18
  • panoz0
    #18
    Mennyivel könnyebb a Földön az élet meghatározása amit 2,2 milliárd éve makroszkopikus többsejtes élőlények népesítik be, nem kell láthatatlan izékkel szöszölni, meg átértelmezett létfogalmakkal új határokat keresni.
  • Tetsuo
    #17
    Sok élőlény van, ami nem mozog (saját erőből), csak sodródik stb.
    Minden nemzésre képtelen egyedet tárgynak aposztofálsz?
    Amíg az anyagcserefolyamat szünetel, addig a delikvens "halott"?

    És mi a helyzet a vírusokkal, viroidokkal, speciális számítógépes programokkal?
    Ha mondjuk idővel lesznek öntápláló, öngyártó "robotok", függetlenül az intelligenciától (mondjuk munkagép), az már neked élni fog?
  • Vol Jin
    #16
    "Az élet fogalma nem tudományos meghatározás eredménye, ugyanis a mai tudomány erre nem képes. ;-)"

    Pénzenergiaküldős ezoterika tetszik lenni?

    Egyébként nem túl komplikált. Anyagcsrefolyamatok, reprodukció, mozgás. Ami ezt tudja az él, ami nem, az nem él.
  • kvp
    #15
    Erdekes es viszonylag egyszeru muszer, bar pont egy marsjaron vagy hasonlo szondan nem olyan sok hasznat veszik. A kozeli foldonkivuli elet keresesere egyszerubb lenne egy kelloen eros mikroszkopot vinni, bar ez sokkal olcsobb es egyszerubb muszer, cserebe csak annyit allapit meg, hogy erdemesebb-e megnezi a mintat kozelrol vagy sem.

    Meglepo, de bolygo meretu elo okoszisztemak keresesere is az optikai megoldas tunik jonak, azaz nagyszamu melyuri tavcsovekbol osszeallitott halozat a Folddel szinkron napkoruli palyan. Ezzel a foldi hatasok nelkul lenne vizsgalhato barmely exobolygo es a kompozit kep miatt olyan felbontasban, ahol mar lathatova valna egy esetleg meglevo 'novenyzet' vagy akar az intelligens eletre utalo nyomok is. (a Fold eseteben ezek az ejszakai fenyeink)
  • Tetsuo
    #14
    A nagyobb mozgások az egész baktériumot mozgatják, nem csak a felszínének néhány részletét.
  • Tetsuo
    #13
    Az élet fogalma nem tudományos meghatározás eredménye, ugyanis a mai tudomány erre nem képes. ;-)
  • culas25hc
    #12
    #11 formax
    Ezen én is gondolkodtam, de én például úgy csinálnám, hogy két mérő eszközt alkalmaznék. Az egyiken nem lenne minta, a másikon igen. A mért jelek spektrumát felírva az azonos frekvenciás komponenseket törölném, és a maradékkal foglalkoznék csak, az biztos az anyagból jön.
    Ezek után tudni kéne, hogy a vizsgált anyag milyen kémiai átalakulásokat produkálhat, és azok okozhatnak -e rezgést, mert ha igen, ezeket is hasonló módon ki kell szűrni.

    Aztán a végén marad valami... ami szerintem még mindig kevés bizonyíték az életre, de arra már elég, hogy odaküldjünk esetleg egy drágább gépet is.

    #8 Nemzsidó,
    Szerintem elsősorban olyan életet keresünk ami hozzánk (földi élőlényekhez) hasonló módon viselkedik. Wikipédián elolvastam mit nevezünk jelenleg életnek, ami ezen kívüli élet, az szerintem annyira idegen tőlünk, hogy nem is lehet egy lapon említeni az általunk ismertekkel. Lehet, hogy egy galaxis is végez olyan folyamatokat, amiket több száz milliárd éves távlatból életnek lehet nevezni, de egyrészt még kell egy kis idő, hogy ez kiderüljön, másrészt ez egy teljesen más tudományterület lenne.
    Utoljára szerkesztette: culas25hc, 2015.01.04. 17:59:55
  • formax
    #11
    Nem egészen értem, ha ez a szerkezet egy baktérium mozgását képes kimutatni, hogyan szűrik ki az ennél milliószor nagyobb egyéb mozgásokat: a gép rezgése, "föld"rengések, zajok, gravitációs változások, stb?
  • Nemzsidó
    #10
    Ez az adathiány talán azért lehet, mert az élethez valami olyasmi is kellhet, amit fizikai-, vagy kémiai definíciókkal képtelenek vagyunk körülírni, anyagi fogalmakkal meghatározni. A tudomány főleg kézzelfogható bizonyítékokat keres, a matematika pedig csupán a négy alapelven leírható összefüggéseket, nem pedig a logikusakat helyezi előtérbe. Ha egyik sem lel rá a megoldásra, bizonyára nem jó helyen, nem jó megközelítésben keresik.
    A létező dolgok nem mindegyikét tekintjük élőnek, ám az élő valamiért mégis többnek mutatkozik, mint a nem élő, amelyeket a nem élők körébe tartozó "alapanyagok" építenek föl. Tehát az a "valami többlet" jelentheti az élőt, s a cikkhez visszatérve, a más világok "élői" nem feltétlenül mozognak, nem feltétlenül szervesek, s nem feltétlenül racionálisak :) Az élet talán éppen irracionális...
  • Irasidus
    #9
    Ha valamiről nem lehet megállapítani, hogy élő vagy élettelen folyamatok eredménye, az azért van mert kevés az adat. Ennek nem hinném, hogy az a megoldása, hogy mindent élőnek nevezünk. Én elég biztos vagyok benne, hogy élek, persze vannak akik nem, azokkal a pszichológia foglakozik mint patológiai esetek. Sok értelme amúgy sincs ilyenen gondolkodni, és relativizálni a dolgokat - mert nincs és nem is lesz eredménye, vagyis sehova sem vezet az ilyen gondolkodásmód (csak a diliházba). Lehet, hogy az életnek nincs matematikai értelembe vett definíciója, de azért mégiscsak vannak olyan tulajdonságaink amit (kulcsszó) racionális(!) módon össze tudunk fűzni, és tudunk különbséget tenni, ha nem, az azért van mert kevés az adat, információ, input, ismeret. A tudomány nem egy lezárt dolog, van még mit kutatni.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.01.04. 14:04:17
  • Nemzsidó
    #8
    Az "élet" fogalmát nemcsak mikro-, de makro környezetben is vizsgálni kellene, vagyis sokkal nagyobb "dimenziókban" is, bolygó-, naprendszer-, esetleg galaktikus szinteken. Ha nem tudjuk 100% biztonsággal megállapítani pl. egyes vírusméretű fosszíliákról, hogy azok valaha élő, illetve élettelen folyamatok eredményei-e, akkor hogyan kereshetnénk a nagyobb volumenű élet nyomait akár bolygóméretű léptékekkel? Az élő mikroszervezetet is "élettelennek" definiált összetevők alkotják, azok összességét mégis élőnek nevezzük. Miben térne el ettől egy makrokörnyezetben vizsgált, a mi számunkra óriási "élő" struktúra, ha nem vagyunk képesek megállapítani az élő és élettelen közötti talán nem is élesen elkülöníthető határvonalat, ami nem jelent feltétlenül biológiai aktivitást, de jelenthet értelmet, pl a saját létezésének felismerését? Még mindig nagyon távol vagyunk a felismeréstől, s abban sem lehetünk biztosak, hogy mi valóban élünk. Lehet, csak egyes speciális sejtek kollektív tudata (vagy tudatalattija) az ember, mint egyetemes értelmes lény tévképzete?
  • Irasidus
    #7
    A mozgás nem definíció akart lenni az életre, mert az élettelen dolgok is mozognak, vagy az élők nem. Vannak élőlények amik képesek tetszhalál állapotába kerülni, kiszáradnak, a teljes életműködésük leáll mégis "élnek". Ez csak egy módszer - lehet - a biológiai aktivitás kimutatására, de nem 100% hatásfokkal, és főleg nem definíció.
  • Nemzsidó
    #6
    Tehát az élet mibenléte a mozgás. A halál, illetve a nem-élet pedig a nem-mozgás képességével írható le, eltekintve itt a külső behatások keltette mozgástól. Szubatomi szinten viszont minden "térkitöltő" mozog, vagyis él az időben. Ezért mondom, képesség lehet a nem-élő mozdulatlansága ami feltételezhet bizonyos intelligenciát, tehát... hűha, nagyon messzire mentem?
  • Irasidus
    #5
    Ahogy az előttem szóló mondta, nem helyváltoztató mozgásról van szó, a biológiai aktivitásból eredő "belső" mozgás.
  • Tetsuo
    #4
    Itt nem is feltétlenül a helyzetváltoztató mozgásra kell gondolni, hanem felszíni csillómozgásokra vagy a burok kicsiny hullámzására.
    És igen, vannak baktériumok, amik nem érzékelhetők ilyen módszerrel, de a többség igen.
  • fszrtkvltzttni
    #3
    FAIL! A baktériumok egy része csak Brawn mozgást végez. De még azok közül amelyek képesek mozogni sok csak ingere végez direkt mozgást, és elsősorban Brawn mozog. Az idézett mondatod nagyon nem általános.
  • Irasidus
    #2
    Benne van a cikkben: "Amennyiben egy baktérium még él, akkor szükségszerűen valamilyen mozogást végez, például mozgatja csillóit, vagy normál biológiai funkcióit végzi." Ez más mint a Browon-mozgás.
  • fszrtkvltzttni
    #1
    És hogy kulonboztetik meg az élettelen a Brown-mozgástól?