az hatással van a fény sebességére, de az óriási oldalszél az nem zavarja. A gravionszél semmilyen hatással nincs a tömeg mellett éppen elhaladó fotonra?

    Ez egy nagyon fundamentális része az elméletnek/grafikonnak, úgyhogy a többire addig nem ragálok ameddig ez nincs tisztázva.
  • Astrojan
    #79
    78: kösz, az értetlenség ellen a legkisebb segítség is jót tesz.

    itt egy grafikon amit kinyögtem: http://astrojan.zz.mu/zene/bhc.gif

    A fény foton balról jön a nyíllal jelölt irányba és közelít a BH -hoz (black hole) de elkerülő pályán, nem centrálisan közelít. A fénysebesség eleinte nő, mert hátszelet kap.

    Aztán maximuma lesz, mert a hátszél lecsökken amint a BH mellé ér a foton. Ekkor már nulla azaz semekkora hátszelet sem kap a foton, a sebessége beáll c-re (egy pillanatra) ez van a függőleges tengelynél. Ekkor oldalszelet kap és ezért a pálya a BH felé hajlik.

    A BH -t elhagyva egyre nagyobb szembeszelet kap, ezért a sebessége c alá esik.

    A távolság növekedésével a szembeszél lassan elenyészik, így a foton sebessége felkúszik c -re. Ez van a grafikonon.

    Sebesség: +/-/0: Ez van a grafikonon
    Fekvencia: +/-/0: Nem változik
    Hullámhossz: +/-/0: A sebességtől függően változik
    Energia: +/-/0: Semmi közöm hozzá, a foton frekvenciájától függ.

    Ezeket már előzőleg is leírtam légyszíves figyelj.

    Ne keverd a grafikonon feltüntetett esetet (= elkerülő pálya) azzal amikor a foton egyenesen nekimegy a BH -nak (centrálisan)
  • defiant9
    #77
    "Elmagyaráztam milyen alakú lesz a távolság - sebesség függvény. Fekvő fordított S, rajzoljam is le?"

    Nem ártott volna belinkelni.
    A fordított elfektetetett S az ez lenne. Vízszintes tengely az idő szokványosan, ez esetben a sebesség végtelenbe tart:



    Linkelj egy olyat függvény képet ami szerinted megfelelő (vannak rajzoló oldalak is)

    De errre nem lenne szükség ha n+1-edik kérésnek eleget téve leírnád azon pont környezeté ahol legnyagobb a gravitációs erőhatást.

    Sebesség: +/-/0
    Fekvencia: +/-/0
    Hullámhossz: +/-/0
    Energia: +/-/0

    Ugyanezt a ponthoz közeledő szakaszra, illetve a pontból távolodóra.
    Ahogy mondtam nem érdekel az ötleted alapja, felőlem piros orrú rémszarvas is vontathatja a fotont kifelé, odafelé meg kékszemű, először csak azt vizsgáljuk hogy elméleted önmagában koherens-e, az hogy a külső megfigyelésekkel összhangban van-e az csak ezután jön.
    Utoljára szerkesztette: defiant9, 2016.09.03. 10:52:05
  • gforce9
    #76
    "Ne kekeckedj mert azt nem szívlelem."

    Mivan mivan? :) Ha valaki komolyabban belekérdez és nem adsz kielégítő választ és ezt szóváteszi, azt már nem szívleled? :) Fura egy módon működik az agyad.

    Rögtön azzal jössz, hogy kekeckednek. Nem kicsicsillag. Feltettek egy kérdést amire önellentmondó inkonzisztens választ adtál. Mondjuk normális válasz nem is jöhet ki egy általad kitalált és logikai bukfencektől hemzsegő "elméletből" amire cáfolást már csak az elmúlt hónapok alatt itt számtalan embertől kaptál. Tudod nem véletlenül basztak ki jónéhány fórumról. Amit művelsz az nem vita hanem hittérítés. Csak épp nem lehet mindenkit meghülyíteni a tenyérjóslás szintjén lévő kamuszöveggel.
  • Astrojan
    #75
    74: nézd ha kekeckedés a célod akkor nem tudunk sokáig beszélgetni, mert olyanokkal teli van a padlás.

    A leeső foton sebessége növekszik. Amikor a tömeg(középpont) felé esik, nem érzékelted? Nincs oldalirányú komponens.

    Az oldalirányú komponenst Te vezetted be, mert neked nem elég az egyszerűsített helyzet, hanem el akarod kerülni a fekete lyukat (Földet). Ám legyen, de a többi kekeckedés a részedről.

    Próbáld megérteni amit írok és aztán kérdezzél. Ha prekoncepciód van akkor értelmetlen a beszélgetés. Válaszolok neked mert értelmes kérdéseket vetettél fel. De ha nem érdekelnek a válaszok akkor elfogy a türelmem.

    Miféle inflexiós pontról beszélsz? Elmagyaráztam milyen alakú lesz a távolság - sebesség függvény. Fekvő fordított S, rajzoljam is le?

    Miféle idő-sebesség grafikont akarsz? Azt értsd meg amit elmondtam.

    A foton NEM lövedék, próbáld meg felérni ésszel amit mondok. A lövedéknek nincs saját sebessége, a lövedékre külső erők hatnak.

    A fotonnak saját, eredendő sebessége van, neki az a normális sebesség, = c. A külső erők erre a c sebességre hatnak, ha nem hat rá külső erő akkor a foton sebessége automatikusan visszaáll c-re.

    A golyónak lendülete van, tehetetlensége. Külső behatás nélkül megtartja mozgásállapotát.

    A fotonnak alap mozgási sebessége van (= c), ha nem hat rá külső erő akkor ezt a sebességet veszi fel. Őt a graviton hajtja ami örökmozgó elemi energiarészecske (páros).

    Ne kekeckedj mert azt nem szívlelem. Tartsd magad az elmúlt néhány hsz-ed szelleméhez és akkor kérdezhetsz bármit. Jókat kérdeztél de ha a kérdéseidet csak egyetlen dolog vezérli, hogy hibákat kreálj akkor rossz úton jársz. Csak akkor vagyok partner ha a megismerés hajt (najó legalább egy kicsit)
  • defiant9
    #74
    Az elméleted ötlet alapja érdektelen, én nem kívánok ebből levezetni semmit mivel szerintem hibás. Én egy koherens eredményt várok tőled.

    "Ekkor már a sebessége visszaáll c-re"
    Tehát közeledik a tömegközépponthoz, mégis csökken a sebessége.
    Eddig nem ezt mondtad:
    "Tehát a leeső foton sebessége növekszik"

    Néha összegzed a sebesség oldalirányú komponensét, néha meg nem, attól függően hogy mit akarsz épp megmagyarázni.
    Továbbra is kerülöd hogy megadd az inflexiós pontban a sebesség/frekvencia/hullámhossz/energia állapotot.
    Egy szimpla idő/sebesség grafikont kellene leírnod, elvileg könnyű dolgod van nincs görbült tér sem relativisztikus idő, csak a tiszta Newton-i modell.
    Ugye a gondod onnan ered hogy hogy az x energiával/sebességgel rendelkező Föld felé tartó lövedék elkezd lassulni amint távolodik, Te viszont egy ezzel ellentétes eredményre szeretnél jutni miszerint gyorsul amint távolodik.
  • gforce9
    #73
    Én linkeltem oldalt ahol van 5-6 gravitációs vöröseltolódás kísérlet. Te mikor linkelsz egy db olyan oldalt, amin a gravitonszeled ki van mérve? Mert ez még mindig csak duma, ráadásul ahogy defiant9 mondja, önellentmondó és inkonzisztens. És felesleges többször elolvasni amit írtál. Nem túl bonyolultan fogalmazol. Nem az az oka, hogy nem értjük. Azért nem értjük, mert nincs értelme annak amit írsz és alá sem tudtál támasztani eddig semmit. Nem. A belemagyarázás nem alátámasztás.
  • Astrojan
    #72
    71: rosszul gondolod, ez egy tökéletes elmélkedés (ne legyen elmélet).

    A foton saját, mondhatnánk intrinsic sebessége adott (= c), ennyit tud semleges gravitációs környezetben, nem veszít energiát (magától), mert örökmozgó. Erre a sebességre gyorsul fel pl amikor kilép egy közegből, mondjuk üvegből. Nem gyorsítja semmi hanem felveszi az ő sebességét, magától lesz ennyi a sebessége amikor megszűnik a környezet hatása.

    Ha a szél fújja hátulról akkor gyorsabban megy mint c, ez történik amikor közelít a fekete lyukhoz.

    Ha nem központosan közelít akkor ez a hátszél fokozatosan megszűnik és oldalról kapja a szelet. Ekkor már a sebessége visszaáll c-re, hiszen nem kap hátszelet. Nincs semmiféle hirtelen ugrás, ekkor megy el a fekete lyuk mellett, a pálya természetesen görbül a lyuk felé, hiszen oldalról fúj a szél (befelé).

    Ha már távolodik a fekete lyuktól akkor egyre nagyobb szembeszelet kap (az oldalszél gyengül), a sebessége fokozatosan c-nél kisebb lesz egy ideig.

    Aztán a szembeszél a távolság növekedésével lassan lecsökken és a sebesség visszamászik c-re (amint elég távol kerül a lyuktól)

    Csak semmi hirtelen mozdulat, minden a szél irányától függ (és természetesen a foton mozgásirányától)

    Semmi sem történik nulla idő alatt, ne a magad értelmezésébe kapaszkodj, mert az téves. Próbáld elolvasni párszor amit írok hátha megérted miről van szó.

    Ha mondjuk felveszel egy grafikont ahol a fénysebességet ábrázolod a fekete lyuktól való távolság függvényében akkor egy fekvő, fordított S alakú görbét kapnál, a nulla pontban (ami a legkisebb távolságnak felel meg a fekete lyuktól) c sebességgel, ez lenne az S közepe. A görbe két végén is c fénysebesség van (jó távol a BH-tól).

    Konzisztens. Nem találhatsz benne hibát mert a világ így működik. Ha hibát találsz akkor még nem érted.
  • defiant9
    #71
    Csűröd csavarod, de csak nem akarod a két szétbontott elméletrészed (kifelé megy, befelé megy) egyesíteni és megmagyarázni hogy mi történik az inflexiós ponton.

    Ez elméleted értelmezése szerint eddig a pontig c felett van a fény sebessége(c elvileg akkor volt amikor a föld/nap gravitációs szele épp egyenlő nagyságú de ellentétes irányú volt). Ezen pont után viszont már kifelé tart, és elméleted szerint itt már érvénybe lép a max. c határsebesség, tehát 0 idő alatt c alá kell esnie a sebességnek.
    Arról hogy ez a sebességesés mit jelent hullámhossz/frekvencia/energia viszonyában nincs magyarázat.
    Ameddig ezen pontban történő változást nem tudod elméleti szinten sem magyarázni addig azt kell hogy mondjam ez egy önmagával inkonzisztens elmélet...
  • Astrojan
    #70
    69: amennyiben az atomok abszorbeálják a fotont akkor az kibocsátásnak minősül és így a foton mindig a lokális gravitongradiensnek megfelelően veszi fel a sebességét, iránytól függően.

    A lényeg az, hogy minden fotonra hatással van a gravitáció, ami egyfajta gravitonszélnek felel meg.

    Vegyünk egy hasonlatot a széllel, utazik a szélben egy pihe. Ha jobbra fúj a szél akkor jobbra tart a pihe is, ha a szél forog akkor forog vele a pihe is.

    Egy fekete lyuk közelében a foton sebessége attól függ milyen irányba halad a foton. Ha pont a fekete lyuk felé megy akkor a pálya egyenes, a sebesség gyorsuló, az eseményhorizonton a foton sebessége 2c.

    Ha kifelé jönne a foton az eseményhorizonton belülről az nem fog menni, mert c- nél nagyobb sebességű szél fújja befelé.

    Az eseményhorizonton kifelé tartó foton látszólag áll, mert pont c sebességű szél fújja befelé, visszafelé.

    Az eseményhorizonton kívül kifelé tartó foton lassan majd kimászik és elég távol fénysebességre gyorsul.

    Ez azért van, mert a fotont gravitonpár mozgatja, örökmozgó, normálisan c sebességet "tud" amikor minden irányból egyforma gravitációs sugárzás éri. Ha valamely irányból kevesebb gravitonsugárzás érkezik akkor a foton ebbe az irányba hajlik.

    Ha most a fekete lyuk mellett akarsz ellőni egy fotont akkor azt természetesen begörbíti az erős gravitonszél.

    Ha az eseményhorizonttal érintőleges lesz a foton akkor körpályára áll.

    A foton energiáját a frekvenciája szabja meg, az szerintem nem fog változni. Amikor a sebessége változik akkor a hullámhossza változik.

    Ha pl nő a sebessége akkor egységnyi idő alatt nagyobb távolságot tesz meg, így a hullámhossza is nő.

    A Földre ugyanez vonatkozik értelemszerűen.
    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.09.02. 22:34:02
  • defiant9
    #69
    Igen, 'tükrőződik' a lézer, így tud irányt váltani.
    Egyszerű a jelenség egy atom abszorbálja a fotont, gerjesztődik, majd kibocsájt egy fotont, ha jó tükörről beszélünk akkor ezt elég magas arányban tudja, ilyenkor akár azt is mondhatnánk hogy ugyanazt a fényt látjuk, de erről megoszlanak a vélemények:)

    A gond a leírásoddal az hogy nincs benne lassulási fázis, csak annyi hogyha távolodik a tömegtől akkor hirtelen c-re limitálódik az egyébként c feletti sebessége.
    Azt ugye érezzük hogy ez így ebben a formában képtelenség, pl. a napból a föld mellett elszáguldó foton egy ilyen azonnali sebességcsökkenést kellene csinálnia ahogy épp elhaladt mellettünk.

    De hagyjuk a tükrözést, mert arról nem tudod hogy az elmélet miként kezeli.
    A Föld mellet elsuhanó foton sebessége,energiája,frekvenciája,hullámhossza miként változik?
    (a Föld közelében vagyunk, tekintsünk el más égitestek jóval gyengébb gravitációs hatásától)
  • Astrojan
    #68
    67: nem tudom mit tesz az optikai szálban a fény, vélhetően összevissza verődik a belső falon.

    Vákuumban ha vízszintesen indul a fény akkor a sebessége c, hasonlóan mint a világűrben tömegektől távol a sebessége akkor is c.

    Ha a tömegközéppont irányába tart akkor a sebessége c-nél nagyobb és tovább nő.

    Ha tükörrel vízszintes irányba téríted akkor a sebessége vélhetően c lesz, de azt nem tudnám megmondani az eltérítéskor mi történik a fotonnal.

    Ha felfelé indítasz fotont akkor az szembeszelet kap, ezért a sebessége c-nél kisebb lesz, felfelé a sebessége nő, közelít c-hez, a világűrbe kiérve (elég távol) c lesz.

    Elmés a kérdésed, de ehhez tudni kellene miféle mechanizmussal térítődik el a foton amikor tükrözöd (a szálon belül is valamiféle tükrözgetés folyik).

    Amúgy a múltkori kérdésed is jó volt, lényegretörő és tetszett. Elbújhatnak a többiek akiknek személyeskedésnél és további félreértelmezett kekeckedésnél többre nem futja.
  • defiant9
    #67
    Le tudnád írni hogyha csinálok optikai szálból egy hurkot:

    A földre merőlegesen elhelyezve miként fog a hurok rész fel/leszálló felében változni a fény sebessége, illetve milyen viszonyban lesz a forrásnál és a detektornál a sebesség.
    Utoljára szerkesztette: defiant9, 2016.09.02. 17:00:38
  • gforce9
    #66
    Nem azt mérték.

    http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0502/perjes0502.html#t3 méghogy nem mérték másképp....
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.09.02. 15:44:42
  • Astrojan
    #65
    62: még egyszer mert a gyengeelméjűek nem tudnak olvasni:

    a foton sebessége irányfüggő. Vízszintes irányban mérve c.

    Soha nem is mérték másképpen. A fénysebességet forgótükrös módszerrel mérik ahol a vízszintestől eltérő helyzet hibának számít.

    Az egyetlen vízszintestől eltérő mérés a PR kisérlet ahol Rebkáék a fénysebesség függőleges irányú VÁLTOZÁSÁT mérték ki.
  • gforce9
    #64
    Igaz, hogy pontosan ki van mérve a foton sebessége: c és kész irányfüggetlenül és mozgásfüggetlenül, nincs semmiféle sebesség összeadódás, de ne is zavarjanak meg a tények. Mondjad csak tovább :)

    Ez a gravitonszeles hülyeség meg mindenféle alátámasztás nélkül.... hát hófehérke történetét könnyebb elhinni.
  • Astrojan
    #63
    62: Ez tévedés, arra a következtetésre kellett volna jutniuk, hogy az idő múlásával nem történik semmi. De mivel az idő múlását képtelenek voltak megállapítani óra nélkül így marhaságokat állapítottak meg.

    A tisztánlátás végett: a fotont gravitációs szél fújja a tömeg felé. Ez a gravitációs szél annyit jelent, hogy a tömeg felé több graviton áramlik mint ami a tömegen keresztül, alulról felfelé érkezik. A két ellentétes irányból érkező gravitonsugárzás különbsége okozza a gravitonszelet, ami a hétköznapi gravitációs erő okozójának felel meg.

    Ez a szél nemcsak az ágyúgolyót fújja, hanem a fotont is. Tehát a leeső foton sebessége növekszik, a sebessége c+v lesz, nagyobb mint c. A határsebesség kb 1 millió c amit c négyzettel szoktam jelölni a szemléletesség kedvéért (de nehogy belekössön valaki, mert nem valódi c négyzet)

    Tehát a foton sebessége irányfüggő. Vízszintes irányban mérve c.

    A felfelé induló foton sebessége c-nél kisebb, mert fújja visszafelé a gravitonszél. Amint kapaszkodik kifelé a sebessége c hez közelít, tehát nő. A zakkant tökönszúrhatja magát, a foton sebessége mindkét irányban nő. Felfelé is és lefelé is.

    Felfelé a határsebesség c (mert c-nél kisebb sebességgel indul)
    lefelé a határsebesség c2 (ezt esetleg egy nagy fekete lyukban érheti el, jóval az eseményhorizonton belül)
  • defiant9
    #62
    Egyetértek, ez így ellentmondás.
    Ha igaz lenne hogy a lefelé ugyanúgy gyorsul a hangoló lézer fotonja mint felfelé, az alu ion rezonanálása pedig konstans(ahogy az idő is) akkor arra a világszenzációs eredményre kellett volna jutniuk hogy a nagy tömeghez közeledve is gyorsul az idő múlása ahogyan távolodáskor is.
  • gforce9
    #61
    Oké tehát a gravitációs kútba befelé a foton gyorsul, a gravitációs kútból kifelé a foton gyorsul. Tehát a foton gyorsul a gravitációval ellenben és azzal megegyező irányban is. Ennyit akartam tudni. Szerinted ez így van. Oké. Ennyiből már egy hozzá nem értő is rájön, hogy összevissza beszélsz. Nincs több kérdésem. :)
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.09.01. 21:54:51
  • Astrojan
    #60
    59: nem nagyon értem mit akarsz mondani, de egy dolog bizonyos, a fénysugár lefelé menet gyorsul, az egésznek ez a lényege.

    Amit a zakkant nem érthet meg mert sötét mint a fekete lyukam az az, hogy a fénysugár felfelé menet is gyorsul ahol a határsebesség c.

    Az esés után a végponton ugyanaz lesz a frekvencia mint a kiindulásnál igen, mert a frekvencia nem változik a sebességváltozás közben,

    A hullámhossz változik.
  • gforce9
    #58
    Dehogy szállok le rólad, ha két egymást követő hszben önmagadnak mondasz ellent......

    Bocsánatkérés? Miért is? Mert már majd 1 éve választ várunk tőled alap kérdésekre és amikor oda kerül a sor eltűnsz? elnéztem hosszú hónapokon keresztül. De amikor még mindig ugyanazt műveled tudod elfogy az embernek a türelme. Még az enyém is, pedig itt megerősíthetik, hogy én igazán türelmes vagyok. :)
    Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.09.01. 20:35:58
  • Astrojan
    #57
    szállj már le rólam zakkant. Ahhoz nagyon sok bocsánatkéréssel tartozol, hogy kérdéseket tehess fel.
  • gforce9
    #56
    Namost akkor akkor gyorsul a foton, ha lefelé megy, vagy ha felfelé? Mert még ezt sem döntötted el.....
  • Astrojan
    #55
    54: nem irreleváns mert ez csak a Te logikád. A felfelé haladó foton ugyanis gyorsul.

    Nem lassul.

    Egy fekete lyuk eseményhorizontján kifelé tartó foton áll. (Látszólag áll, mert c sebességű gravitonszél fújja befelé).

    Ha egy kicsit kijjebb indul kifelé akkor szép lassan kimászik a gödörből és a fekete lyuk hatókörét elhagyva c sebességre GYORSUL.

    A Te logikád itt nem jó semmire sem sőt a többieké sem. Ha figyelmesen olvasnál akkor emlékezhetnél, hogy ezt már megírtam.
  • defiant9
    #54
    Tehát van egy alumínium ion aminek van egy egzakt rezonancia frekvenciája.
    Egy külső lézer impulzus forrást addig hangolnak ameddig nem találják el ezt a frekvenciát A kibocsájtott impulzusok digitálisak, 0/1 állapotnak felelnek meg.
    A kérdés továbbra is az, ha fentebb helyezik az alumíniumot akkor miért kell a lézer impulzusfrekvenciáját fentebb vinni?

    "Mivel az egy láb magasságból lefelé eső foton sebessége megnő"
    Ez irreleváns mert ezen logika szerint a felfelé menő foton meg lelassul, az impulzusforrás nem mozdul a kísérletben csak a rezonáló anyag kerül fentebb, ha az is mozogna akkor nem mérne ki változást megy egy időkeretben marad az egész rendszer.
  • Astrojan
    #53
    Nem érted, hogy NEM rezeg más frekvencián? Nincs megmérve.

    Megmérni csak és kizárólag csakis órával lehet, ezt magyarázom. Tévedsz, az Al rezgéseit NEM számlálják mert akkor óra lenne. Igen azt várom, hogy egyfajta számlált rezgés legyen regisztrálva. Igen. Igen. Igen.

    Mivel ez nincs így ezért nincs miről beszélni.

    Mivel az egy láb magasságból lefelé eső foton sebessége megnő ebből következően a hullámhossza változik (a frekvencia állandó marad) tehát a felső jeladó érzékelt hullámhossza eltérő lehet, ezt mérték ki, először az életében féligmeddig egyetértek ezzel a marhával.

    Idődilatáció nem létezik, tehát nem rezeg más frekvencián a fenti óra sem hanem mire leér a jel, az más hullámhosszú lesz.

    Hasonlóan az Al óra sétáltatásához ahol természetesen nem más a kiadott frekvencia csak mire érzékeled másfajta frekvenciát érzékelsz.

    Az idődilatáció látszólagos.
    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.09.01. 10:29:18
  • gforce9
    #52
    A dopplerhez hasonlította.... ahol a frekvenciaváltozás oka a kibocsátó objektum mozgása az érzékelőhöz képest. Ehhez hasonlította az álló objektumok közötti frekvenciaváltozást. Én csak azért írok néha ilyen topicba, hogy ha esetleg idetéved valaki aki nincs képben, nehogy elhiggyen bármit is a tódításaiból. Egyébként ha jól dereng itt nem idődilatációról van szó. Hanem arról, hogy egy gravitációs kútból kifelé igyekvő foton energiát veszít így a frekvenciája is csökken és ezt mérték ki.
  • defiant9
    #51
    "Ennek a különbözőségnek viszont fizikai oka nincs, tehát nagy valószínűséggel az eltérés nem valós hanem látszólagos (mint a mentőnél)."

    Tehát fogott Chou egy papírt, kiszámolta hogy az gravitációs idődilatációs elmélet alapján milyen rezgésszámkülönbség eredményt vár ha 1 lábbal megemeli az órát. Leírta a lapra. Megemelte az órát, pontosan a megjósolt értéket kapta,
    Megcsinálta oda-vissza n-szer mert ezért fizetik és nem akar beégni/beégetni az egyetemet hogy ellenőrizetlen eredménnyel áll a tudományos közélet elé Konzekvensen ugyanazt az eredményt kapta hogy a fentebb lévő frekvencia magasabb.

    Erre az lenne a magyarázatod hogy nem a gravitációs idő dilatációt mérte ki hanem valamilyen látszólagos doppler hatás amit érzékel a szemmel láthatóan álló órán és pont egybeesik az elmélet által predesztinált értékkel?

    Tényleg úgy gondolod hogy ez a korrekt/valószínű magyarázat az eltérő értékekre?
    Ugye tudod miről szól Occam borotvája?

    Én úgy látom továbbra sem adtál magyarázatot arra hogy két nyugalmi helyzetben stabilan álló egymástól 1 feet szintkülönbségen lévő szerkezet miért rezeg más frekvencián, amikor azonos magasságon nem mutatnak ilyen eltérést.


    "Ezek óraművet hajtanak és számlálják a perceket, a számláláson van a hangsúly."

    Nem igazán értem mit szeretnél látni, egy 68 digites kijelzőt amiből 67 olyan gyorsan pörög hogy csak 8-asnak látszik, és 67 meg a kijelző elektronikájánál+válaszidejénél gyorsabban akar lépni.
    Ez nem egy interferométer, itt pontosoan mérik az egyetlen alumínium atomhpz kapcsolt berylium állapotváltozásait, ez egy digitlális számláló. Oszcillációt mérnek. Ez egy óra, ha te nem is szeretnéd annak nevezni. Ez nem kötelező ha mondasz egy olyan fizikai okot ami magyarázat az eltérésre. Persze ez nem igazán megy ahogy látom...
    Utoljára szerkesztette: defiant9, 2016.08.31. 23:50:08