15
  • Irasidus
    #15
    Nem kell ezt az atomcsend egyezményt ennyire túlmisztifikálni, ha valamelyik ország nagyon akarná, akkor újratárgyalhatná a nagyhatalmakkal (de akár meg is szeghetné, nem törne ki a III. vh emiatt). Ma már, a hidegháború végével nem lenne annyira nehéz, csak be kell vonni a többi országot is a programba. Sok nemzetközi űr, atom kutatás létezik, nem annyira lehetetlen. Amiért nem csinálják annak három egymásból következő oka van, egyrészt nincs rá pénz, másrészt a mai méregzöld világban nem igazán repesnek érte a politikusok (így a választók sem), harmadrészt a kísérletek nem hozták a várt eredményeket. Értsd: egyszer használatos(!), de nagyságderekkel drágább mint a kémiai rakéta, és a legfontosabb, hogy gyengébb teljesítménye a tömegéhez képest, tehát nem hozta a csodát amit vártak tőle (akkoriban nem is lehetett volna megoldani, az akkori szerkezeti anyagokkal sokkal jobbra, ma nem tudom mit lehetne kihozni belőle, passzolok...)
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.29. 22:37:26
  • gaszton421
    #14
    EZ így egyáltalán nem igaz, a NERWA és többi program alapvetően űrhajók meghajtására lett kitalálva, teljesen más alapokon működtek volna mint azok amit a bombázókba szántak. itt 2200-2400 C;-ra hevített reaktormagon átvezetett hidrogéngáz biztosította volna a tolóerőt, a specifikus impulzusa kb kétszerse volt a hidrogén/oxigén kémiai hajtóműveknek, a kerozin/oxigén hajtóműveknek meg kb. háromszorosa. a kibocsátott radioaktív szennyezés miatt azonban elvetették annak a lehetőségét hogy első fokzatban használják, a későbbre tervezett Mars expedíciókban viszont már voltak olyan tervek hogy a Saturn V hordozórakéta utolsó fokozatát cserélték volna le vele és ezzel megduplázhatták volna a Marshoz indított hasznos teher mennyiségét. lefújták mert az 1967-es atomcsend egyezménnyel ellentétes lett volna és amúgy is lefújták a Mars expedíciós terveket.
  • VolJin
    #13
    A nukleáris rakétákat azért nem fejlesztették, mert olyan szennyezést bocsátanak ki percek alatt, mint egy atombaleset, a teljesítményük meg a kémiai hajtóművek alatt.
    Eleve repülőkbe szánták nem űrhajókba az ICBM-ek előtt, hogy a bombázók hónapokig a levegőben maradhassanak.
  • Tetsuo
    #12
    Szerinted Musk tervezi a rakétákat?
    Még csak bele sem szól, hanem vezeti a projektet leginkább gazdasági oldalról illetve felsővezetői szinten. A rakétatervekhez semmi köze - szerintem.
  • gaszton421
    #11
    Ezze azonban még várnék egy kicsit, sem az USA-ban, sem máshol a világon nem állhat neki bárki nukleáris fejlesztéseknek, ez szigorúan állami ellenőrzés alatt van, a 60-as évekbeli NERVA fejlesztések azért álltak le (részben) mert az 1967-es egyezmény tiltotta nukleáris eszközök űrbe juttatását, az RTG generátorok ebből kimaradtak, ezt azóta is használják távoli szondák energiaellátásához, de egy nukleáris termális rakéta nehezen lenne kimagyarázható. Itt még a vele való kísérleteket sem lehetne most lefolytatni mert ellenkezik az atomcsend egyezménnyel, vegül is radioaktív anyag is kijutna a hajtóműgázokkal együtt. Talán a nukleáris elektromos meghajtás valószínűbb, a VASIMR vagy ehhez hasonló hajtóművek elektro,os energia ellátásához.
  • jovokutato
    #10
    Az eddigi teljesítményét látva meg is csinálja a nukleáris meghajtású rakétát.
  • jovokutato
    #9
    ..."közben újra előveszik és felújítják...."
    Pontosan ezekre a tervekre céloztam.
    Musk-nak az űrhajózás terén semmilyen tapasztalata nem volt.Van viszont egy álma,a Mars kolonizálása.
    Ezért tapasztalatszerzés céljából végigmegy a tanulási lépcsőfokokon:működő rakéta,magasabb pályát elérő rakéta-itt is megmutatkozik a zsenialitása,mert a működő rakétát többször felhasználhatóvá tette-,erősebb rakéta,mely már alkalmas lehet a Mars meghódítására,ehhez kifejlesztett űrhajó.Miután megszerezte-elég gyorsan-a tapasztalatot,utána mer csak továbblépni a még hatékonyabb nukleáris meghajtás felé,alapként hasznosítva a korábbi terveket...
  • Kotomicuki
    #8
    "Szomorúságra ad okot továbbá, hogy még mindig messze vagyunk a marsraszállástól, az űrhajósok helyszínre juttatásához további komoly munka, rengeteg pénz, és jó néhány év szükséges. "

    Hhmm, amíg a pénz gondot okoz, tán nem kéne elhagynunk a bolygónkat: kicsit fejlődjünk még, nagyon ránk fér...!
  • Irasidus
    #7
    Off.: Musk tervezi a nukleáris meghajtás, MCT rakétájuk lesz a következő nagy dobás a Falcon-9 Heavy után. Ennek egyik változatában a végfokozatra nukleáris meghajtás is szóba került (550-t hasznos teher LEO pályára...). A tiltás csak államokra vonatkozik, cégekre jogilag nem - és ezt a kiskaput próbálja kijátszani. Majd meglátjuk mi lesz belőle.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.26. 22:34:40
  • fonak
    #6
    "nem kémiai elvű űrhajtóművek terveit,melyek kisebb súly mellett nagyobb teljesítményt nyújtanak"

    Ha lennének ilyenek Musk sem szarozna a kémiai rakétákkal... Egy reális lehetőség van, a termikus atomhajtómű (NERVA néven már a '60-as években kifejlesztette a NASA, az oroszok is teszteltek hasonlót), de az politikai okok miatt valószínűtlen, hogy zöld utat kap...
  • jovokutato
    #5
    A nyugati sikertelen küldetések oka majdnem minden esetben a kommunikáció elvesztése volt,a szovjet szondák pedig a magasságmérő hibája miatt sérültek annyira,hogy bár landoltak,de oly mértékebn megsérültek,hogy használhatatlanná váltak.i.
    Emberes küldetés esetén a kommunikáció nem szakad meg,ott inkább egy műszaki hiba lesz az ok a sikertelen küldetésnek.De emberes Mars-küldetés esetén mi számít sikertelennek?Csak az,ha meghalnak az űrhajósok,bármely más esetben sikeres a küldetés.
    Az emberes expedíció legnagyobb akadálya a kellő teljesítményű rakéta,de Musk már dolgozik a Falcon Heavy-n,amely már kellő teljesítményű lesz az expedícióhoz.És Musk-ot ismerve hamarabb meglesz,mint a NASA rakétája...
    Könnyen lehet,hogy nem állami projekt emberek szállítására is alkalmas leszálló egysége-de először ember nélkül-fog a Marsra érkezni,majd a tapasztalatok értékelése után már jön az emberes Mars-expedíció...

    Ha már ember lesz a Marson,akkor lehet gondolkodni a kolonizáláson.
    Főleg akkor,ha közben újra előveszik és felújítják a nem kémiai elvű űrhajtóművek terveit,melyek kisebb súly mellett nagyobb teljesítményt nyújtanak-megnő a hasznos teher mennyisége és lerövidül az utazási idő-..
  • Tetsuo
    #4

    Ne gombázzál többet.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2016.07.24. 23:38:40
  • gaszton421
    #3
    Valószínűleg rossz helyen néztem de a 30 sikeres Vénusz expedíció nem igen jött össze nekem, úgy számoltam 40-ből 18 volt sikertelen. A mars expedíciókból valamivel nagyobb százalék volt sikertelen e a tervezett szondák céljai és módszerei szélesebb skálán mozogtak, talán ez is közrejátszott, A Vénusz esetében a jórészt ugyanolyan Venera szondák sikerei sokat lentítenek a statisztikán, ha a Marsnál is sorozatosan ugyanolyan (már korábban bevált) konstrukciókat küldöznének talán jobb lenne az arány. másik eérdekes különbség hogy a vénuszhoz 1989 és 2005 között egyetlen szondát sem indítottak, ugyanakkor a Mars esetében ebbem akorszakban, föleg a 90-es években indított szondák meglehetősen sokat rontottak a statisztikán, 1988-1999 között 3 sikeres és 8 sikertelen Mars küldetés vot. ezek nélkul az arányok nagyjából azonosak. Nem tudom miért de ez az időszak eléggé lehangoló volt és sokat beszélgettünk róla baráti körben hogy vajon miért. Talán szerepet játszott ebben az is hogy jellemzővé vált a programok többszörös csúszása is, az elkedvetlenedett kutatók távozása az adott programtól.
  • gombabácsi
    #2
    40 éve értünk el oda! Mi. Minden ember ott volt.
  • NEXUS6
    #1
    "1976 nyarán landolt égi szomszédunk felszínén az első, ember által készített eszköz, amely a helyszínen fotókat készített, illetve a bolygókörüli pályán maradó párjával együtt tudományos megfigyeléseket is végzett."

    Az első eszköz mondjuk 71-ben landolt, de azok meglehetősen sikertelenek voltak. Amúgy a Mars űrkutatás tekintetében egy meglehetősen problematikus égítest. Annak ellenére, hogy szinte még a leginkább hasonlítanak minden naprendszeri égitest közül a felszíni viszonyok a földihez, és a legtöbb kutatóegység is a Mars felé indult kimagaslóan magas a sikertelen küldetések aránya: 50%-körüli, ami a mostani indításokat is jellemzi. Ez azért az emberes Mars küldetések irányába is óvatosságra int.
    Eközben a Vénuszhoz indított 40 akárhány közül szinte az utolsó 30 mind sikeres küldetés volt.