14
-
#14
Persze, én is valami hasonlót írtam lejjebb. Csak nem raktam bele a rendszerbe a több CO2-t. -
#13
A globális klimatikus rendszer meglehetősen bonyolult dolog és a rendszer nem fog egyetlen input megváltozására egyszerűen egy másik output megváltozásával (ráadásul arányosan) reagálni. Ha ez igaz lenne, akkor a CO2 szint 400 ppm-re emelkedése azonnali és nagyon dúrva hőmérsékleti hatással járna. Az egyszerű modell szánára ezért ellentmondsos a sarki jégsapka növekedése.
A déli jégtakaró növekedése azonban jól illeszkedik egy bonyolultabb rendszerbe. Az hőmérséklet növekedése és az emberi tevékenység CO2 szint növekedést okoz. A CO2 szint növekedés jelentősen fokozza a növények fotoszintézisét transpirációs folyamatait, a tengerek párolgását, ami több vízgőzt jelent a légkörben, ez tőbb csapadékot, jelen estben havat/jeget jelenthet.
Ebben a logikában a hőmérséklet növekedése az ami a CO2 szint növekedését inicializálja (lásd jéghideg Coca-Cola az igazi) és nem fordítva. A hőmérséklet emelkedésének alapvető oka lehet az ember tevékenységének köszönhetően megváltozó albedó (ez bizonyított), vagy közvetve a megnövekedett vízgőz mennyiség üvegházhatásán keresztül. -
#12
Bővebben: csak arra akartam reflektálni, hogy hogy lehet az, hogy az egyik olvad, a másikon meg gyarapodik a jég (a globális felmelegedés "ellenére"), nem a több vízre. -
#11
Sokáig néztem, hogy hol írok megemelkedett vízszintről, de nem találtam.
Arra céloztam, hogy a párolgás erősebb, mint a szublimáció, és ha az északi-sarki jég nagyobb része van folyékony formában, akkor esetleg nagyobb lehet a levegő páratartalma. De nem biztos, hogy így van. -
Meridian #10 Az északi sark összes jegének elolvadása pontoosan 0 azaz nulla mm-el emeli meg a tengerek vízszintjét, mivel olyan jégtömegről beszélünk, amely a vízen (vízben) úszik.
A glecserek és Grönland jege az ami emeli a szintet. -
who am I 7 #9 nincs ezzel baj,ahogy látom, ha a katicabogarak párzásáról mondasz 1-2 mondatot, akkor sem fog kilógni nagyon a lóláb -
DRFlame #8 Nagyon sokan belepisilnek a tengerbe. :) -
#7
Szimplán az is lehet, hogy az Északi-sark jobban olvad, mint ahogy az Antarktisz jégtakarója gyarapodik.
Meg ugye az Északi-sarki jég megfagyott tengervíz, a Déli-sark esetében meg egy kontinensen van a jég, tehát nem biztos, hogy túl sok köze van a két folyamatnak egymáshoz. A légköri víz az Antarktisz felett (is) kicsapódik, az Arktiszon meg közvetlenül a megfagyott tengervíz olvad bele az óceánokba.
Vagy valami ilyesmi... :D
(Olyan kapcsolat esetleg lehet a kettő között, hogy az Arktisz olvad, a növényzet kevesebb, nő a légkör páratartalma, és több hó esik az Antarktiszon(?))
Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2015.11.06. 15:33:25 -
Nos #6 Most itt ebben a fórumban nagyon gyorsan elvesztettem a fonalat XD -
VolJin #5 glíccserek vízvesztése, és a felmelegedő víz hőtgulása....
Illeöve maga a kéreg is mozog, tehát a tengerfenék sem állandó... -
#4
Ki kellene számolni hogy a letarolt növényzet mennyi vizet raktározott ezelőtt,ami most a légkörbe került. Ugye ennek akkor van jelentősége,mikor a leesett csapadékot vissza kellene tárolni :)
Utoljára szerkesztette: barret, 2015.11.04. 12:22:43 -
Macropus Rufus #3 :D -
#2
A Marson pl. találtak vizet, úgytudom.
XD -
Macropus Rufus #1 tehát akkor ismét bebizonyosodott, hogy gy.k. nem sokat tudunk a Föld klímaváltozásáról és az ebből következő jelenségekről. Mert ha nem az Antarktiszról jön a plusz víz, akkor honnan? :o