10
  • bdzsana
    #10
    Nem tudom Amerikában mi a helyzet, de Magyarországon elveszi a cégtől is ha mindent szabályosan csinálsz.
    Ha fizetésként szeded ki akkor egyértelműen a fele megy az államnak, ha osztalékként, akkor az kb 39%. De ha nem akarod kivenni, akkor is megoldja az állam.
    Van olyan adó amit a teljes éves bevételed után kell fizetni, nem számít, hogy profitod volt e. Van olyan amit a profitból kell fizetni. Így vagy úgy, de akkor is kirabolnak.
    Van benne tapasztalatom sajnos.

    Nyilván magánembertől is sok levonni az 50%-ot, de azt még mindig könnyebb megmagyarázni, hogy ez a része az egészségbiztosítás ez meg a nyugdíj stb stb, szóval szolgáltatással visszakapja, legalább egy részét.
    De amikor elvállalok mondjuk 10 millióért egy munkát és 4 millió jut el a zsebemig azt már kicsit nehéz megmagyarázni.
    Utoljára szerkesztette: bdzsana, 2016.04.27. 09:16:57
  • NEXUS6
    #9
    Van azért 1-2 cég amelyik jó termékeket akar gyártani embereknek emberekkel. Valóban nem biztos, hogy a leg sikeresebbek ezek a cégek mert nem is ez a fő szempontjuk. De amíg lesznek emberek addig ilyen cégek is.
  • asgh
    #8
    A "vegyél olcsón, add el drágán" szelleme minden céget átjár, amelyiket nem, azt megtalálod a csődfelügyelet honlapján.
    A Jobs sztori csak annyiban érdekes, hogy Jobs végig "a cél szentesíti az eszközt" elv alapján intézett mindent, beleértve a magánéletét is, ami magánemberként persze nem tette szimpatikussá, cégvezetőként viszont többek között emiatt volt annyira hatékony.
    Jobs tehát lehet, hogy magánemberként egy ellenszenves figura volt, egy cégen viszont értelmetlen magánéletre vonatkozó erkölcsi szabályokat számon kérni, mert a cégek intézmények és nem természetes személyek, a döntéshozók pedig a cég érdekei szerint döntenek és nem a saját erkölcsi értékitéletük alapján.
    Ha az apple bármelyik konkurense megtehetné, hogy a 80 ezret érő termékét 240 ezerért adja, akkor meg is tenné. Ha mégsem, akkor a cég tulajdonosai előbb-utóbb leváltanák a menedzsmentet.
  • M2 #7
    Kizárt.
  • Gauge
    #6
    Egyáltalán nem hat ösztönzőleg egy számot látni, s hogy ha ahhoz még hozzátesszük, hogy az USA-ban is magukénak tekintik a köz pénzét a politikusok, akkor meg végképp lehangoló a kép. Az adózás célja az állam fenntartása, amit a politikusoknak kell HATÉKONYAN működtetni, nem pedig személyes vagyonukat gyarapítani, mint ahogy ez mindenhol történik.
  • Cat #5
    Na de talán azért veszi el az állam a jövedelem felét a magánembertől, mert a vállalatok nem adóznak, illetve tőlük sokkal-sokkal nehezebb beszedni. Az államot meg valamiből működtetni kell (habár tény, hogy lehetne kisebb, de arányaiban pont az Egyesült Államokban borzasztó kicsi, pl. Magyarországgal szemben. Nálunk skandináv szinten van az újraelosztási ráta, míg a szolgáltatások meg a béka feneke alatt).
  • bdzsana
    #4
    "mert nem fizet olyan módon adót, ahogy például ő. Közlése szerint ő jövedelmének több, mint felét az államnak utalja át"

    Talán itt van a probléma egyik fontos okozója. Nem kellene a jövedelemnek több mint a felét elvennie az államnak.
    25% az a felső határ amit még nem tartok szimpla lopásnak.
  • NEXUS6
    #3
    Most olvastam, hogy Jobs még az Apple alapítása elött átverte Wozt. Az Atari megrendelte tőlük egy falbontós játékot, amit Woz megcsinált. Csak éppen Jobs elfelejtette elmondani, hogy ha egyszerűsítik a rendszert akkor a pár száz dollár mellé jelentős prémiumot kapnak. Ezt a pár ezer dollárt inkább az Apple-be nyomta, ha minden igaz.

    Jobs szelleme mindig is át fogja hatni az Applet, vegyél olcsón, add drágán még akár annak is aki a barátjának tart, sőt az Apple rajongói tábor egy nagy család. Még is 80 ezret érő hw kapnak 240 ért.
  • asgh
    #2
    Ha a cégek legálisan ki tudnak bújni az adózás alól, akkor a törvényhozást kell ekézni, hogy változtassanak az adószabályokon és nem a cégek vezetésétől kell követelni, hogy döntsenek a cég érdekei ellenében (és ezzel rugassák ki magukat).
  • Sir Cryalot
    #1
    ...vajon eléri még a lepkefing a szélben kalibert woz érzékenysége a menedzserek szemében?