74
  • Archenemy
    #74
    Azt hittem ezt mindenki ismeri:
  • Tetsuo
    #73
    Jelenlegi társadalmunkban egy részterület szakmai tudásán kívül a kommunikációs képességek, a retorika, a "vastag bőr" és a megjelenés, ami fontos egy előrejutáshoz általában. A részterület szakmai tudása egyre több magas pozícióban elhanyagolható illetve diplomákkal helyettesíthető, aminek megszerzéséhez egyre inkább ugyancsak a kommunikációs képességek és a retorika, ami lényeges.
  • ostoros
    #72
    "Ha csak a szépségük alapján osztályozol egy embert és ezek a "sikeresek", akkor kurva hamar egy nem funcionáló társadalamt kapsz..."
    De hát nem pont efelé tartunk? Egyre növekszik a retardáltak, pszichopaták stb. száma!
  • Amergin
    #71
    Afrikába' meg éheznek!
  • overseer-7
    #70
    Csak én érzem azt, hogy itt meglehetősen cinikus emberek vannak?

    Olyan mintha a forumon egyeseknek valami féle személyiség zavaruk lenne, ami valami féle megrögzött viselkedési mintában nyilvánul meg.

    Amit már abból is észre lehet venni, ahogy kommunikál.
    Nem állítom biztosan.. de nagyon erős a gyanum.

    vagy ez valami általános internet forumos jelenség lenne?
    így hat a forumozás egyes személyiségű emberekre?..
    mindenesetre furcsa jelenség
  • Ragnaar
    #69
    Az a baj, hogy a világ döntéshozói azt is pontosan tudják, hogy a közgazdasági folyamatokkal való trükközés időnként bedönti a teljes világgazdaságot évekre. Aztán öt év recesszió, és mehet a pénznyomtatás megint. Egy másik dolog, hogy még így is valószínűleg nagyon sok olyan dolog van amiről nem tájékoztatják a közvéleményt. Ha szerencsénk van akkor a tudósok túl pesszimistán látják a dolgokat az ilyen 'ha holnap minden károsanyagkibocsátás feleződne is menthetetlen a klíma' megállapításokkal.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.07.22. 19:23:13
  • Tetsuo
    #68
    Pont a globális problémák az okai, hogy azt az időt nem érjük meg, hogy valaha lényeges hasznot húzzúnk más bolygók bányászatából, terraformálásából.
    Belátható, hogy az emberiség akkor tudna komolyan előrelépni a planéták gyarmatosításában, ha előbb "otthon" megoldja a globális problémákat - amire vajmi kevés esély van.
  • Ragnaar
    #67
    Azért az lehet, hogy néhány globális problémára az űrmeghódíccsa tapasztalatai vagy mellékágai pl. aszteroidabányászat segítséggel lehetnének. Meg arra lennék még kíváncsi mennyivel több a költségvetése pl a hadiipari fejlesztéseknek az űrkutatásénál, cserébe kaphatunk szép kis tűzijátékokat időnként amit híradóba lehet nézni.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.07.22. 14:16:23
  • Ragnaar
    #66
    Ez meg egy olyan dolog szerintem, hogy emberek különböző értékrenddel rendelkeznek. Lehet ezt áruként kezelni, de ha csak el akarod adni magad és a felvett viselkedésformád nem önazonos, azzal nem leszel előrébb, és nem találod meg azt a harmóniát amire alapvetően minden ember törekszik.
  • Ragnaar
    #65
    Egyetértek. Az állatok viselkedését sok esetben ösztönök határozzák meg. Viszont pl. egy eszközhasználat nem feltétlenül függ össze a ragadozó életmóddal. Nem mondanám, hogy egy csimpánzt elejtő tigris intelligensebb a zsákmányállatnál. Bár tény, hogy vannak ragadozók is a legintelligesebbnek tartott állatfajok között.
  • cylontoaster
    #64
    Mi az, hogy általában?
    És mi az, hogy okosabb?

    Ez így semmit nem ér. A rovarok közt is van amelyik eszközt használ, és akkot még vannak pl a hangyák, egészen meglepő dolgokat tudnak csinálni.
    Hasonlóan a madarak közt is van olyan, aki eszközt használ, de olyan is aki egyértelműen az emberi jelenlétre reagált, és nem évmilliós távlatokban. Lásd pl a forgalmat követő madarak (amelyik zöld lámpánál lerakja a diót oda ahol az autó menni fog, arrébb áll, majd a köv zöldnél felszedi), vagy a mézkalauzok. És persze még rengeteg érdekes, persze nem gyakori eset van.

    Egyébbiránt a ragadozók közt is akad bőven préda, szóval ez is fals kijelentés.

    És mindettől függetlenül a MI jelenlegi szintje iszonyat messze van alkalmazkodni vagy tanulni képes robotoktól, addig meg csak M, de nem I.
  • Ragnaar
    #63
    Ezen megállapítás alapján nem a delfinnek kellene a tengerek csúcsragadozójának lenni ? Vagy az 'általában' pont az ilyenek kivédésére való? Pl. ha az inteligenciát valamiféle problémamegoldó képességnek tekintjük akkor is lehetne a megállapításodon vitatkozni.
    Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.07.22. 12:30:53
  • overseer-7
    #62
    a ragadozó állatoknak általában nagyobb intelligenciával bírnak mint a zsákmány állatok.
    Az emlősök meg általában okosabbak mint a hüllők vagy madarak, vagy rovarok
  • cylontoaster
    #61
    És ha 50 éve éltél volna, akkor meg azt mondod, hogy most a Marson fogunk élni, meg a többi hülyeség. És akkor azoknak talán még mindig több alapja volt. Semmi nem mutat arra, hogy akár most, akár X év múlva valódi MI-t létre tudunk hozni.
    Ez a bogár szintű, meg ragadozó szintű meg ilyesmi összehasonlításokat meg hagyjuk már, pláne ilyen általánosítással. Ragadozó emlős a vakond is, meg a delfin is, arról nem is beszélve, hogy ez nem mértékegység. Vagy akkor határozd meg, hogy a bogár és a ragadozó emlős közt mi a különbség. (Azt meg nem is mondom, hogy miért kell, hogy ragadozó legyen, és miért kell, hogy emlős.)
  • molnibalage83
    #60
    Látom nem érted. Ha csak a szépségük alapján osztályozol egy embert és ezek a "sikeresek", akkor kurva hamar egy nem funcionáló társadalamt kapsz...
  • molnibalage83
    #59
    A "szerintem" típusú állítsokkal a baj az, hogy semmiféle alapjuk nincs. Ennyi erővel azt is mondhatom, hogy 30 év múlve meglátogat minket egy idegen faj. Nem tudod sem cáfolni, sem alátámasztani. Ezt hívják hitnek. Egy tudományos fórumon viszont ennek mi értéke van...?
  • overseer-7
    #58
    az hogy mi az ember valódi értéke.. szubjektív.
    Közgazdaság.. Egy árú értéke annyi amennyit hajlandóak érte fizetni.

    A gyakorlatban, hiába vagy te okos, illedelmes, tisztelettudó, stb.. ha ezek a tulajdonságok a kutyának nem kellenek, és ezért nem nagyon állnak szóba valakivel, akkor az nem szaporodik.. ennyi. Lehet akár a következő albert einstein is.

    én úgy veszem észre, mostanában a pénz, szépség, viselkedési minták, stílus (személyiség), .. a fontosabbak. De ezek is szubjektívek.
    Persze ha valaki nagyon sötét agyilag.. az mindent bedönt, talán még akkor is ha milliomos és akár férfi alsó modellnek is elmehetne.
    Az intellektualitás már leértékelődött. Egyszerűen nem vevők rá a jobb adottságú nőstény egyedek. Szerintem.
  • overseer-7
    #57
    Szerintem 20-30 év múlva már lesznek értelmesebb MI-k. Nem azt mondom, hogy az emberi értelemmel fog vetekedni.
    De szerintem akár egy ragadozó emlős intelligenciáját fogja tudni hozni.

    A többi leírt tech is szép lassan ki fog forrni.. és fel lesz használva.
    Előbb utóbb biztosan.

    Az űrkutatásnak már hagyománya van.. nem fognak leállni vele, biztosan fogják fejleszteni és művelni a jövőben is.

  • molnibalage83
    #56
    A külső megjelenésnek sokszor semmi köze az egyed valódi értékéhez. Lásd plázacicák...
  • overseer-7
    #55
    A csak egy gyerek politika szerintem jó hatással van az evolúcióra.
    A kevesebb nő miatt valószínűleg a suttyóbb, fogyatékosabb, butább (csóróbb), betegebb, csúnyább, stb férfi egyedek szépen lassan kihullanak a genetikai spektrumból, mert az ilyenek közül nem szívesen válogatnak be párt a nőstények.

  • molnibalage83
    #54
    A demográfiai problémát pont ez okozta. A népességnövekedés nagyon lassult és lassan csökkenni fog. Csak az egy gyerek politika miatt 20%-kal (!!) több fiúgyermek született igen sokáig, aminek hatása az, hogy tízmilliós nagyságrendben több fiatal férfi van, akinek fizikailag nincs esélye párt találni. Durva...
  • gforce9
    #53
    "Ez sem igaz sőt, a probléma az, hogy a kínai lufi mikor fog kipukkani. 20 év múlva ott olyan demográfiai problémák lesznek, amihez képest a hazai állapotok idilliek."

    Ezt szerintem meg fogják oldani addig, nem teljesen hülyék, ők is tisztában vannak a problémával. És a lényegében központosított hatalmi rendszerük lehetővé teszi, hogy akár erővel, de átszervezzék akár a társadalmi struktúrájukat is ha ez kell. Kína sokkal gyorsabban reagál a változásokra, mint a nyugati országok, legalábbis szerintem.
  • cylontoaster
    #52
    A mesterséges intelligencia kutatás napjainkban szárnyal.
    A robotika szárnyal.. minden nagy léptékben fejlődik.

    Nem mintha csak ezzel lenne problémám, de ezt ragadnám ki. Ahhoz képest, hogy hány évtizede foglalkoznak ezzel a témával, nem nagyon történt még komoly áttörés. És ez nem is olyan terület, hogy végzünk alapkutatást, megismerjük aztán lehet hogy 3 év múlva megvan az egész. Azok a problémák amik ma nem megoldottak, közel sem biztos, hogy 10 vagy épp 100 éven belül megoldhatók lesznek.
    Nem véletlen, hogy egyelőre azon a szinten mennek az űrkutatási eszközök is, hogy kap egy parancsot, végrehajtja, visszaigazol, aztán várja a következőt.
  • molnibalage83
    #51
    Most hogy kína is beszállt az űriparba, nemsokára egy újabb nagyszabású űrverseny veszi kezdetét.

    És innen felesleges tovább is olvasni...


    Az usa és kína, meg egy kisebb részben az orosz felek között. Ez presztizs kérdés lesz a politikában is.

    Már régen nem ilyen időket élnük...

    Ez megteremtheti a politikai, tudományos és társadalmi szándékát az űrkutatás kibővítésének.


    A világ GDP je meredeken exponenciálisan tör felfelé, óriási ütemben fejlődik és bővül a gazdaság, ez megteremtheti az anyagi feltételit az űrkutatásnak.

    Ez sem igaz sőt, a probléma az, hogy a kínai lufi mikor fog kipukkani. 20 év múlva ott olyan demográfiai problémák lesznek, amihez képest a hazai állapotok idilliek.


    A rendelkezésre álló technológiáink óriási mértékben kibővülnek és rohamos sebességgel fejlődünk. A technológiai szingularitás jelensége óriásit lökhet az űrkutatáson.

    Tipikus rózsaszín ködös duma. Egy is csak vágy és hit. Mindenki sajnos abból extrapolál, hogy a digitális kütyük mit fejlődtek. Ehhez képest nézd meg, hogy mi különbség van a mai rakéták és a '60-as évek beliek között... Van, de a teljesítmény paramétereik. Hát izé... Szinte semmivel sem olcsóbb bármit felvinni oda. Szingularitás? Ne röhögtess. Az összes jelenleg ismert és csak felvázolt hajtással is a probléma az, hogy mindegyik csak akkor hatékony, ha már odafent vagy. Jelenleg csak kémiai hajtóművel tudsz felvinni bármit is LEO-ig...


    A mesterséges intelligencia kutatás napjainkban szárnyal.

    Ezt remélem viccnek szántad. Valódi MI közelébe nincs semmi.


    A felfújható űrbázis koncepcióján már ma is dolgoznak.

    Irreleváns, ha az első lépés, a LEO pálya elérése olyan drága és korlátozott.+ olyan mennyiségű űrszeméttel jár, amilyennel...


    Mondom, rózsaszín ködben élsz, próbált meg inkább a realitások talaján állni.
  • Major
    #50
    Nem véletlenül írtad mind ezt feltételes módban. :)
  • overseer-7
    #49
    Elmondom a személyes véleményemet, hogy miért lenne lehetséges az alább vázolt koncepció amit írtam.

    Ezek a felvázolt működési rendszerek egymást támogató koncepciók.

    Most hogy kína is beszállt az űriparba, nemsokára egy újabb nagyszabású űrverseny veszi kezdetét. Az usa és kína, meg egy kisebb részben az orosz felek között. Ez presztizs kérdés lesz a politikában is.
    Ez megteremtheti a politikai, tudományos és társadalmi szándékát az űrkutatás kibővítésének.

    A világ GDP je meredeken exponenciálisan tör felfelé, óriási ütemben fejlődik és bővül a gazdaság, ez megteremtheti az anyagi feltételit az űrkutatásnak.

    A rendelkezésre álló technológiáink óriási mértékben kibővülnek és rohamos sebességgel fejlődünk. A technológiai szingularitás jelensége óriásit lökhet az űrkutatáson.
    Olyan támogató eszközpark jöhet létre ez által ami majd megteremti a technológiai képességet, ezen koncepciók megvalósítására. pl: elektromágneses ion meghajtók, őrült nagy specifikus impulzussal, hatalmas utazó sebességek vállnak így elérhetővé kevés üzemanyaggal.

    A nagy konverziós hatékonyságú 80-90% os infra-elektromos cellák kidolgozása már fejlesztés alatt áll. Ezek kevés hulladékhővel tudnának nagy hatékonysággal, nagy elektromos teljesítményt kinyerni a nukleáris fűtőelemekből.

    A mesterséges intelligencia kutatás napjainkban szárnyal.
    A robotika szárnyal.. minden nagy léptékben fejlődik.

    Ezek együtt mind meg fogják teremteni a technológiai feltételeit annak hogy létrejöhessenek ezek a nagyszabású vállalkozások.

    A felfújható űrbázis koncepcióján már ma is dolgoznak.
    Ez úgy működik, mint egy lufi.. mikor fellövik kis helyet és tömeget foglal a rakéta orrában.
    Majd amikor pályára állt, felfújják és hatalmas akár több ezer köbméter tér válik elérhetővé. Ez sokkal olcsóbb lenne mint a ma használatos alumínium kazetták.

    A felfújható nagyobb küllős kerék alakú űrbázist meg már csak meg kell forgatni, és már ott is van a kényelmes nehézségi erő.

    Persze ezek a dolgok kurva drágák lesznek.. dehát a fejlődés nem fog megállni.
    Ezek a felvázolt irányok szerintem logikus lépések lennének a jövőbeni űrkutatás felé.
  • Tetsuo
    #48
    Összességében az űrkutatás jelentős részének kevesebb tudományos és materiális haszna van, mint a galandférgek tanulmányozásának.
    Természetesen az űrkutatásnak van hasznos része is, de az nem az, amit a hozzászólók és a cikk említ.
    :-P
  • molnibalage83
    #47
    1. Nagy impulzusú elektromágneses gyorsítókat építenék.. ezek kutatása már folyamatban van. Egy ilyen űrhajót kis energiájú föld körüli pályára kevés üzemanyaggal rakétákkal már föld körüli pályára lehetne állítani. Onnantól meg a saját nagy hatékonyságú elektromágneses gyorsító meghajtóját használhatná, amihez kevés üzemanyagot kellene magával vinnie, nagyságrendekkel kisebb tömeget mint ami a rakéta meghajtáshoz kell. Ehhez viszont sok elektromos teljesítmény kell.

    Már elnézést, de ezt a marhaságot honnan szedted? Ha a Tibeti fennsíkra tennéd, akkor is elégne bármi a szökési sebesség és a légkör vastagsága miatt.


    2. Nagy hatékonyságú "RTG" nukleáris elemeket fejlesztenék. Ma már kísérleti fázisban vannak olyan cellák amik a hőt, infrasugárzást amit a nukleáris elem fejleszt nagy hatékonysággal át tudja alakítani elektromos teljesítménnyé. 40-50 % os hatékonysággal. Úgy működnek mint a nap elemek, csak ez direkt hő, infra tartományra specializáltan. Ezt fel fejleszteni 80-90 % os hatékonyságúra.

    Itt is bib van. Ennél nagyságrendekkel kisebb hulladékhővel alig tudnak mit csinálni. Nézd meg, hogy az ISS-nek milyen hűtése van...


    3. Mesterséges inteligencia, olyan önműködő gépek kellenek, amik le tudnak szállni egy bolygóra, ott a talajból ki tudnak nyerni vizet, és egyéb szükséges nyersanyagot, üzemanyagot, és azt vissza tudják juttatni az űrben lévő anyahajóra.

    Itt megint az egész hatékonyságával van a baj és egy egég vegyi üzemet és több eze tonna anyagot hogyan mozgatsz? Ez sci-fi...


    Építtetnék ilyen forgó felfújható űrhajókat, amin néhány ezer köbméter hasznos térfogat lenne, és ami forogna hogy mesterséges nehézségi erőt generáljon, utánozva a gravitációt. Így évekig lehetne utazgatni a naprendszerben.
    A sugárzástól meg az védene hogy az űrhajó falában tárolnánk a több tonnányi vizet, amiből oxigént, és üzemanyagot nyernénk az elekromágneses meghajtó rendszer számára.


    Ez az első minimálisan értelmes ötlet.


    És ilyen eszközökkel, emberes küldetésekkel be lehetne járni a nap rendszer kb 100 holdját, tanulmányozni, leszállni rájuk stb

    Sci-fi +álom...
  • jovokutato
    #46
    Éppen a rengeteg probléma miatt kellene meghódítani a világűrt.
    Mert ezek a problémák könnyen a jelenlegi civilizáció végét jelenthetik.
  • Pares
    #45
    Szerintem alapvetően nem a technológiákkal lesz a probléma, hanem a politikai és társadalmi támogatottsággal. Jelenleg az emberiség úgy van berendezkedve, hogy pénz kell, ha az nincs, akkor nincs űrmeghódíccsa sem. És úgy néz ki, hogy a következő 50-100 évben rengeteg olyan problémája lesz még a világnak, ami miatt a világűr továbbra is a háttérbe fog szorulni.
  • Irasidus
    #44
    Nagyon szép amit itt leírtál, de van egy kis bökkenő, ezek a dolgok pénzbe kerülnek, nagyon sok pénzbe, és némelyik ötleted vagy megvalósíthatatlan, vagy sokkal drágább lenne mint a jelenlegi rendszerek. Egyébként amit eddig felsoroltál, hogy mit kellene - az az űrkutatásra fordított pénzeknél nagyságrendekkel többe kerül...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.21. 21:13:42
  • overseer-7
    #43
    Annak is lenne értelme, hogy a forgó nagy anyahajón ahol az emberek élnének, be lehetne rendezni egy alga farmot, ami az ürülékból, a kilélegezett széndioxidból és más végtermékekből mesterséges fénnyel, táptalajon különféle algákat tenyésztenénk, amik friss mikro és makro tápanyagot, fehérjét, szénhidrátot, olajokat és vitaminokat állítanának elő. Amiket feldolgozás és ízesítés után meg lehetne enni.
    Lehetne egy területen konyhakert is, ahol zöldségeket és magvakat termesztenénk a változatosság kedvéért. Lehetnének szobanövények is akár, meg fa burkoló anyagot is fel lehetne használni, hogy természetesebb, otthonosabb életteret lehessen kialakítani velük.
    Hogy ne bolonduljanak meg az egymással összezárt emberek, és mentálisan is egészségesek maradhassanak a hosszabb küldetések alatt.

    Mesterséges altatást is lehetne alkalmazni.
  • overseer-7
    #42
    Egyet értek azzal, hogy kísérletezni kell minden lehetséges és ésszerű megoldással..

    még annyit hozzá tennék, hogy olyan robotokat lehetne fejleszteni, ami tengeralatjáróként úszkálhatna minden féle folyékony közegben, mint egy tengeralatjáró.. üveg, vagy valami mesterséges ellenáló anyagból lenne a burkolata, hogy a savas és lúgos, vagy kémiailag korrodáló oldatokban is tartósan működhessen.

    Ezek mind nem napelemes működésűek lennének, hanem több KW os plutónium cellák táplálnák, néhány kilogramm.
    Régebben az ilyen RTG elemeket azért nem nagyon használták, mert nagyon rossz volt a hő/ elektromosság konverziós arányuk.
    A plutónium nem állít elő elektromosságot, csak hőt, amit általában egy peltier elem 5-6 % os hatásfokkal fordít át elektromos teljesítménnyé.
    Viszont az új infra hőcellákkal ez is meg fog változni.
    Akár megawattos roverek is építhetőek lesznek.

    10-20 év múlva már nagyon jó mesterséges intelligenciákat fogunk fejleszteni, kb lesznek olyan okosak mint okosabb bogár.

    Lehetne építeni, úszkáló robotokat, könnyűszerkezetes repülő vitorlázó robotokat a légkörrel rendelkező holdakhoz, amik mondjuk ilyen pókszerű robotokat szállítanának az érdekesebb helyszínekhez. Ezek a robotok nem kerekeken gurulnának, mert annak sok hátránya van.. nem minden terepen képes elmenni.. olyan robot kellene, ami póklábakon közlekedne.. így a meredek sziklás terepen is szépen haladna.. és akár futkározhatna is.. a gyorsabb munka végzés érdekében.

    Olyan robot is kell, ami úgy működik mint egy giliszta.. a hold felszínén haladna, elől megenné és kicsit megrágná a talajt, felmelegítené ez bizonyos hőmérsékletre, a felesleges gőzöket gázokat kiengedné a szabadba, a megfelelő hőmérsékleten meg lepárolná a vizet, azt begyűjtené tartályokba, majd a feldolgozott talajt vissza kitojná a seggén. Így szépen haladna, és vizet, üzemanyagot, szenet, vagy akármit gyűjthetne lepárlással, vagy más kémiai reakciókkal katalizátorokkal.

    Majd ezeket az anyagokat, ha már összejött egy pár tonnányi, rakéta hajtóművekkel visszaszállítaná az anyahajóra.
    Ami szintén olcsó lenne, mert a vízből könnyen előállíható a LH/Lox rakéta üzemanyag, és az alacsony gravitációs holdakról néhány tonnás tömeget viszonylag egyszerű pályára állítani a hold körül.
  • NEXUS6
    #41
    Tökre egyetértek! Még annyit tennék hozzá, hogy a LEO pályára juttató nagy teljesítményű szállítórendszernél a légkört is fel lehetne használni, mint pl gyorsítandó tömeget (elektro-hidrodinamikus meghajtás), vagy hagyományosan a légkör oxigénjét oxidáló anyagként, és mellette a többi összetevőt is mint gyorsítandó tömeget (valamilyen jet hajtómű a rendszer első fokozatában).
  • szabi0
    #40
    Így látványosabb az összehasonlítás: Ion Vs Chemical propulsion
  • overseer-7
    #39
    jah igen..
    Comparison of orbital rocket engines

    itt vannak a rakéta hajtóművek és az egyéb elektromágneses hajtóművek specijei.

    A jobb LH2/LOX üzemanyaggal működő laval fúvókák specifikus impulzusa 450 körül mozog.

    Míg a jobb ion hajtómű 9600 felé van, és ez még jobb is lesz. Át lehetne állítani, hogy oxigénnel és hidrogénnel üzemeltethető legyen, amit a holdakból bányászott vízből nyerhetnénk.. mint üzemanyag.

    Az ilyen ion hajtóművekkel, meg nagyon nagy sebességekre fel lehetne gyorsítani, a fény sebesség jelentős százalékára is, amivel évtizedek helyett, hónapokra le lehetne rövidíteni egy jupiter, vagy szaturnusz küldetést.
    És.. több száz tonnányi üzemanyag helyett elég lenne csak néhány tonna is... amit nem a földről indítanánk drágán, hatalmas súlyos rakétákkal, hanem valami kis bányász rover nyerné ki a kis tömegű holdak talajából és bejuttatná az anyahajóba, ahol az emberek is élnek.

    Ennek szerintem lenne értelme.. és valószínűleg ebben az irányba fog megindulni az űrkutatás a jövőben.
    Ezekről az elképzelésekről már amúgy is olvastam itt ott.. és eléggé átgondoltnak és racionálisnak, megvalósíthatónak tűnik számomra.
  • overseer-7
    #38
    Az űrkutatás kovetkező korszakát én ezekbe az irányokba indítanám meg:

    1. Nagy impulzusú elektromágneses gyorsítókat építenék.. ezek kutatása már folyamatban van. Egy ilyen űrhajót kis energiájú föld körüli pályára kevés üzemanyaggal rakétákkal már föld körüli pályára lehetne állítani. Onnantól meg a saját nagy hatékonyságú elektromágneses gyorsító meghajtóját használhatná, amihez kevés üzemanyagot kellene magával vinnie, nagyságrendekkel kisebb tömeget mint ami a rakéta meghajtáshoz kell. Ehhez viszont sok elektromos teljesítmény kell.

    2. Nagy hatékonyságú "RTG" nukleáris elemeket fejlesztenék. Ma már kísérleti fázisban vannak olyan cellák amik a hőt, infrasugárzást amit a nukleáris elem fejleszt nagy hatékonysággal át tudja alakítani elektromos teljesítménnyé. 40-50 % os hatékonysággal. Úgy működnek mint a nap elemek, csak ez direkt hő, infra tartományra specializáltan. Ezt fel fejleszteni 80-90 % os hatékonyságúra.

    3. Mesterséges inteligencia, olyan önműködő gépek kellenek, amik le tudnak szállni egy bolygóra, ott a talajból ki tudnak nyerni vizet, és egyéb szükséges nyersanyagot, üzemanyagot, és azt vissza tudják juttatni az űrben lévő anyahajóra.

    Építtetnék ilyen forgó felfújható űrhajókat, amin néhány ezer köbméter hasznos térfogat lenne, és ami forogna hogy mesterséges nehézségi erőt generáljon, utánozva a gravitációt. Így évekig lehetne utazgatni a naprendszerben.
    A sugárzástól meg az védene hogy az űrhajó falában tárolnánk a több tonnányi vizet, amiből oxigént, és üzemanyagot nyernénk az elekromágneses meghajtó rendszer számára.

    És ilyen eszközökkel, emberes küldetésekkel be lehetne járni a nap rendszer kb 100 holdját, tanulmányozni, leszállni rájuk stb
  • NEXUS6
    #37
    Szerencsére a kínai elvtársak, meg az indiaiak már kapcsoltak. A kínaiak építik a tóriumos sóolvadékos erőművük prototípusát, ha jól tudom.

    De a norvégok is teszteltek már tóriumos fűtőelemeket hagyományos erőműben.
  • ostoros
    #36
    Én is azt írtam. Csakhogy Csernobil óta gyakorlatilag mindennel leálltunk, talán 5-10 éve ha van valami mozgolódás atomerőmű fejlesztések terén. Mit fejlesztés? Még a kiforrott technológiából sem épült 20 évig semmi.
  • Irasidus
    #35
    Is-is. Ez nem vagy-vagy.