39
-
Nagydög #39 A legegyszerubb lenne, ha hagyna mindenki a francba jelen cikket, es a belinkelt NSF forumot olvasgatna. Konyorgom, irni ne kezdjetek bele!
Kicsit kifesulve a zagyvasagot:
1. A forum es a kiserletek az EM hajtomurol szolnak, ami egy hajtoanyag nelkuli(propellantless) hajtomu. A koncepciot tobb kulonbozo labor vizsgalta mar, de igazan megbizhato eredmenyek meg nincsenek. Elso blikkre ellentmond a lendulet megmaradas torvenyenek, igy sokan ketsegbevonyjak az egeszet, es kiserleti hibanak tekintik az eredmenyeket(mikronewtonokrol van szo!). A forumban nyuzsgo figurak azon agyalnak, hogy kiszurjek a lehetseges hibakat, es kulonbozo hipoteziseket vizsgalnak, a cucc mukodesi elvevel kapcsolatban. (Feltetelezve termeszetesen, hogy az eredmenyek nem valamilyen hibabol erednek.)
A hajtomu maga egyebkent egy zart csonkakup formaju szerkezet, amibe megfelelo frekvenciaju mikrohullamokat kuldenek. Az egyik feltetelezes szerint a kvantum vakuum-val lep valamilyen kolcsonhatasba a hajtomu.
Olvasnivalo: http://www.nasaspaceflight.com/2015/04/evaluating-nasas-futuristic-em-drive/
Warp: A topiknak csak erintolegesen temaja. Sonny White egyik kollegaja bejelentette a forumban, hogy a kozelmultban sikerult egy EM drive szeru eszkozben lezer interferometrikus meresekben olyan szignifikans eltereseket kimutatni, ami tertorzulast jelezhet. Meg itt is rengeteg fuggetlen megerosito kiserletre van szukseg.
Az Eagle Works varhatoan junius-juliusban keszul el az ujabb ~1,2kW teljesitmenyu(Az eddigi felszereles a nehany wattol nehany tiz wattig terjedo skalan mozgott) teszt eszkozzel, amitol azt varjak, hogy megbizhatobb eredmenyeket hoz majd.
Az utobbi napokban a popularis mediaban ismet ment egy kort az ugy, igy a forumot sajna elarasztottak a balettancosok es viragkerteszek, akiknek elmeleteik vannak, vagy jobb esetben ezernyi kerdesuk, esetleg szimplan lelekesek.
Menjetek, olvassatok! A legrosszab esetben is rengeteget lehet tanulni, megha csak toredeket erti is az ember a zajlo vitaknak. Szerencses esetben pedig jelen lehet az emberiseg jovojenek szuletesenel. -
razsasc #38 Gondolom ez a régóta megjósolt monopól mágnesesség alapján működik. Egyébként erősen korlátozott a használhatósága! (Szerintem szépen hangzó kamu az egész.)
1., Tömeg gyorsításához valamilyen felgyorsítható tömeget kell használni. Ha ez a nagy sebességgel mozgó tömeg közelíti a fény sebességét, akkor az energiáját sugárzás formájában és nem tolóerő formájában adja le.
2., Mágneses alapú erő kifejtéséhez egy megfelelő mágneses pólusra van szükség, evvel lép reakcióba. Ez lehet akár a Föld (stb.) mágneses tere is, de azt elhagyva még ez a piciny erő is meg kell hogy szűnjön!
3., Hülyeség az egész, mert Óz mondta, hogy Hipp-Hopp úgy legyen. ÉS LŐN!!! -
VolJin #37 Nem a NASA-val van a baj, hanem a cikkíró keveri a különböző kutatásokat -
GixEr #36 Evek ota olvasgatom a hozzaszolasokat "tudomanyos" temaban (is) Nem is ertem miert nincs itt egy NASA tudos sem aki vegre felvilagosodhatna.
Amit eddig lattam:
Sokan peldaloztok a Wikipediaval aminek a tudomanyos eredmenyessege valoszinuleg hagy nemi kivannivalot maga utan. Aztan van aki mindent baromira elolvasott es konkretan lehulyezi a tobbieket ezekre alapozva (az meg nem is erti, de lehet hogy O sem).
Nem mondom, hogy nemely forum olvaso nem felkeszult egy-egy temaban (amit vagy tanult vagy a wikipedian szedett ossze vagy egyeb forras.) De, hogy itt meg a NASA szakemberei is csak tanulok lehetnenek vagy az oroszok. Az azert valahogy nekem ugy tunik, hogy tobb mint furcsa.
-
Inquisitor #35 Ha ez az amit a JPL fejleszt, akkor arról anno azt írták, hogy legoptimistább verziójában le lehetne vele zavarni 4 hónap alatt egy Mars expedíciót, azaz két hónap alatt odaérne. Persze figyelembe véve kínosan nagy sugárzást, meteor veszélyt, stb. a hajtóművön kívül kéne hozzá egy tucat brutális fejlesztés még. -
Inquisitor #34 "Még egy diónyi meteor ellen sem nagyon tudnánk pajzsot készíteni."
Elmúlt hetekben volt cikk olyasmiről, hogy talán a Lockheed tesztel valami csapatszállítókat robbanástól megvédő pajzs rendszert, de nem emlékszem, hogy bárhol részletesen leírták volna miként működik. Lehet meteor ellen kevés lenne. -
VolJin #33 "A harmadik komponens lenne a kozponti reaktor, ami lehet fuzios, antianyag vagy egyszeru fisszios is"
Ebből a fúziós nem létezik, az antianyag pláne nem, a fissziós meg van is, de minek. Az gyakorlatilag egy hőerőmű. Na most itt a földön odarakják egy folyó mellé, és van mivel hűteni. Ez egy űrhajón, ami mondjuk max 10 méter átmérőjű henger, és nem hosszabb 20 méternél, elég problémás. Gyakorlatilag a hő csapdába esve megolvasztaná a járművet, mert termikus sugárzással nem adná le. -
kvp #32 "Most en vagyok lemaradva, vagy mi?? Ugy beszeltek itt Bussard kollektor-rol, meg terhajtomurol, mintha ezek valami letezo dolgok lennenek, amiket mar csak meg kell epiteni... :)"
Bussard kollektor letezik, meg az urben is teszteltek, csak a hatekonysagaval volt egy kis gond, azaz kis sebessegen nem nagyon gyujt jelentos mennyisegu anyagot, tovabba az ur (meg napkozelben is) ritkabb mint gondoltak. Viszont mernoki szempontbol a NASA tesztje sikeres volt.
A Bussard fele ramjet utolso resze, maga a hajtomu letezik, VASIMR-nek hivjak es remelhetoleg vegre mar lesz penz az ISS-en tesztelni. Az arat noveli, hogy parban kell felszerelni, egyebkent a Fold magneses tere miatt az egesz porogne a hossztengelye korul. Mondjuk ezt mar Bussard is leirta a 60-as evekben.
A harmadik komponens lenne a kozponti reaktor, ami lehet fuzios, antianyag vagy egyszeru fisszios is. Ez utobbi az ami mar ma is elerheto es ha par vasimr hajtomuvel egyutt alkalmazzak, akkor par hetre lehetne vele roviditeni egy emberes Marsutazast es meg arban sem lenne annyira draga. (rovidebb idore kevesebb ellatmany kell, ezert kisebb jarmu is eleg)
Terhajtomu egyelore nincs es a szamitasok szerint a most ismert egyik energiaforras sem lenne eleg eros hozza, hogy hasznalato rendszert keszitsunk belole. Egyebkent ha lenne, akkor a gorbitett ter elvileg eloallithato. Ebbol ket valtozat van, az egyik a feregjarat, ami a ter ket pontjat koti ossze, a masik a gorbitett buborek, ami a jarmu elott zsugoritja, mogotte nyujtja a teret. Meglepo, de egy feregjarathoz valoszinuleg kevesebb energia kell.
A mai technologiai szinten en egy ISS szeru, modularis urhajot latok realisnak, tobb kisebb VASIMR hajtomuvel es elso korben hagyomanyos fisszios energiaforrasokkal. Ez fenysebesseghez keves, de a Naprendszeren belul mar elfogadhato utazasi idoket jelentene. -
amitakartok #31 Nem-ionizált gázt és port te hiába próbálnál mágneses mezővel taszítani. -
VolJin #30 Én a hosszú hétvégét az Androméda galaxisban töltöttem.
Már tíz éve lehet kapni intergalaktikus utazásra alkalmas járműveket. Rá egy évvel 2648-ban még az időutazást is feltalálták. Persze 2745-ben, csak a feltaláló visszarepült.
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.05.05. 22:37:04 -
Ragnaar #29 Szerintem képtelenség úgy meghajlítani a teret, ahogy azt a térugráshoz kellene. Elvileg léteznek féregjáratok, amelyek a tér és idő más 'pontjára' adnak 'kaput', csak azok véletlenszerűek, és csak elméletileg léteznek, elvileg az lenne a leggyorsabb űrutazás.
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.05.05. 22:01:16 -
#28
Most en vagyok lemaradva, vagy mi?? Ugy beszeltek itt Bussard kollektor-rol, meg terhajtomurol, mintha ezek valami letezo dolgok lennenek, amiket mar csak meg kell epiteni... :)
Utoljára szerkesztette: Vamp17, 2015.05.05. 21:43:22 -
bazsiboj #27 A VASIMR meghajtó megoldja az ürtörmelék problémát is. Ugyanis mivel mágneses mezövel kiterjesztve védik az ionhajtómüvet , ez a mágneses mezö az egész ürhajó köré kiterjeszthetö
védöpajzsként, nem?
Már eleve benne van a védöpajzs megoldása a meghajtó müködésében, erre a NASA-nál is
tutira gondoltak, nem beszélve a Bussard kollektorról, aminek direkt ez a funkciója.
Nem vagyok fizikus, de utánaolvastam a Wikipédián. :-)
-
VolJin #26 Ha a fénysebesség 90%-ra gyorsítasz egy űrhajót, a köbméterenként egy hidrogénatom is fizikailag lekoptatja a jármű elejét, és veszélyes sugárzást kelt, míg egy porszem megfelelne egy tüzérségi találatnak. -
Sequoyah #25 A Saturn 5 valam 120 tonnat tudott. Szoval nem lehetetlen, de elegge a felkuldom es ott szerelem ossze kategoria., amire eddig nem sok pelda van, csak az ISS maga, ami ~450 tonna.
Nehez feladat, de nem ez lesz a szuk keresztmetszet. -
#24
Ez a 90 tonna picit soknak tünik úgy hogy se spaceship nincs és még az orosz űrrakéta is felrobbant minap. Még a nemzetközi űrállomást is alig tudják ellátni alap cuccokkal nem hogy ilyen súlyokat felcipelni -
Sequoyah #23 Nincs szukseg, mert az ur URES:)
De komolyan, a hozzaertok mar reg kiszamoltak, hogy akar a meteor-ovezeten is keresztullohetsz egy urhajot barmilyen nagy sebesseggel, az utkozes eselye minimalis.
Gond a fold korul van inkabb, ahol joval nagyobb a tormeleksuruseg. Illetve fenysebesseg kozeleben lesz erezheto ellenallasa az urben levo rendkivul ritka anyagnak, de ezt pl a Bussard ramjet epp az elonyere forditja. -
Sequoyah #22 Az urutazashoz nem kell feltetlen nagy toloero. Mar a mars utazas is minumum honapokba telik, ezert alacsony toloero is eleg, ha az a honapok alatt osszeadodva mar elegendo deltaV-t eredmenyez.
Amihez valoban nagy toloero kell, az a legkor elhagyasa. -
Sequoyah #21 Eleg draga barmit is feldobni az urbe, plane egy ilyen tesztet. Szoval mindezidaig teljesen ertheto, hogy a mostani tesztben eloszor a foldi vakumban tesztelik, es majd csak UTANA kuldik ki az urbe. -
Cyberdog #20 Akkor nem csak nekem katyvasz az egész. Már megijedtem, hogy én értelmeztem rosszul. :) Kösz a megerősítést, hogy nem csak én látom annak. -
#19
A rövid úton bármi átlökdösi a járművet, két intergalaktikus öszvér is. A teret görbíteni már érdekesebb, annak hihetőségéhez nem elég pár borzas fejű elméleti fizikus fantazmagóriája. -
turidani #18 Még egy diónyi meteor ellen sem nagyon tudnánk pajzsot készíteni.
Úgyhogy nem hinném, hogy reális megoldás volna a pajzs.
Szerintem az egyetlen reális alternatíva a veszélyes objektumok korai felderítése és kikerülése volna. -
VolJin #17 szerintem te nem értes azt, amire reagáltál ,ásnak. -
esemve #16 Valszeg buta kérdés: Ekkora sebesség mellett nincs szükség már valami pajzsra? -
turidani #15 Az EM-hajtóműről már régóta tudjuk hogy működik, de nem ad több tolóerőt, mint amennyi a fénysegességgel kisugárzott elektromágneses energia impulzusa az E=mc2 összefüggés alapján szolgáltatni tud. Vagyis kb. 3,3 nanoNewton/Watt fajlagos tolóerőt.
Ennél többet ha megszakad sem tud, mivel akkor már örökmozgót lehetne belőle csinálni (az EM-hajtómű 3,3nN/W tolóerővel fénysebességen lenne 100%-os energetikai hatásfokú. Ha nagyobb volna a fajlagos tolóereje, akkor már 100% feletti hatásfokú hajtást is lehetne vele csinálni).
Emiatt találták ki azt a mesét hozzá, hogy az EM-hajtómű képes a "szabadenergiát" begyűjteni. De láthatólag nem képes.
Az EM-hajtómű fajlagos tolóereje tehát röhejesen kevés, de elvileg akár elég is lehet ahhoz, hogy például a hosszú időn keresztül keringő műholdak pályakorrekcióihoz anyag kifújása nélkül tolóerőt produkáljon. Viszont fel sem merül, hogy az EM-hajtóművet nagy tolóerőt igénylő űrutazásokhoz használják.
De az űrutazásoknál az EM-hajtóműnek egyébként sem volna semmi előnye, mivel az űrutazásokat nem hosszúra, hanem rövidre akarjuk tervezni. Tehát az űrutazásnál nem probléma, hogy a tolóerő létrehozásához anyagot kell hátrafelé kifújni. Az űrutazásoknál kizárólag az a probléma, hogy mennyi energiát tudunk a hajtáshoz magunkkal vinni.
Utoljára szerkesztette: turidani, 2015.05.05. 11:52:56 -
SirBubu #14 bakker, föltaláltad a spanyolviaszt a "térhajtómű" szóval!
mert ugyanis mit is csinál a térhajtómű? meghajlítja, azaz megHAJTja a teret!
azonnali hatállyal felterjesztelek a Magyar Nyelvújítók Nobel-díjára -
turidani #13 A vákuumkamrában való tesztelés önmagában még ugyanolyan félrevezető lehet, mint a vákuum nélküli tesztelés, mivel a kibocsátott elektromágneses tér által a vákuumkamra falában indukált áramok is okozhatnak tolóerőt.
Tehát az elektromágneses hajtómű működőképességéről szóló hír szerintem pusztán csak maszatolás.
Ha valóban be akarták volna bizonyítani a működőképességét, akkor az űrben próbálták volna ki, ahol még a mikroszkópikus gyorsítóerőket is minden zavaró hatástól mentesen és rendkívül pontosan tudták volna mérni.
A készülék méretéből és teljesítményigényéből kiindulva már régen felvihették volna az űrbe kipróbálni.
De nyilván pont azért nem az űrben tesztelték, mert akkor rögtön kiderülne, hogy kóklerség az egész.
Amúgy pedig a warp-buborék és az EM-hajtómű két egymástól független téma.
Sőt, éppenhogy eltérő hajtáskoncepcióhoz tartoznak.
Az EM-hajtóművet a Nap közelében tartják jó megoldásnak, ahol napelemes energiagyűjtéssel, kis teljesítménnyel de anyagfogyás nélkül lehet hosszú időn keresztül tolóerőt elérni.
A warp-buborékot viszont a nagy távolságú (tehát a Naptól és csillagoktól távoli) utazásokhoz tartják jónak, ahol nincs lehetőség a napelemes energiagyűjtésre, hanem saját, nagyteljesítményű energiaforrás szükséges.
Utoljára szerkesztette: turidani, 2015.05.05. 10:06:56 -
#12
a kép illustráció. nyilván nincs még kép térhajtóműről -
VolJin #11 Mert amiről meg a cikk írna, az meg egy harmadik megoldás, ami nem nagyon jön le, hogy mi is pontosan. Most tényleg egy harmadik és a cikkíró sem érti, vagy a nincs harmadik elvről szó, csak az első kettőt sem érti az sg bérmunkása és jól összekeveri azokat. A vicc az, hogy mind a kettőről már írtak korábban itt cikket. A kőkemény az lenne, ha a jelenlegi médiamunkás lett volna. -
VolJin #10 Igín, tényleg keveri a koncepciókat. Az egyik az ionhajtómű, ami a hagyományos rakéta elvét úgy módosítja, hogy nem kémiai energia dob ki hátra nagy mennyiségű anyagot az impulzusmegmaradás elvén hajtva a járművet, hanem egy részecskegyorsítóval jóval kisebb tömeget, de jóval nagyobb sebességgel.
A másik elv meg az, hogy valahogy mozg0sba hoznak egy űrjárművet, mondjuk 20 ezer kmph sebességre, és ekkor bekapcsolnak egy bazi nagy mágnest, ami a jármű előtt közvetlenül összenyomja a teret, és ha mondjuk a százszorosára zsugorodik a tér, akkor nem 20 ezer kmph-val megy az űrhajó, hanem 100x gyorsabban. -
VolJin #9 Zavaros a cikk -
emberz #8 A képen egy ion hajtómű látható, ami egészen más, mint a térhajtómű. Mielőtt ilyen cikket publikál valaki, utána nézhetne a dolgoknak, hogy ne keverje össze ilyen csúnyán, mint ebben a cikkben történt. -
VolJin #7 tesla sok mindennel kísérletezett, ami annyit jelent, hogy neki sem volt fogalma arról, hogy mi lesz a kísérleteinek az eredménye. Ebből pedig az következik, hogy sok kísérlete nem hozott hasznos eredményt, míg néhány meg igen, és nem az, hogy sok misztikus eredménye eltitkolt.
Qmit írtál az az internet sötét oldalának a következménye.
Szép színes képek, tájékozatlan emberek, mint hallgatóság, és lehet is terjeszteni a sok hülyeséget, ami egy idő után lábon jár. -
T0nk #6 Ez a cikk egy irdatlan nagy katyvasz.
Kb mint a viccben, hogy a Húsvét annak az ünnepe, hogy Krisztus feltámad, és előjön a barlangjából, és ha meglátja az árnyékát, akkor negyven napig esik az eső.
Ha valakit érdekel valójában mi van:
http://io9.com/new-test-suggests-nasas-impossible-em-drive-will-work-1701188933?utm_campaign=socialflow_io9_facebook&utm_source=io9_facebook&utm_medium=socialflow
(Bár itt is beraktak egy warp hajtóművet ábrázoló konceptet, de a szöveg legalább értelmes) -
SirBubu #5 iiigen, Tesla találmányai lassan előkerülnek, amiket Edison lenyúlt tőle meg eltűntetett -
Cyberdog #4 Nem tudom. Lehet, hogy én értelmeztem félre az eddigieket. Úgy tudtam, hogy térhajtóművel ellátott űrjármű, a térgörbítésével egy pillanat alatt fényévtávolságokat tehet meg a valós időben. Azaz a belépési és kilépési pont között másodpercek telnek el csak.
akkor hogyan jön ide az elektromágneses meghajtás? Vagy inkább az EM meghajtáshoz a térhajtómű? Vagy az EM meghajtás a Warp kutatások egyik mellékterméke és reményeik szerint ebből fog továbbfejlődni a tényleges térmeghajtás? Vagy rosszul értelmeztem az egész cikket? -
kvp #3 A cikkben tobb eltero technologia keveredik. Egyszer van a hagyomanyos ionsugaras impulzus meghajtas, ennek jelenleg legmodernebb valtozata az elektrodinamikus vasimr hajtomu, mig korabbi valtozata a nasa fele elektrosztatikus ion hajtomu. Mindketto hasznal reakcios tomeget. A klasszikus Bussard fele impulzus meghajtas is ezt hasznalja, ami egy elektromagneses hidrogen kollektorbol, egy energiatermelo reaktorbol es egy vasimr hajtomubol all. Ennek a rendszernek az elmeleti sebesseghatara tart a fenysebesseghez, de alatta marad. Ebbol mar van mukodo es a gyakorlatban (urben) is hasznalt rendszer, jellemzoen nemesgaz reakcios anyaggal.
Ettol eltero hajtomu rendszer a feny alapu meghajtas, ami energiat alakit at lathato vagy a cikkben is emlitett mikrohullamu tartomanyu fennye. Gyakorlatilag egy szep nagy lampa, ami ha aramot kap, akkor a vilagit es egyfajta feny nyalab formajban tavozik a reakcios energia, ami elvileg atvalthato tomegge, igy kepes erot kifejteni. Tehat a feny nyomasa hajtja ezt a fajta rendszert. A megoldas mukodik, de nagyon nem hatekony, viszont tenyleg nem igenyel csak energiat. (egy meleg felulet vagy egy sima lampa is hasonloan viselkedik, csak sokkal szettartobb, ezert kevesbe hatekony sugarral)
Ettol teljesen elter az harmadik, terhajtomunek is nevezett, tergorbuletet okozo meghajtas, aminek a mukodesehez ugyanugy szukseg van valamilyan hagyomanyos impulzus meghajtasra, mivel az csak a teret gorbitheti meg, de a rovidebb uton valaminek ugyanugy vegig kell lokdosnie a jarmuvet. Ilyen fejlesztest jelenleg senki nem vegez a cikkben emlitett kutatok kozzul. -
Amergin #2 "A Mars például egy éven belül elérhető lenne, a Szaturnuszt 9 hónap alatt érhetnénk el".
A Szaturnusz több, mint 6x távolabb van a Naptól, mint a Mars, a Földtől számolva meg még többször. Mégis kevesebb idő alatt érhető el. Érdekes...
-
Inquisitor #1 Biztos én vagyok a félművelt, de Dr. White eredetileg ion meghajtást fejlesztett az Advanced Jet Propulsion részlegnél (ami a JPL alrészlege), illetve még most is. Ide tartozik a nevezett Em-Drive ami állítólag képes a meghajtáshoz összeszedni az üzemanyagot a háttérsugárzásból ami igen nagy naprendszereken belül. A Warp meghajtóval kapcsolatos első mérések április negyedikén meg publikálva lettek, az még jó darabig nem hajt meg semmit még, első körben pont "üzemanyag" szinte lehetetlen beszerzése miatt, nem beszélve elmélet finomítására. Erre White megkapta ugye a régi Apollo program egyik laborját.
http://en.wikipedia.org/wiki/White–Juday_warp-field_interferometer
http://en.wikipedia.org/wiki/EmDrive
Utoljára szerkesztette: Inquisitor, 2015.05.05. 00:17:54