7
  • Amergin
    #7
    HATMILIJÓ!!!
  • Skylake
    #6
    Hát... Végül is kiderülhet, hogy az agy abban a formában ahogy azt nyugati megközelítéssel kutatjuk és értelmezni próbáljuk, csupán egy interfész.

    Avagy vegyük az OSI modellt innen az informatikából. Leírhatjuk, jellemezhetjük belőle a fizikai réteget. Elmondhatjuk, milyen fizikai eszközök összekapcsolása és hogyan szükséges egy hálózat létrehozásához. Ezzel azonban - noha kimerítően meghatároztuk a működés fizikai kereteit - semmit sem mondtunk arról a 6 másik rétegről, aminek eredményeként például amit írok, ide felkerült.

    Elképzelhető, hogy az agy, az a struktúra, ahogy a mi tudományunk kutatni és értelmezni képes, csupán a legkülső adatátviteli-adattárolási réteg, épp úgy mint, az OSI modellben a hálózatok esetében a fizikai réteg. Leírhatjuk ezt, vizsgálhatjuk, de ennek eredményeiből közel sem biztos, hogy képesek leszünk megérteni a működést - és ahogy a cikk utal rá, erre esetleg a jelenlegi tudományos paradigma művelői is esetleg kezdenek rájönni.

    Aztán elképzelhető az is, hogy a végső szerkezetet emberi értelmünkkel esetleg fel sem tudjuk fogni, függetlenül attól, hogy mi azt gondoljuk, hogy az mennyire képes fejlődni. Az állatok esetében jól láthatjuk, hogy az egyes állatok "működése" mennyire paraméterezett: a kutyának például milyen jó a szaglása, a denevér pedig a tájékozódásban remekel például. Egy kutya, és egy denevér ugyanúgy "gondolhatja" önmagát környezetéhez tökéletesen és kifinomultan alkalmazkodott lénynek, holott kutya nézőpontból a denevér igen rosszul teljesít, és fordítva is ugyanez igaz. Ehhez hasonlóan gondolhatjuk mi azt emberként magunkról, hogy bármit megismerhetünk, de bőségesen elképzelhető, hogy ez a megismerési tartomány olyan paraméterek mögé van zárva, amelyek felett nem láthatunk át - mivel emberek vagyunk. Még akkor sem, ha technológiákat alkotunk emberi érzékelésünk megsokszorozása és kibővítése céljából. Elképzelhető, hogy e technológák által sem lehet e határokon átlátni - csak mi ezt nem tudjuk.

    Egyébként még annyit, hogy minden ősi kultúra a gondolkodást, a személyiséget misztikusnak tekintett gyakorlatok által próbálta megismerni, lehet hogy nem véletlenül, lehet hogy abban az irányban nyitott(abb) a megismerés útja. Lehet, hogy ebből adódóan az egész anyagi dimenziókra épített civilizációnk, és annak összes ilyen megismerési megoldása végső soron zsákutca. Ezt is elképzelhetőnek tartom - nincs semmi gond a megismeréssel - csak rossz irányban próbálkozunk. (V.ö.: káoszelméletek)
  • fszrtkvltzttni
    #5
    A spiritualitást a legalja, azt már nem lehet hova degradálni. ;)
  • Tetsuo
    #4
    Ennek a fordítottja történt: a spiritualitást degradálták profán tudománnyá. ;-)
  • Lapajka
    #3
    Namost egy pillanat... azért mert esetleg figyelmbe- és vagy átvesznek technikákat ősi miszticista rendszerektől, az miért lenne a miszticizmus átvétele is? Módosult tudatállapotok, meditáció, különféle ezekkel kapcsolatos "spirituális" élmények, bármi misztikum nélkül is léteznek, alkalmazhatók vizsgálhatók... a testen kívüliség illúziója sem misztikus, csak egy relatív álom szerű élmény... szóval nem kéne a dolgot misztifikálni, és ezzel degradálni tudományos kutatásokat, tevékenységeket...
  • Tetsuo
    #2
    Azért aki belenéz a Zóhárba és a Széfer jetzirába, az látja, hogy itt sokkal többről van szó, mint holmi "hogyan zavarhatják össze az agyat, olyan furcsa jelenségeket indukálva, mint az autoszkópia".
    Természetesen egy materialista nézőpont merően leszűkíti a várható eredmény lehetőségeit - pláne, amikor a (hegeli-marxi) dialektika is eltűnőben van, csak a feuerbachi csontvázra rakódott szellemellenes hordalék marad, mint modern bölcsesség táptalaja.
  • NEXUS6
    #1
    A misztikus élményeket, azok egységes sémát követő rendszerét tagadni nem igazán lehet. (Persze lehet, de attól ezek még léteznek).

    Az, hogy ezek a szubjektív folyamatok, érzetek, élmények milyen objektív dolgokhz kapcsolódnak viszont igen csak érdemes kutatni. Bizonyos állapotokat, élményeket el lehet érni, meditációval, drogokkal, vagy éppen az emberen kívüli valós dolgok átélésével.
    A tudománynak fontos feladata lenne, hogy olyan módszert adjon az emberek kezébe, amelyyekkel ezek a kategóriák elkülönítheőek.