84
-
VolJin #84 Azt már írta valaki, hogy ez egy kísérleti reaktor, és ötlet sincs rá, hogy energiát hogyan lehetne kinyerni belőle? Ha esetleg sikerülne a plazmát hizamosabb ideig bent tartani egy mágneses mezőben, akkor annyi tőrténne, hogy felhalmozódik az energia benne. Forgatóköny: sok energia keletkezik, a plazma kiszökik, leáll a reakció, és azon kívűl, hogy egy nagyot csattan, meg szétrepül nek a részecskék, ne, történik semmi. Ha esetleg valamilyen rejtélyes ok folytán sikerülne fentartani folyamatosan a reakciót, akkor meg annyi energia gyűlne fel a plamában, mint egy atomfegyver eldurrantásakor, és akkor lenne a jajj, hogy ki ne kapcsoljuk a mágneses teret, mert abba van becsomagolva egy megatonna. De ugye ilyen erős teret lehetetlenség létrehozni, így marad az első változat. Reakció beindul, a plazma meg kiszökik egy szép villanásban, a detektorokkal meg lehet statisztikázni, hogy milyen részecskék keletkeztek. Azaz ez egy tudományos kísérlet, semmi több.
Persze lehet süket dumát nyomni, hogy a jövő energiaforrása, csak ez nem igaz... -
Nos #83 most nem egeszen ertem a valaszt, vagy te nem olvastad el mit irtam -
#82
A "minden házra PV cella" megközelítés kapcitális ökörség. Egyszerűen semmilyen szepontból nem költséghatékony és műszaki szempontból is rémálom az egész. Jogilag is elég vicces plusz költsége van, minden fogyasztóval szerődés kötni, stb.
Most komolyan... -
Nos #81 Valójában két szélsőség van:
1, Egyetlen erőmű látja el az egész világot (itt a mai technikával brutális veszteségek keletkeznek egy bizonyos távolságon túl)
2, Minden fogyasztóhoz külön termelő kapcsolódik (ez meg ugye eleve vicc)
Egyik sem gazdaságos jelenleg, az optimum a kettő között van. Az, hogy ezek milyen kombinációja az optimális, azt az adott technikai szint folyamatosan módosítja, és akkor olyan faktorokat, mint a környezetvédelem, vagy a biztonágosság még nem is vettünk számításba.
Egy kis összefoglaló az előnyökről, hátrányokról. legalább a táblázatokat érdemes megnézni. -
#80
A legalapvetőbb eddig az, hogy az méretek növekedésével a gépek fajlagos paraméterei javulnak. Az, hogy az nem centralizált villamos energia termelés ólcsóbb legyen az egyszerűen vak hit, semmi más. Nem támasztja alá az égvilágon semmi... Ipar, mezőgazdaság, akármerre nézel, a valóság ezt mutatja...
Meg lehet csinálni? Igen? Olcsóbb lesz? Egy frászt...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.28. 00:27:16 -
Caro #79 Mostanra már a magyar energetika is belátta, hogy fel kell készülni a fogyasztói betáplálásra. Mármint nagyobb volumenben.
Itthon mocskosul nehezen mozdul meg bármi is, úgyhogy ez már nagy dolognak számít.
Nem biztos, hogy nekem van igazam, én csak azt írtam, hogy szerintem. De kétlem, hogy a XXI. században XX. századi válaszok megfelelőek.
Még több erőmű, az XX. századi válasz. Ha én viszont tudok neked építeni olyan ipart, ami úgy is működik, hogy az áramtermeléshez igazodik, az XXI. századi válasz.
Az ember természeténél fogva a naphoz kötött. A földműves sem ment szakadó esőben vagy éjszaka dolgozni, és ez több ezer évig így volt.
Most nincs így, de lehet, hogy egyszer még újra így lesz. De ezt most nem fejtem ki bővebben. Késő van, és én is inkább megyek aludni ;) -
jovokutato #78 A gazdaságosságát az alapanyaga,a víz adja.
A napelemmel az a baj,hogy hely és időjárásfüggő
A plazma lézeres gerjesztéséről már írtunk,lásd 62.sz és az 54 sz.hsz.
Az eddigi legjobb eredményt lézeres csoport érte el-USA- és az angolok sem csak tokamakban gondolkodnak..
A hulladék az valóban érdekes lesz,. -
#77
Jaj, jaj, jaj... A szokásos nevetséges érveket látom. Egyébknét meg csak a média bullshit hiteti el veled. A világ rohadtul nem a decentralizált hálózat felé mozog, akárhogy ezt böfögik. Ahol csak tudnak gigamega vízierőművek épülnek és Kína egymaga annyu GW-os szénerőművet és mást épít, hogy a decentralizált hálózat ehhez képest egy vicc... És akkor még a százas nagyságrendő új reaktorról egy büdös szót sem szóltnuk...
A mai tömegtermeléssel is kb. egy nagyságrenddel drágább a napáram, mint a nukleáris, ha teljes élettartamra nézed és nem is stabil és nem számolod be azt, hogy a rendszer többi eleme teszi lehetőéve a nappal való bohockodást. Az egész hálózat lefekszik neki, ami egy vicc...
Most, hogy a német PV ipar megfeküdt a kínaiai egyből emeltek egy kicsit az árakon kb. 1,5 éve. Szóval az csak egy hiú remény, semmi több, hogy a "tömegermelés" - miért, most mi zajlik egyáltalán...????? - az majd sokkal olcsóbbá teszi.... -
Caro #76 Azért ez nem teljesen van így.
Az, hogy lehetséges-e, egyelőre szubjektív. Egyébként szerintem is lehetséges, de nem ez a kérdés! A kérdés az, hogy versenyképes-e?
Véleményem szerint a fúzió még a napenergiával szemben sem lesz versenyképes. Nézd meg az ITER költségeit! Annak ellenére, hogy az egészet egy összeurópai pénzszivattyúnak tartom, egy piaci alapon épülő erőmű sem lehetne sokkal olcsóbb. Ennél pedig van jobb alternatíva.
Másrészt a világ nagyon nem a böszme nagy erőművek irányába megy. A napelemeket halom szám lehet gyártani, gyakorlatilag csak homok meg energia kell hozzá. Bárki meg tudja venni, tudja telepíteni. A tömegtermeléssel nem tudsz versenyezni.
Visszatérve a többire: a keresztmetszet növelésével épp hogy nem nő a stabilitás, ezt nem tudom, honnan veszed. Eddig amikor csak nagyobbat építettek, mindig bejött valami új hatás, amit nem ismertek.
Az MHD ismert azt hiszem a XX. század eleje óta, de megint nem ez a kérdés. Az MHD egy elmélet, amit a plazma leírására lehet használni, de végletekig egyszerűsített, és nagyon sok hatást nem ír le.
A legpontosabb leírást a kinetikus elmélet adja, de azzal számoljon akinek két anyja van... Pont ez a probléma, hogy nincsen olyan elméletünk, amiből ki is lehet valamit számolni.
Másrészt a mai generáció már elkényelmesedett, nem áll neki gondolkodni, betolja a képleteket a gépbe, aztán majd kidob valamit. Az atomerőművek korában még rengeteget agyaltak azon, hogy miként lehet egyszerűsíteni a leírást, hogy egy olyan elméletet kapjanak, amiből ésszel felfogható következtetéseket lehet levonni. Itt ilyen nincs.
Az MHD-ből még a mágneses tükör hatás sem jön ki, pedig az egy igen jelenség a plazmában.
Plazma lézeres gerjesztéséről én nem tudok a tokamakos világban, ez akkor nagyon új dolog lehet. Erről van infód?
Még néhány apróság: az ITER-t úgy tervezik, hogy a problémákat "majd közben megoldják". Falak hőterhelése, stb. Nem az 500 MW a sok, hanem hogy egy ELM pl. olyan mennyiségű energiát szabadít fel egyszerre, amitől leolvad a divertor. Az ITER jelen konstrukciója azt hiszem három ilyen eseményt bírna ki a számítások szerint. Ezek nagyobb tokamakokban Hertz-ben mérhető frekvenciával jönnek.
Nukleáris hulladék: "égéstermék" nincs, mint az atomerőműnél, de fajlagosan háromszor annyi neutront termelsz, egységnyi energiára. He3-He3 jó lenne, de az még messzebb van.
Megoldás: kifejlesztünk olyan szerkezeti anyagokat (majd), amik nem nagyon aktiválódnak. Azt hiszem egy fúziós acélig jutottak el. De egy tokamakban megtalálod gyakorlatilag az egész periódusos rendszert... mindenből nem lehet neutronállót készíteni.
És ezek így mennek. "Majd megoldjuk". -
jovokutato #75 DE lehetséges!
Már most sem a hőmérséklet jelenti az akadályt,hanem a kellő időtartamig való fenntartás.
A tudósok rájöttek arra,hogy a keresztmetszet növekedésével nő a stabilitás,tovább tudják fenntartani a folyamatot.
És azóta megismerték az MHD-t-mert a plazma is folyadékként viselkedik-,a szupravezetés segítségével nőtt a mágnesek erőssége és belépett a nagy energiájú lézer is a mágneses gerjesztés mellé.
Szerintem a lézeres gerjesztés lehetővé fogja tenni az ellenőrzött és önfenntartó-energiát termelő- fúzió létrejöttét. -
#74
Megnéztem, köze nincs a technológiája a LFTh-hez, ezért ez nem érv... -
Jawarider #73 Már az erőműveket is koppintják :) -
Irasidus #72 Az 50-es években csinálták meg az első fúziót, laborkörülmények között kicsiben! De már egy hidrogénbomba is kisebb mint a Nap, és műkdik a fúzió benne. Nem csak mérttel (=tömeggel) lehet nyomást és hőmérsékletet létrehozni. -
Irasidus #71 "Az, hogy a német erőmű milyen konstrukció volt nem tudom, de a jenki kísérleti Th reaktorn dolgozók az erőmű olyan jámbor és biztonmságos volt, hogy dögunalom volt vele sokszor dolgozni Bepöccintették és ment, és ment, én ment, és semmi sem történt vele azon kívül, hogy stabilan ment."
Ennek nézz utána, mert ez nem igaz - és most nincs kedvem linkelni. Sok gond volt vele, és többek között biztonsági okokból kapcsolták le. Most az igaz, hogy a kísérlet több pénzel, és óvatosabb folytatódhatott volna, de ezt már a politikusok nem adták meg. Az ezzel foglakozó kutatók azóta is nagy hibának tartják ezt a lépést. Azóta újra indítottak több kísérletet is, csak éppen a tapasztalat veszett el... -
BCs design #70 létezik már fúziós erőművünk, úgy hívják hogy nap, elég csak kitenni 1 országnyi méretű napelemet és az egész világ el lesz látva ingyen elektromos árammal, valószínűleg egy bizonyos méret tartomány alatt(ami a nagyon nagyot jelent) egyszerűen nincsen stabil fúzió, ráadásul a kicsit hatalmas energiával meg kellene tartani szuper erős mágnesekkel vagy hasonlókkal
-
BCs design #69 a forró fúzió az csak nagy csillag méretben működőképes, ilyen kis méretben sohasem lesz belőle semmi -
#68
A bőségesen van urán az relatív fogalom, mert az áram ára és a megtermelt mellékhatások összessége is meghatározza. Eddig sem az urán volt a szák km, hanem az, hogy a birka lakosság és választók mit szólnak ehhez...
Az, hogy a német erőmű milyen konstrukció volt nem tudom, de a jenki kísérleti Th reaktorn dolgozók az erőmű olyan jámbor és biztonmságos volt, hogy dögunalom volt vele sokszor dolgozni. Bepöccintették és ment, és ment, én ment, és semmi sem történt vele azon kívül, hogy stabilan ment. Feljebb akartak lépni kereskedelmi erőművi szintre, a saját felettes szerve szőrszálhasogatáson kívül semmiféle okot nem tudott mondani, hogy miért nem... Aztán jönn Nixon és a választási kampány szempontjai és vesztett a Th. Semmiféle műszaki vagy terészettudományos ok nem volt arra, hogy milért ne ezt az irányt folytassák.
Azóta eltelt 40 év és mindenki meghalt vagy nyudíjas aki dolgozott benne. Naná, hogy elveszett a tudás egy része. W. fivérek gépét sem tudták ma úgy megépíteni, hogy elsőre repüljön. Pedig milyen primitív szar kis cucc... -
Irasidus #67 50-es évek, de még ma is. Működtek ilyen kísérleti erőművek, viszont egyrészt hatékonyságban alulmaradtak az urán alapú erőművek mellet, másrészt a magas hőfok, és nyomás a szerkezeti anyagokat hamar hazavágja, ami sokkal kockázatosabb teszi az erőművet. Az álltad említett "kereskedelmi" THTR-300 német erőmű 423 napig volt a hálózatba kapcsolva, miután igen súlyos baleset következett be. 83-89 között amíg üzemelt gyakorlatilag tönkrement az egész, ja és a javítások során derült ki, hogy elképesztőn nagy károk keletkeztek, a Német kormánynak kellet finanszíroznia a javítást, ennek ellenére csődbe ment. Ez nem éppen hatékony.
Igen, ezek jól hangzó előnyök, csak éppen még nincs kifejlesztve ez az erőműtípus biztonságos, és gazdaságos változata. Egy ilyen kifejlesztése állítólag nem éri meg a ráfordított összeget, legalábbis addig amíg a természetben bőségesen van urán.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.27. 12:02:44 -
#66
Milyen akkori? Kísérleti erőmű üzemelt ilyen sokáig sőt, volt tóriumos kereskedelmi erőmű is, de leállították állítólag a költségek miatt.
Olyan rugalmas a cucc, hogy mikor hétvége volt, akkor leállították a reaktort és hétfőn újra beröffentették. A mai reaktorokhoz képest az LFThR olyan szintű rugalmassággal és biztonsággal bír, hogy a Ford T modell vs. mai luxus prémiun autó összehasonlítás is túl gyenge. Egyszerűen más dimenzió a kettő a hasadóanyag és amitt, hogy nem szilárd halmazállapotú fűtőelem van. -
Irasidus #65 A toriumos erőmű, sokkal bonyolultabb eszköz, nagyon magas hőfokkal, és nyomással üzemelne. Ez az akkori technológiáival megvalósíthatatlan lett volna, vagy legalábbis olyan drága, és veszélyes, hogy a termelt energia nem igazán lett volna versenyképes. Mint ahogy az eddigi ilyen kísérleti erőművek sajnos bizonyították ennek veszélyességét, és igen rossz hatásfokát. India, Kína kísérletezik, mert még nem végzett ilyen kísérletet és letudja a kötelezőt, de, hogy ebből lesz is valami, azt kétlem.
És most a károgóknak: nem azt mondom, hogy ilyen erőmű nem működhet, csak azt, hogy egyenlőre nem biztonságos és nem versenyképes. Fejlesztések kellenek, de én azt nem Indiától és Kínától várom...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.27. 09:45:09 -
#64
Konkrétan soha... -
redgreen #63 Ha uránreaktorok helyett tóriumos reaktorokat használnánk, sokkal később lenne szükségünk a fúziós energiára. Csakhát ugye anno győzött a katonai lobbi... -
Caro #62 Európában legalábbis így állítják be, hogy a lézeres fúzió katonai alkalmazás. Szerintem meg a tokamak meg egy tudományos játékszer. Legalábbis ahogy Európában "kutatják". De semmiképp sincs vele kevesebb probléma, mint a lézeres gyújtással. Magyarországon egyetlen fizikust ismerek, aki ezzel foglalkozik, ezért nincs akkora PR-a, mint a tokamaknak, ami most a mainstream. A tokamakos társaság pedig nyilvánvalóan azt terjeszti, hogy az alternatívák nem működőképesek.
Ráadásul ezt úgy teszik, hogy ezek a téveszmék generációról-generációra szállnak, anélkül, hogy valaki is komolyabban végiggondolná őket, vagy olvasna egy kis fúziós történelmet. Én valaha tagja voltam ennek a társaságnak, és vettem a fáradságot, hogy ne csak a saját kis területemet próbáljam megérteni, hanem legyen képem a technológiáról... és amikor eljutottam idáig, akkor döntöttem úgy, hogy ennek nem akarok része lenni. De ha akarnám, akármelyikről el tudnám mondani, hogy miért ez az életképes, és miért nem a többi. Legyen az mágneses tükör, tokamak, stellarátor, polywell vagy lézeres fúzió. -
Irasidus #61 Igen, így korrekt. Valószínűleg félreértettelek, tessék pontosabban fogalmazni legközelebb. -
#60
Neked tényleg orvosi segítségre van szükséged. De tényleg... -
#59
Uncsi... Az USA teljes adósságállományának kb. 8%-a van kínai kézben... -
Nos #58 ez a vágyad már rég teljesült, most legfeljebb tovább színesedik a paletta -
overseer-7 #57 éreztem én hogy ez a fene nagy liberális téveszme fogja egyszer romba dönteni a civilizációnkat.
Engedjünk be mindenkit europába.. osszunk ingyen segélyt.. legyünk multikulturálisak és keverjük össze a rasszokat, génállományokat.
Legyen mindenki egy kicsit kínai, egy kicsit néger, meg kicsit arab, indiai stb.. mert úgy a fasza, mert már mindenki unja hogy fehér a bőre, barna, vagy szőke a haja.. stb
Legyen nálunk is az ami az usában van.. faji lázongások, belháborúk.. nem szűnő társadalmi ellentétek, rasszizmus
-
overseer-7 #56 nem lesz űrmeghódiccsa? =(
.. tudtam tudtam tudtam.. =(
-
halgatyó #55 Egy apróságra nem árt felfigyelni: MA az emberiség energiafogyasztása(=termelése) folyamatosan (teljesítmény adat) 13 TW (terawatt).
Ha most kitalálnának egy szuper fúziós vagy fissziós reaktort, akkor el lehetne kezdeni építgetni, hogy mondjuk 2050-re az energiatermelés ezen alapuljon. Ehhez 13 000 azaz 13ezer db 1 gigawattos erőművi blokkot kellene építeni.
Mostantól 2050-ig 35 év van hátra, ami 12800 nap.
Vagyis naponta kellene valahol a világon építeni 1 db 1 GW-os erőművet, de csak akkor, ha 2050-ben még mindif 13 TW az energiaszükséglet.
Csakhogy nem annyi lesz. Két lehetőség van:
-- a jelenlegi (pontosabban az 1-2 évvel ezelőttig működő) tendenciák érvényesek, azaz nem lesz háború és a félmajmok millióit sikerül kisöpörni Európából. Ez esetben az energiaszükséglet kb. a duplája lesz a mainak.
-- Háború is lesz, Európát pedig elárasztják a félmajmok. A társadalom és gazdaság szétrohad, Dél-Afrikanizálódik vagy ha úgy tetszik Zimbabwizálódik. A korszerű ipart és gazdaságot működtetni tudó fehéreket kiirtják, a félmajmok meg Allahhoz imádkoznak termelés helyett. Például nem lesz gyógyszer, mert gyógyszerkutatók és -gyártók sem lesznek. (és áramlástani mérnökökre se lesz szükség
) Nem lesz űrmeghódiccsa, esetleg Kínában és Ázsia védekezni képes részeiben. Nem lesz fúziós reaktor se, maximum Kínában.
-
jovokutato #54 HIPER:
http://sg.hu/cikkek/60252/lezerrel-a-fuzios-energiaert
ez nagyon nem lézerkutatás..
A fúzió kutatásában két technológia,a a Tokamak és a lézeres gerjesztés a két fő módszer,a különböző helyeken zajló kutatások e két módszer vmelyikét alkalmazzák.
Tokamak berendezések:
http://magfuzio.hu/tanulmanyok/mai-fuzios-kiserleti-berendezesek/ -
Irasidus #53 Kína benne van az ITER projektben, ezt le akarja másolni, így n+1 alapon nyilván többet költ rá, plusz le van maradva a plazmafizikai kutatások terén. Tehát semmivel nem tartanak előrébb. Persze így több pénzbe kerül, mint aki csak az ITERe költ. No, de az USA nem csak erre költ, itt arról van szó, hogy Franciaországnál vagy Nagy Britanniánál, Kína többet költ majd fúziós kísérletekre - hiszen valahogy be kell hoznia a lemaradását, illetve a tudomány terén is hatalmi pozíciót szeretne elérni. Amúgy észrevetted, hogy nem csak az USA-t de már a Németeket sem említették? Nem véletlen.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.24. 22:38:06 -
Nos #52 newscientist
“But the biggest investment now is in China,”
ennyi, ennél nem több egyébként
(na ez egy 0-as)
Utoljára szerkesztette: Nos, 2015.07.24. 22:12:16 -
Nos #51 Nem is csak neked írtam, csak általában arra, hogy idáig kanyarodtatok.
egyszer már eszembe jutott, hogy kéne csinálni a különböző tudományos témájú sg.hu-s fórumokról valami ábrahalmazt/statisztikát, hogy a kiinduló témához képest hová kanyarodnak a beszélgetések. Valami szubjektív skálát is fel lehetne állítani, hogy milyen messze van a hozzászólás a cikk tartalmától, és ez alapján vizsgálni a fórumok "tartalmi szórását".
Na ez most egy 10-es skálán legalább 8-as kitérés az eredetihez képest, szóval be is fejezem.
(De azért tényleg kiváncsi lennék miket lehetne kihámozni egy ilyen vizsgálatból.) -
Irasidus #50 Nem is az volt a kérdés az illetőnek. Hova figyelsz?
"összességében az EU-nak, az USA-nak, és talán, de nem hiszem hogy Japánnak is több pénze van kutatásra, de ettől még úgy tűnik, hogy a fúzióra pont Kína költ baromi sokat,itt nincs semmi ellentmondás szerintem"
Forrást!? Mert én nem így tudom.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.24. 22:02:17 -
Irasidus #49 "Az EU is párhuzamosan futtatja mindkét módszert:
http://www.origo.hu/tudomany/20140213-atommag-fuzio-lezer-energia-uttoro-lepes-a-mikrorobbantasban.html"
El kéne olvasni a cikket. Éppen azt írja, hogy az Eu azért nincs benne, mert ez főleg katonai projekt. Ez az USA-ban amerikai pénzből valósult meg, és hogy Franciaország illetve az Eu, hasonló LÉZERT fog működtetni, nem fúzióra, lézerkutatásra. Te mindent ilyen felületesen olvasol el? Legalább tudom, miért nem vagy képben soha.
"De abban biztos vagyok,hogy Kína tudja-hírszerzés-,hogy vannak más technológiával futó projektek az ITER-en kívül és figyelemmel kíséri azokat is. Pénze is és tudományos háttere is megvan ahhoz,hogy ő is párhuzamosan futtassa a két eltérő technológiát"
Minden ország, ahol működik plazmafizikai tanszék tudja, hogy vannak más megoldások is. Többféle kutatás van, nem csak ez a kettő, csak ezek a legígéretesebbek. -
Nos #48 mondjuk ennek az ábrának sok köze nincs ahhoz, hogy Kína menyit költ a saját projektjére, és a többiek mennyit költenek, de értem, a lényeg a vita :)
összességében az EU-nak, az USA-nak, és talán, de nem hiszem hogy Japánnak is több pénze van kutatásra, de ettől még úgy tűnik, hogy a fúzióra pont Kína költ baromi sokat,
itt nincs semmi ellentmondás szerintem
Utoljára szerkesztette: Nos, 2015.07.24. 21:57:19 -
Irasidus #47 Külföldi hitelezői közül Japán., Kína a második. Viszont az USA államadósságának jó 70%-a amerikai intézmények és magánbefektetők kezében van. A hitellel kötvényekkel nincs semmi baj, minden ország kiad ilyet, és nem azért mert nincs pénze, te pénzügyi zseni. Az USA jelenleg a világ messze-messze legnagyobb gazdasága, és nem csak a legnagyobb, hanem a legversenyképesebb is. Szóval tényleg ne menny bele, hanem előbb tájékozódj. Elég ha megnézed a száraz számokat, hogy mekkora is Kína:
![]()
-
jovokutato #46 Gazdasági vitába nem szeretnék belemenni,de ki az USA legfőbb hitelezője?
Az EU belső gondokkal küzd és Japán is gondokkal küzd..
Igaz,Kína is,de még Kína áll a legjobban..
Az EU is párhuzamosan futtatja mindkét módszert:
http://www.origo.hu/tudomany/20140213-atommag-fuzio-lezer-energia-uttoro-lepes-a-mikrorobbantasban.html
Az majd eldől,hogy a két módszer közül melyik lesz a jobb
De abban biztos vagyok,hogy Kína tudja-hírszerzés-,hogy vannak más technológiával futó projektek az ITER-en kívül és figyelemmel kíséri azokat is.
Pénze is és tudományos háttere is megvan ahhoz,hogy ő is párhuzamosan futtassa a két eltérő technológiát
-
ostoros #45 Miért? A másolás és kalózkodás emberi jog! :)
