9
  • Archenemy
    #9
    "Es lam, meg most is midnenkinek van munkaja, es siekrult athelyezni az embereket."
    Az embereknek még igen. A lovaknak már nincs.

    Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2015.09.18. 21:14:11
  • felemelő
    #8
    De a program-evolúcióban a célfüggvény, hogy melyik változat a "jobb", az az ember által megadott szempontokra épül.

    Pl. egerek evolúciójában (tenyésztésében), amelyik kitalál a labirintusból, az szaporodhat.
    De ha harci kutyákat tenyésztünk, akkor egészen másmilyen a célfüggvényünk.

    De a lényeg, az ember dönt, mit akar fejleszteni, milyen tulajdonságokat pontoz fel és melyeket pontoz le vagy akár banol
  • Macropus Rufus
    #7
    "Ha letrehoznak egy programot, ami az evolucio elveit koveti"
    ha a természetben is előforduló evolúcióra gondolsz az nem azt jelenti, hogy egyre jobb egyed jön létre. Az evolúció egyfajta alkalmazkodás az adott környezethez és ha ehhez nincs szükség szemekre meg lábakra akkor az el fog tűnni. Hozzánk képest vissza fejlődés ua. ő túlél mi nem.
    Ha ezt a metódust követi a program akkor nem lesz okos, ui. az adott környezetben már akkor sokkal nagyobb tudással fog bírni mint az ember. Nem fog fejlődni, mert minek. Inkább csak a "verseny" szellemet kellene megtartani és az örökös információ éhséget.

  • felemelő
    #6
    Miért? Egy normális emberi nyelvet össze tudtunk már hozni?
    Nem egyértelműek a mondatok/kifejezések, csak szövegkörnyezettel értelmezhetőek.

    Persze innen valóban komoly intelligencia kell a szövegértéshez, de ha nem elenne ennyire önző minden és mindenki, akkor megalkotnák végre a világ új és modern eszperantóját és minden országban kicsi gyerekkortól második nyelvként tanulná mindenki a földön.
    [aki nézte a mesterséges nyelvek előnyeit, az megértené, hogy még gyorsabb, egyszerrűbb is lenne a nyelvtanulás... és a föld összes embere tudna kommunikálni, az angol anyanyelvűek pedig nem kapnának egy tisztességtelen előnyt]

    Pár évtized alatt az internet igazi nyelve (a tartalom 80%-a) az új világnyelven íródna, erre dolgozna rá minden programozó a világon. A gépi fordítás feleslegessé válna, de ezzel szemben egy sokkal hatékonyabb ember-gép szöveges kommunikációt lehetne létrehozni.
  • Akva
    #5
    Na ne hülyéskedj! A munkanélküliség egyre nő, bár különböző trükkökkel (pl. tanulási idő megnyújtása, álfoglalkozások kiagyalása, statisztikai trükkökkel (aki kiesett az ellátásból nem munkanélküli stb.) erősen palástolják. Magyarországon pl. meghaladja az 50%-ot a munkanélküléség, és még lehet 15% álfoglalkozás.

    A főiskolai végzettségű raktáros a praktikusan nem tud többet, mint 40 éve a gyakorlatban betanított raktáros, csak + 7 évig ki van vonva a munkaerőpiacról. Ez még feltűnőbb a vevőszolgálati ügyintézők esetében. Általában nem kéne több ezekhez a munkákhoz mint 8 általános + érzék.
  • Sequoyah
    #4
    Egy olyan programot kell letrehozni, ami kepes tanulni, es a tapasztalatok alapjan modositani a sajat forrasat. Ha letrehoznak egy programot, ami az evolucio elveit koveti, es kenyszeritve van a fejlodesre (versenyhelyzet ahol a gyenge elhullik), akkor onnantol a lehetosegek hatartalanok.
    Es veszelyesek is, mert nem tudhatjuk mi lesz a vege...
  • Sequoyah
    #3
    Ez a gondolatmenet mar eleg regota tesztelve van a gyakorlatban, es valamikor a geprombolasok idejen kezdodott az ipari forradalom soran. Es lam, meg most is midnenkinek van munkaja, es siekrult athelyezni az embereket.
    Persze ezt nem egyenenkent kell erteni, mert akit eppen kirugnak, annak lehet nem lesz mas munkaja. De erre van a szocialis rendszer, hogy ezen -az egyebkent lassu- fejlodes soran alul kihullo embert megfogja. A kovetkezo generacio pedig mar felveszi az uj ritmust, es betolti a most mar fejlettebb magasabb szintu poziciokat.
    Persze ehhez az oktatasi rendszer folyamatos fejlesztesehez van szukseg.

    Egyebkent elmeletileg, ha extrem esetben mindent gepek vegeznek, es senkinek sem lesz munkaja, akkor attol meg ugyanolyan jol fogunk elni mint most, hiszen az eroforrasok (tv, kaja, auto, fodrasz) ugyanugy rendelkezesunkre allnak, csak most mar kvazi ingyen. Ehhez viszont gyokeresen meg kell valtoztatni az eroforraselosztasi rendszerunket, mert a kapitalizmus ideje itt le fog jarni. Es vegtelen/ingyen eroforrassal a kommunizmus mar mukodni fog.

    Ez szep utopianak tunik, hisz nem kell dolgoznunk, megis meglesz mindenunk. De ez jo esellyel az emberiseg leepulesehez fog vezetni. Ellustulunk, nem gondolkozunk es elhulyulunk. Nem lenne az olyan szep vilag.
  • halgatyó
    #2
    Megy a duma a gépek óóóriási intelligenciájáról.... de egy normális fordítóprogramot még nem tudtak összehozni.... neeeeem, a Google fordító nem az
  • kvp
    #1
    Eszembe jut rola a Jetson csaladban elhangzott mondat, hogy George napi negy orat dolgozik, heti harom napon at, ami ott nagyon kemeny munkanak szamit. A valosagban ha a munkak 40%-at gepek veszik at es nem keletkezik helyettuk 40%-nyi uj emberi munka, akkor az emberek vagy 40%-al kevesebbet dolgoznak es a fejlesztomernok meg nem automatizalt munkajanak 40%-at atveszi a gepek miatt foloslegesse valt kepzetlen munkas, vagy ami valoszinubb a mernok ugyanannyit dolgozik, ugyanannyi penzert, a munkasnak meg nem lesz munkaja. Mivel egyre kevesebb gepekkel nem helyettesitheto munkat kell egyre magasabb kepzettsegu embereknek elvegezniuk, ezert ha az ertelmiseg letszama csak szinten marad, akkor is tobben lesznek mint amennyi munka marad, mig a munkasok 100%-a valik foloslegesse.

    A problema oka az, hogy a darab-darab elv nem ervenyes az emberekre es nem mindenki rakhato at minden mas munkakorbe, mint ahogy ket no sem tud egy gyereket fele annyi ido alatt megszulni, de ha kozben besegit par ferfi is, akkor sem lesz gyorsabb.

    ps: A cikkel ellentetben szerintem letezik tiszta intelligencia is, de az teljesen passziv. Viszont letre lehet hozni erzelmek nelkuli, egyszeru motivacioju rendszereket, pl. a legtobb szakertoi rendszer ilyen, csak a kapott kerdesre adott valaszra concentralnak. Nem tunnek intelligensnek, pedig a sajat teruletukon azok, csak nem rendelkeznek szemelyiseggel. Az ember a sajat szubjektivitasa miatt gyakran keveri a kettot.