24
-
Irasidus #24 Egyetértek, a rover összehasonlítása ezzel értelmetlen. De akkor miért is hasonlítottad össze? Idézlek:
"A rover előnye, hogy ha már le került a felszínre, csak a mozgáshoz kell energia, ha megáll, az egészet fel tudja használni a műszerekhez. A drónnak mindenkor a repüléshez kell a rendelkezésre álló energia nagy része. Ha nem jut energiához a rover, mert mondjuk nincs elég napfény, akkor hibernálják, és jobb időben aztán újraindítják. Ahogy már csinálták is. A drón meg lazán le fog esni. Szóval ez is ellene szól."
Mellesleg ennek nem gyakorlati alkalmazása, hanem tudományos alkalmazása lesz. Ugyanígy LHC is kuriózum (tudod mit jelent a szó?) és nincs gyakorlati alkalmazása. Ez kutatás, nem felhasználás.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.14. 17:47:05 -
teddybear #23 Elméletileg lehetséges, de maximum egy technológiai kuriózum lesz, mindennemű gyakorlati használati lehetőség nélkül. Adrónt és a róvert összehasonlítani meg olyan, mint amikor a lovat és a gólyát hasonlítják össze. -
#22
A vita arról szólt, hogy lehet -e működőképes gépet csinálni. A jelek szerint lehet, ebben bizony tévedtem, bár a linkel anyagtól nem lettem okosabb, mert nem derül ki sajnos belőle a lényeg.
Az, hogy van-e értelme, azt a NASA majd eldönti. Én a roverekkel szemben nem látom értelmét a költséghatákonyság szempontjából. -
Irasidus #21 Eddig egyetlen technika korlátot sem mondtál. Annyit írtál, hogy a Marson kisebb a fényerő, és a por miatt kevesebb napergiát kap a napelem. Juj, nagyon ügyes vagy, hogy erre magadattól(?) rájöttél, taps! Csak ez mondat úgy folytatódik, - hogy ennek ellenére kap annyi energiát egy napelem amivel egy szondát árammal eltáthat, üzemeltethet. Most ugye, vagy annyira hülye vagy, hogy ezt annak ellenére sem látod be, hogy jelenleg is működik ott napelemmel szonda, vagy egyszerűen trollkodsz? Mond csak melyik vagy ostoba vagy toroll?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.11. 15:05:11 -
teddybear #20 Hagyd a fenébe! Irasdus átment fanatikus hívőbe. Belebolondult ebbe a repülőgépbe és képtelen belátni a rendszerből adódó technikai korlátait.
Az emberi izomerővel hajtott repülőgéppel is keresztülrepülték már a Doveri-szorost, de még a legderűlátóbb támogatója sem hiszi, hogy kereskedelmi repülőgépek fognak izomerős meghajtással repülni London és Párizs között. -
Irasidus #19 Az elejével egyetértek, bár hozzátenném még a piár-t is, ami ez esetben nem elhanyagolható. Amúgy ez egy összesen 149-kg eszköz lenne kiegészítő berendezésekkel együtt, így akár egy Mars felé menő nagyobb szonda mellé is be lehet pakolni ami ereszkedés közben kieresztenek, vagy több is elfér egy indítással. De éppen most terveznek az ARES-nal is kisebbet... Majd meglátjuk abból mi lesz.
Volt olyan ami pályára állt, és volt olyan ami egyből leszállt, mindkettőnek van előnye meg hátránya is. A marsi porviharok szezonális jellegűek, a sarki jég Co2 szublimálásával esnek egybe. Ezek részben jelezhetők előre, de azért ez minden ereszkedő szondánál probléma, sőt a műholdaknál is gond lehet, mivel a Mars légköre ilyen esetben megnő, ami úgy légköri súrlódás miatt fékezi ezeket. Szóval nem könnyű a Mars kutatás, de elég jó gyakorlatra tettek szert bennem már.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.10. 20:17:59 -
#18
A napos repidővel szerintem túl kevés az, hogy erre szondát és hordozórakétát pazaroljanak, mert kb. egyet vinne el egy olyan rakéta, ami odaküldte a Curiosity-t. Egy hetes idővel megérné, de én el nehéz elképzelni, hogy csak fotográfiával ez megérné ár/érték arányban. Lehet, hogy a roverek kis területet járnak be, de lényegében mozgó mintavételezésre képes minilaborok. Persze azt, hogy minek mekkora tudományos értéke van, az a NASA fényévekkel jobban tudja, nekem lövésem sincs. Egyszer kezdtem mélyebben beleásni, hogy milyen műszerek vannak egy szondán és befostam tőle.
A koncepció legnagyobb problémáját abban látom, hogy ha éppen vihar van a Marson, akkor kuka az egész. Tudtammal nem képesek előrejelezni ezt, az egyik első odaérkező szondánál is ez volt és ekkor fedezeték fel azt a jelenséget, amiből levezették azt, hogy egy nukleáris háború által felvert szennyeződés mit okozna a Földön. Csak úgy működne, ha úgy jutna el, hogy pályára áll érkezéskor és adott pillanatban hozzá le.
Az eddig szondák pályára álltak vagy egyből mentek le? Bevallom ezt fejből nem tudom megmondani... -
Irasidus #17 Igen az egyik cél az lenne, hogy egy lehetséges leszállóhelyeket keressen. De fő cél a felszíni geológiai, morfológia sajátosságának tanulmányozása, a mágneses tér vizsgálata, felszín alatti víz/jég keresése, és persze a légköri folyamatok, mint széljárás, hőmérséklet, stb. is vizsgálná. És hát olyan helyekre is eljuthat, ahová rover nem, pl.: a Mariners kanyonba. Az eredeti tervben egy órát repült volna, később egy napos, illetve egy hetes repülést terveznek. Viszont addig húzták ez a dolgot, hogy közben mások is gondolkodtak az ötleten a NASA-nal. Reméljük elindul egy verseny, és talán az INSuIT utáni Mars-missziókban esetleg már megszavazzák. Persze ehhez vagy az árat kell csökkenteni, vagy valami komoly méréssel előrukkolni. Időközben több repülő szerkezetet is tervekben vettek a NASAnal, és más űrkutatási hivatalnál is. -
#16
Fotó felderítések kívül mire használható ez? A terv az lenne, hogy egy lehetséges leszálláso hely kiválasztásában segítene? -
Irasidus #15 Az ár/érték arány megint más kérdés. Valószínűleg a NASA eddig azért nem adott zöld utat, mert drágább mint a tudományosan begyűjthető adat. Viszont ha csökkentik az árát, vagy új mérését találnak ki hozzá, akkor sikerülhet. Én már 1997 óta várom, hogy valamilyen formában repüljön a Marson... De ez már nagyon off a részemről, elnézést.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.09. 17:38:50 -
#14
Akkor tévedtem, bár koncepcionálisan akkor is hülyeség, ami az alant kommentelő felvetett. Nézd meg, hogy a gép mekkora része hajtóanyagés milyen teljesíménysűrűsége van. Napelemmel ezt? Good luck with that... -
Irasidus #13 Nem szállt volna sem fel, sem le - ereszkedés közbe nyitották volna szét, mint amit kis is próbáltak. A NASA programja volt, nem hinném, hogy olyanokba érdemes belekötni, hogy mennyi adat van róla. Ez kétes oldalaknál lehet érv, de ez esetben nem a hitelesség egyetlen forrása az adat.... Ez egy komoly projekt volt, ami finanszírozás versenyig jutott, nem pusztán ötletelés. Az értelme az, hogy óriási területet képes berepülni, fotózni és mérni. Sokkal jobb felbontásban képes területeket feltérképezni, mint a műholdak, illetve jobb perspektívában. A légnyomás mellet amúgy a kisebb gravitációt is figyelembe kell venni, ami ugye elve súlycsökkenés...
Tesztrepülésről - magas-légkörben ahol légnyomás ugyanakkor mint a Marson.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.09. 17:15:30 -
#12
Majd elolvasom, de első átfutásra kb. semmi nem derül ki. Első blikkre azon töprengenék, hogy ez a Földön hogyan repülne. Ok, a kis levegő sűrűség kis légellenállást takar, de akkor is nagy sebeség kell.
1. 62N tolóerővel ez hogyan szállva fel egyáltalán? Vagy arról van szó, hogy földi szonda helyett ilyen gépeket indítana az érkező egység X magasságban?
2. 0 adat van a szárnyról, nem vágom, hogy ilyen kis sebességnél honnan lopja felhajtó erőt.
3. Ez egyszer használatos? Mert ennyire erővel mindek repülő? Vigyenek oda egy szilárd hajtóanyagú rakétát, amit ellőnek egy irányba és azt feltérképezni. Vagy baj a nagy sebesség?
Első blikkre az egész értelmét nem értem. Ez meg nem is repülő, mert rakta hajtóműve miatt inkább egy egyszer használatos speciális rakéta, amire tettek szárnyakat, hogy picit lassabb legyen. A Földön az eltérő viszonyok miatt nincs rakéta hajtású gép. Volt az Me-163 és néhány kísérleti vagy kombinált hajtűsú gép, de ezek rövid úton kihaltak.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.07.09. 17:05:25 -
Irasidus #11 "hogy ott repülni leheten aerodinamikai elven."
Azért ez megint csak erős kijelentés, főleg egy mérnöktől. Szerinted lehetetlen, a NASA és más repülőmérnökök szerint meg lehetséges. Olyannyira, hogy ARES név alatt meg is tervezték illetve építettek tesztpéldányt, és csak költségvetési okok miatt nem indították, illetve a Mars Scout Program is bekerült döntősként.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.09. 16:50:50 -
#10
Nagyon nem. A Mars légköre olyan ritka, hogy ott repülni leheten aerodinamikai elven. A marsi atomszféra sűrűsége talaj közelében ~0.020 kg/m3. Ez a földinek kb. 1,5%-a. Tehát azonos sebességen a felhajtóerő durván ennyi arányaiban... A napsugárzás teljesítménysűrűsége is kisebb teáht, ha még földi légkör sűrűség lenne, akkor sem lenne képes repülni semmi. -
Whysper #9 kell elég panel a motorhoz meg egy panel a tartalék aku töltéséhez vagy rátöltéséhez és mehetnek a MARS-ra a feltéképező önjáró Drónok. Mir eoda érünk mindent tudunk maj da bolygókról ahova ezeknek az utódjait küldjük! 8) Sonda reloaded! 8) -
#8
Nem egészen. A W. fivérek bizonyították azt, hogy a levegőnél nehezebb repülőszerkezet életképes és lehet fejlődni. A napenergia teljesíménysűrűsége és max. rendelkezésére állása adott, annál csak szarabb lehet minden. Ez kijelöli azt, hogy mekkora gépet lehe építeni és mekkora hasznos teherrel, amit nem tudsz fokozni, mert X motorteljesíményed van amihez adott felület tartozik. W. fivérek idején nem tudták, hogy mi az elméleti határ, fogalmuk sem volt róla. Ennél meg most ismert, hogy kb. meddig lehet elmenni erőforrás oldalról. Azzal meg ne érvelj, hogy lehetnek könnyebb és erősebb anyagok, mert akkor azt a hagyományos gépekben is használják, tehát ezzel nem kap semmiféle komoly pluszt ez.
Érdekes játék, de haszna nagyon limitált. -
kvp #7 Itt a kihivas a lenyeg. Mint anno az atlanti ocean atrepulese. Ha valaki bebizonyitja, hogy lehetseges, akkor tobben kovetni fogjak es vegul lesznek rendszeres repulojaratok az ocean tuloldalara, igy nem kell hajon hanykolodni.
Itt az a lenyeg, hogy bizonyitsak hogy lehetseges az ut tisztan napenergiaval is, tovabba, hogy napenergiaval szinte akarmeddig a levegoben lehet maradni. Ez peldaul a dronok mukodtetoi szamara nagyszeru hir, mert igy egy dron (pilota hianyaban) addig marad a levegoben amig el nem romlik, mivel az uzemanyaga nem fog elfogyni. Ez kb. az a fazis mint amikor a Wright fiverek jaszottak Kitty Hawk-nal az elso motoros repulovel. -
Sequoyah #6 Mit adna a te kis utad a vilagnak, amit emberek millio teljesitettek mar? -
#5
Az nem igazi kaland... meg ezt jobban lehet reklámozni. Ráadásul a te utad az életben nem jelenne meg ezen a nívós, tudományos oldalon se. :D -
kissssss #4 igen... veszek repülőjegyet és körbe utazom a világot +közben emberek társaságában is leszek és még kaját is felszolgálnak nekem.
ezt a repülő koporsót meg meghagyom neked. -
cylontoaster #3 Milyen problémára? -
#2
Tudsz jobb megoldást? -
kissssss #1 nettó faszság....