Második tesztjén is túl van a Mars-rakéta 

Utánanéztem ennek az orosz űrhajónak, először 2003-ban mutatták be a makettjét, ebben az évben kezdik el a tesztekre szánt első példány megépítését, 2020-ra készülne el, és 2023-ban repülne először ha minden jól megy, de 2024-25-re már holdrautazáshoz tervezik használni. Az hogy ehhez esetleg még kéne pár ezköz, akár holdkomp és más hasonló is, arról nem szó a fáma, illetve valami fantáziarajz van róla de ez édeskevés. Ha ez megbízható tempós fejlesztés iskolapéldája akkor bajban vagyunk, a mi életunkben már nem látjuk az orosz zászlót lengedezni a Holdon!

Nem az oroszok, hanem az orosz űripari vállalatok jelentik be, az Energija és Roszkozmosz kétévente tervez Marmissziót, Holdraszállást, holdbázist, meg űrállomást, Föld körülit meg mélyűrit (leginkább látványtervek szintjéig, bár némelyik elég komoly). Ez egyrészt verseny a vállalatok között, hogy ki kapja meg a majdani, és mostani missziókat, amihez ilyen marketing fogásokat használnak, másrészt nyomásgyakorlás a politikusokra, hogy hahó, mi többre is képesek lennénk, ha kapnánk pénzt. Legalábbis a legutóbbi időkig, mert teljes átszervezés történt a vállaltok között. Oroszország jelenleg, még mindig építi az új űrkikötőjét, ami sok pénzt emészt fel. Másrészt párhuzamosan fejleszti az Angarát (sajnos elég gyatrán), és egy Szojuzt leváltó új űrhajót (miközben magát a Szojuzt is modernizálják, szóval elég érdekes). Egyenlőre erre megy el a pénz, ha ezek elkészülnek, utána lehet gondolkodni, hogy mire használják ezeket, és mi a következő cél. Az még nincs eldöntve (ott sem).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.07.07. 10:13:37

A Kínaiakat nem félte, szép lassan konzervatív megközelítéssel mindent végigcsinálnak amit az oroszok és az amerikaiak a 60-as, 70-es, 80-as években. most tartanak ott ahol az oroszok a szaljut program végén a Mir elején, hasonlóan állnak hordozóeszköz kapacitással és eszközökkel. Egyelőre nem fenyeget részükről hogy a Holdra vagy a Marsra emberes expedíciót küldjenek, és még legalább 10-15 évig igy is lesz, de vitathatatlan a haladás. Az oroszoknál sokkal roszabb a helzet, kb. 20-25 év pangás után most fejlesztenek új hordozóeszközt (Angara rakétacsalád) amiben benne van a potenciál egy nagyobb expedícióra. Az hogy időről időre bejelentik hogy embert küldenek a Holdra, vagy a Marsra és ezekről a tervekről rajzokat és modelleket mutogatnak nem sokat jelent. sajnos ebben legalább olyan jók mint az amerikaiak. Az oroszoknak talán még több tervezetük is volt a Mars expedícióra mint az amerikaiaknak de eddig még egy sikeres Mars szondát sem sikerült produkálniuk. Azt hiszem ebben is meg fogják őket előzni a kínaiak. Sok minden jellemző az orosz űrkutatás utolsó negyed századára csak nem a komótos haladás. abból élnek amit az előző érában megteremtettek. Azt szoktk felhozni a védelmükben hogy bezzeg az amerikaiak is orosz rakétamotrokat használnak. Ez igaz, ezek tényleg remek motrok, a kategóriájuk csúcsai de egyet sem az utolsó évtizedekben fejlesztettek ki, a nagy részük a holdprogram és az Energia/Burán program termékei.

Szívesen!

Köszönöm.

Úgy tűnik, hogy sajna nem túlzás.

Szerintem is a nukleáris energia lehet a jövő, de ettől még évtizedekre vagyunk, feltéve ha nem is pénzügyileg, de folyamatosságában egy Apollo-projekthez hasonló fejlesztést visz végre valaki végig.

Azonban csak a LEO szállítási kapacitás, gyak űrsikló kiváltásához kapcsolódó fejlesztés egymást váltó projektjeit végignézve ez amerikát tekintve az elnökök politikai parádéjává sűllyedt (jó gazdasági helyzetben, leállítjuk az előzőeket és mégnagyobbakat ígérünk, rossz gazdasági helyzetben leállítjuk az előzőeket és még "gazdaságosabbat" ígérünk). Az oroszok, vagy kínaiak nagyságrendekkel alacsonyabb költségvetésből gazdálkodva szép komótosan valszeg 20 év múlva a folyamatosságnak köszönhetően megteremtik a szükséges feltételeket.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.07.05. 09:59:51

Sajnos nem túlzás. Ha a mostani 6-9 hónapos tehetetlenségi pályával megelégednének akkor kb 10-20 MW teljesítmény kellene, nem járna időmegtakarítással a mostani kémiai hajtóművekkel szemben de jelentős lenne az üzemanyag megtakarítás, ezért nagyobb lehetne a Marsra szállított hasznos teher. 1MW-al egy komolyabb műholdat fel lehetne gyorsítani a Marsig, (azt sem 6 hét alatt) de egy emberes expedícióra nem lenne elég.

Nem túlzás a kétszáz?

Ahogy nézegettem az oroszok egy 1 MW elektromos teljesítményű űrreaktort fejlesztenek. Namost ez önmagában még nem megy sehova, arra rá kell rakni egy ionhajtóművet. Másrészt a többször elhangzott "6 hét alatt a Marsra" képességhez kb 200 MW teljesítmény kéne.

Majd az oroszok fejlesztenek:
https://www.rt.com/news/334416-russia-space-nuclear-engine/

Matolcsyt a FED élére és kész!

És ki fogja finanszírozni? Mert eddig az adófizetők tették a szövetségi költségvetésen keresztül. évi 18-19 miliárd körüli összeg nehezen jönne össze önkéntes felajánlásokból.

Alapítványt kéne belőle csinálni, aztán mindjárt meg van oldva az elszámolás kérdése 😊

Így van. Arról van szó, hogy a tagállamok támogatására szükség van. Na most, a tagállamok akkor fogják támogatni a programot, ha valamit náluk gyártanak. Ezért aztán annyira szétterítik a programokat a NASA-nál, amennyire ez lehetséges. Egyik állam hajtóművet gyárt, másik hajtóanyagot, harmadik a rakéta testet, negyedik elektronikát, stb, stb. Amelyik állam nem kap megrendelést, az nem szavazza meg a központi költségvetést, mert nem érdeke. Így lesznek a programok ennyire túlfújtak. Csak a logisztika elviszi szerintem a költségek felét.

Igen egyszerű a képlet. A NASA költségvetési intézmény, minden fillérrel el kell számolniuk. Minden lépésükről be kell bizonyítani, hogy az teljesen tökéletes, biztosan működni fog, hibátlanul ellátja a feladatát.

Mert elég egy hiba, és egész egyszerűen elveszik tőlük a pénz. Az USA-ban is ugyanannyi, ha nem több beszűkült látókörű agyhalott idióta van, mint Magyarországon, csak ott úgy-ahogy működik a demokrácia, úgyhogy ha elkezdenek nagyon óbégatni, ráadásul okkal, akkor a szenátorok nagyon szívesen költik a NASA-nak adandó haszontalan pénzeket a számukra sokkal hasznosabb jachtokra, palotákra, és a mindezekbe való gyémánttal kirakott arany vécécsészékre.

Ehhez jön még az irdatlan fafejű amerikai légügyi (aerospace, ami űrt is jelent) szabályozás, ami irdatlanul megköti a tervezők kezét. Pl a mai napig azért van csillagmotor a mezőgazdasági repülőgépekben, mert a szabályzat azt írja elő. Attól teljesen függetlenül, hogy több mint 100 éves konstrukció, és egy gokart játékmotorja hatékonyabb nála. Ugyan ez igaz az űrteknikára is, főleg ha emberéletek múlnak rajta.

Mivel a NASA-nal mindezzel tisztában vannak, ezért egyszerűen nem mernek új technológiákat alkalmazni. Toldozzák-foldozzák ami van, újrafelhasználják az ötleteket, illetve olyan alkatrészeket építenek be, amik 30 éve biztonsággal működnek, és van belőlük bőven raktáron.
Mindenki tökéletesen tisztában van vele, hogy sokkal hatékonyabban és modernebben is lehetne csinálni, de ha véletlenül valami nem működik teljesen tökéletesen, akkor akár az egész NASA-t megszűntethetik.

És mindez nem csak a NASA-ra igaz, hanem minden űrügynökségre. Talán a kínaiakra és az indiaiakra kevésbé.

Ezért lehetséges, hogy olyan vállalatok tudnak előre törni, mint a SpaceX. Ők nem költségvetési intézmény, ha megbuknak, akkor csak a tulajdonos bukja a pénzt, amit nem kér rajta számon az egész ország. Na meg nem nyugdíjasokból áll a cég, úgyhogy éjjel nappal dolgoznak mint a megszállott, és ki tudnak próbálni új (csak 20 éves) ötleteket.

ugyanaz a konstrukció, ugyanaz az üzemanyag, egy szegmenssel hosszabb, és hogy ugyanannyi legyen az égésidő nagyob teljesítmény mellett módosítani kellett a belső profilt, de ez minden, amikor nulláról kezdve megtervezték az egészet lényegesen olcsóbban úszták meg mint most a módosításokat. Túlzás volna új rakétának nevezni. Ha ennyi változtatás elég hogy valamit újnak nevezzunk akkor a spacex eddig vagy 8 hordozórakétát fejlesztett ki, legalább ennyiszer módosítottak a konstrukción, a fokozatok hosszán, a hajtóművek elrendezésén, a hajtóművek teljesítményén, stb. Ha mindegyik után csinálnak néhány tesztrepülést akkor még mindig várnának a vevőik és horribilis űsszegekbe kerülne a fejlesztés. Ez itt a pénzmosás egy jól definiálható fajtája.

Én is ettől tartok! Az USA-ban az SLS programot munkahelytámogatási programnak hívják, igazából nem a NASA ötlete volt hanem azoké a szenátusi képviselőké akiknek az államában eddig a Shuttle elemeit gyártották és több ezer jól fizetett állás szűnt volna meg a program törlése miatt. Mivel igazából úgy folyik a "fejlesztés" hogy gőzük nincs mire fogják használni miután elkészül ezért csak tesznek-vesznek és csinálnak felesleges teszteket hogy megindokolhassák a számlák kifizetését. Miközben erre költik a pénzt, nincs pénz a specializált hardwarek kifejlesztésére. Ha a Holdra mennének kell egy erős végfokozat, és egy leszálló egység (Holdkomp), ha a Marsra, ugyanez a helyzet de a leszállóegységhez hőpajzs és speciális fékezőernyők kellenének, Helyben űzemanyagelőállítás, automatikus teherszállító űrhajó, kakómodul stb, az odaútra is kéne valami méretesebb lakótér, egyik készülő űrhajó, az Orion-t is beleértve kis térfogatú egy 6-9 hónapig tartó útra. szóval horribilis pénz elköltése után nem lesz semmilyen úticél illetve ehhez szükséges eszköz csak egy nagy darab rakéta amit normál kereskedelmi célokra nem lehet használni, mert semmilyen hasznos teher nem igényel ekkora teljesítményt.

Ez nem csak nagyobb, rakéta égesi tényezője teljesen más, egész rakétát új.

Élni tudni kell, nem csak szeretni! A NASA-nál meg tudnak élni, hiszen van miből. :-)

Ezen én is fenn akadtam, költik a pénzt olyan dolgok tesztelésére amik már több mint 130 alkalommal repültek. Gondolom még kiszámláznak egy halom pénzt az RS-25 hajtómüvek tesztelésére is, ebből van nekik 16 darab, konkrétan ezekkel repültek az űrsiklók. az SLS programra eddig 8 milliárdot költöttek, miközben a régi space shuttle alkatrészeiből legózzák össze.

Szóval letesztelték az 1970-es évekbén tervezett gyorsító fokozat egy szegmensel kiegészített változtát (ami ennél viszont alacsonyabb hőmérsékletre hűlt amikor a Challagert elpukkantotta) és meglepve tapasztalták, hogy működik.

Miért ném azt a többszörfelhasználható folyékony üzémanyagos gyorsítót építették meg, amit már akkor terveztek?