20
  • And37
    #20
    "Csak akkor öröklődhet egy szerzett tulajdonság, ha az a szerzett tulajdonság a DNS aminosavsorrendjének a megváltozását vonja maga után."

    Pont ez nem biztos hogy igaz, az ACGT sorrend mellett valószínűleg tudnak öröklődni menet közben rárakódott dolgok is. (Pl. metiláció -> epigenetika, módosítja hogy mi jut kifejeződésre a DNS-ről anélkül, hogy a DNS bázissorrend maga módosulna, és ez is tud öröklődni.)

    Az origós cikkben erre hoztak bizonyítékot: "We subjected F0 mice to odor fear conditioning before conception and found that subsequently conceived F1 and F2 generations had an increased behavioral sensitivity to the F0-conditioned odor, but not to other odors." Az első generációt tréningezték az illattól való félelemre, a második generáció ezt még örökölhette az ivarsejtekre hatva, viszont a harmadik, F2 generáció szüleinek ivarsejtjei már nem voltak közvetlenül kitéve a hatásnak, tehát maradt a DNS-en keresztüli átvitel.

    Ami érdekelne, az az, hogy hogyan talál vissza veszélyes illat ingere az ivarsejt DNS-ére.

    (Amúgy nem értek a témához, szóval ha hülyeséget írtam, javítsatok ki.)
    Utoljára szerkesztette: And37, 2014.09.05. 15:12:41
  • ostoros
    #19
    Nem, az origós cikkben említett jelenség pont arról szól, hogy a születés előtti körülmények hasonlóan befolyásolják a létrejövő utódot, ahogyan a szülőt is befolyásolták.
    Ha azonban a körülményt kivesszük az egyenletből, akkor már el is tűnt a hatás.
  • wraithLord
    #18
    Én is pontosan így gondolom. Úgy látom, "nem jött át" egészen. :)
  • zakzag
    #17
    Én ezt teljesen máshogy látom. Ebben az esetben arról lehet inkább szó, hogy ez a hal már gondolom évmilliók óta olyan környezetben él, ahol néha kevés vízvan , néha több. Így az a képesség hogy amikor kevés vizes környezetbe rakják őket és ennek hatására megváltozik a testük nem az éppen zajló evolúció jele, hanem a régóta zajló változó környezethet való alkalmazkodás egyik kifejeződése. Azaz az a képesség hogy szárazabb környezetben megváltozik a testük.
    Ez kb ahhoz hasonlítható, mint egy olyan növény, amelyik ugyan árnyékos környezetben van, de jó hosszúra megnő hogy elérje a fényt. Ilyenkor sem mondanánk azt hogy elkezdett evolválódni egy hosszabb növénnyé, csak azt, hogy az a képessége, amelyik képessé teszi a fény felé nőni árnyékos környezet esetén aktiválódik.
    De ez a képesség bizony nem 2 generáció alatt fejlődik ki. Egyébként az eredeti cikk sem mondja azt, hogy mindez genetikai változással járna.
  • Vol Jin
    #16
    "ha ilyen szupergyorsan tud alkalmazkodni, akkor miért nem látjuk a természetben ezt?"

    Egyáltalán nem az evolúcióról szól ez a cikk. Mert az a generációról generációra változás.

    Ez inkább az edzésről szól. Az a totyogós hal, amelyiket rákényszerítik, hogy többet totyogjon, az kigyúrja magát, és erősebb muszklija lesz.
  • wraithLord
    #15
    Ez a mechanizmus, amit leírnak (legalábbis a DNS módosítása) régóta ismert. Az még hagyján, hogy az emléknyomok konkrétan hogyan vésődnek bele a DNS-be, de hogy ez hogyan öröklődhet... Az ivarsejtek DNS-e is módosul? Mert nem agysejtek hozzák létre az utódot, és a hírben csak az agy bizonyos területének idegsejteiben van szó DNS módosulásról.
    Majd megnézem a cikket, itthonról nem tudom letölteni.
  • Archenemy
    #14
    Passz, én nem tudom megítélni, mennyire hiteles a hír, mindenesetre itt a link:
    http://www.origo.hu/egeszseg/20131215-generacios-felelmeket-orokolhetunk-genjeinkkel-fobiak.html
    ezen belül meg további hivatkozások vannak, de azokhoz előfizu kell.
  • wraithLord
    #13
    Pedig logikai alapon elég fura lenne, ha szerzett tulajdonságok öröklődnének. Az előlényeket DNS kódolja. Csak akkor öröklődhet egy szerzett tulajdonság, ha az a szerzett tulajdonság a DNS aminosavsorrendjének a megváltozását vonja maga után. És mivel a testi sejtek DNS-e nem öröklődik, ezért csak az ivarsejtek egyénileg megváltozott DNS-e öröklődhet (/által öröklődhet a szerzett tulajdonság). Feltéve, ha az az ivarsejt vesz részt az új egyed kialakításában, amelyiknek az "eredetihez" képest megváltozott a DNS-e (...belevéve a meiózis során történő DNS rekombinációt apai és anyai eredetű kromoszómák között, ha a DNS-ben történt változás a meiózis után következett be.).

    Persze például szerzetten defektes anyai mitokondriumok (növények esetében színtestek is), ezáltal a szerzett mitokondriumhoz kötött rendellenességek öröklődése kicsit más téma.
    Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2014.09.03. 13:46:06
  • Archenemy
    #12
    Pont az origós cikk szerint bizonyos szerzett tulajdonságok is öröklődhetnek.

    Amúgy itt bejön a politika is, hiszen ez a szovjet tudósok álláspontja volt eredetileg, emiatt nem volt PC ezt komolyan venni egy csomó ideig a nyugaton. Ezt volt szokás a levágott farkú kutyákkal illusztrálni, hogy nem igaz (tehát hogy a kutyáknak már száz évek óta vágják a farkát, mégis a kiskutyák hosszú farokkal születnek, -> tehát a szerzett tulajdonságok nem öröklődnek).
  • ostoros
    #11
    Fenét, ez nem öröklődik tovább. Egyszerűen a hal sokat gyakorolt, és izmosabb lett az úszója... Attól még nem lesz lába neki.
  • wraithLord
    #10
    Szerintem itt maga a hal létezése a lényeg. Kopoltyű+tüdő, halként is tud élni, mászni is tud.
    Nem átmenet a vízi és a szárazföldi életmód között, mert a szárazföldi élet már létezik, ez a faj pedig egy ágvég a törzsfejlődés fáján. Csak érdekes reprezentációja annak, hogy hogyan történhetett meg, hogy egyszer a gerincesek ősei kiléptek a szárazföldre. Ehhez hasonló (nem kinézetileg, fiziológiailag) gerincesek tehették meg az első lépéseket a szárazföld felé.

    Jelenleg is élő példa a víz-szárazföld átmenetre. Megerősítés: fosszíliák.
  • fszrtkvltzttni
    #9
    Ja, a tervező meg tervezésre tervezte magát? XD
  • fszrtkvltzttni
    #8
    Számára a természetes közegben túl nagy a nyomás. Szerencsétlent mi nem eszi meg?
    Az első halaknak nem volt se versenytársuk, se ellenségük a szárazföldön, legfeljebb saját fajtársuk.
    Igazából BladeW álláspontja az leghelyesebb. Ez maximum egy durva modellje a halak szárazföldre történő kijövetelének egy olyan fajjal amelyiknél már hosszú ideje kialakult a "két éltűség" képessége, hiszen ennek a sokadik felmenője is járt már a szárazföldön, ezért könnyű neki. Evolúció akkor lenne, ha ostoros által említett módon elkezdenék szelektálni a legmozgékonyabb egyedeket, és így kitenyésztenének egy új fajt.
  • fszrtkvltzttni
    #7
    Viszont a szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás képessége különböző lehet az egyedek közt.
  • gombabácsi
    #6
    ha ilyen szupergyorsan tud alkalmazkodni, akkor miért nem látjuk a természetben ezt? sőt, miért nem látjuk ennek a halnak a marha sok leágazását, hiszen ilyen gyorsan megy neki az alkalmazkodás, ezáltal az elágazás lehetősége. nincs szelekciós nyomás? az mindig van. ott a lehetőség, hogy terjeszkedjen, mégse teszi...
    persze nem akarom az evót cáfolni, de mostanában folyton olyan híreket olvasok, amelyek nem igazán támasztják alá az evót olyan látványosan, mint ahogy a cikkek írói írják :)
  • BladeW
    #5
    Ez a videó semmit sem bizonyít, maximum annyit, hogy a vizsgált faj a kétéltű életmódra lett tervezve.

  • Archenemy
    #4
    http://www.origo.hu/egeszseg/20131215-generacios-felelmeket-orokolhetunk-genjeinkkel-fobiak.html

    "Egyes szerzett tulajdonságok mégis örökölhetők lehetnek új kutatások szerint"

    Merhogy ostoros is lentebb a természetes szelekcióról beszél, de itt az origós cikkben is azt írják, hogy ez nem az, meg a fenti kísérletben is:

    "a szárazföldön felnövekvő példányok ugyanis meglepően gyorsan alkalmazkodtak az eltérő környezethez"+"testük pedig változásnak indult:"

    tehát nem "azok élték túl, amik alkalmasabbak voltak", amit a természetes szelekciótól várhatnánk, hanem ténylegesen megváltozott a felépítésük, hogy alkalmasabbak legyenek a szföldi életre? Wtf.
  • M0RN1NGST4R
    #3
    fára mászó halakkal is foglalkozhatnának:
  • sempronius18
    #2
    RichardDonkies, Wmiki hol vagytok? 5-re hazaérek melóból veszek popcornt addigra legyetek itt. XD
  • ostoros
    #1
    Változások nem fixálódnak. De van amelyik ügyesebb. Ha azt vizsgálnák, melyik hal tud nagyobb távolságot megtenni és nagyobb sebességgel, és azokat a példányokat szaporítanák, akkor néhány generáció után kiderülne, hogy mire jutnak, ha erős a szelekciós nyomás. Ami sokszor a természetben is megvan bizonyos időszakokban és környezetben.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2014.09.02. 13:26:15