33
  • sanyicks
    #33
    ahogy írtam, valószínűleg ma nem az 1 és 2 vh közötti anyagokat használnák, (nem is teszik), na meg attól sem kell nagyon félni hogy az ellenség lelövi, ha csak nem a harcos olaj- és usa imádókra gondolsz akik esetleg megpróbálnák.
  • teddybear
    #32
    Bocs, rosszul emlékeztem.
    88 zeppelin készült el, ebből több mint hatvan semmisült meg. Cirka felerészben az ellenséges tevékenység miatt(lelőtték valahogy őket) részben meg az időjárás okozta károsodásban, vagy éppen leszálláskor.
  • teddybear
    #31
    A Marson harmad akkora a súlya mindennek, mint a Földön, ez könnyíti a dolgot, viszont a légnyomás csak néhány százaléka a földinek, márpedig attól is függ, hogy egy köbméter hidrogénnek éppen mennyi az emelőereje.

    Mindent összevetve, nincs sok értelme ilyen erőműben gondolkodni. Hagyományos szélerőműben se sok, egyrészt túl ritka a légkör, másrészt a szél sodorta porhoz nem tudom hogy mit szólna a lapátja.
  • teddybear
    #30
    Fenéket. Az I.VH.-ban 24 zeppelint építettek a németek, mind hidrogéntöltésű volt. A háború végére csak 4 maradt meg. A megsemmisülés oka többségében az időjárás(szél) okozta károsodás volt, csak néhány esetben tudták az antant katonái lelőni a zeppelineket. Az I. VH. után még használtak léghajót polgári utas és teherszállító és kisegítő katonai célokra, de mindig bebizonyosodott, hogy nem bírják az időjárási igénybevételeket, és a ha hidrogéntöltetük van, akkor még fokozottan gyúlékonyak is.

    1916-ban viszont a repülőgépek már felülmúlták a zeppelineket sebességben, repülési magasságban, így hamar kiderült, hogy nem ellenfeleik. Egy korabeli vadászgép lazán körberepülte a léghajókat, és úgy és akkor támadhatta meg, amikor csak akarta.

    A zeppelinek tartották egy darabig a hatótáv és terhelhetőség terén az előnyüket, de aztán színreléptek a nagyobb méretű és terhelhetőségű és gyorsabb repülőgépek. Egyszerűen nem gazdaságosak, és nem eléggé megbízhatóak mert még most sem vagyunk képesek eléggé könnyű de elég erős vázszerkezetet gyártani beléjük.

    De ezt már számtalanszor kiveséztük, rég lerágott csont.
  • Vol Jin
    #29
    Bubukám, tényleg egy ostobaság isnspirálta egysorost büfögtél be, úgyhogy több önkritikát.

    Próbáld meg elemezni, hogy miről van szó, és csak utána oktatgassál már ki másokat.

    Engem zavart, hogy fogalmad sincs semmiről, és beugatsz valami műokosat másnak.
  • sanyicks
    #28
    Egyébként hidrogén is simán biztonságos lenne... a léghajók is elrepültek vele (nem a veszélyesség miatt tűntek el, hanem azért mert a repülő gyorsabbá vált akkoriban), azóta pedig kicsit strapabíróbb és erősebb anyagok elérhetőek, na meg embereket sem kell szállítani.
    Utoljára szerkesztette: sanyicks, 2014.10.12. 23:04:03
  • Moha Mahnian
    #27
    600 méteren kb. 80 kiló felhajtóerő veszik el, ami tényleg nem olyan sok. Bár, szerintem még addig sem küldik fel.

    Ez a fejlesztés csak egy helyen jó: ahol egy ideiglenes bázist akarnak telepíteni.

    Az jutott eszembe: a Marson mennyire lenne ez jó? Azt hiszem, semennyire, amilyen ritka ott a légkör... De azért elképzeltem, ahogy egy rover egy ilyet húz maga után! :D
  • Molnibalage
    #26
    A baj az, hogy nem fixen van rögzítve. Hiába van 3-szor akkor fajlagos teljesítmény sűrűség magán a szélkeréken, ha a telepítés módja miatt rikább telepítés jön ki, mint a hagyományosnál. Tehát a területegységre eső fajlagos teljesímény nemhogy jobb, de talán rosszabb...

    Ezen felül ez már nagyon komolyan befolyásolná a repülést. Ötletlen érdekes, de nem látom be, hogy ez miért érné meg. Irgalmatlan veszélyforrás és problémás és akkor még a közgazdasági képtelenségről még nem is beszéltünk. Műszakilag szép, csak értelmetlen feladat.
    Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.10.12. 00:24:34
  • duke
    #25
    Aszem volt olyan terv is, hogy sarkanykent akarjak lebegtetni a turbinat. Ha a magasban tenyleg allandoan mozog a levego, akkor mukodhet.
  • xyl
    #24
    Kb. 600 m-re akarják mondjuk felvinni, ami azért nem olyan sok, a felhajtóerő még nem nagyon csökken, viszont azt állítják, hogy a szél jóval erősebb.
    http://www.altaerosenergies.com/wind.html

    Egyébként a ketyeréből van működő prototípus, mellékelem a linket.
    http://www.altaerosenergies.com/gallery.html

    Szerintem azért a tonna alatt vannak.
  • SirBubu
    #23
    1. nem vagyok a bubukád
    2. szokásom a pályaszélről beugatni az okosabbaknak, ezzel szerezve nekik kellemes perceket
    3. don't feed the troll! nem mondta még anyuci?
  • Vol Jin
    #22
    Bubukám ezt benézted. Molnibalage nem lufis atomreaktorról beszélt, hanem egy talajszinti konténerrendszerről. Ha valamit benézel, az csak figyelmetlenség. De ha atomreaktorról benézed azt (ami egy rakás ólomból van), hogy bárki is lufikkal akarná megemelni, akkor azt kell mondjam, nem figyelmetlen vagy, hanem egy hülye, aki bepofázik a pályaszélről a nála okosabbaknak.
  • SirBubu
    #21
    más se hiányozna, mint lebegő atomerőmű. mi van, ha (amikor?) leesik :DD
  • Moha Mahnian
    #20
    Ehhez vedd hozzá, hogy a magassággal csökken a légsűrűség, 5,5 km-enként fele annyi hélium kell - de a térfogatra vetített emelőerő is feleződik! (De ettől se a ballon, se az emelendő hasznos teher súlya nem változik.) Persze, a magyar cikk nem írja, milyen magasra akarják emelni... Bár, ha teherautóval akarják visszahúzni, olyan nagyon magasra nem engedhetik.
  • Molnibalage
    #19
    Ez a probléba. Sokkal többet kell emelni, mint 1 tonna, ezen felül a ballonok akkora térfogatúak lennének, hogy milyen telepítési sűrűsége lenne ennek az izének? Az életciklus alatt hányszor kellene a gázt utántölteni? Stb.
  • xyl
    #18
    Számoljunk:

    Tavalyi árlista a Linde gáz-tól:
    http://lenergyhbc.hu/dokuk/termekek/9/vf4geyuq.pdf

    A tisztaság értelmezéséhez:
    http://honlap.hu/pages/beck/contents/static/3/doc/utmutato.doc

    Tehát: 50 l 4.6-os He (99,996 tf%. He) 200 bar /at (?) palackban brutto 123 000 Ft. volt.

    Ebből lesz légköri nyomáson 50x200=10 000 l gáz. = 10 m3

    0 C, tengerszinten a levegő sűrűsége: 1.292 kg/m3.
    Ugyanazon körülmények között a He sűrűsége: 0.178 kg/m3
    Ebből kijön a (1.292 - 0.178) * 9.8 = 10.9 N - 1 m^3 He felhajtóereoje.
    (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Lifting_gas#Helium)

    Tehát, nagyon durván számolva:
    125 000 Ft-ból, 10 m3 gázzal fel lehet emelni kb. 11 kg-t.
    12,5 millióból 1000 m3 gázzal 1.1 tonnát.
  • Molnibalage
    #17
    Mi is még 2002 tavaszán. Nem én vettem, de többen dobtuk rá össze a pénzt, mert hát az egyetemista csóró volt.... Nézd meg, hogy mennyi egy átlagos lufi térfogata és a hélium árát. Erős a gyanúm, hogy ma több ezer Ft egy lufit hélimmal megtölteni. Mekkora tömeget képes megemelni. Nos, akkor mennyi is kellene ahhoz, hogy tonnákat emelj meg? Elvetélt öltlet. És az a szomorú, hogy ilyen badarságoz valaki a nevét adja....
    Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.10.10. 23:26:04
  • sanyicks
    #16
    Ahhoz képest én még tizen valahány éve egy általános iskolai bulin szívtam héliumot a lufikból hogy vicces hangon beszélhessek... nem hiszem hogy hidrogénes lufikat használnának a tűzzel való játékon kívül, mert van ahol nagyon sok van, és elég veszélyesek lennének.
  • molnibalage83
    #15
    Oda még feleslegesebb, ha nem lenne hiszti a kompakt atomreaktor lenne a nyerő. Sokáig az is volt, ma meg viszik le a több ezer tonna gázolajat...
  • Vol Jin
    #14
    Gondolom nem tömegterméknek szánják, hanem az Antarktiszra egy kutatóállomáshoz, meg ilyenek-
  • SirBubu
    #13
    "Az általuk BAT (buoyant airborne turbine) névre keresztelt fejlesztés..."

    az elnevezésből is látszik, hogy vannak még azért olyanok, akik törődnek a bőregerekkel
    Utoljára szerkesztette: SirBubu, 2014.10.09. 11:01:56
  • cylontoaster
    #12
    Szerintem látják, csak vagy nem érdekli őket, mert a pénzt fel lehet venni így is, vagy úgy vannak vele, hogy volt egy jó ötletük, azt tesztelik, bemutatják a nagyvilágnak, és várják, hogy más megoldja a problémát. Simán lehet, hogy gondolkodtak rajta, de nem tudtak mit kezdeni vele, viszont egy másik csapat megoldja majd. Vagy nem, de így még mindig nagyobb az esélye..
  • molnibalage83
    #11
    Csak nem héliummal töltik a lufit, azért játszanak azzal sokan, hogy felgyújtva szúrják ki őket...

    https://www.youtube.com/watch?v=nLuOM9aOWvk

    A hélumos rész miatt én is csak lestem. A világ egyik legdrágább és legritkább anyagával akarnak szórakozni. Elvetélt ötlet, ha ehhez ragaszkodnak. Egyébkén mindig képtelen vagyok megérteni, amikor annyira alapvető dolgokon elhasaló ötlettel jön valaki. Ennyire nem látja a hiábak az, aki ezt kitalálta...?
  • inkvisitor
    #10
    A hélium onnan van most olcsón, hogy az USA pár földgázmezőjében nagy mennyiségben van. Viszont ezeket a készleteket rövidesen kifogyasztják, akkor pedig nagyon drága lesz a hélium...
  • Ender Wiggin #9
    ja, a hélium kurva drága és ritka, ezért van minden sarkon lufiárus nagy palackokkal...:-)
  • teddybear
    #8
    Tudod, ha a hidrogénballon kigyullad, az egész szerkezet végleg összeolvad és tönkremegy. Akárcsak a legtöbb német zeppelin. Anyagilag nem a legjobb dolog.

    A léghajók elsősorban éppen a sérülékenységük miatt kerültek ki a használatból.
  • teddybear
    #7
    Héliumot a földön csak egyes földgázmezőkből tudunk kitermelni, miután leválasztottuk a földgázról. Sajnos ezek a mezők lassan kimerülnek, ami azért is baj, mert sok olyan technológia van, amihez nélkülözhetetlen, illetve kell az extrém hideg előállításához is, pl. a szupravezetők hűtéséhez is.
    Egyszerűen nincs annyi hélium, amennyire szükség lenne.
  • Sir Quno Jedi
    #6
    Ha figyeltél, ezt kieregetik, meg behúzzák, időjárástól függően. Hidrogénnel sehol sem kapnának rá engedélyt, kár is vele úgy próbálkozni, ők sem hülyék.
  • NullZ3r0
    #5
    Használhatnak hidrogént is. Ha felrobban, kit érdekel, úgyse lesz rajta senki. És város felett nyilván tilos ilyet lebegtetni.
  • Sir Quno Jedi
    #4
    Hátő a hélium iszonyat drága, ezért nem azzal töltötték anno a nagy léghajókat. Manapság még bérelni is 5k+áfa/köbméter a héliumot per alkalom (ahol újrahasznosítják, ergó nem vész el). Ha sokezer köbméter kell, akkor az tízmilliókban mérhető költség. És a hélium hígul lassan a ballonban, romlik a minősége is.
  • molnibalage83
    #3
    És a nagyobb szélsebesség miatt a teljesítménysűrűség is nagyobb. A bibi az, hogy ez mennyivel drágább és koplikáltabb no meg zajosabb...? Ezzel is teríthetetd be fél világot. A szélenergia önmagában kevés és túlzásba nem szabadna vinni.
  • hgj11
    #2
    Azért a képet árnyalja egy picit, hogy a 7 kW a háztartás által elérhető maximális teljesítmény felvétel (kevés háztartás fogyaszt havonta 30*24*7 kWh áramot), míg a 30 kW-ot egész nap termelheti a gép. Ha jól értem, éppen abban rejlik az egyik előnye egy ilyen magasra telepített generátornak, hogy egyenletesebb a légmozgás abban a régióban.
  • Vol Jin
    #1
    A 30 KW az nem lát el tucatnyi háztartást. Magyar szabvány szerint, ahol a 7 KW jár egy lakásnak még annyit se.