19
-
kukacos #19 A számítógépet nem egy ember találta fel. Neumann csak megfogalmazott egy egyszerű és amúgy nyilvánvaló ötletet, amiből kb. ezer hasonló fontosságú van egy számítógépben. Egy ezredrésznyi munkáért büszkén magyarkodni elég álságos dolog. Arról nem is beszélve, hogy erősen kétséges, hogy Neumann mennyire nevezhető már magyarnak, amikor számítógépeken dolgozott. -
#18
Az Amerikai céllövöldést láttam. A jelenlegi átlagos Clint Eastwood filmeknél gyengébb lett. Nem mondanám rossznak, de túl sokat akart fogni. 4 misszió, meg egy teljes életpálya marha nehezen fér bele egy normál hosszúságú filmbe, ilyen szempontból a Turing film elegánsabb volt, kevesebbre koncentrált, az életét csak mint néhány flashback mutatta. Annak ráadásul jobban átjött, persze kicsit szájbarágósabb volt az üzenete is, a titkokról, a háttérben háborút megnyerő csendes őrültekről, meg a másságról.
A Clint Eastwood film az Isten, Haza, Család üzit sem tudta kellő hatékonysággal átadni szerintem, szétforgácsolódott az egész. Ráadásul ez az üzi nem igazán XXI. szd-i. Inkább XIX. szdból való. Érdekes lett volna talán olyan szempontból elkészíteni, hogy egy olyan ember akinek ilyen értékrendszere van hogy kerül emiatt folyamatosan konfliktusba a XXI. szd-ban és átértékeli-e, vagy kosként megy neki mindennek, ami ennek ellentmond? Voltak ugyan a filmben ilyen motivumok, de nem jött át az, hogy akkor ez a rendező szerint jó-e, vagy nem hogy valaki ilyen elvek szerint él. Túl semleges volt.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.13. 11:04:13 -
WoodrowWilson #17 Nekem ez tetszett legjobban eddig az legjobb film jelölések közül, bár a Selmát meg az American Snipert még nem láttam. -
mutantleg #16 *khm* Babbage *khm*
(.. bar inkabb hagyjuk, kepzelem rola is miket hordananak ossze ezek a filmesek) -
Zsoltee_a_bator #15 Probald meg nemvszemelyeskedesnek venni, de nem tudom, hogy csak szemelyi kultusz vezerel, vagy "magyarkodsz".
Ez kb olyan, mintha Newton eredmenyeit akarnad kissebbnek feltuntetni Einsteinre hivatkozva. Az elso szamitogep Turinge. Rendkivuli eredmeny. Ahogyan Neumann vivmanyai is rendkivul jelentosek, hogy a szamitogep olyan lett, amilyen ma. -
Methodix81 #14 Jahh, Turingot meg az az abakusz, az abakusz készítőit meg a hangyák imspirálták, szóval ennyi erővel fogjuk az univerzumra, hogy véletlenül épp Neumann-nak tulajdonítják ezeket az elveket, amiket idéztem.
Szóval gondolom nem véletlenül hívják Neumann, és nem mondjuk Turing elveknek. -
TokraFan #13 Neumann-t is Turing gépe inspirálta... -
Ender Wiggin #12 nem jobb vagy érdekesebb film, mint a dougray scott főszereplésével készült régebbi. ellenben ultranagy hátszelet kapott. -
#11
Csak annyira volt pontos, mint a John Nash életéről szóló Egy csodálatos elme.
Így is kell felfogni. Ez sem egy dokumentum film volt. -
AzraelArchangel #10 "In computer science, a universal Turing machine (UTM) is a Turing machine that can simulate an arbitrary Turing machine on arbitrary input. The universal machine essentially achieves this by reading both the description of the machine to be simulated as well as the input thereof from its own tape. Alan Turing introduced this machine in 1936–1937. This model is considered by some (for example, Martin Davis (2000)) to be the origin of the stored program computer—used by John von Neumann (1946) for the "Electronic Computing Instrument" that now bears von Neumann's name: the von Neumann architecture. It is also known as universal computing machine, universal machine (UM), machine U, U." -
Methodix81 #9 A számítógépet nem ő találta fel.
Alább Neumann Jánosról (és társairól) következik pár sor. Az ő elvei alapján működnek most is a gépek, erről ennyit.
"Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is. Együtt dolgozott sok más amerikai magyar emigráns tudóssal is e téren, akik szintén szerepet vállaltak a számítástechnika fejlődésében. Ezek közé sorolható Kemény János (1926–1992), aki a Dartmouth-i Egyetem rektoraként kötelezővé tette a számítógépek (terminálok) használatát a bölcsész és jogi karon is, és e célból megalkotta az elvont gépi programozás helyett a BASIC nyelvet. Szintén Kemény János nevéhez fűződik az osztott idejű számítógép hálózat is, melyet az IBM első Robinson-díja ismert el. Szilárd Leóval is kollaborált, ő vezette be az információ elemi kvantumát (igen/nem), amit ma a bit néven ismerünk, illetve nem hagyható ki e listáról a Time hetilap által 1997-ben az év emberének nevezett Andrew Grove (Gróf András) pedig az Intel vezéreként évente megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét." -
#8
a filmben nem azért tartóztatták le, mert kémnek vélték, hanem mert szexuális kapcsolatot létesétett egy férfival, aki aztán betört hozzá -
zetortraktor #7 És az nem zavart, hogy az igazi Turing nem is hasonlított egy mai színészre, mint a filmben?:) Ne vicceljünk már szomszéd épületekkel, meg ilyesmivel, de a filmben miért tartóztatták le? Vagy te érted félre, vagy én, de a film nem pont arról szól, hogy a homoszexualitása miatt lett letartóztatva? 1952-ben, a betörés után. (Illetve szemérem elleni vétségért, egész pontosan. Ezért is lett öngyilkos közvetve.)
Utoljára szerkesztette: zetortraktor, 2015.02.12. 08:45:38 -
T0nk #6 Igen, csak ha egy film pontosan visszaadja a történeti hűséget, akkor az az esetek 99%-ban olyan igalmas lesz, mintha 2 órán át néznéd hogy jár az óra... -
#5
Tulzoak az ertekelesek. Nem azt mondom, hogy rossz film, de el se kellene ajulni tole. Arrol nem beszelve, hogy rengeteg pontatlansag van a filmben. Jo persze az eladhatosaghoz ,nem kell teljesen tortenelmi huseg szerinti megvalositas, de engem kifejezetten zavartak ezek dolgok. Mint a nagy homo barati szalat krisztoferrel es hogy meg a gepet is rola nevezte el. Bombe ? Ez mond valakinek valamit ? Sok ezer emberbol lett par ember, mint kodtoro team. Az hogy miert tartoztattak le, hogy kemnek veltek, ez se igaz, hanem a homosexualitasa miatt, raadasul nem is abban az evben, ahogy a film beallitja. A szovjet kem se dolgozott sose a kozeleben, hanem egy masik epuletben. es meg mondhatnek par dolgot, ami annyira mas volt a tortenelemben, mint a filmben. -
#4
Turing szerepét jellemzően eltúlozzák. Egyfelől nagyon is épített arra, amit a lengyelektől kaptak, ezen felül ő legfeljebb elméleti szakember volt, a munka másik fele a számítógépek öszerakása volt. Turing “csak” egy nagyobb fogaskerék volt egy hatalmas gépezetben, csak az angolszáz történetírás – sőt, szinte mindegyik – nagyon szeret egy emberre fókuszálni és heroizálni… -
TokraFan #3 Nagyon jó film! Persze Cumberbatch eszméletlen játéka nélkül valóban nem ütne ekkorát.
A film végén elhangzó mondatért pedig már önmagában megérte: "Nem Isten nyerte meg a háborút, hanem mi, tudósok!"
Amíg a sok GYP-s imádkozott és várta a nem létező csodát az égből, addig ezek a zsenik megoldották a lehetetlent...a gyakorlatban...Ennyi. -
Pityugonzales #2 Egyetértek a cikkíróval, nem volt rossz film viszont kicsit felüleletes volt.
-
#1
Jó film.