27
-
xyl #27 Na jó, hát akkor vegyük sorra: A légzéshez szükség van O2-re és valamilyen semleges gázra. (Jellemzően N2, de pl. a búvárok He-ot is használnak.) Erre a célra sajnos a CO2 nem jó. Az O2 fogy, az N2-t is pótolni kell, A CO2 meg gyűlik. Jól működő üvegháznál csak a N2 pótlása érdekes. A CO2-ből lézerrel is lehet O2-t csinálni, lásd: http://phys.org/news/2014-10-oxygen-molecules-carbon-dioxide.html
A víz elektrolízise a másik út. Az egészben az a kérdés, hogy mennyi energiánk van, és energetikailag mi a hatékonyabb. Napelemmel kevés az energia, hacsak nagy területet nem borítunk be napelemmel. Nukleáris energia jó lenne (nem atomerőmű, hanem radioizotópos termoelektromos generátor, használtak /használnak is ilyeneket, de ha mondjuk a hordozórakéta a pályára állás közben felrobban akkor szennyez. Szóval, az egészben olyan kérdések vannak, hogy melyik a legolcsóbb, még éppen elfogadható biztonságú megoldás és ezt ki mondja meg. Azonkívül pedig: Hosszú elékészület, kis lépések, nagyobb biztonság, vagy pedig durr bele, hátha sikerül - de mi van, ha mégse. -
Marteen21 #26 Nem értem egyesek miért hiszik azt, hogy a nasa polcán ott csücsül egy hyper-ultra-sonic-worm-hole-drive amit csak azért nem alkottak még mert a mocskos hadipar elvitte a pénzt.
A cikkről meg, most mi is történt néhány egyetemista feltalálta az elektrolízist(~1800 körült írunk)? -
Archenemy #25 Értem, tehát ha nevetséges elképzelésnek tartom azt, hogy "miért nem építenek inkább féregjárathajtóművet", akkor kizárólag a fegyvergyártást és a multikat támogathatom.
Van is erre pont egy jó link:
http://a.te.ervelesi.hibad.hu/hamis-dilemma -
ostoros #24 Kár volt szerkeszteni ezt a hozzászólást. Nem sikerült. -
#23
A kórokozó mikrobák között elég sok az olyan, ami nem kórokozásra specializálódott, hanem egyszerűen pl. a "védekezőrendszerei" miatt okoz problémákat a szervezetnek, amibe bekerül. Szóval ez nem annyira evidens.
Más kérdés, hogy egy idegen bolygón kifejlődött élet mennyire tud hatni a földi életre...
Ha lennének is szunnyadó, vírusként működő ágensek a Marson, annak a valószínűsége, hogy képes megfertőzni egy embert, lényegesen erősebben közelít a nullához, minthogy egy marsi mikroba képes "valamit kezdeni" az emberrel.
Persze, ha a földi és a marsi élet (ha egyáltalán van) rokonok, akkor mikrobák esetében a valószínűség jelentősen nő, a vírusok esetében pedig kb. ugyanolyan kicsi marad. -
who am I 7 #22 igen persze, sokkal jobb a marson bohóckodni, meg a közel kelettel (usa) meg mindenkivel háborúban állni, fegyverre költeni miden pénzt az űrtechnika helyett..totális baromság rá költeni, majd gábriel angyal ugye, addig meg menjen minden lé a háborúkba meg a multiknak olajba. gyönyörűen tükrözi, a mai egyerű ember egyszerű hozzáállását 
Utoljára szerkesztette: who am I 7, 2014.12.19. 14:38:16 -
Archenemy #21 Eleve nincs semmi élet a Marson, tök steril az egész jelenlegi tudásunk szerint.
De mivel nagyobb élőlények pláne nincsenek, az ezek megfertőzésére specializálódott mikrobák sem léteznek. Hol élnének ezek, mikor épp nem jár arra űrhajós? -
#20
Ez egy elég rossz ötlet. Idegen vírusokat és mikrobákat vihetnek be a szervezetükbe az űrhajósok, ha pedig visszatérnek a Földre megfertőzhetnek vele másokat is. Ez a kockázat a Holdra szállásnál is felmerült, ahol pedig soha nem volt élet, a Marson viszont könnyen elképzelhető. -
ostoros #19 http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=JoEBc73EYJ5fhMouOtsrwg**.Node4?_v=Kim_Stanley_Robinson_Voros_mars_I_II&id=2100763409&type=10
http://www.beholder.hu/?m=bolt&cikk=311
Csak cukkolás kedvéért :D
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2014.12.19. 01:37:48 -
kvp #18 Szendioxidbol nagyon konnyu oxigent es szenmonoxidot vagy elemi szenet eloallitani, csak aram kell hozza. Egyszerubb lenne a Marson mint vizet bontani es a szenmonoxid (varosi gaz) sokkal konnyebben tarolhato es jo uzemanyagnak is. Ez igy elsore inkabb egy muveszi project ami megprobalnak valahogy eladni.
A Mars terraformalasarol annyit, hogy a kanyonok oldalfalaba epitheto lenne par bazis, majd a kissebbeket lefedve foldi nyomasu uveghazak. Vegul az egesz bolygo egy nagy varos lehetne. (scifi kefveloknek lasd: Coruscant) A jo benne, hogy nem kell hozza szo szerint terraformalni... -
ostoros #17 Pedig ahogy a tundra áll, egyre jobban terjednek rajta észak felé a fenyőfák. A jég is nagyon sok helyen olvad. -
gombabácsi #16 terraformálásra ajánlom a tundrát, a sarkköröket, a sivatagokat, de akár az óceánokat is
hajrá emberiség. ja hogy még ezeket se sikerült? haha. interstellár -
ostoros #15 Nitrogén is van a Marson.
Atmoszféra
Felszíni nyomás: 0,7–0,9 kPa
Összetevők: 95,72% szén-dioxid
2,7% nitrogén
1,6% argon
0,13% oxigén
0,07% szén-monoxid
0,03% vízpára
0,01% nitrogén-monoxid
2,5 ppm neon
300 ppb kripton
80 ppb xenon
30 ppb ózon -
ostoros #14 Te meg mi a fenéről beszélsz? Elolvastad egyáltalán a cikket? Itt NEM terraformálásról van szó. És én sem arról beszéltem. Hanem egy ottani bázis ellátásáról. -
Zero7th #13 Nincs hozzá elég gravitációja a Marsnak. A Föld is veszít a légköréből, ahogy a gáz felső rétegeiben a molekulák a random ütközések során szökési sebességet érnek el. Plusz a Marsnak nincs mágneses mezeje, hogy védje a napszéltől. -
Zero7th #12 Ezt most így hogy a francba gondoltad..? Oké, kivonjuk a széndioxidot. Az a két marék molekula, ami a bolygó "légköre", majd a végén tiszta oxigén lesz. Növeljük meg a nyomását? Azt térfogatcsökkentéssel lehet (valahogy, erőtérrel, tökmindegy). Király, akkor lesz 1 atmoszféra nyomású, 1mm vastag légkörünk.
De komolyan, ez a hülyeség ez hogyan jött? Azt meg már csak halkan teszem hozzá, hogy
1. nem 100% oxigén kell, hanem az oxigén mellett négy és félszer annyi nitrogén sem árt, hogy levegőnek nevezhesd
2. ha van most 1 egység széndioxid, és hozzáteszel 100 egység oxigént, akkor hogyan módosulnak az összetétel százalékok? -
ostoros #11 Egyébként létezik erre egy alternatív elmélet is. Nevezetesen az, hogy nem annyira eltávozott a légkör, mint inkább a szén-dioxid elreagált az ott lévő kőzetekkel, és karbonátokat képezett. És pontosan azért akkora a nyomás, amekkora, mert ennél nagyobb nyomáson a folyamat újra beindul, és visszacsökken. -
ostoros #10 Mennyi idő alatt történt ez? Mert ha 10 millió év alatt, akkor nem lesz túl nagy baj. -
Zero7th #9 Ja, nagyon jó ötlet a Mars terraformálása, iszonyat energiát beleölünk, aztán majd lefújja a napszél MEGINT, mint ahogy már egyszer megtette. Nem véletlen ugyanis, hogy nincs számottevő légköre annak a bolygónak... -
ostoros #8 A hidrogén felhasználása viszont már értelmessé teszi a módszert. -
ostoros #7 Hát tényleg elég egyszerű megoldás, de ennél hosszútávra megfelelőbb lenne ha a légkörből vonnák ki az oxigént és utána már csak a nyomást kellene megnövelni. A légkör 0,13 %-a ugyanis oxigén a Marson.
Ha első lépésben a szén-dioxidot vonnák ki, (95,72% )(ami légkör cseppfolyósításos módszernél először csapódik ki) a fennmaradó gázkeverékben az oxigén mennyisége már 2,8%, amit már lényegesen könnyebb tovább dúsítani.
-
#6
Rövidtávon jó megoldás lehet, de hosszútávon én inkább az algákra szavaznék. Már csak azért is, mert akkor a vizet is innen kell majd vinni... :D -
Andrew1986 #5 Ha jól sejtem nem a bolygót akarják terraformálni, csak ez első teszt berendezés végtermékét (oxigén) nem tárolnák el, hanem kiengednék, de közben letesztelnék mekkora energia ráfordítással milyen minőségű, mennyiségű oxigént tudna előállítani.
Tényleges terraformálásra valószínűleg jobb lenne valami baktérium vagy növény ami speciálisan oda lenne kitenyésztve. Ha jól rémlik ez volt egy filmben is. -
#4
Fura, hogy nem érted, pedig egyszerű: nincs. rá. pénz.
"minimális terraformálás"
Hát ez így elég kemény :-D
Hogy képzeled? Ledobunk egy brazil gépsort minimálbérből és oldják meg? -
#3
:D 10/10 -
Archenemy #2 "Hajtomuvek durvs fejlesztese fereglyukak keresese, nem jobb lenne? "
A legjobb az lenne, ha Gábriel Arkangyal leszállna és elhozná az ufók terveit, szóval szerintem ezt csinálják a tudósok. Meg az örökéletet is. -
who am I 7 #1 Nem értem én ezt... Miert nem olyan bolygokat akarnak kolonizalni, ami minimalis terraformalassal elhetove teheto? Mars kozel sem ilyen... Hajtomuvek durvs fejlesztese fereglyukak keresese, nem jobb lenne?