6
-
Sir Cryalot #6 Hát igen, ezt kéne elhinni a magic leap-nek hogy ők majd menetközben kitakargatnak dolgokat feketével , ráadásul úgy hogy
1. nem rontja a kilátást
2. nem darabos, szakaszos, fix pixeles aktiv matrix
, na hát ezt nem hisszük el,
a sisak téma meg a permanens keretes pixelekkel együtt röhelyes, hogy egyenes vonalat nem tud megjeleníteni mert látni a sok subpixel közét és a körülöttük lévő rést, a rendes fill-factoros kijelzők meg nem menők , ebből látszik milyen ,elfogult, ( huszonharminc éves fehérbőrű suhanc) rajongók adják a keménymagját ennek a mozgalomnak, ami egyre inkább cargo cult jelleget ölt.
-
kvp #5 "pl. eleve AR-nél nem lehet fekete alapszínt hozzárendelni a felbukkanó gfx-hez (megfelelő felbontásban)"
Lehet, csak nem additiven mixelt, hanem az occluzios kijelzot kell hasznalni. Ebbol ket valtozat van, az egyik a direkt optikai utas, amikor ket reteg van mindegyik lencseben, az egyik csak takarast vegez, jellemzoen transzmissziv lcd-vel, mig a masik a kepet vetiti. Az indirekt optikai utas megoldasnal (ami sokkal olcsobb es egyszerubb, cserebe rondabb a kep) 1-1 kamera kepet keverik a megjelenitendo tartalommal es ezt vetitik egy teljesen zart sisakkal. Ez olyan trukkoket is lehetove tesz, mint pl. ranagyitani a kepre vagy tavoli kamera kepere valtani, esetleg infra es uv tartomanyba is kitolhato vele a latas.
Low end consumer felhasznalasnal egyebkent boven jo az additiv kijelzo is, meg akkor is ha csak felig attetszo neon szineket tud megjeleniteni. A moverio egyebkent takarolencsekkel megy desktop es a kamerakepekkel indirekt modu AR modban is, mindket esetben van fekete is. (es kaphato a boltokban, raadasul nem is tul dragan, tovabba hasznalhato a meglevo android-os AR szoftverekkel) -
Sir Cryalot #4 Szerintem a sok képi aberrációt szeretnék a nagy-szavakkal dobálózással elodázni, pl. eleve AR-nél nem lehet fekete alapszínt hozzárendelni a felbukkanó gfx-hez (megfelelő felbontásban), ez már magában óriási és égető probléma, úgy ahogy a 3d kijelzőknél nem vettek tudomást a gyártók a képi áthallásról, úgy mismásolnak itt is, az alkalmi technokraták- vagy inkább techBROkratáknak viszont jó ürügy a téma hogy megbeszélhessék a nagy semmit, vagy épp pénzügyi manipulációkat folytatni (lásd oculus című történet).
Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2015.07.01. 17:54:29 -
Skylake #3 Valószínűleg az a vezérlési mód lesz sikeres, amely:
- nem, vagy minimálisan teszi szükségessé különböző vezérlési célú kiegészítők viselését. A minimálisba beletartozik alapjellemzőként, hogy a vezérlőeszközök könnyen viselhetőek, és hosszú használati / készenléti időtartammal rendelkeznek. Legjobb, ha nincs szükség kiegészítőre - csupán a kezeim, a pillantásom elegendőek a sikeres vezérléshez.
- a vezérlők képesek a minket körülvevő valóság kontextusa szerint automatikusan üzemmódokat váltani, illetve magát az AR rendszert ennek megfelelően átváltani a megfelelő kontextuális üzemmódokba. Így érzékelni a fényviszonyokat, a minket körülvevő tér árnyalatait, stb.
- A rendszerek vezérlése tökéletesen illeszkedjen antropológiai jellemzőinkhez és társadalmi működésmódjainkhoz, azok szükségszerű és harmonikus kiegészítései legyenek. Ne legyen szükség külön interfészekre ahhoz, hogy bizonyos kommunikációs helyzetekben e vezérlések megbízhatóan és következetesen működjenek - váltás személyekről IoT eszközök virtuális kezelőpultjaira, onnan webes szolgáltatásokra, és így tovább.
A vezérlési technológiával szerintem az a fő baj, hogy jelen technológiai színvonalon roppant kényelmetlen. Ha mindazokat a szenzorokat magára kell pakolnia az usernek, a mellett, hogy olyan lesz, mint valami mikrobi (ruha alatt), e mellett kényelmetlen ezek hordása testi gyarlóságaink miatt, mint például izzadás, bőrirritáció, stb. -
kvp #2 Az epson moverio-nal a kijelzo a szemuvegben van, ami egyebkent teljesen normalis vastagkeretes szemuvegnek nez ki. Viszont a vezerlo az egy android-os telefonban, rendes erintokijelzos szenzorral, kiveve, hogy a kijelzo nincs alatta.
De ha berakjak a vezerlest egy kesztyube vagy egy karkotobe, akkor mar rogton sokkal kenyelmesebb a helyzet. Ezt lehet fokozni mozgaserzekelo szenzorokkal, amivel az ember kezmozdulatait alakitja a gep parancsokka. Pl. ha a szemunk ele vetitett 3D-ben ott lebego billentyuzeten elkezdunk gepelni, akkor az ujjainkat egyesevel figyelve mar konnyu eloallitani a szoveget amit beirunk. Ehhez vagy kezmozgas (izommozgas) figyelo hardver kell vagy egy sztereokamera ami a felhasznalo ele nez, hogy a kezmozdulatokat felismerje.
Ami rovid tavon realis es eleg uzembiztos is, az a karkotobe (okosoraba) epitett vezerles, ahol pl. az ora felulete adja a touchpad-et, mig a kepernyo a szemunk elott lebeg. Ilyenkor az ora nem abszolut feluletu touchpad, hanem differencialis, mint amilyen a laptopokon van (tehat kozepallasban nem mozog, a szelek fele mozogva valtozik a kurzor iranya es sebessege), viszont merheti a nyomas erosseget is es a kereten is elfer 4-8 fizikai gomb.
ps: Nemelyik szemuvegben a touchpad es a gombok a keret ket oldalan vannak, tehat a halantek korul. Ez nem annyira tokeletes, de egyszeru es jol mukodo megoldas. -
Skylake #1 Messze van ez még. Másrészt én már látom a problémát: ha a szemüveg funkciói nagymértékben kiterjesztődnek (AR), ezekhez a kezelőeszköz még mindig sehol sincs. A kontroller, amivel azt a rengeteg funkciót a szemüvegen elő tudod hívni, mivel mindazt, ami jelenleg a számítógépeken van felvisszük oda a szemünk elé - csak éppen a vezérlőt nem, ami eddig a kezünkben volt - egy felületre integrálva a kijelzővel. Ez lesz a fő gond.