49
-
Sequoyah #49 A naprendszerben korulbel 1.000-10.000 Phobos meretu (vagy sokkal nagyobb) aszteroida kering mindefele. Egy ekkora szikla meg a Mars egyensulyat sem fogja megbolygatni, ha belecsapodik, tole millio kilometerekre levo egyeb bolygokra pedig szinte merhetetlen hatasa lesz. -
Irasidus #48 Nem. Ahhoz kicsi. -
Macropus Rufus #47 Köszönöm a válaszod.
ha jól értem akkor a Phobos eltűnése semmilyen módon nem befolyásolná a Naprendszerünk "egyensúlyát"
-
Irasidus #46 Kepler törvényei az égitestek mozgását precíz pontossággal írják le, de ez csak is akkor működik, ha kizárólag a Nap hatását vesszük figyelembe. A valóságban minden égitest hat mindegyikre, ami kaotikus mozgásokhoz vezet. Az égitestek folyamatos bolygatásnak vannak kitéve, vagyis perturbációnak. Az égitestek periodikus mozgásainak frekvenciája rezonanciákat hoz létre (akárcsak harmonikus rezgőmozgásnál) ezek a rezonanciák lehetnek stabilak és instabilak is. Hosszú távon egy ilyen rendszer viselkedése analitikus módon nem kiszámítható, azaz kaotikus. Olyan hatás ami egy égitestet pályamódosításra késztet, vagy arányosan nagynak erőnek kell lennie, vagy hosszútávú - perturbáló - hatást kell kifejtenie.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.24. 15:05:36 -
Macropus Rufus #45 Lehet rosszul tudom, de a Nap rendszer azért működik úgy ahogy, mert egyfajta egyensúly van jelen. Ha ezt bárhol megbolygatjuk abból kisebb nagyobb gondok lehetnek. Ha rosszul tudom, akkor Iradus pls. javítsál ki! (most én kérem!) -
ostoros #44 Csak hogy már a 24 előtt is ugyanarról ment a parttalan vita. -
overseer-7 #43 Szerintem nagyon könnyen lehetséges, hogy mi sem ússzuk meg az űrbéli tüzijátékot, ha mondjuk a nap rendszerünkben két nagyobb vagy közepes kőzet (fémes) tárgy (bolygó, hold, kisbolygó) ütközik egymással.
Biztos nem halunk ki, de szerintem olyasmi lenne, hogy nekünk is lenne egy kisebb koromgunk.. és egy állandó jellegű hullúcsillag jelenség vennék kezdetét, és kitudja hozzá milyen katasztrófák.
A marsi meteorit is eljutott ide valahogy.
gondolom pont úgy ahogy felvázoltam.. valami ütközött a marssal és pár törmelék elhagyta a felszínt és a mars gravitációs erejét leküzdve átkerült a földre. Ehhez kurva nagy mozgási energiára van szükség. Ezt az energiát csak egy becsapódás tudja szolgáltatni.. szerintem.
Egy vulkán, vagy akár egy természetes "atom robbanás" sem lenne képes ide küldeni a törmeléket.
de amint látható, mégis megtörtént.
a mars kisebb darabkái szét vannak szóródva a naprendszerben.
-
gforce9 #42 Én úgy voltam vele, hogy mivel arra kérdezett rá, hogy hogy jutott ide az anktartiszi meteor, ez egy jó válasz rá. Na mindegy. Mea culpa. -
overseer-7 #41 nem vagy már képben..
azóta megváltoztattam a véleményemet.. hoppá , erről lehet lemaradtál
akkor még nem gondoltam, hogy az a hülye hold csak város méretű.
én azt hittem, hogy megvan egy kontinens méretű is.. és nem tudtam hogy csak por az egész..
tehát most már a véleményem az, hogy mivel csak egy város méretű a becsapódó hold, nem kell félnünk tőle.
Nem fog bántani minket, hiszen csak egy baszott nagy hatalmas tömör porfelhő az egész.
Az sok kis szemcse meg azonnal elégne a légkörbe lépéskor.
-
overseer-7 #40 Ostorosnak igaza van vazze (idiota)
senki SENKI SENKI SENKI Wőááááááá
így van tisztelt barátaim..
egymással vitatkozunk a hülyeségen, ahelyett hogy ezernyi értelmesebb dolgot csinálnánk az időt ilyen baromásgokra fordítjuk mint a szalmabábok.. így van.. ne is tagadjátok le magatok előtt
ezen változtatnunk kell..
-
gforce9 #39 De, állított. Lásd #24. -
ostoros #38 Csak hogy ilyet nem is állított senki. SENKI!
Egymásal vitatkoztok a semmin a sok szalmabáb érveléssel! Erre akartam felhívni a figyelmet. -
gforce9 #37 Már ne is haragudj meg de a hold egésze, ha becsapódik, az azt jelenti, hogy egy parányi részének sincs meg az az energiája, hogy körpályán maradjon. Ebből az energiából még veszít is a légkörbelépéskor.
Miafenétől lenne energia arra, hogy visszaálljon pályára vagy szökési sebességet érjen el egy nagyobb darab? Lőszerraktárra esik vagy mi?
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.11.20. 22:47:39 -
overseer-7 #36 szerintem meg minél nagyobb az objektum annál nagyobb az össz impulzusa, lendülete és kurva sok kinetikus és hőenergiát képvisel, tömeg X mozgási energia = a bolygó fél pofája leszakad.
De ez a hold csak egy város méretű.. nem kell félni tőle.
De ha mondjuk kontinens méretű lenne.
Az azt jelentené szerinem, hogy nemsokára pár milliárd tonnával súlyosabb lenne a föld.
sok szar össze vissza pályára állna a mars körül, pár darabnak elég ha egy kicsit belenyúlik a pályája a föld pályájába.. és idővel.. pár ezer év alatt a föld befogná ezeket a darabokat és állandó permanens meteorit hullást produkálna több ezer éven át.. állandó tüzek, kisebb katasztrófák.. a légkör megváltozása , stb lenne.. ami nem jó -
gforce9 #35 Kisebb darabok kaphatnak esetlegesen a becsapódáskor akkora mozgási energiát, hogy elérjék a szökési sebességet, a nagyobb daraboknak eléggé esélytelen ez. Az meg hogy pont a föld pályáját keresztezze egy nagyobb darab épp rosszkor, hát nem tudom, nekem ez eléggé a hihetetlen véletlen kategóriájába esik. Marha nagy ez a naprendszer akár egy nagybolygóhoz képest is.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.11.20. 19:18:19 -
ostoros #34 Tényleg, mi van azzal a marsi eredetű meteorittal, amit az Antarktiszon találtak? Valahogyan az is eljutott idáig, nem? :) -
overseer-7 #33 nem.. nem vicc.
jajj
.. jó, majd akkor szólok neked. -
Irasidus #32 "gondolt itt már arra valaki, hogy a hogy a fenébe lehetséges egy üreges "bolygó, hold, égitest" a mars körül?"
Igen. Úgy, hogy a kisebb gravitáció miatt - ami egy ilyen égitestnek van - nem tud összetömörödni az anyag. Tömör szikla ekkora méretben csak is akkor lehetséges, ha egy másik - nagyobb égitestből született, vagy forró képlékeny anyagból. Keresési javaslat, "kozmikus kőrakás"! Üdv, a csillagászat szép világában!
"energetikailag a tömegvonzás miatt, nem éppen kedvező formai állapot egy üreges test. biztos az ufók főhadiszállása lehet "
Badarság. Ugye ez most vicc volt, és vagy trollkodás? Nem haragszom meg, csak szólj.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.19. 19:31:34 -
overseer-7 #31 gondolt itt már arra valaki, hogy a hogy a fenébe lehetséges egy üreges "bolygó, hold, égitest" a mars körül?
energetikailag a tömegvonzás miatt, nem éppen kedvező formai állapot egy üreges test.
biztos az ufók főhadiszállása lehet -
Irasidus #30 "nem kell hogy elérje a 2. kozmikus sebességet szerintem.."
Akkor nem is tudja elhagyni a Marsot.
"ha megfelelő elliptikus pályára áll, akkor a föld g ereje el tudja majd szipkázni a gyengébb mars elől az űrtörmelékeket."
Nem tudja. A Föld több száz millió km van, a Mars gravitációja - a Mars körül - erősebb. Mint írtam, Newton törvényeit már tanítják általánosban, te még nem tanultad, vagy már elfejetted? Légyszi ne írj ilyeneket, mert ezek nagyon nagy butaságok.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.19. 19:27:42 -
overseer-7 #29 nem kell hogy elérje a 2. kozmikus sebességet szerintem..
ha megfelelő elliptikus pályára áll, akkor a föld g ereje el tudja majd szipkázni a gyengébb mars elől az űrtörmelékeket.
Persze ha csak por akkor nincs semmi baj..
azzal lenne baj csak, ha ilyen km nagyságrendű szikla darab is előfordulna
-
Irasidus #28 A tények folytathatok még! Mekkora a Fobosz pálya-menti sebessége amivel becsapódik? Mekkora impulzust képes átadni a becsapódás ereje? Mekkora a második kozmikus sebesség a Marson? Leríjam, vagy ki-gulizod? -
overseer-7 #27 jóvan.. akkor igazat adok.
hogy ha csak város méretű, akkor nincs semmi gond.
Nem kell félnünk.. amúgy is csak por.
-
cateran #26 "ha majd akkor valamelyik ősöm itt él a földön amikor becsapódik az a hold"
Komolyan? Marmint a nagyapad vagy az ukapad? Idoutazo csaladbol tetszik szarmazni? (Esetleg leszarmazottra tetszett gondolni?) -
Irasidus #25 Nem gondolom mekkora, tudom. 27×21×18 km szikla. Ráadásul kicsi a sűrűsége, a fele üreges, vagy laza szerkezetű por. Ezek a tények.
Az a nagyobb ország jó lesz nagyobb városnak is, csak szólok Budapest nagyobb ennél... És a hold nem fog bepottyantani, hanem az ár-apály erő darabokra szaggatja, még kisebb törmelék darabokra, amik végül becsapódnak, fokozatosan, nem egyszerre.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.19. 15:58:10 -
overseer-7 #24 no.. szerintem ez vitatható amit állítasz.
az a hold nem olyan kicsi ám mint gondolod.
szerintem így fog történni :
Egy nagyobb ország méretű hold kering, majd idővel nagyon alacsonyra kerül, lehet idővel szét is fog esni pár kisebb darabra.. ezek a darabok majd nagy sebességgel belépnek a vékony atmoszférába.. ott még robbannak egy keveset.. majd a hatalmas tömegű hold darabok hozzáérnek a mars felszínéhez.. na ott milliárdnyi atombomba ereje szabadul fel. a hold mozgási energiája, kinetikus energiája átalakul a robbanásban hőenergiává.. és részben a kilőkődő törmelék kinetikus energiájává.
Hatalmas törmelék korong alakul ki a mars körül.. és a törmelék egy részét a föld is csapdába ejti, a föld körül is ki fog alakulni egy kisebb korong szerintem.
Nem csak kavics méretű lesz, lesznek ház és hegy méretű darabok is szerintem.
A hold nem merőlegesen fog belepottyanni a marsba.. hanem közel érintő irányban. Szinte egyet pattogni fog majd a mars felszínén mint egy nagyobb labda. kurva nagy robbanás lesz. -
Irasidus #23 "Vándorló meteor" értelmetlen szóösszetétel. Meteornak azt nevezzük ami a légkörben elég, _meteoritnak_ meg ami földet ért. A bolygókról származó Nap körül keringő apró porszemcséket, kisebb kődarabok meg a _metoridok_. Körülbelül ekkora méretű kövek hagyhatják el egy bolygó gravitációs terét. Ez semmiféle problémát nem okoz a Földön, és újabb évmilliókba kerül mire ideér. Ezeknek a _meteoridoknak_ körübelül az 5% érí el a Földet. De ezek nem Himalája méretűek. A Fobosz nem akkora, hogy óriási méretű gyűrű alakuljon ki a Mars körül, ez valószínűtlen. Nagyon apró égitestről beszélünk.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.19. 13:14:35 -
overseer-7 #22 szerte a naprendszerben vannak bolygókról származó meteoritok és még vándorló meteorok.
Ezeknek egy része bolygóról származik.
Gyakran van ütközés, persze nem emberi léptékkel mérve.
Be lett bizonyítva, hogy ilyenkor a törmelék egy része nem esik vissza a bolygóra, hanem a szökési sebességet átlépve képes elhagyni a saját bolygóját.
Ilyenkor egy másik égitest gravitációsan magához vonzhatja és idővel becsapódhat.
Ha egy hold méretű golyó becsapódik, minimum egy óriás hegy tömegű törmelék korong fog kialakulni a bolygónk körül, vegyesen.
szerintem.
Aztán szépen lassan rápotyognak a bolygónkra. -
Archenemy #21 Explicite nem, de implicite mégis azt sugalltad, hogy jobban tennék az ilyen emberek, ha csendben maradnának. -
Dynomen #20 huh azta mindenit , ma biztos nem alszok nyugodtan... -
ostoros #19 Tényleg, mi van azzal a marsi eredetű meteorittal, amit az Antarktiszon találtak? Valahogyan az is eljutott idáig, nem? :) -
#18
Nyilván! Most száll le.
XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.11.18. 19:20:03 -
Irasidus #17 Így van, bárki hozzá szólhat. Még én is. Az már más kérdés, hogy én nem a jogot vitattam...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.18. 19:16:20 -
Archenemy #16 "Nem otthon a két fal között mondod ezt"
De, én pont onnan írok.
És de, a fórum, ahol bárki hozzáokoskodhat bármihez, az egy kocsma kb.
-
Csaba161 #15 Mindenki tudta eddig is, hogy a Phobos belül üreges, tehát valójában a Marslakók Űrhajója:
http://beforeitsnews.com/space/2012/12/space-agency-phobos-is-artificial-2451408.html
-
Irasidus #14 "Az a baj, hogy te mindent vérkomolyan veszel ami itt elhangzik. Ez nem szaktopik. Itt nem csillagászok érvelnek. Itt 1-2 arc leírja a véleményét te meg jössz és jól kioktatsz minket."
Az a baj, hogy nem érted, hogy a szavaknak súlya van. Nem otthon a két fal között mondod ezt, vagy a kocsmában, hanem nagy nyilvánosság előtt. Értesz? -
Macropus Rufus #13 "Ez nem hasra ütésre megy, hanem számításokkal igazolt. A "csoda", "bazi nagy" ezek nem komolyan vehető érvek,"
nem érveltem, hanem a véleményemet írtam le. Az a baj, hogy te mindent vérkomolyan veszel ami itt elhangzik. Ez nem szaktopik. Itt nem csillagászok érvelnek. Itt 1-2 arc leírja a véleményét te meg jössz és jól kioktatsz minket.
-
Irasidus #12 "azért ez jóval masszívabb az itt vázolt dolognál. Egy olyan bazinagy kráter van rajta, hogy csoda nem esett azonnal darabjaira az egész mislulancia. Szóval nem biztos, hogy darabokban fog a Mars-ba csapódni..."
Ez nem hasraütésre megy, hanem számításokkal igazolt. A "csoda", "bazi nagy" ezek nem komolyan vehető érvek, a világ nem így működik. A laza regolit rugalmasan viselkedik, és éppen azért nem szakadt darabokra, mert nem masszív, azaz nem sziklaszilárd.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.18. 15:45:53 -
Macropus Rufus #11 "pusztán az évmilliók során összeállt törmelékről lehet szó, amelyet egy külső, finom porréteg takar el, becsapva a holdat szemlélőket. "
azért ez jóval masszívabb az itt vázolt dolognál. Egy olyan bazinagy kráter van rajta, hogy csoda nem esett azonnal darabjaira az egész mislulancia. Szóval nem biztos, hogy darabokban fog a Mars-ba csapódni...
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9c/Phobos-viking1.jpg -
gforce9 #10 Ott voltak az emotionok. :) Elég könnyű volt rájönni ki fogalmaz komolyan és ki nem.