Jöhet a transzszibériai Hyperloop-pálya?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#46
Megmagyarázni én is tudom, csak éppen semmi értelme. Az ilyen távolsági bejárás a munkahelyre energia és időpazarlás. Annak idején én is messziről jártam az iskolába, utáltam is.
Azt nem értem, hogy a "környezetvédők" annyi minden ellen képesek balhézni, egy ilyen agyalágyult szokás ellen miért nem? Pedig ez az igazi energiapazarlás és a környezet fölös terhelése!
Azt nem értem, hogy a "környezetvédők" annyi minden ellen képesek balhézni, egy ilyen agyalágyult szokás ellen miért nem? Pedig ez az igazi energiapazarlás és a környezet fölös terhelése!
#45
"de tulajdonképp miért is kéne valakinek naponta mondjuk ezer kilométert utazni a munkába(és ugyanannyit haza)"
A shinkansen halozatot eredetileg varosok kozti tavolsagi utazashoz epitettek. (az elsot a Tokyo-Osaka kozott) Ehhez kepest jelentos merteku az ingazo forgalom, atlag 1 oras tavolsagon belul. Ennek a mellekhatasa az, hogy ahogy egyre gyorsabbak lettek a vonatok, ugy kezdtek egyre tavolabbrol ingazni az emberek, mivel a kozlekedes ara szinte semmivel sem volt dragabb mintha kisebb tavolsagrol tettek volna ugyanezt. Cserebe a belvarostol tavolabb ugyanazon penzbol nagyobb hazat tudtak venni. Szep lassan az tortent, hogy a Tokio belvarosanak hatara kitolodott 100 kilometerre, mig az elovarosokkal egyutt ez ma mar 300 kilometer, tehat egy 600 kilometeres korzeten belulrol jarnak be az emberek dolgozni. Mindezt ugy, hogy csak 1 orat kell utazniuk.
A hyperloop a San Francisco - Los Angeles utvonalon egyreszt versenyezhetne a repulokkel, masreszt kitagithatna a varosok bejarasra alkalmas korzeteit, ami foleg San Francisconak lenne fontos. Ja es mellekesen veletlenul pont a ket varos kozott van a szilicumvolgy is...
Meret es skalazhatosag szempontjabol ujbol a japan peldat hoznam elo. Az elso maglevjuk 4 fos kabinnal rendelkezett. Az elso hasznalhato jarmu egy kocsibol allt. Aztan mostanra tobbkocsis rendes vonatta nott fel, a fejlesztes soran 4 kulonbozo, egyre nagyobb palyara valtva. A hyperloop is kb. a hajozasi kontenereket befogadni kepes meretben lehet koltseghatekony utasszalitasi celra is, amikor kb. egy mai Pacific Surfliner kapacitasaval rendelkezik jaratonkent, de igazan nyero kb. a japan sinkansenek utasforgalmanal lenne, amikor 16 kocsit tele tudnak tolteni soronkent 4-5 szekkel szamolva.
A technika meg csak meglenne hozza, az utasforgalom nem biztos. Bizonyos tavolsag folott es bizonyos utasszam alatt a repuloket egyelore nem tudja ar/ertek aranyban megverni semmilyen felszini jarmu.
ps: Az ursiklokban eredetileg volt katapultules, de amikor 4 forol 7-re bovitettek a kapacitasukat, akkor ki kellett szedni oket. Hasonlo koltseghatekonysagi okbol kerult vegul az urhajo a ket gyorsitoraketa melle, az uzemanyagtartaly teteje helyett es ezert hagytak el a katonai gepek egy reszenel alkalmazott kiloheto mentokabint is. Szerencsere egy legritkitott csoben futo maglev nem annyira urtechnika es mar fel evszazada fejleszik. Csak most jutott eszebe valakinek akire hallgatnak is (Musknak), hogy lehet mostanra mar eleg olcson ossze lehetne rakni. Vagy igaza lesz vagy nem, de legalabb fogalkoznak az otlettel paran.
A shinkansen halozatot eredetileg varosok kozti tavolsagi utazashoz epitettek. (az elsot a Tokyo-Osaka kozott) Ehhez kepest jelentos merteku az ingazo forgalom, atlag 1 oras tavolsagon belul. Ennek a mellekhatasa az, hogy ahogy egyre gyorsabbak lettek a vonatok, ugy kezdtek egyre tavolabbrol ingazni az emberek, mivel a kozlekedes ara szinte semmivel sem volt dragabb mintha kisebb tavolsagrol tettek volna ugyanezt. Cserebe a belvarostol tavolabb ugyanazon penzbol nagyobb hazat tudtak venni. Szep lassan az tortent, hogy a Tokio belvarosanak hatara kitolodott 100 kilometerre, mig az elovarosokkal egyutt ez ma mar 300 kilometer, tehat egy 600 kilometeres korzeten belulrol jarnak be az emberek dolgozni. Mindezt ugy, hogy csak 1 orat kell utazniuk.
A hyperloop a San Francisco - Los Angeles utvonalon egyreszt versenyezhetne a repulokkel, masreszt kitagithatna a varosok bejarasra alkalmas korzeteit, ami foleg San Francisconak lenne fontos. Ja es mellekesen veletlenul pont a ket varos kozott van a szilicumvolgy is...
Meret es skalazhatosag szempontjabol ujbol a japan peldat hoznam elo. Az elso maglevjuk 4 fos kabinnal rendelkezett. Az elso hasznalhato jarmu egy kocsibol allt. Aztan mostanra tobbkocsis rendes vonatta nott fel, a fejlesztes soran 4 kulonbozo, egyre nagyobb palyara valtva. A hyperloop is kb. a hajozasi kontenereket befogadni kepes meretben lehet koltseghatekony utasszalitasi celra is, amikor kb. egy mai Pacific Surfliner kapacitasaval rendelkezik jaratonkent, de igazan nyero kb. a japan sinkansenek utasforgalmanal lenne, amikor 16 kocsit tele tudnak tolteni soronkent 4-5 szekkel szamolva.
A technika meg csak meglenne hozza, az utasforgalom nem biztos. Bizonyos tavolsag folott es bizonyos utasszam alatt a repuloket egyelore nem tudja ar/ertek aranyban megverni semmilyen felszini jarmu.
ps: Az ursiklokban eredetileg volt katapultules, de amikor 4 forol 7-re bovitettek a kapacitasukat, akkor ki kellett szedni oket. Hasonlo koltseghatekonysagi okbol kerult vegul az urhajo a ket gyorsitoraketa melle, az uzemanyagtartaly teteje helyett es ezert hagytak el a katonai gepek egy reszenel alkalmazott kiloheto mentokabint is. Szerencsere egy legritkitott csoben futo maglev nem annyira urtechnika es mar fel evszazada fejleszik. Csak most jutott eszebe valakinek akire hallgatnak is (Musknak), hogy lehet mostanra mar eleg olcson ossze lehetne rakni. Vagy igaza lesz vagy nem, de legalabb fogalkoznak az otlettel paran.
#44
A koncepcióval az a baj, hogy addig az egy jó ötlet, hogy egy üres csövet marhaolcsó telepíteni és fenntartani. Az ördög viszont a részletekben van elásva. Pont a biztonság az, ami egy rendszert pénzügyileg hazavághat. Ott van pl, az űrsikló, ami minden jelentős biztonsági rendszer nélkül készült el. Az utaskabin leválasztása, viszont valószínűleg megmentette volna a két katasztrófa áldozatait, de a kockázatelemzést elbaxták, másrészt nem vállalták az Challenger után sem a rendszer átalakítását.
Egy új rendszer fejlesztésekor végrehajthatnak egy kockázatelemzést, majd lehet pl maximális biztonságú rendszert építeni, lehet olyat, ami figyelembe veszi az esetleges baleseteket és az elhanyagolhatóakra nem mozdul rá, meg lehet olyat is amikor az esetleges biztosítási, kártérítési díjakat is figyelembe véve, minden xart (biztonsági rendszert) kiszed, ami a pénzügyileg vállalhatatlan szint alá esnek. A mérnöknek megmondják mit csináljon és megtervezi, neked júzerként viszont soha nem kötik az orrodra, hogy miben is ülsz valójában.
Egy új rendszer fejlesztésekor végrehajthatnak egy kockázatelemzést, majd lehet pl maximális biztonságú rendszert építeni, lehet olyat, ami figyelembe veszi az esetleges baleseteket és az elhanyagolhatóakra nem mozdul rá, meg lehet olyat is amikor az esetleges biztosítási, kártérítési díjakat is figyelembe véve, minden xart (biztonsági rendszert) kiszed, ami a pénzügyileg vállalhatatlan szint alá esnek. A mérnöknek megmondják mit csináljon és megtervezi, neked júzerként viszont soha nem kötik az orrodra, hogy miben is ülsz valójában.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#43
Valóban, a mérnökök nem síkhülyék, de ha elég pénzt adnának én is nekiállnék akár örökmozgót is fejleszteni.
Összeszedte a Teslához is a jó szakembereket, tény, de ettől a cég a mai napig egy veszteséges luxusautó gyár, amiért a befektetők, részvényesek folyamatosan baxtatják. A bejelentett olcsó népvillanykocsi nem opció, hanem szükséglet a cégnek pénzügyi szempontból, mert a jelenlegi modellekre építve nem lehetséges az az áttörés, ami a villanykocsik esetében továbbra is hiányzik.
Musk megtehette volna, hogy internetmilliárdosként vesz egy karibi szigetet és éli azt az életmódot, amiről a milliárdosok gyerekkorukban álmodtak, csajoznak, jó kocsikat vesznek és modellekkel flangálnak, ahogy azt más jóravaló gengsz... üzletember elképzeli, amikor faszméregetésről beszélünk. Musk mást képzelt gyerekként, de minekután a jelenlegi vállalatai veszteségesek, de legalább is a hyperhype nélkül senki le se xarná őket, ez az egész tevékenysége csupán hipszterfaxméregetés és nem igazán több.
A drogbáró hásziendáján sem ért feltétlenül egyet a kertész a gazdája erkölcsi elveivel és a Muskhoz szegődött mérnök sem fogja a kenyéradója arcába mondani, hogy enyhén szólva őööö... nem lesz kifizetődő, amit ö 16 vodka elfogyasztása után megálmodott.
Összeszedte a Teslához is a jó szakembereket, tény, de ettől a cég a mai napig egy veszteséges luxusautó gyár, amiért a befektetők, részvényesek folyamatosan baxtatják. A bejelentett olcsó népvillanykocsi nem opció, hanem szükséglet a cégnek pénzügyi szempontból, mert a jelenlegi modellekre építve nem lehetséges az az áttörés, ami a villanykocsik esetében továbbra is hiányzik.
Musk megtehette volna, hogy internetmilliárdosként vesz egy karibi szigetet és éli azt az életmódot, amiről a milliárdosok gyerekkorukban álmodtak, csajoznak, jó kocsikat vesznek és modellekkel flangálnak, ahogy azt más jóravaló gengsz... üzletember elképzeli, amikor faszméregetésről beszélünk. Musk mást képzelt gyerekként, de minekután a jelenlegi vállalatai veszteségesek, de legalább is a hyperhype nélkül senki le se xarná őket, ez az egész tevékenysége csupán hipszterfaxméregetés és nem igazán több.
A drogbáró hásziendáján sem ért feltétlenül egyet a kertész a gazdája erkölcsi elveivel és a Muskhoz szegődött mérnök sem fogja a kenyéradója arcába mondani, hogy enyhén szólva őööö... nem lesz kifizetődő, amit ö 16 vodka elfogyasztása után megálmodott.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#42
Sok évtizedes, de ötlet szintjén maradt, mint az űrlift. Igazából nem fejlesztettek semmit ezzel kapcsolatban. Gazdaságilag bukott el a történet mindig.
#41
Az röhejesen kevés. A 3-as metrót napi 600 ezer utas használja, erre megéri metrót építen, aminek fajlagos költsége sehol nincs ehhez a hipervacakhoz képest. És még erre is úgy kell pénzt összekaparni a felújításra és máshol is a nagvilágban 20-30 évente újítanak fel metrót.
Ennek fényében a sokszor hosszabb és fajlagos drágább hipervacak szerinted mennyire életképes koncepció? Cirka két nagyságrenddel kevesebb utas, és nem 15-17 km távolság van, hanem 550 km+.
Izé... Az a plusz sebesség nem éri meg. Hagyományos nagysebességű vasúttal röhögve elérhető a 350 km/h sebesség. Ha valakinek nem elég gyors azt, hogy 1,5 óra alatt a két város közötti távot letudja, akkor legyen milliárdos private -jettel...
Ennek fényében a sokszor hosszabb és fajlagos drágább hipervacak szerinted mennyire életképes koncepció? Cirka két nagyságrenddel kevesebb utas, és nem 15-17 km távolság van, hanem 550 km+.
Izé... Az a plusz sebesség nem éri meg. Hagyományos nagysebességű vasúttal röhögve elérhető a 350 km/h sebesség. Ha valakinek nem elég gyors azt, hogy 1,5 óra alatt a két város közötti távot letudja, akkor legyen milliárdos private -jettel...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#40
Pont a tervezett Los Angeles-San Francisco vasútvonal tervezett kapacitásához igazították. A kabinok kicsik, de gyors és viszonylg sűrűn követnék egymást a kabinok az eredeti tervezetben évi 6 millió utasról volt szó mi azért nem kevés, egy jól megterhelt metro vonal kapacitása. ami azt illeti annál szinte biztosan olcsóbb mert az alagútépítésnél kevés drágább dolog van.
Nem teherszálllításra tervezték. Arra nem indokolt egyáltalán, viszont a nagy sebesség miatt rövid a menetidő. Az említett pályán 35 perc, szóval szó sincs arról hogy órákig kéne egy helyben ülni. Akiben klausztrofób hatást kelt azne ezzel utazzon, de kerülje a repülőgépet is, ott tőbbet kell szűk helyen, mesterséges légkörben ülni.
Nem teherszálllításra tervezték. Arra nem indokolt egyáltalán, viszont a nagy sebesség miatt rövid a menetidő. Az említett pályán 35 perc, szóval szó sincs arról hogy órákig kéne egy helyben ülni. Akiben klausztrofób hatást kelt azne ezzel utazzon, de kerülje a repülőgépet is, ott tőbbet kell szűk helyen, mesterséges légkörben ülni.
#39
Próbáltam forgalmi elemzést végezni, arról hogy mekkora személyi forgalmat tudna ez lezavarni, de enyhén kétlem hogy gazdaságos lenne.
Gyorsnak ugyan gyors, de a kapacitása nagyon kicsi az átlagos tömegközlekedéshez képest. Mondjuk egy repülőgép-járat napi kapacitásával még össze lehet mérni, de tulajdonképp miért is kéne valakinek naponta mondjuk ezer kilométert utazni a munkába(és ugyanannyit haza)? A távmunka és a fejlett hírközlés idején ennek nem sok értelme van.
A kétkezi munkásoknak meg ez marha drága, akkor jobban megéri a költözés az ipari központokba, vagy egyes gyártási elemek kihelyezése vidékre.
Aztán a teherszállítás. Megint csak a korlátozott kapacitásból adódó fajlagos drágaságot tudom elsőnek megemlíteni. Kevés olyan dolog van, amelyet kis mennyiségben is érdemes ekkora sebességgel és költséggel elszállítani.
Aztán ott van az erősen klausztrofób kialakítás is, ami sokakban leküzdhetetlen ellenérzést vált ki. Kevesen bírják ki hosszabb ideig egy teljesen zárt, mesterségesen levegőztetett, szűk fülkében órákig, ahol még megmozdulni és felállni se nagyon van hely. Hogy a szükségletek elvégezéséről ne is nagyon essen szó.
Gyorsnak ugyan gyors, de a kapacitása nagyon kicsi az átlagos tömegközlekedéshez képest. Mondjuk egy repülőgép-járat napi kapacitásával még össze lehet mérni, de tulajdonképp miért is kéne valakinek naponta mondjuk ezer kilométert utazni a munkába(és ugyanannyit haza)? A távmunka és a fejlett hírközlés idején ennek nem sok értelme van.
A kétkezi munkásoknak meg ez marha drága, akkor jobban megéri a költözés az ipari központokba, vagy egyes gyártási elemek kihelyezése vidékre.
Aztán a teherszállítás. Megint csak a korlátozott kapacitásból adódó fajlagos drágaságot tudom elsőnek megemlíteni. Kevés olyan dolog van, amelyet kis mennyiségben is érdemes ekkora sebességgel és költséggel elszállítani.
Aztán ott van az erősen klausztrofób kialakítás is, ami sokakban leküzdhetetlen ellenérzést vált ki. Kevesen bírják ki hosszabb ideig egy teljesen zárt, mesterségesen levegőztetett, szűk fülkében órákig, ahol még megmozdulni és felállni se nagyon van hely. Hogy a szükségletek elvégezéséről ne is nagyon essen szó.
#38
"Minden offenzivitás nélkül, szerintem te túl sokat képzelsz arról, hogy valójában hogyan is működik a világ."
-így pont hogy nem működne , viszont a nárcizmus tényleg így működik.
-így pont hogy nem működne , viszont a nárcizmus tényleg így működik.
#37
Ruszkik és a nagy vágyaik. Előtte gondolom a Holdra mennek. Vagy az utána lesz ?
Utoljára szerkesztette: Jawarider, 2016.06.28. 16:14:49
Utoljára szerkesztette: Jawarider, 2016.06.28. 16:14:49
#36
Én nem Elon Munsk ról írtam, hanem a tervezőkről, akik nyilván mérnökök és nem sülthülyék. Egy szóval sem említettem Musk-ot, sőt azt sem mondtam, hogy ez életképes koncepció az majd kiderül, hogy a kihívásokat hogyan sikerül megoldani.
De ha rám bíznak egy csövet amiben mondjuk metró megy és mérnök vagyok annyi eszem van, hogy beépítsek vészkijáratot, vészmegoldásokat, mert mindent így kell tervezni, ha személyszállításról van szó, felkészülve az előrelátható hibákra.
"Hanem megtapsolnak, hogy milyen friss, újszerű, egyszerű meglátásod van." Hát a Tesla gyárhoz is összeszedte a legjobb szakembereket és gyanítom nem azért, mert tapsra vágyott.
De ha rám bíznak egy csövet amiben mondjuk metró megy és mérnök vagyok annyi eszem van, hogy beépítsek vészkijáratot, vészmegoldásokat, mert mindent így kell tervezni, ha személyszállításról van szó, felkészülve az előrelátható hibákra.
"Hanem megtapsolnak, hogy milyen friss, újszerű, egyszerű meglátásod van." Hát a Tesla gyárhoz is összeszedte a legjobb szakembereket és gyanítom nem azért, mert tapsra vágyott.
#35
Minden offenzivitás nélkül, szerintem te túl sokat képzelsz arról, hogy valójában hogyan is működik a világ.
Elon Musk írhatott volna egy kis szösszenetet arról, hogy hogyan lehet egy krumpli, meg egy szög segítségével kapcsolatot teremteni nagyapám szellemével, akkor most mindenki erről beszélne. Persze valamilyen ideológiával a globális felmelegedés elleni harcot is bele kellene keverni.
Anno Bill Gates terveztetett egy szupermodern, darabonként több 1000 dolláros wc-t az Afrikaiaknak (évi kereset, mondjuk 100 $). Szerinted annak milyen realitása volt, akármilyen szempontból? Billgéc és a WC
Szóval, ha elég gazdag vagy, senki nem fogja azt mondani, hogy hülye vagy, amikor egy globális problémára, ovis szintű megoldással rukkolsz elő egy 25 oldalas semminek nem nevezhető írásban, azt gondolva, hogy előtted senkinek "fogalmuk sincsen az aerodinamikáról, biztonságtechnikáról, vagy épp arról, hogy egy hőleadó felület, mekkora hőt tud elvinni, közegtől függően". Hanem megtapsolnak, hogy milyen friss, újszerű, egyszerű meglátásod van.
Lásd még Vactrain
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.06.28. 14:11:24
Elon Musk írhatott volna egy kis szösszenetet arról, hogy hogyan lehet egy krumpli, meg egy szög segítségével kapcsolatot teremteni nagyapám szellemével, akkor most mindenki erről beszélne. Persze valamilyen ideológiával a globális felmelegedés elleni harcot is bele kellene keverni.
Anno Bill Gates terveztetett egy szupermodern, darabonként több 1000 dolláros wc-t az Afrikaiaknak (évi kereset, mondjuk 100 $). Szerinted annak milyen realitása volt, akármilyen szempontból? Billgéc és a WC
Szóval, ha elég gazdag vagy, senki nem fogja azt mondani, hogy hülye vagy, amikor egy globális problémára, ovis szintű megoldással rukkolsz elő egy 25 oldalas semminek nem nevezhető írásban, azt gondolva, hogy előtted senkinek "fogalmuk sincsen az aerodinamikáról, biztonságtechnikáról, vagy épp arról, hogy egy hőleadó felület, mekkora hőt tud elvinni, közegtől függően". Hanem megtapsolnak, hogy milyen friss, újszerű, egyszerű meglátásod van.
Lásd még Vactrain
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.06.28. 14:11:24
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#34
Én azt nem értem, hogy amikor ez az ötlet, ahogy mondod, már tényleg évtizedes, itt a fórumon olyan blődségeket hall az ember, hogy elképesztő. Biztosan nyilván a tervezők azokra a dolgokra nem gondoltak, hogy ne haljanak éhen benne, ha megáll. Vagy épp arra, hogy mi történik akkor ha kilukad a cső. Nyilván olyan sötét emberek tervezik az egészet, hogy fogalmuk sincsen az aerodinamikáról, biztonságtechnikáról, vagy épp arról, hogy egy hőleadó felület, mekkora hőt tud elvinni, közegtől függően.
#33
Egy zárt csőben kis nyomáson is keletkezhet párnahatás, mert a levegőnek nincs hova elmozdulni a cső falánál
#32
Ez a hyperloop nem Elon Musk ötlete. Vagy 15 éve volt egy felvetés erre a spektrum/discovery/natgeo valamelyikén az óceánok alatti transzkontinentális vákuumvonatról. Egy más részekben szénnanocsőből óriás felhőkarcolóváros építeni, űrlift, stb...
#31
Ne túlozzunk, a kereskedelmi gépek reális utazó és majdnemhogy csúcsmagassága kb. 13 km. A katonai gépek statikus vízszintes repülésben tudnak kb. 18 km-et, ugrás manőverrel ballisztikusab 30 km+ is lehet, de az hajtóműleállás jró csúcskdöntést jelent, semmi mást.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#30
A maglev technika egyebkent sokkal jobb, mert az energiaszukseglet jelentos reszet a palyaba kell csak eljuttatni es nem kell a jarmuvon tarolni. Az eredeti koncepcio ezzel szemben gyakorlatilag a legritkitast is a kompresszorra bizna, azaz a jarmu maga elott vakuumot, maga mogott relativ tulnyomast hozna letre egy elektromos kompresszorral. A hutest egyreszt az ataramlo levegore biztak volna (a jarmu vegenel tortenhet holeadas), masreszt viztartalyokat hasznaltak volna puffernak. (idealis esetben az ebben levo viz nem jut el a gozfazisig az ut soran)
A japan maglev megoldas viszont sokkal egyszerubb. Egy sor magnes van csak a palya falan. Amennyiben a jarmuvon behuzzak a futomuveket (gumikerekeket), akkor az leereszkedik a magnesek sikjabol, igy azok elkezdik emelni is, a kivant mertekben. Ugyanez a jelenseg oldja meg a vizszintes iranyitast is. A jarmu sebesseget a palya polaritasvaltozasanak a frekvenciaja hatarozza meg, mig az iranyat a 3 fazis szekvenciaja. Ez egyfajta linearis szinkronmotor, ahol az alloresz a palya es a forgoresz van a forgovazak oldalara kiteritve. A rendszer mukodik vakuumban, legritkitott terben es normal nyomason is. Hatalmas elonye, hogy ezek kozott akar fokozatosan is tud valtani, azaz egy legritkitott alagutnak lehet normal nyomason levo bejarata. Hiba eseten a jarmu leereszkedik a behuzott es mechanikusan fekezett helyzetben levo kerekekre, amiken gurulva meg tud allni, a normal uzemben nem hasznalt oldalso gorgoket hasznalva a vizszintes iranyban tartasra. A vonat az ajtok kinyitasa utan az oldalso szervizjardan at hagyhato el. A rendszer fel evszazada fejlesztik es nagyjabol most jutott el oda, hogy normalis utazashoz is hasznalhato legyen. A hyperloop prototipusok erdekes modon pont ugy neznek ki, mint az elso japan maglev kislerleti jarmuvek, az I helyett U alaku palyara torteno atallas elott.
A japan maglev megoldas viszont sokkal egyszerubb. Egy sor magnes van csak a palya falan. Amennyiben a jarmuvon behuzzak a futomuveket (gumikerekeket), akkor az leereszkedik a magnesek sikjabol, igy azok elkezdik emelni is, a kivant mertekben. Ugyanez a jelenseg oldja meg a vizszintes iranyitast is. A jarmu sebesseget a palya polaritasvaltozasanak a frekvenciaja hatarozza meg, mig az iranyat a 3 fazis szekvenciaja. Ez egyfajta linearis szinkronmotor, ahol az alloresz a palya es a forgoresz van a forgovazak oldalara kiteritve. A rendszer mukodik vakuumban, legritkitott terben es normal nyomason is. Hatalmas elonye, hogy ezek kozott akar fokozatosan is tud valtani, azaz egy legritkitott alagutnak lehet normal nyomason levo bejarata. Hiba eseten a jarmu leereszkedik a behuzott es mechanikusan fekezett helyzetben levo kerekekre, amiken gurulva meg tud allni, a normal uzemben nem hasznalt oldalso gorgoket hasznalva a vizszintes iranyban tartasra. A vonat az ajtok kinyitasa utan az oldalso szervizjardan at hagyhato el. A rendszer fel evszazada fejlesztik es nagyjabol most jutott el oda, hogy normalis utazashoz is hasznalhato legyen. A hyperloop prototipusok erdekes modon pont ugy neznek ki, mint az elso japan maglev kislerleti jarmuvek, az I helyett U alaku palyara torteno atallas elott.
#29
Pont ezért írtam hogy radi´ációval kell megoldani mert a levegőáramlás nem segít. Pont azért nem lehet aerodinamikai felületekkel megoldani a lebegést mert egy milibar az kb 55 km magasan van, ottmár a szárny bermilyen nagy nem sokat ér, egy csőben biztos nemférne el akkora, mégha el is férne kis sebességnél nem termelne felhajtóerőt. a kompresszor és légbefúvás igen. A marson mont írtad valóban terveznek repülőt de ott nemcsak a nyomás nagyobb hanem a gravitáció is jóval kissebb tehát kissebb felhajtóerő kell, így is bazi nagy szárnyfelület kell majd.
#28
Ha össze lehet a lebegtetéshez szükséges levegőt szedni kompresszorral, akkor simán aerodinamikai felületekkel is lehetne a lebegést biztosítani. Az egyszerűbb, olcsóbb, kevésbé kockázatos technikailag. Gondolj bele 20-30 km magasra is felmennek repülők, ahol a tengerszinti nyomásnak kb 10%-a van. A Marsra is terveznek repülőket, pedig ott kb 1% a légnyomás a felszínen. Mondjuk ez a marsi nyomás 6%-ára tervezi a légnyomást, ami mondjuk úgy ipari vákuum.
A vízhűtésest meg vízhűtésesnek nevezik, de az is léghűtéses, pont mert pl a radiátor nem radiációval, hanem az átáramló levegőmolekuláknak történő energia átadással adja át a hőt legnagyobbrészt. A víz arra való, hogy a motortól a nagyobb felületű radiátorhoz szállítsa a hőt. Gyakorlati példa: az öcsém hétvégén majdnem megfőzte a kocsija motorját, mert álló helyben járatta, a hűtő ventije meg beszart. Mozgás közben soha nem volt gondja, mert a minimális légmozgás is bőven elég ahhoz, hogy biztosítsa a hűtést.
A vízhűtésest meg vízhűtésesnek nevezik, de az is léghűtéses, pont mert pl a radiátor nem radiációval, hanem az átáramló levegőmolekuláknak történő energia átadással adja át a hőt legnagyobbrészt. A víz arra való, hogy a motortól a nagyobb felületű radiátorhoz szállítsa a hőt. Gyakorlati példa: az öcsém hétvégén majdnem megfőzte a kocsija motorját, mert álló helyben járatta, a hűtő ventije meg beszart. Mozgás közben soha nem volt gondja, mert a minimális légmozgás is bőven elég ahhoz, hogy biztosítsa a hűtést.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#27
Amiatt írtam hogy hogya Hyperloop mnév miatt nem hiszem hogy lesz pereskedés mert az szabadon felhasználható, a két cég koncepciója technikailag és üzletileg is más. egyébként a tőbbiben igazad van, nem kötekedni akartam.
#26
Több cég is foglalkozik ezzel a koncepcióval és nem mindegyik állt át másra. Ha a teljes lebegtetés mágneses levitáción alapul akkor ez visszalépés a költségek terén. A majdnem vákumból bőven össze lehet szedni annyi nyomást hogy lebegtessen, viszont valószínűleg sokkal több fejlesztést igényelne mint a már meglevö mágneses levitáció alkalmazása. A hűtésben nem igazán értem mit nem értesz, az autók vizhűtése ugyanúgy nem igényli hogy kibocsássák a gőzt, elviekben az is zárt rendszer, csak nem rendeltetésszerű használat esetén kerül gőz a levegőbe, jól méretezett hűtőrendszert lehet csinálni teljesen zártat a visszahűtést radiációs kodenzátorral is meg lehet oldani. A bazi akksi biztonsági megoldás, a mágneses elv arra is jó hogy a lineáris motor egy része a belső elektromos tárolót újratőltse indukciós módszerrel.
#25
Mi nem így van? Két különböző cégről van szó. Nagyon jó, hogy engedi a nevet. Szuper... De attól még a pdf tartalma és a cikkben szereplő Hyperloop teljesen más.
Hyperloop Transportation System
Hyperloop One
Wiki:
Hyperloop One
Hyperloop Transportation System
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.27. 11:44:47
Hyperloop Transportation System
Hyperloop One
Wiki:
Hyperloop One
Hyperloop Transportation System
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.27. 11:44:47
#24
Az eredeti PDF-ben leírt koncepció elég ellentmondásos. Egy gyakorlati vákuummal teli csőben egy óriási kompresszorral próbálnak annyi levegőt összeszedni ami egy több tonnás test levegővel történő lebegtetését (légcsapágyazással) biztosítja. A kompresszor több ezer km-es, több órás működését villannyal biztosítják, egy bazi akksiról, a hűtése vízhűtéses, a gőzt viszont értelemszerűen nem engedik vissza a csőbe, hanem egy tartályba gyűjtik valahogy (biztos megkérik, hogy belemenjen).
Úgy tudom ezzel szerencsére szakítóattak és maradnak a maglev/lineáris motor használatánál, amiben mondjuk zéró innováció van, mert vagy 100 éve ismert az elv.
Úgy tudom ezzel szerencsére szakítóattak és maradnak a maglev/lineáris motor használatánál, amiben mondjuk zéró innováció van, mert vagy 100 éve ismert az elv.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#23
Nem így van, ez az eredeti koncepció amit pár éve Elon Musk közzétett, szabasdon hozzáférhetővé mindenki számára. Ebben példa gyanánt a Los Angeles-San Francisco közötti nagy sebességű vasúthoz terveztek alternatívát. A nevet Elon Musk levédette de mindenki számára ingyen használhatóvá tette, ezenkívul egy próbapályához elyet biztosított a tesztekhez, de a Hyperloop nevet engedi használni mindenkinek aki az eredeti koncepcióból indul ki.
#22
Amúgy, 8 éves korára az emberek többség rájön, hogy minden veszélyes, minden hordoz magában veszélyt. Az, hogy felsoroltok egy csomó dolog, bár gyermekien bájos a maga egyszerű módján, nem mond semmit a valódi kockázatról, hiszen bármiről fel lehetne legalább egymillió kockázatot sorolni. A felnőttek, viszont kockázatelemzést szoktak készíteni, ami a határozatlan számneveknél (>legkisebb< hiba esetén) valódi számokat, és kockázatokat tartalmaz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.27. 11:01:06
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.06.27. 11:01:06
#21
A Hyperloop One és Hyperloop Transportation Technologies nem ugyanaz a cég! Az egyik személyszállítást a másik az áruszállítást akarja megvalósítani, nem ugyanazzal technológiával. Amit linkeltél az az utóbbi, több cég is foglakozik ezzel (mondjuk a névhasználatból még lehet pereskedés).
#20
A sok vita helyett olyan dolgokról amiről csak találgattok, olvassaátok el az eredeti koncepciót tartalmazó pdf-et:
http://www.spacex.com/sites/spacex/files/hyperloop_alpha.pdf
Amikről vitatkoztok azok mind benne vannak. az egész koncepció alapvetően a személyszállításról szó ami energetikailag és biztonság szempontjából is jobbnak tűnik mint a szabad levegőn futó maglev vagy repülőgép. A légritkított alagútbakényszerített maglev közelít hozzá de a meghajtása annak alapvetően drágább mert a mágneses lebegtetéshez sokkal drágább pálya kell mint ehhez, itt ugyanis az általánosan elterjedt téves információkkal szemben a lebegtetés légpárnás és ha a mágneses lineáris motrok csak meghajtásra kellenek és kívülről indukciós úton mozgatják a kabinokat. ezért ez csak töredéke befektetés..
http://www.spacex.com/sites/spacex/files/hyperloop_alpha.pdf
Amikről vitatkoztok azok mind benne vannak. az egész koncepció alapvetően a személyszállításról szó ami energetikailag és biztonság szempontjából is jobbnak tűnik mint a szabad levegőn futó maglev vagy repülőgép. A légritkított alagútbakényszerített maglev közelít hozzá de a meghajtása annak alapvetően drágább mert a mágneses lebegtetéshez sokkal drágább pálya kell mint ehhez, itt ugyanis az általánosan elterjedt téves információkkal szemben a lebegtetés légpárnás és ha a mágneses lineáris motrok csak meghajtásra kellenek és kívülről indukciós úton mozgatják a kabinokat. ezért ez csak töredéke befektetés..
#19
Látom nem vágod... A repülőgép egy olyan közegben repül, ami adott. A hyperloop meg egy olyan mesterséges közegben, ami a legkisebb hiba esetén is katasztrófát idézhez elő a cső hibája esetén. A repülő körülötti légkör meg soha nem hibásodik meg műszakiag...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#18
Erre nyilván gondoltak, de mivel nincs füst, bizonyos közönként nyilván lesz "vészkijárat" ahová el lehet döcögtetni vész esetén. Vagy vésszelepek, ahol levegőt lehet beengedni a csőbe. Ez azért nem egy nagy mérnöki kihívás. Ennél ha az autópályán alagútban dugó lesz vagy tűz üt ki is veszélyesebb, mert ott ugyan van kijárat, de a füst miatt lehet nem jut odáig élve az ember. Ezek a félelmek nem racionálisak. Nyilván a félelem sosem az teljesen, de jelenleg országúton autózni nagy forgalomban éjszaka, rossz látási viszonyok között sokkal veszélyesebb, mint bármilyen egyéb közlekedés (repülő, vonat, metró).
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.27. 09:05:44
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.06.27. 09:05:44
#17
És ki mondta hogy a föld alá teszik az egészet?
#16
Hát a föld alatti leállás elég komoly tud ám lenni. Főleg, ha az áram is elmegy.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#15
Most azon kivul, hogy ez gazdasagilag meg annyira sem realis, mint a kaliforniai vonal Los Angeles es San Francisco kozott, azt azert erdemes meggondolni, hogy teherszallitashoz nagyobb jarmuvek kellenek, legalabb a legnagyobb hajozasi kontener merete vagy meg nagyobb.
Viszont akkor ennyi erovel a japan koncepcio is hasznalhato, ami a hagyomanyosabb maglev vonatot viszi be legritkitott alagutba. Ott a jarmunel joval nagyobb az alagut, ezert kisebb vakuum is boven eleg es veszhelyzetben a vakuum meg is szuntetheto a jarmu oldalarol is, miutan egyszeruen ki lehet szallni belole. A megoldas az, hogy ha leer a jarmu a talajra (atvalt az allomasi gumikerekekre), mikozben lebegnie kellene, akkor ezzel kinyitja a biztonsagi szelepeket, amik szepen lassan feltoltik levegovel az alagutat. A nyomaskulonbseg megszunese pedig a kulso nyomas altal zarvatartott biztonsagi ajtokat is nyitja. Ez utobbi egyebkent a hyperloop-nal is mukodne, azaz ha megszunik a lebeges (vagy a jarmu oldalarol megszuntetik), akkor ezzel egyutt visszallithato a nyomas a csoben es kiszallhatnak az utasok. Fontos, hogy legyenek biztonsagi ajtok (kijaratok) es menekuloajto a jarmuvek elejen es vegen.
ps: A japan maglev jacobs rendszeru magneses forgovazakat hasznal es igy tobbkocsis szerelvenyek is kialakithatok. (kb. mint egy magyar flirt motorvonatnal) A jelenleg letezo tesztpeldany, ami egyebkent a sebessegi rekordot is tartja, pont 3 kocsis, de 10-15 kocsira tervezik a menetrendszerinti maglev vonatokat. Belul kb. ugyanugy nez ki mint egy atlag shinkansen vagy egy kisebb atmeroju repulo.
Viszont akkor ennyi erovel a japan koncepcio is hasznalhato, ami a hagyomanyosabb maglev vonatot viszi be legritkitott alagutba. Ott a jarmunel joval nagyobb az alagut, ezert kisebb vakuum is boven eleg es veszhelyzetben a vakuum meg is szuntetheto a jarmu oldalarol is, miutan egyszeruen ki lehet szallni belole. A megoldas az, hogy ha leer a jarmu a talajra (atvalt az allomasi gumikerekekre), mikozben lebegnie kellene, akkor ezzel kinyitja a biztonsagi szelepeket, amik szepen lassan feltoltik levegovel az alagutat. A nyomaskulonbseg megszunese pedig a kulso nyomas altal zarvatartott biztonsagi ajtokat is nyitja. Ez utobbi egyebkent a hyperloop-nal is mukodne, azaz ha megszunik a lebeges (vagy a jarmu oldalarol megszuntetik), akkor ezzel egyutt visszallithato a nyomas a csoben es kiszallhatnak az utasok. Fontos, hogy legyenek biztonsagi ajtok (kijaratok) es menekuloajto a jarmuvek elejen es vegen.
ps: A japan maglev jacobs rendszeru magneses forgovazakat hasznal es igy tobbkocsis szerelvenyek is kialakithatok. (kb. mint egy magyar flirt motorvonatnal) A jelenleg letezo tesztpeldany, ami egyebkent a sebessegi rekordot is tartja, pont 3 kocsis, de 10-15 kocsira tervezik a menetrendszerinti maglev vonatokat. Belul kb. ugyanugy nez ki mint egy atlag shinkansen vagy egy kisebb atmeroju repulo.
#14
Ha épp közben kihalt az emberiség mialatt te utaztál akkor igen, de ugye nem fogjuk erre alapozni a döntéseinket. Ez egy rendszer amiben egy időben nem csak egy kabin mozog. Ilyen alapon felvethetnénk a veszélyforrások közé azt is hogy mi lesz ha jönnek az UFO-k, rázuhan egy repülőgép, vagy egy aszteroida?
#13
És ha a repülő leáll? Igaz, ott nem halsz éhen. Most ez komoly, ez a veszélye, hogy leáll? És pont a repülővel szemben?
#12
És HA leáll, és nem jön senki? Ott fulladsz meg? Vagy csak szimplán éhen halsz?
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.06.26. 22:17:02
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.06.26. 22:17:02
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#10
A repülőgép ugyanúgy egy cső amibe bezsúfolnak egy halom embert, ráadásul repül és emiatt le is eshet. lényegesen bonyolultabb mint a hyperloop koncepciója ezért annál nagyságrendekkel könnyebben elromolhat. Ahol repül ott ugyanúgy kicsi a légnyomás és meg lehet fulladni, ráadásul ha a hyperloopnak elromlik a meghajtása akkor leáll (egyébként ngyon lassan fékeződik le mert a lebegtetés miatt és a nagyon kicsi légnyomás miatt minimális a súrlódás és a légellenállás), a konstrukció alapvetően biztonságosabb mint a vonat vagy a repülőgép.
ugyan már, vékony és hosszú a pálya, simán meg lehet védeni 4000 km csövet. Pláne oroszban, ahol olyan szigorúak a fegyverkezési szabályok, nincs mindenkinek saját páncéltörője; meg amúgy sem errorista célpont, szereti mindenki az oroszokat.
Kérlek adj zöld plecsnit! Kösz
#8
Az üljön bele,aki kitalálta! Ebből még menekülni sem lehet,ha baj történik...
Ez még a metrónál is rosszabb,ott legalább ki lehet menni a szerelvény mellé 😊
Ez még a metrónál is rosszabb,ott legalább ki lehet menni a szerelvény mellé 😊
Bérbe vehet? reklámfelület...
#6
Teherszállításra hyperloopot?
Minek?
Minek?
#5
hát nem tudom... az a baj, hogy még egy kísérleti technológiáról beszélünk amiről senki sem tudhat számokat, hogy mennyibe is fog fájni, meg mennyi üzemeltetni, mennyit tudna szállítani, mert ha mondjuk 5 konténer férne rá már valszeg meg sem érné stb. és hogy mennyi fér rá azt sem tudjuk, mert nem tudjuk a szerelvény maximális hosszát, pl valszeg itt nem kapcsolsz 100 kocsit össze mint a sima vasútnál sorolhatnám.
így viszont ez a megállapodás elég súlytalan... meg utasként sem tudom, hogy mennyire érdekelne, ha egy utasszállító is elvisz hasonló sebességgel, talán egy kicsit gyorsabb a hyperloop, de annyival többet kell menni mint egy repülőnek ami mehet légvonalban szóval kb ugyanott vagyunk az egésszel.
örülök hogy ilyesmit szeretnének az emberek, de nagyon komolytalannak tartom még egyelőre.
így viszont ez a megállapodás elég súlytalan... meg utasként sem tudom, hogy mennyire érdekelne, ha egy utasszállító is elvisz hasonló sebességgel, talán egy kicsit gyorsabb a hyperloop, de annyival többet kell menni mint egy repülőnek ami mehet légvonalban szóval kb ugyanott vagyunk az egésszel.
örülök hogy ilyesmit szeretnének az emberek, de nagyon komolytalannak tartom még egyelőre.
Ez jó hasonlat 😊 Persze még új a technológia, de szerintem elég sokáig nem lesz teljesen biztonságos. Az űrutazás sem, de ha már hasonló a kockázati tényező (a Szojuz azért bejáratott technológia), akkor inkább a ISS-t látogatnám meg, mint hogy Szibériában vákuumozzak.
#3
Sokan voltak így az autó láttán is, köptek egy nagyot, hogy ők erre fel nem szállnak, megpödörték a bajszukat és mentek tovább a lovaskocsijaikkal...
#2
Ízlések és pofonok. Én meg inkább iszom a jó hideg söröm.
Én vagyok egyedül, aki inkább felmenne a világűrbe egy Szojuzon, mint hogy netalán ebben a közlekedőedényben passzírozódjon szét a nyomáskülönbségtől?