Másfélszer nagyobb galaxisunk, mint azt gondoltuk 

Hát igen, előfordult már hasonló az emberiség történetében (Az a bizonyos lottósorsolás: "6. A f@szt 9."😉
Utoljára szerkesztette: Ragnaar, 2015.03.27. 10:19:06

Miből gondolod, hogy a gravitációs hatás fénysebességgel terjed ???

Még azt is figyelembe kell venni, hogy a gravitációs hatás is csak fénysebességgel terjed. Ezért aztán mire a galaxis túlfelére elér a hatás, már arrébb mozdulnak a tömegpontok, és ezért más irányból érik az égitestet, mint eredetileg történne.

Köszönöm a választ. Arra hamar rájöttem, hogy a mozgását nem lehet szimulálni, ha egyessével vesszük az objektumokat, az is pontatlan lenne, tehát ez az út telejesen járhatatlan.
Ezeket a képeket a galaxisokról a linken nem igazán tudom megkülönböztetni. Olyanok mintha akár mind hasonló alakú lenne, csak más szögből látnánk, valamint nem egyformán részletesen. De amúgy igen, erre voltam kíváncsi.

"Erdekes kerdes, hogy mig eddig azt hittek, hogy a Naprendszer a galaxis szelen van, addig a fenti cikkbeli allitas szerint valahol a kozepe tajekan. Egyebkent erdekes lenne tudni, hogy a Foldrol indulva mekkora tavolsagra kellene eltavolodni a galaxis korongjanak sikjatol, hogy egyertelmuen latszodjon, hogy mi a helyzet."

Eddig sem a szélére képzeltük magunkat, hanem a kétharmadára.
Egyébként szabad szemmel ezer fényévnyi távolságig látszik egy átlagos csillag, tehát mondjuk a sík felett 10 ezer fényévnyire egyszerűen nem látnád a galaxist. Talán a közepét egy ködszerű világító foltként, mert ott talán ötvenszer, százszor közelebb vannak egymáshoz a csillagok, ami azt jelenti, hogy milliószór több van ugyanakkora térfogatban vagy legalábbis százezres nagyságrendben sűrűbben.

Csal nehogy baj legyen belőle,mert az ilyen önkényes határrevíziókból mindig csak baj származik. Mi lesz ha a többi galaxis nemtetszését fogja bejelenteni az önkényes határ átrendezés miatt. Ki vállalja ezért a felelősséget ? Szóval csak óvatosan a terjeszkedéssel 😄
<#alien2>

Van ilyen a hétköznapokban is, a gázok és folyadékok leírása esetén sem egyesével vizsgálod a molekulákat, mégis nagyon jól lehet modellezni őket. Itt sem egy csillag helyzetéről van illetve volt szó a cikkben, hanem egy kiterjed és összefüggő tömegről, azaz a gyűrűről. A galaxisunk mint egység leginkább úgy viselkedik mint a folyadékok és hidrosztatika nagyon jól használható modellezéskor. Amikor a galaxis magjáról írtam, akkor a kiterjed központi buborékszerű magra gondoltam, ott nagyon sok csillag sűrűsödik össze.

Lehet nem értem az utolsó kérdésedet... Tudomásunk szerint a legnagyobb galaxisok irregulárisak vagyis szabálytalan alakúak, az sűrű csillagkeletkezés egy kisebb galaxisban állatába hamarabb befejeződik, de van rá példa, hogy egy közeli galaxis dagályerejének lökéshulláma újra beindítja. Amúgy a galaxisokat többféleképpen lehet osztályozni akár alakjuk szerint is, klikk

Nekem ez nagyon bonyolultnak tűnik. Úgy vélem, itt nem lehet jó megközelítés az, ha pl. a galaxis magjára tömegközéppontként tekintjük, mert maga a galaxis olyan hatalmas, hogy ha a benne lévő csillagokat pontoknak tekintenénk és szimmetrikus elhelyezkedést feltételeznénk, akkor egy csillag a tökörképére a távolság miatt egyáltalán nem fejtene ki semmilyen hatást. Ezáltal nem tudna úgy viselkedni a galaxis magja, mint tömegközéppont. Inkább végtelenül bonyolult 3 dimenziós hálónak tűnik számomra, ahol a lokális kapcsolatok a legfontosabbak, a távoliak teljesen lényegtelenek. Nem hiszem, hogy ennek a mozgását le lehetne jól modellezni egy számítógéppel a nagyon magas számításigény miatt. De elképzelni el lehet egy a vízben forgatott majdnem sík hálót, ami gyűrődik a "csápjainál". Szerintem egy ilyen modell akkor működhetne, ha elképzelhetetlenül sok elemből állna, kisebb elemszámúaknak szerintem más alakzatot kellene felvennie. Erről az jutott eszembe, hogy mintha olvastam is volna valahol hasonlót a galaxisok alakjáról, de nem akarok vele hülyeséget mondani (tudom, ezzel már elkéstem 😊), így inkább ezt is csak kérdezem, a nagyobb galaxisok mind spirálgalaxisok és a kisebb galaxisok jellemzően nem spirálisak (kivéve ha már kihültek a csillagaik és nem tudjuk megitélni a méretét megfelelően)?
Utoljára szerkesztette: senki687, 2015.03.17. 15:26:25

Persze. Egyrészt a lokális tömegek hatnak az égitestek mozgására, azonkívül maga a Tejútrendszer dagályereje, és harmadrészt a galaxis központi magjának a gravitációs hatása. Persze ez azért leegyszerűsítés, mert egy ilyen modellszámítás esetén más paraméterek is figyelembe kell venni, pl.: a cikkben leírt közeli törpegalaxisok gravitációs hatását. Ezek nagyban befolyásolják az égitestek irányát, és mozgását. Amúgy különböző modellek, különböző eredményeket adnak.

Elnézést, csak azért másoltam össze, mert nagyágyból ugyanarról szólt a két kérdés, de valóban a keringés részét nem te írtad. Azért, hogy mi tartozik a Tejúthoz nem pusztán határkérdés, hanem tömegkérdés is, ami viszont nem csak lokálisan bonyolítja meg a dolgokat, hanem lokális csoport tagjainak egymásra gyakorolt hatását is nagyban befolyásolja a méret ergo tömeg. Most gondolok itt például arra is, hogy nem mindegy mekkora Tejútrendszer fog összeütközni az Andormédával (jó persze nekünk mindegy, de az ismeretek szempontjából nem).

Ugye azt mondod, hogy a csillagok mozgásának megfigyelésekor vesztek figyelembe 3 gravitációs hatást? Ezt így nagyon furcsálom. Írnál erről kicsit részletesebben, hogy mire gondoltál?

Amúgy nem én írtam a keringést, csak összemásoltál 2 hozzászólást. Szerintem egyrészt lehetetlen, másrészt felesleges is pontos definíciót adni. Szbjektív a megitélése vagy megállapodás kérdése. Legfeljebb egy fantasztikus filmben lehet ez fontos, amiben két összeütköző galaxis urai jogi úton akarnák tisztázni egy bolygó tulajdoni viszonyát. 😊

"Véleményem szerint lehet azon vitatkozni, hogy hogy alakultak ki ezek a gyűrűk, de ha a galaxisunk tömegközéppontja körül keringenek, akkor a galaxisunk részei (jelenleg). Nem ez a lényeg? ... Ez nem tévedés, hanem definíció kérdése, hogy mit tekintenek a Tejútrendszer részének. Felfedeztek egy olyan jelenséget, ami alapján javasolható a definíció átgondolása. Ettől nem cáfolódott meg semmi, nem a korábbi Tejútrendszer nőne meg ettől, hanem mást neveznének Tejútrendszernek, mint eddig. "

Ez kicsit bonyolultabb. A Tejútrendszer tömegtest és nem lehet tömegközéppontalt magyarázni, számolni a keringést. Sok törpegalaxis kering a Tejútrendszer körül, akárcsak a galaxisunkban a csillagok, akkor azok is részei, ugye, hogy nem. Az, hogy mi tartozik a galaxisunkhoz nem egyszerű meghatározni, mivel három gravitációs hatás éri az objektumokat, amit különböző degeneratív paraméterekkel határozzák meg az objektumok viszonyát a galaxishoz. Ilyen méréseket más galaxisok esetében nem lehet elvégezni.

"Nem akarok kötözködni, de ha megváltoztatjuk a szabályokat (és a számítási módot) akkor nem nő meg a többi galaxis mérete is? Nem hinném, hogy ezek a gyűrűk egyedi jelenségek lennének... "

De. 700 nagyobb az Androméda
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.03.16. 15:42:05

Ez nem tévedés, hanem definíció kérdése, hogy mit tekintenek a Tejútrendszer részének. Felfedeztek egy olyan jelenséget, ami alapján javasolható a definició átgondolása. Ettől nem cáfolódott meg semmi, nem a korábbi Tejútrendszer nőne meg ettől, hanem mást neveznének Tejútrendszernek, mint eddig.

Véleményem szerint lehet azon vitatkozni, hogy hogy alakultak ki ezek a gyűrűk, de ha a galaxisunk tömegközéppontja körül keringenek, akkor a galaxisunk részei (jelenleg). Nem ez a lényeg?

Nem akarok kötözködni, de ha megváltoztatjuk a szabályokat (és a számítási módot) akkor nem nő meg a többi galaxis mérete is? Nem hinném, hogy ezek a gyűrűk egyedi jelenségek lennének...

"Kicsit több lett, maradhat?"

A világ minden területén orrbavágás lenne, ha valaki ilyen ordasat téved. A tudományban még örülnek is a fejlődésnek, én mondom, ez a legjobb üzlet! ;D

Szerintem kezdjük egy felülnézettel 😊

"Es elkepeszto, hogy univerzalis meretekhez viszonyitva milyen lassu a fenysebeseg."

Legalabbis itt ahol eppen vagyunk. Az nem biztos, hogy a mi idonk nem lassult le a mozgasi sebesseg (es a gravitacios ter) miatt es valojaban nincs olyan resze a vilagegyetemnek, ahol meg gyorsabban telik az ido. De a fenysebesseg is csak a mi leptekunkben gyors vagy eppen lassu a galaxis meretehez kepest.

Erdekes kerdes, hogy mig eddig azt hittek, hogy a Naprendszer a galaxis szelen van, addig a fenti cikkbeli allitas szerint valahol a kozepe tajekan. Egyebkent erdekes lenne tudni, hogy a Foldrol indulva mekkora tavolsagra kellene eltavolodni a galaxis korongjanak sikjatol, hogy egyertelmuen latszodjon, hogy mi a helyzet.

Ezt az egészet kb ahhoz lehet hasonlítani, mintha egy barlang mélyén, a beszűrődő fény által a barlang falán keltett árnyékok alapján próbálnák meg kitalálni, hogy mi történik épp a barlang előtt.

Marmint ki gondolta? Vagy ki eroltette ezeket a kepzeteket? Csak nem a tudosok?

" hogy a saját galaxisunkat háromszor körülölelő gyűrű a Canis Major törpegalaxisból szakadhatott ki"

Erdekes torpegalaxis lehet az aminek a maradvanyai haromszor korul erik a mi galaxisunkat.

Es elkepeszto, hogy univerzalis meretekhez viszonyitva milyen lassu a fenysebeseg.