12
-
#12
A NASA igazgatója meg közben a saját fejlesztésükről nyilatkozott, ami gyak a 60-as évek végi NERVA rakéta.
A magam részéről az orosz nukleáris-elektromos meghajtás kicsit barátibbnak tűnik, mint a nyílt rendszerű, a reaktoron átáramoltatott gázzal működtetett. -
#11
Azért itt rendesen keverednek a dolgok. Az oroszok a 70-es évektől kezdve használnak atomreaktorokat elektromos áram termelésre, és ionhajtóműveket meghajtásra az űrben. Ahogy nézegetem a háttér infókat 2018-ig egy nukleáris-elektromos meghajtást terveznek prototipus szinten megépíteni, amilyen lehetett volna pl. az amcsi JIMO is, ha nem lövik le a projektet.
Sajnos elég kevés az info, de inkább ebbe az irányba mutatnak, mint a cikkben említett thermal-nuclear meghajtás felé. -
#10
Viccesnek érzem , hogy sok sok sok évig segítettek minket a fejlődésben az idegenek, most meg magunkra hagytak bennünket és ilyen szar tech-el hagynak szüttyögni. Évek meg hónapokba mérjük még mindig az utazásokat ,azoknak meg már szerintem órák sincsenek az utazási idejük.
Ebben még igazán segíthetnének. Vagy lehet már végérvényesen szarnak a fejünkre mert rég halottunk róluk. -
xyl #9 Azért vicces... A két cikkben leírják, hogy "hű, de nagy szám ez az atommeghajtású 'motor' (nuclear engine)", aztán semmi érdemlegeset nem közölnek róla, az egyiknek a végére meg odabiggyesztik, hogy azért felküldtek 33 termoelektromos generátort. Szóval, almát termelünk, de azért körténk is van, hiszen az is gyümölcs. -
SirBubu #8 ne hazudj, Bádogember, az nem én voltam! -
Munkas #7 Az atomreaktor nem termoelem (a két hivatkozott cikk alapján nagyjából kiderül, hogy erről van szó). Szóval, a termoelemekben nagy aktivitású radioizotóp van, ennek bomláshője termeli a hőt. Az atomreaktorok sokkal nagyobb teljesítményt adnak le, mivel itt a maghasadásból keletkezik az energia. A reaktor teljesítménye nincs a kezdeti aktivitáshoz kötve, mivel a folyamatot nem a radioizotóp felezési ideje, hanem a láncreakció intenzitása határozza meg.
A lényeg: az atomreaktorban lévő hasadóanyag radioaktivitása általában alacsony, így sugárzása is minimális. A természetben előforduló urán sugárzását is elsősorban a bomlástermékei (rádium, polónium stb.) adják, nem maguk az uránizotópok; és amikor nukleáris üzemanyagot csinálnak belőle, ezeket eltávolítják, mert csak akadályoznák a láncreakciót.
Ezért amíg be nem indítják a láncreakciót, addig az urán nem jelent sugárveszélyt. Viszont, ha beindul a láncreakció, akkor az elhasadó uránatomokból sok más radioaktív izotóp keletkezik (minél tovább üzemel annál több), és ezek már rendesen sugároznak. Ezért van több méter vastag sugárzás árnyékoló réteg az atomreaktorokon, és ezért nincs az atombombákon (mivel az atombombát csak a láncreakció beindulásáig kell kezelni). -
fonak #6 Az oroszok sem lőttek fel egyszer sem nukleáris hajtóművet. Atomreaktort tartalmazó műholdakat igen, de azokban csak áramot termelt a reaktor.
A megoldás feltehetően termikus atomhajtómű, ami nem "égeti" az üzemanyagot, csak felhevíti a hidrogént, vagy más munkaközeget. Ilyeneket már a 60-as, 70-es években kifejlesztettek, az amerikaiak a NERVA-t, az oroszok is egy hasonlót, de csak földön tesztelték őket. -
#5
Egyelőre nem látom itt kommentelni azt a szerencsétlent, aki majd' elküldött az anyámba, amikor az atommeghajtást hoztam fel, mint következő lépcsőfok, az elavult és lassú rakétameghajtás helyett.
Nem számít hány kudarc lesz, nyomni kell ezerrel, mert 6 vs 18 hét az akkora difi és egyben költséghatékonyság, ami elég sok mindent felülír... -
CRMessen #4 Úgyis egy bazinagy céllövölde a naprendszer, az okozott kár szempontjából oly mindegy, hogy most egy egészen elhanyagolható méretű atomreaktor repül-e, vagy egy 40 tonnás üzemanyagtartály. Csak arra kell vigyázni, hogy olyan helyre ne küldjünk majd kolonistákat, ahová egy ilyen reaktor "leszállt".
Ha orbitális pályán döglik be, akkor majd az Orion összeszedi. Ha felszálláskor robban fel, akkor sem érzek nagy problémát. Ha túl magasan történik, szétoszlik az egész, még ha meg is reped a biztonsági kapszula. Nem akkora mennyiségről van szó, mint Csernobilnál. -
inkvisitor #3 A fűtőanyag úgy van csomagolva felszálláskor, hogy a rakéta felrobbanásakor is egyben marad, és a zárt csomagolásban hullik vissza. Csak akkor indítják a reaktort, ha már elég messze van, így ha szét is esik az egész, csak a nem radioaktív részek szóródnak szét. Ha nem marad föld körüli pályán, akkor nem kell félni a működő reaktor visszatérésétől, ami eddig veszélyt jelentett az atomhajtású műholdaknál. -
Candi #2 A radioizotópot magával viszi, tehát igenis kockázatot jelent esetleges légkörben való széthullás esetén, akár üzemel az atommeghajtás felszálláskor akár nem. Másképp miből nyerné a nukleáris energiát? -
Munkas #1 A reaktort minden bizonnyal csak az űrben indítanák, ezért nincsenek benne a bioszférára veszélyt jelentő radioizotópok. Így nem is jelent kockázatot, ha elég a légkörben.
A múlt században viszont mindkét félnek voltak olyan projektjei, amelyek azt célozták, hogy a föld felszínéről induljanak atomrakéták. Igaz, akkoriban még sok atomreaktor is szinte védelem nélkül üzemelt, és a légköri atomrobbantások is mindennaposak voltak.