Nincs magyarázat a Kepler felfedezésére 

Nos ha a hír igaz, akkor ilyen mértékű fényerő csökkenést (15%) valami qurva nagy test tud előidézni. A cikk szerint egy hasonló méretű csillag esetén egy Jupiter méretű égitest is csupán 1%-nyi fényerő csökkenést idézne elő. A következő érdekesség, hogy kizárták az üstökös lehetőségét ui. a számítások szerint idézem
" A Louisiana Egyetem csillagásza, Bradley Shaefer komolyan beleásta magát a dologba, és kiszámította, hogy nagyjából 648 ezer darab óriási, 200 kilométer széles, egy csapatban közlekedő üstökösre lenne szükség ahhoz, hogy ekkora mértékű fényerőcsökkenés létrejöjjön. A Naprendszerben megfigyelt legnagyobb üstökös 60 kilométeres volt. A számításból az is kiderül, hogy nem csak baromi sok üstökös kéne, ezek tömege sem elhanyagolható: nagyjából négyszer annyi anyag kellene ennyi üstököshöz, mint amennyi Kuiper-övben található."

magyarán valami teljesen másnak kell lennie annak ami ott kering és random jelleggel halad el a csillaga előtt.

http://index.hu/tudomany/2016/01/20/csillag_alien_rejtely/

Ez biztos, hogy nem. Ekkor a bolygó nincs, a fél csillag átmérőjéről lenne szó, ha bolygó lenne, ekkor bolygó márpedig fizikailag nincs. A valószínű az, hogy sok kis égitest együttese okozza a fénycsökkenést, például üstökösök vagy egy aszteroida öv - ha a Kepler mérése jó, mert ez ma még nem biztos.

Esetleg tobb oriasbolygo, nagyon eltero es hosszu keringesi idokkel. Igy a tobb eltero periodikusan ismetledo minta osszege egy kvazi veletlen mintanak latszik ha csak rovidebb ideig nezik. Itt 1 evrol volt szo, ami csillagaszati mertekben rovid ido.

Nos, mi a megoldás?

Ha a mi primitiv civilizacionk el tud kepzelni egy 550 km atmeroju urhajot, akkor egy fejlettebb civilizacio akar egy akkorat is el tud kepzelni, ami eltakar egy csillagot, szoval szerintem egyertelmu a megoldas.

sose vettem :):)

Tartós tejet már ne vegyünk.

Jól jönne egy nagy távcső, amivel meg lehetne nézni mi van ott.

Hmm, a Függetlenség napja című filmben 550 km átmérőjű, gigantikus űrhajó közeledik a Föld felé, na most meg nem értik, hogy mik lehetnek azok az 500-600km átmérőjű, valamik, amik szabálytalan időközönként haladnak el a csillag előtt. Mondjuk, van egy űrflottájuk, amik jönnek mennek a galaxisban, és mint a repülőgépek, a külső szemlélő számára úgy tűnik, szabálytalan időközönként ereszkednek le, meg szállnak fel, persze a légi-irányítás pontosan tudja, mikor melyik következik. :-)

szingularitás. ennyi :)

Egy pixel az egész Kepler képfeldogozásában, nem négy. Nem kitakarja, hanem csak fényességcsökkenést okoz. És ez elég a vizsgálathoz, hidd el. Tudomásom szerint a Halálcsillag 2 is csak 800 km átmérőjű volt a filmben, ez a kitakarás a Jupiter 6 szorosának felelne meg, vagy a csillag átmérőjének a fele, ami sok százezer km. Ha közelebb van a csillagához, akkor pár nap alatt megkerüli. Itt még mindig nem pályákról van szó, csak fényességcsökkenésről. A pályaszakaszhoz más adat is kell.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.18. 14:50:15

Ez eleg ebulvar cikk;)
Amikor egy 4 piexeles valami elott 1 pixeles akarmi halad el, eleg nehez barmit megmanyarazni. Ilyen tavolsagbol, hogy kitakarjon valami egy csillagot, foleg ha a sajatja, minumim egy Halacsillag kellene;DDD De minek menne ossze-vissza?!:)
Meg mi a szabalytalan idokoz? A mi Naprendszerunkben is vannak bolygok, amik +100 ev alatt kerulik meg a Napot, ahhoz hogy szabalytalannak nevezzuk, 4-500 evig kellene figyelgetni, nem 4 evig;)

Off.: Nem néztem be, válaszoltam valaki másnak. Egyértelmű, mivel megnyomtam a válasz gombot. Ha te nem érted, akkor az eredeti felvetést nem nézted meg, csak a válaszomat. Erre mondják, hogy kontextusból kiragadott szöveg. Had ne kellejen már magyarázkodnom, azért mert te nem olvasod végig az összes hsz, és nem tudod mire válaszoltam. Köszi.

Itt még semmiféle mozgásról nincs szó, csak fényességcsökkenésről. Persze az sem mindegy, hogy mi mozgunk mint megfigyelő, de az sem, hogy milyen látóirányból nézünk rá a mozgásra. Egy spirálozó gyorsuló mozgó törmelék oldalirányból ugyanilyen mintázatot adna, holott ez csak látszólagos.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.18. 13:44:06

Nem, neked kellett volna az írni, hogy bocsi benéztem, így és így értettem. De nem, kötöd az ebet a karóhoz. Az hogy van ingadozás, nagyon nem azt jelenti, hogy összevissza változik és véletlenszerű. A naprendszerünk megfigyelését pedig ehhez ne hasonlítsd, mert marhára nem mindegy, hogy mi mozgunk mint megfigyelő vagy állunk (1500 fényév távolsághoz képest, mi állunk).

No, a cikket újságíró írta, ami csak nagy vonalakban igaz. A következő a helyzet, mi csak a fényességcsökkenést mérjük, nincsen pályádat vagy bármi egyéb. Az, hogy a fényesség szabálytalan időközökén lecsökken nem azt jelenti, hogy egy szabálytalan, random alakú pályán halad valami. Mint írtam, függ a látóiránytól is (és még ezer dologról, amit most hagyjunk). Ha kimész éjszaka (ajánlom) és megfigyeled naprendszerünk bolygóit, ugyanúgy azt fogod látni, hogy a pályáik hol gyorsabbak, hol lassabbak, és még hurkokat is leírnak. Pedig a valóság nem is.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.18. 12:49:07

Nem cikkről beszéltem, hanem csak egy kijelentéséről. Függetlenül a cikktől. Ne legyetek már ennyire értetlenek.

super, de ez ritmikus és periodikus, és simán kimutatható, lekövethető és mindig ua.
itt meg össze vissza változik..rendszertelenül

mit nem értesz ezen??

ez nem össze-vissza változás... sztem. Kb. a mi üstököseink is így viselkednek amikor elérik a Nap közelt. A cikk random változást ír le.
"Egy távoli csillag előtt szabálytalan időközönként elhaladó objektumok..."

Jelen esetben azt jelenti, hogy fizikailag lehetetlen. A bolygók és csillagok por és gázcsomók összehúzódásával keletkeznek, amelyik formálódó égitest elég anyagot tud magához vonzani, annak magjában beindul a magfúzió: és kapaszkodj meg csillagnak hívjuk, nem bolygónak! Aminek a mérete viszont a KIC-8462852 csillag fele, az már nem lehet bolygó, de még barna törpénél is nagyobb. Az meg, hogy fenntartásaid vannak, illetve szerinted képtelenség biztosat megállapítani, szintén az ismerethiányból fakad. Most, csak röviden, háromszáz éve kitaláltak egy eszközt, a távcsövet, és olyan dolgokat mint azasztrometria, a fotometria és a spektroszkópia amivel a távoli dolgok is tanulmányozhatók. A csillagászatot nem lehet fórumról elsajátítani. Hagyjuk ezt.

Földi technológiával is lehet Dyson-szférát csinálni, pl.: a Föld körül lévő műholdak ezrei is Dyson-széfra, sőt két folyó párján elterülő város is. Nem akarok belemenni, mert ennek elég nagy irodalma van, és a Dyson-szféra nem csak azt a gömböt jelenti amit néha ismeretterjesztő műsorokban beböfögnek. Itt a cikkben sem erről van szó! Ha akarnák mi is körbevehetnék napelemekkel megpakolt műholdakkal a Napot, pár száz év alatt ugyanez lenne az eredmény, mint amit feltételeznek a Seti kutatói. Technológia meg van hozzá. Attól még ez nem SETI kérdés, hanem csillagászati. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.18. 02:46:36

Attól, hogy eddig még nem láttunk, nem jelenti azt, hogy nincs. Bár én 1480 fényév távolságban mindenféle magyarázatot fenntartásokkal kezelek, kivéve talán az idegen civilizációt. Azt nem kezelem sehogy se, egy csillag fényességében változást előidéző űrobjektum megépítését akkor is túl nagy vállalkozásnak érzem, ha nem ragadok le a földi technológiáknál. A csillag is csak egy pont az eszközeinkkel nézve, képtelenség biztosat megállapítani.

A keringési idő IS folyton változik, az sem nem állandó, egy év soha nem egy év! Hol kicsit több, hol kicsit kevesebb. De én nem arra reagáltam amire utalsz, hanem arra, hogy hol lassul, hol gyorsul - szerinte ilyet egy bolygó nem csinál. De. Off.: De ez függ még a látóiránytól is, hogy mit, hogy látunk mozogni. Tudod, ha kimész megnézni egy bolygót, mondjuk a Marsot, azt veszed észre, hol gyorsabb, hol lassabban halad pályáján, meg még hurkokat is leír.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.18. 00:03:02

Ezt viszont te nézted be. Keringési időről beszélt, az pedig nem változik, fullmindegy milyen a pálya.

Azért kérdeztem, mert nem tudom.

Lehet meglepő lesz, de a Földtől való hatalmas távolság miatt, az exobolygó keringési pályája nem befolyásolja a mérést. Egyébként a fénycsökkenés nagyon sok dologtól függ, de ettől éppen nem.

Akkor személtetem, figyeld meg nap-távolban lassabban halad a bolygó, mint napközelben, tehát változik a keringési idő, hol gyorsabb, hol lassabb, jó reggelt, iskola helyett hova tetszett járni?!


Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.17. 22:44:11

??
"A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei, "

ebben hol van az hogy össze vissza változhat??

Az attól is függ, hogy milyen messze van a csillagtól a bolygó nem? Hüvelykujjal is el lehet takarni a napot, csak jó helyre kell tenni.

Ilyen részleteket nem ismerek, de én elsősorban a cikkbeli logikára akartam reflektálni.

"Az nem hold..."

Lehetne, és ez lenne az egyik legkézenfekvőbb magyarázat, de ezt a lehetőséget megvizsgálták, és úgy tűnik nincs ilyen kiterjed napfolt tevékenysége. És még nagyon sok mindent végignéztek, mi lehet, és egyenlőre úgy tűnik egy gigantikus befelé spirálozó üstökös-raj lesz az. Meg is találták azt a vörös törpét a közelben amit a csillag Oort-flehőjét megzavarhatta.

Nem lehet hogy csak egy erős napfolt tevékenység zajlik ott, emiatt nincs szabályosság?

Miután az internet felrobbant ezek alapján a WTF-cikkek kapcsán, hogy megtaláltuk aZufókat, érdemes elolvasni a történetet, ami elindította a lavinát: http://sites.psu.edu/astrowright/2015/10/15/kic-8462852wheres-the-flux/

... és igen, ahogy a blogbejegyzésből kiderül, egy ApJ cikk is van születőben (pozitív referee véleménnyel) a mesterséges eredetű tranzitáló megastruktúrák teóriájáról (hívjuk METMET-nek?): http://www2.astro.psu.edu/~jtwright/Dyson/GHAT4.pdf
Utoljára szerkesztette: InfoCsill, 2015.10.17. 17:13:17

Most hogy mondod, lehet. De már biztos nem üzemel, mert az réges rég volt egy messzi messzi galaxisban...

Az a lehetőség hülyeség, amit mi is alkalmaznánk a globális felmelegedés csökkentésére?
Apró tükröket szórni a csillagfény útjába óriási méretekben. Lehet egy idegen civilizáció pont ezt alkalmazta. Az objektum átmérője óriási de a "vastagsága" lehet csak pár centi a rajnak.

Ostoros, én is erre szavaztam. Lehet még esetleg a Halálcsillag.

Goa'uld űrhajó, bizonyosan.

A csillag fényességcsökkenése hatalmas, akkora bolygónak kellene lennie, mint a fél csillag, márpedig ekkor bolygó nincs.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.17. 14:56:34

Vagy olyan helyzet van, amikor a pályaperturbáció nagy. Pl. megközelítette a bolygórendszert egy nagy tömegű szabad objektum. Esetleg be is fogta a központi csillag, és most fölborult az egyensúly.
Ha egy fizikustól megkérdezem, hogy általános esetben milyen N (>2) gravitáló objektum mozgása egymás gravitációs terében, azt mondja kaotikus. A csillagász erre rávágja, hogy az hosszú távon nem stabil, így ezek csillagászati mértékkel mérve rövididőn belül megszünnek, ezért ilyennel nem találkozunk. Ok, de egy időben közeli esemény okozhatja, hogy kaotikus mozgást tapasztalunk egy bolygórendszernél. Ezt miért vetik el? Miért valószínűbb az, hogy bolygó méretű űrhajókkal furikáznak ET-ék?

Nem mi? Kepler harmadik törvénye.

Egyértelmű, hogy a bolygójukat felszerelték hajtóművel, aztán rendszeresen szavaznak az időjárásról, és ennek megfelelõen változtatják a pályájukat. Látszik ott se működik a demokrácia!

Nem lehet, megvizsgálták és ezt a lehetőséget elvetették. Jelenleg két magyarázat lehet, vagy a Kepler mért rosszul (van ilyen), vagy egy üstökösfelhő okoz fényességcsökkenést.

Fixed: "lassult gyorsult"

bolygó törmeléke nem változtatja meg a keringési idejét..itt az a lényeg hogy lassul gyorsul a keringési idő..
érdekes :)

Akár egy bolygó törmeléke is lehet...

"1480 fényév"

Ok... 1480 éve történteket látunk most. Tehát az az esetleges civilizáció azóta akár ki is irthatta saját magát. Damn fckn time :-(