9
-
stoppos #9 Valószínűleg naptevékenység okozta a kis jégkorszakot. Legalábbis a napfoltok hiányából erre következtettek. -
#8
Igen, a kijelentés elsőfele igaz. Nem a sivatagban telepedtek le.
A második fele nem feltétlenül. Konkrétan 7000 éve tényleg más volt a klíma, ott is, a civilizációs bölcsőkben. Csapadékosabb és melegebb.
Namost akkor hogy is volt ez? Szóval az igaz, hogy a jégkorszaki klíma kedvezőbbé válása tette lehetővé azt, hogy az emberi civilizáció létrejöjjön. Az is igaz, hogy az, hogy történelmünk lehet az annak a következménye, hogy az utóbbi félmillió évhez képest szokatlanul hosszú a jelenlegi interglaciális időszak.
Azonban az összes többi cikkben is szereplő kijelentés nagyjából spekuláció, ami ráadásul ellentmond elég sok ténynek. Tény hogy változott a klíma a civilizációk kialakulása óta. Nagy általánosságban azonban hűlt, szárazabbá, kevésbé kedvezőbbé vált. Az utóbbi pár száz évben megint egy melegedési ciklusban vagyunk ugyan, de ilyenek kb 500 évente követik egymást és még mindíg nem értük el a kb 7000 évvel ezelötti klíma optimumot, amikor a legmelgebb és legcsapaékosabb volt a klíma az eljegesedés óta. Akkor a Szahara egy szavannás mező volt, hatalmas folyamokkal. Az egyiptomi civilizáció gyökereit is pl. sokan nyugatabbi területre teszik, ahonnan a változás miatt jöttek el.
Nade nem ők hozták létre a sivatagot. Szal ez a klímahisztériás dolog kb ahhoz a vicchez hasonlít, amikor a cigány el akar menni favágónak, és azt mondja, hogy a kalahári-erdőben dolgozott előtte. XD -
Sequoyah #7 Errol annyit, hogy a kozel-kelet nem veletlenul volt a civilizacio bolcsoje. Nem elvezetbol telepedtek le sivatagban, ok maguk tettek sivatagga az egesz teruletet, ami azert nem kicsi.
Az is igaz, hogy az amazonasban ma egy evtized alatt akkora pusztitast vegeznek mint akkor 1000 ev alatt:) -
ostoros #6 Csakhogy ahhoz, hogy valódi hatása legyen a földművelésnek, ahhoz nagy területen kell tájátalakítást végezni, mint a középkorban, amire az az emberlétszám egyszerűen nem lehetett képes, ahogy Nexus mondta. 7000 évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt gyakori, hogy erdőket vágott ki az ember a mezőgazdasági területért. Akkor még ott csinálták a mezőgazdaságot, ahol alkalmas volt a terület, például folyók völgyei, stb. Később persze már bejött a teraszos földművelés keleten a rizstermesztés miatt, és ez megváltozott. -
Sequoyah #5 Ez nem vagy-vagy. A foldmuvelesnek egyszerre lehetett tobb kovetkezmenye is. Egyreszt az a kovetkezmeny amit a cikk emlit, masreszt az a kovetkezmeny amit te is emlitesz.
Ezen kovetkezmenyeknek ellentetes hatasa lehet az eghajlatra. Viszont mivel ezen hatasok mas helyen es mas idoben ervenyesulhetnek, egyaltalan nem biztos hogy kioltjak egymast. Igy siman okozhatnak eloszor felmelegedest, majd kesobb kihulest is. -
#4
A cikk sajna jól jelzi azt, hogy hol tart ma a tudomány. Elég benyögni, hogy talán több CO2 került a légkörbe és akkor már minden legendákat lehet eladni tudományos tényként.
A cikk ettől függetlenül figyelemreméltó megállapításkat tartalmaz, vagy azokból ilyenek vonhatók le. Ami azért jó, mert végre kicsit kezd túlnyúlni az ezzel a témával foglalkozó kutatók érdeklődése köre azon, hogy az ipariforradalom óta eltelt 300 évben mennyire változtatjuk a klímát.
Szóval ugye itt most arról van szó, hogy ha nincs valami kis eltérés, gyakorlatilag melegedés az eddig eltelt fél millió éves sémától, akkor a jégkorszak hidegebb szakasza újra indul és emberi történelem, civilizáció, meg ilyenek nem léteznének. Pl mert egy száraz de meleg területen még mindíg lehet öntözéssel termelni, mint a másfél km vastag jégpáncélon, így egy eljegesedés nagyjából biztosan jelentené akár a motani civilizációnk végét is. Egy pár ezer évvel ezeleőttiét meg pláne. -
ostoros #3 Ez van amikor hasráütésszerűen csinálnak kutatásokat... -
#2
Csatlakozom az elöttem szólóhoz.
A fák transpirációs tevékenységük következtében rengeteg talajvizet juttatnak a légkörbe, ami az IPCC legutóbbi jelentése szerint az elsődleges jelentőségű üvegházgáz. A kiégetett erdő helyén kezdetleges fölműveléssel művelt mező, vélhetően sokkal kevesebb vízet bocsájt ki.
A becslések szerint az emberiség lélekszáma Kr. e. 7000-ben 10 millió fő lehetett. Gondolom az a pár ezer ember aki ekkoriban kertészkedett, pásztorkodott, aztán hatalmas globális klimatikus hatást gyakorolt. :) -
ostoros #1 Szerintem pontosan fordítva volt. A rengeteg kivágott erdő miatt szárazabb lett a klíma, ami nagyon lecsökkentette a levegő páratartalmát és ezzel lehűléshez vezetett. Pontosan ezért következett be a "kis jégkorszak" miután Európában kivágták az erdők nagy részét a középkorban.