Sétáló halakkal vizsgálják az evolúciót 

"Csak akkor öröklődhet egy szerzett tulajdonság, ha az a szerzett tulajdonság a DNS aminosavsorrendjének a megváltozását vonja maga után."

Pont ez nem biztos hogy igaz, az ACGT sorrend mellett valószínűleg tudnak öröklődni menet közben rárakódott dolgok is. (Pl. metiláció -> epigenetika, módosítja hogy mi jut kifejeződésre a DNS-ről anélkül, hogy a DNS bázissorrend maga módosulna, és ez is tud öröklődni.)

Az origós cikkben erre hoztak bizonyítékot: "We subjected F0 mice to odor fear conditioning before conception and found that subsequently conceived F1 and F2 generations had an increased behavioral sensitivity to the F0-conditioned odor, but not to other odors." Az első generációt tréningezték az illattól való félelemre, a második generáció ezt még örökölhette az ivarsejtekre hatva, viszont a harmadik, F2 generáció szüleinek ivarsejtjei már nem voltak közvetlenül kitéve a hatásnak, tehát maradt a DNS-en keresztüli átvitel.

Ami érdekelne, az az, hogy hogyan talál vissza veszélyes illat ingere az ivarsejt DNS-ére.

(Amúgy nem értek a témához, szóval ha hülyeséget írtam, javítsatok ki.)
Utoljára szerkesztette: And37, 2014.09.05. 15:12:41

Nem, az origós cikkben említett jelenség pont arról szól, hogy a születés előtti körülmények hasonlóan befolyásolják a létrejövő utódot, ahogyan a szülőt is befolyásolták.
Ha azonban a körülményt kivesszük az egyenletből, akkor már el is tűnt a hatás.

Én is pontosan így gondolom. Úgy látom, "nem jött át" egészen. :)

Én ezt teljesen máshogy látom. Ebben az esetben arról lehet inkább szó, hogy ez a hal már gondolom évmilliók óta olyan környezetben él, ahol néha kevés vízvan , néha több. Így az a képesség hogy amikor kevés vizes környezetbe rakják őket és ennek hatására megváltozik a testük nem az éppen zajló evolúció jele, hanem a régóta zajló változó környezethet való alkalmazkodás egyik kifejeződése. Azaz az a képesség hogy szárazabb környezetben megváltozik a testük.
Ez kb ahhoz hasonlítható, mint egy olyan növény, amelyik ugyan árnyékos környezetben van, de jó hosszúra megnő hogy elérje a fényt. Ilyenkor sem mondanánk azt hogy elkezdett evolválódni egy hosszabb növénnyé, csak azt, hogy az a képessége, amelyik képessé teszi a fény felé nőni árnyékos környezet esetén aktiválódik.
De ez a képesség bizony nem 2 generáció alatt fejlődik ki. Egyébként az eredeti cikk sem mondja azt, hogy mindez genetikai változással járna.

"ha ilyen szupergyorsan tud alkalmazkodni, akkor miért nem látjuk a természetben ezt?"

Egyáltalán nem az evolúcióról szól ez a cikk. Mert az a generációról generációra változás.

Ez inkább az edzésről szól. Az a totyogós hal, amelyiket rákényszerítik, hogy többet totyogjon, az kigyúrja magát, és erősebb muszklija lesz.

Ez a mechanizmus, amit leírnak (legalábbis a DNS módosítása) régóta ismert. Az még hagyján, hogy az emléknyomok konkrétan hogyan vésődnek bele a DNS-be, de hogy ez hogyan öröklődhet... Az ivarsejtek DNS-e is módosul? Mert nem agysejtek hozzák létre az utódot, és a hírben csak az agy bizonyos területének idegsejteiben van szó DNS módosulásról.
Majd megnézem a cikket, itthonról nem tudom letölteni.

Passz, én nem tudom megítélni, mennyire hiteles a hír, mindenesetre itt a link:
http://www.origo.hu/egeszseg/20131215-generacios-felelmeket-orokolhetunk-genjeinkkel-fobiak.html
ezen belül meg további hivatkozások vannak, de azokhoz előfizu kell.

Pedig logikai alapon elég fura lenne, ha szerzett tulajdonságok öröklődnének. Az előlényeket DNS kódolja. Csak akkor öröklődhet egy szerzett tulajdonság, ha az a szerzett tulajdonság a DNS aminosavsorrendjének a megváltozását vonja maga után. És mivel a testi sejtek DNS-e nem öröklődik, ezért csak az ivarsejtek egyénileg megváltozott DNS-e öröklődhet (/által öröklődhet a szerzett tulajdonság). Feltéve, ha az az ivarsejt vesz részt az új egyed kialakításában, amelyiknek az "eredetihez" képest megváltozott a DNS-e (...belevéve a meiózis során történő DNS rekombinációt apai és anyai eredetű kromoszómák között, ha a DNS-ben történt változás a meiózis után következett be.).

Persze például szerzetten defektes anyai mitokondriumok (növények esetében színtestek is), ezáltal a szerzett mitokondriumhoz kötött rendellenességek öröklődése kicsit más téma.
Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2014.09.03. 13:46:06

Pont az origós cikk szerint bizonyos szerzett tulajdonságok is öröklődhetnek.

Amúgy itt bejön a politika is, hiszen ez a szovjet tudósok álláspontja volt eredetileg, emiatt nem volt PC ezt komolyan venni egy csomó ideig a nyugaton. Ezt volt szokás a levágott farkú kutyákkal illusztrálni, hogy nem igaz (tehát hogy a kutyáknak már száz évek óta vágják a farkát, mégis a kiskutyák hosszú farokkal születnek, -> tehát a szerzett tulajdonságok nem öröklődnek).

Fenét, ez nem öröklődik tovább. Egyszerűen a hal sokat gyakorolt, és izmosabb lett az úszója... Attól még nem lesz lába neki.

Szerintem itt maga a hal létezése a lényeg. Kopoltyű+tüdő, halként is tud élni, mászni is tud.
Nem átmenet a vízi és a szárazföldi életmód között, mert a szárazföldi élet már létezik, ez a faj pedig egy ágvég a törzsfejlődés fáján. Csak érdekes reprezentációja annak, hogy hogyan történhetett meg, hogy egyszer a gerincesek ősei kiléptek a szárazföldre. Ehhez hasonló (nem kinézetileg, fiziológiailag) gerincesek tehették meg az első lépéseket a szárazföld felé.

Jelenleg is élő példa a víz-szárazföld átmenetre. Megerősítés: fosszíliák.

Ja, a tervező meg tervezésre tervezte magát? XD

Számára a természetes közegben túl nagy a nyomás. Szerencsétlent mi nem eszi meg?
Az első halaknak nem volt se versenytársuk, se ellenségük a szárazföldön, legfeljebb saját fajtársuk.
Igazából BladeW álláspontja az leghelyesebb. Ez maximum egy durva modellje a halak szárazföldre történő kijövetelének egy olyan fajjal amelyiknél már hosszú ideje kialakult a "két éltűség" képessége, hiszen ennek a sokadik felmenője is járt már a szárazföldön, ezért könnyű neki. Evolúció akkor lenne, ha ostoros által említett módon elkezdenék szelektálni a legmozgékonyabb egyedeket, és így kitenyésztenének egy új fajt.

Viszont a szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás képessége különböző lehet az egyedek közt.

ha ilyen szupergyorsan tud alkalmazkodni, akkor miért nem látjuk a természetben ezt? sőt, miért nem látjuk ennek a halnak a marha sok leágazását, hiszen ilyen gyorsan megy neki az alkalmazkodás, ezáltal az elágazás lehetősége. nincs szelekciós nyomás? az mindig van. ott a lehetőség, hogy terjeszkedjen, mégse teszi...
persze nem akarom az evót cáfolni, de mostanában folyton olyan híreket olvasok, amelyek nem igazán támasztják alá az evót olyan látványosan, mint ahogy a cikkek írói írják :)

Ez a videó semmit sem bizonyít, maximum annyit, hogy a vizsgált faj a kétéltű életmódra lett tervezve.

http://www.origo.hu/egeszseg/20131215-generacios-felelmeket-orokolhetunk-genjeinkkel-fobiak.html

"Egyes szerzett tulajdonságok mégis örökölhetők lehetnek új kutatások szerint"

Merhogy ostoros is lentebb a természetes szelekcióról beszél, de itt az origós cikkben is azt írják, hogy ez nem az, meg a fenti kísérletben is:

"a szárazföldön felnövekvő példányok ugyanis meglepően gyorsan alkalmazkodtak az eltérő környezethez"+"testük pedig változásnak indult:"

tehát nem "azok élték túl, amik alkalmasabbak voltak", amit a természetes szelekciótól várhatnánk, hanem ténylegesen megváltozott a felépítésük, hogy alkalmasabbak legyenek a szföldi életre? Wtf.

fára mászó halakkal is foglalkozhatnának:

RichardDonkies, Wmiki hol vagytok? 5-re hazaérek melóból veszek popcornt addigra legyetek itt. XD

Változások nem fixálódnak. De van amelyik ügyesebb. Ha azt vizsgálnák, melyik hal tud nagyobb távolságot megtenni és nagyobb sebességgel, és azokat a példányokat szaporítanák, akkor néhány generáció után kiderülne, hogy mire jutnak, ha erős a szelekciós nyomás. Ami sokszor a természetben is megvan bizonyos időszakokban és környezetben.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2014.09.02. 13:26:15